Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-04-29 / 18. szám

2590. alisp. A nagy méltóságú m. kir. beliigyministeriumnak a kir. a dófelvgy élőktől magán félékhez intézett s azok által el nem fogadott hivatalos levelek kézbesítésének szabályo­zása tárgyában f. é. martius 22-én 4924. sz. a. ki­bocsátott körrendeleté. A magy. kir. pénzügyminister ur múlt évi deczember 9-én 59848. sz. a. kelt körrendeletével egyrészt a kézbesí­tések gyorsabb'eszközlése, másrészt a közhatóságoknak eb-(, beli teendőktől való megkimélése . végett a királyi adófelü- gyelöket oda utasitott.-i, hogy a magánfelek ügyeiben hozan­dó minden végzéseiket ne-,úgy, mint eddig a községi elöl­járóságok utján, hanem közvetlenül;, a, felekhez czimezve, pósta utján küldjék meg. , Ezen czélszerü intézkedés alkalmazásánál előfordultak esetek, hogy egyes magánfelek a hozzájuk intézett ilyetén leveleket; elfogadpi vonakodtak s minth-Qgy a postahivatalok ily ie&etekk.en kénytelenek-a leveleket a feladó hivatalnak Visszaküldeni, miből nem csak újabb munka, hanem gyak­ran a közszolgálatra hátrányos késedelem'is származik: en­nek folytán a földmivelés- ipar- és kereskedelmi minister nrral 'egyetértve, azon eljárási ^módozatban állapodtam meg, melyszerint az adófelügyelöktől érkező s azok hivatalos pe­csétjeivel ellátott levelekért, melyek mint hivatalos levelek bérmentesítve nincsenek, a felek által csak is egyszerű pósta- dij lesz fizetendő, ha azonban magánfelek ilyetén hivatalos leveleket elfogadni vonakodnának, azokat a kir. póstahiva- talok a czimzett fél lakhelyére illetékes községi elöljáróság­nak adják át, mely azt kézbesítő* közege által a fél lakására küldi s ha a. fel az iratot akkor is elfogadni vonakodnék, azt nála hagyja és arról, hogy ez megtörtént, két példányban bizonyítványt állít ki, melynek egyik példánya az illető postahivatalnál marad, a másik példány pedig a postahivatal által a feladó hatóságnak megküldetik, mely eljárás folytán az illető irat helyesen kézbesítettnek lesz tekintendő. Felhívom ennek folytan a törvényhatóságot, hogy a magánfelekhéz posta, utján intézett s. általuk el nem foga­dott hivatalos levelek kézbesítésénél a fentebbiek értelmében követendő..eljárás életbeléptetése czéljából saját hatásköré­ben a szükséges intézkedéseket azonnal tegye meg. Buda­pesten,, 1877. évi martius 22-en.. Tisza s.. k. 13696. ülagyi kir. belügyminisler. szám. Valamennyi nte^ye kiizönsígének. Az 1876. évi XVI. t. ez. 37. §-nak c) pontja szerint, az 1876. évi julius hó 1-je előtt tett végrendeletek és a visszavpnhatlanság feltétele nélkül létrejött halálesetre szóló ajándékozások, ha különben ezen törvény rendelkezéseinek meg! n'ém felélnek, óshk azon esetben érvényesek, ha koráb­bi Írásbeli végrendelet az .előbbi jogszabályok szerint erre illetékes közhatósághoz jelén törvény hatályba léptének nap­jáig letétetett, vagy ezen naptól számított egy év alatt köz­jegyzőhöz le,tétetik. A törvény .ezen rendelkezését illetőleg több oldalról kérdés tétetvén az iránt, vájjon a községek ily közhatósá­goknak tekintendök-e vagy sem? erre nézve a megye kö­zönségét, a m. kir. igazsjágügymmister, úrral egyetértőlég a következőkről értesitem, a ­Közvégrendeletek tétethettek a nemcsak régibb törvénye­ink szerint az ország rendes bírái, nevezetesen a nádor, az országbíró és személynök, valamint ezeknek Ítélő mesterei előtt; továbbá a király -föcancellárja, vagyis a m. kir. udvari cancellária, vagy ennek kiküldött ; előadója előtt, a Bán és a báni itélömester előtt; az úgynevezett „loca cre- dibilia“ yagy ezen két kiküldöttje és végül a megye közön­éi sége, vagy az ez által kiküldött alispán, vagy a szolgabiró és esküdttársa (testimonium' legale), előtt. A nemesekre nézve tehát ezek voltak azon illetékes közhatóságok, a hol közvégrendeleteiket leteli ették. Polgárok és a városban lakó nemesek is, kik a me­gyében javakat nem bírtak, közvégrendeletet tehettek a vá­rosi tanács vagy ennek kiküldöttjei előtt. A közvégrendelet jegyzőkönyvbe feljegyeztetett, és a végrendelet eredetije a végrendelkező haláláig a városi le­véltárba tétetett. A Jászok- Kunok, a fiumei kerület és egyéb priviligi- ált községek szintén jogosítva voltak ily közvégrendeletek alakítására befolyni és azokat levéltáraikba őrizni. Mindezek, a mennyiben még fennállanak, oly közható­ságok, a melyek,végrendeletek elfogadására jogositvavoltak és a mennyiben'áz' 1876. évi julius Ide előtti időből végren­deletek nálok letétémériyézvé volnának, ezek érvényben ma­radnak. Az úri hatóság alatt' állottak végrendeleteinek külső kellékeiről íégibb törvényeink nem intézkedtek. .'Tény'az, hogy a községbeliek igen gyakran végren­deleteiket újabb időben a község házában letéteményezték, mind a mellett a község ezek elfogadására illetékes közha­tóságnak nem tekinthető.- Előbbi törvényeink a községet ily illetékes közható- ságnák néni mondották, áz" Országbírói értekezlet I, ~ R. 5. §-a a nemesek és nem nemesek közti különbséget a vég­rendeletek alkotása tekintetében megszüntetvén, rendeli, hogy a végrendelet és fiókvégrendelet külső kellékeire vonatko­zólag a magyar törvényben, statútumokban s törvényes gya­korlaton alapuló különböző szabályok, polgári állásra való tekintet nélkül egyforma hatállyal bírnak. Az 1848. évi előtti időkben a községek földesúri ha­tóság alatt állván, ezeknél végrendeletek le nem tétethettek, ennek folytán 1861. évben a törvényes gyakorlat reájuk ki- terjeszthető nem volt, mivel csakis az előbbi állapot állítta­tott vissza. Ujabbi időkben pedig csakis a kir. bíróságok és kir. közjegyzők ruháztattak fel azon jogosítvánnyal, hogy vég­rendeletek és fiókvégrendeleteket fogadhattak el letétemé- nyezés végett. Ennélfogva az e tekintetben felmerült kételyek alkal­mából az egyes érdekelt felekre háromolható joghátrány meg­előzése végett felhívom a megye közönségét, hogy a fen­tebbieknek átalános közhírré tétele iránt intézkedvén, egyút­tal tekintettel azon körülményre, hogy azon határidő, mely alatt az 1876. évi julius 1-sö napja előtt tett s ugyanez na­pig valamely erre hivatott közhatósághoz le nem tett vég­rendeletek és halálesetre szóló ajándékozások, az 1876. évi XVI. t. ez. 37. §. értelmében a közjegyzőnél letétethetnek, 1877. évi junius 30-án lejár a hatósága alatt álló s a fen- nebb kifejtett jogelvek szerint a végrendeletek elfogadására feljogosítva nem volt községeket oda utasitsa, hogy a meny­nyiben nálok hasonló Írásbeli végrendeletek és ajándékozási okmányok letéteményezve lennének, azokat illető tulajdono­saiknak haladék nélkül azon figyelmeztetéssel adják vissza, hogy azokat az utóbb idézett törvényen alapuló érvényes­ségük biztosítása végett folyó évi junius hó 30-ik napjáig valamely közjegyzőnél letehetik. Budapesten, 1877. évi april hó 10-én. Tisza s. k. 2534. jgjiy Tolnaioegye alispánjától. R á r A z é s. A pécsi magyar kir. pénzügyi igazgatóság folyó évi martius 20-án 33923. sz. a. kelt megkeresesése szerint, do- hányjövedéki kihágás miatt tetemes pénzbírságban elmarasz­talt mohácsi illetőségű Bugler János Mohácsról ismeretlen helyre távozott, minek folytán annak jelenlegi tartózkodási helye kipuhatolandó. Kelt Szegzárdon, 1877. april hó 4. Perczel Dezső alispán. _JL150- Toluamegye alispánjától. alisp. Hirdetmény. A nagyméltóságu m. k. földmivelés- ipar- és kereske­delemi ministerium folyó hó 6-án 7299 szám alatt kelt ren­deletével Nagy-Dorogh községnek megengedte, hogy az ott folyó évi martius hó 12-röl elmaradt országos vásár helyett folyó évi junius hó 4-én pótvásár tartassák. Kelt Szegzárdon, 1877. évi april hó 21-én. Wrczel Dezső alispán. Gazdasági rovat. Gazdasági állapotaink. i. Általános és nem is minden ok nélküli a panasz, hogy adó rendszerünk, mely a földadót emeli, elvi- , selhetlen terheket róv a földmivelö nép vállaira, sőt megtámadja a tőkét a nélkül, hogy törvényhozásunk — az adóképesitésre — csak egy hajszálnyi segélyt nyújtana, vagy a segélynyújtást csak kilátásba is hozná. Ez tény, ezt tagadni nem lehet, de más részt nehéz feladat a kormányra nézve e szónak — adó- képesités — életet adni, egyes adózók fizetésképes­ségét emelni; mert az sok és különféle körülmények szerencsés összeműködésétől feltételeztetik. Eltekintve az összes adózók adóképességétöl, itt csak kiválóan a 2 JA millió kisbirtok jövedelmezéséről, illetőleg a volt úrbéri birtok adóképesitéséről kívá­nom szerény nézetemet nyilvánosságra hozni; miután ezen birtok kezelésében káros zűrzavart, korlátlan szabadságot igen, — de okszerű foldmivelési rend­szert, — mely ellensúlyozná a föld nagyobb és biztosb hozamával — a nagy adót, — fel nem lelhetünk. 1848. előtt a polgári birtok földesúri beosztás­sal nagyrészben három nyomású vetés-forgóval — sikeresen műveltetett, szemelőtt tartatván különösen az állattenyésztés, mely nélkül ezen birtokon — állan­dóul biztos -=— haszongazdászat nem létezik és ez. alapou — illetőleg ezen foldmivelési rendszer alap­ján jó erőbeni földje és virágzó áílatenyésztése volt. De most mit tapasztalunk? Negyvennyolcz után a nép magára hagyatván, a jó rendszer csakhamar a liberalismus molochjának áldozata lön és ma földünk kizsarolva, állattenyész­tésünk tönkre téve, — a következés —az általános elszegényedés — nem messze van, mert végre is el- vitázhatlan igazság az, hogy minden kis- és nagy földbirtoknak egy bizonyos, —a helyi viszonyoknak megfelelő rendszer mellett kell kezeltetni, hogy az jövedelmezzen, hogy tulajdonosa abból élhessen, az után adózhasson. A volt úrbéri birtokon divatozó szabad gazdál­kodás ellen szóllaltak fel hazánkban több községbeli érdemesb polgárok, kérelemmel járulván a tettes, me­gyebizottsághoz, az ugarrendszer behozataláért, — az egyik megyében, — ugyanannak megszüntetésé­ért — a másik megyében 5 azonban az illetőknek mindkét rendbeli kérelme elutasittatott: indokul ho­zatván fel, hogy e tekintetben bármely hatósági in­tézkedés ellenkezik a földhözi tulajdonjog fogalmával. Legközelebb aradmegyei Világos község kérel­mét olvastam igy elutasítva és talán egy pár éve tolnamegyei Tamási községe kérvénye—hasonsors- ban részesült. Nemzet gazdászati szempontból pedig mily ká­ros, set veszélyt hozó a jelen szabadgazdálkodási mánia, —'különösen a magyarra, — ki össze nem tart, rrfrr azt a következő sorokban lefesteni megpró­bálom. A közös legelő elkülönítése után *•— a község­nek esett legelő egy része -— (még ott is, hol kü­lönben is elég föld volt) birtok arányban rögtön ki­osztatván — feltöretett; — ez által a szarvasmarha, birka egy része még azon évben eltűnt, a szántóföld­nek használt tér pedig — a folytonos kapás — [reá őszi, tavaszi kalászos vetegetéssel, — trágya nélkül — körülbelül 20—22 év alatt természetesen kizsa- roltatván, részint nem terem, részint állandóul a ku- kaczok rombolásainak lévén kitéve, a reá fordított költséget alig fedezi. A régi földek szinte minden rendszer nélkül lesznek művelve: igy ugarba vettetik tavasszal bur­gonya, tavaszi rozs, repeze, árpa, zab, — kevés takarmány bükköny, — és e minden után ősszel búza, vagy rozs; tiszta ugart ezen földeken is egye­seknek bajos hagyni, mert a jószág nem járhatván — nedves idővel — felveri a gyom és keverő szántás előtt kaszálni kell, — búza tarlóban ismét tetszés szerint minden neme a szokásos veteményeknek — ősszel búza, rozs, őszi árpa — tavasszal kukoricza, zab, stb. vettetik és mindezen népboldogitó . . ? és a többség által szentesített — s igy jogos turnus — csak igen csekély vagy semmi trágyával vitetik év­ről évre keresztül; de ugyan — honnan is venné tulajdonosa földjére a szükséges trágyát ? hiszen a mely telkes tágas udvarából azelőtt 8 — 10 db. czi- meres ökör, 6—8 értékes ló csikajával, 4—6 db. fe­jőstehén, 150—200 db. birka ballagott reggelenként legelőre — s munkára, ma a négy részre felosztott, — és három zsuppos viskóval beépített beltelek szűk udvarából legfeljebb 2—4 pár rósz gebe vonszolja rozzant kocsiját a mezőre, jármos, tenyész, vagy ri­deg jószágnak sem hire sem hamva; tehát nincs, — és igy gazdálkodva, nem is lehet a megkívántaié trágya. De ha mégis történik, hogy Pál gazda önká­rán tanulván, végre egy darab tiszta ugart hágy, vagy pénzen vett trágyával is igyekszik ugarnak hagyott földjét javítani, vagy abba előnövényül takarmány bükkönyt vet, — azonban felső és alsó íöldszom- szédja — a határ más részében vagy épen sehol sem hagyván ugart, — árpát vet, melynek tarlója nevelőföldje lévén a kukacznak — Pálnak trágyás bükköny utáni szép búzáját ősszel a szomszédok földjeiről reá özönlő zabrus gibbusok milliárdjai ment­hetetlenül tönkre teszik, pedig Pál */4 telkes lévén — rendszer forda szerint 2 hold az őszi járni ékja, mely igy megsemmisittetett. Laptulajdonos és felelés szerkesztő : Uoda Vilmos.

Next

/
Thumbnails
Contents