Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-04-29 / 18. szám
2590. alisp. A nagy méltóságú m. kir. beliigyministeriumnak a kir. a dófelvgy élőktől magán félékhez intézett s azok által el nem fogadott hivatalos levelek kézbesítésének szabályozása tárgyában f. é. martius 22-én 4924. sz. a. kibocsátott körrendeleté. A magy. kir. pénzügyminister ur múlt évi deczember 9-én 59848. sz. a. kelt körrendeletével egyrészt a kézbesítések gyorsabb'eszközlése, másrészt a közhatóságoknak eb-(, beli teendőktől való megkimélése . végett a királyi adófelü- gyelöket oda utasitott.-i, hogy a magánfelek ügyeiben hozandó minden végzéseiket ne-,úgy, mint eddig a községi elöljáróságok utján, hanem közvetlenül;, a, felekhez czimezve, pósta utján küldjék meg. , Ezen czélszerü intézkedés alkalmazásánál előfordultak esetek, hogy egyes magánfelek a hozzájuk intézett ilyetén leveleket; elfogadpi vonakodtak s minth-Qgy a postahivatalok ily ie&etekk.en kénytelenek-a leveleket a feladó hivatalnak Visszaküldeni, miből nem csak újabb munka, hanem gyakran a közszolgálatra hátrányos késedelem'is származik: ennek folytán a földmivelés- ipar- és kereskedelmi minister nrral 'egyetértve, azon eljárási ^módozatban állapodtam meg, melyszerint az adófelügyelöktől érkező s azok hivatalos pecsétjeivel ellátott levelekért, melyek mint hivatalos levelek bérmentesítve nincsenek, a felek által csak is egyszerű pósta- dij lesz fizetendő, ha azonban magánfelek ilyetén hivatalos leveleket elfogadni vonakodnának, azokat a kir. póstahiva- talok a czimzett fél lakhelyére illetékes községi elöljáróságnak adják át, mely azt kézbesítő* közege által a fél lakására küldi s ha a. fel az iratot akkor is elfogadni vonakodnék, azt nála hagyja és arról, hogy ez megtörtént, két példányban bizonyítványt állít ki, melynek egyik példánya az illető postahivatalnál marad, a másik példány pedig a postahivatal által a feladó hatóságnak megküldetik, mely eljárás folytán az illető irat helyesen kézbesítettnek lesz tekintendő. Felhívom ennek folytan a törvényhatóságot, hogy a magánfelekhéz posta, utján intézett s. általuk el nem fogadott hivatalos levelek kézbesítésénél a fentebbiek értelmében követendő..eljárás életbeléptetése czéljából saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket azonnal tegye meg. Budapesten,, 1877. évi martius 22-en.. Tisza s.. k. 13696. ülagyi kir. belügyminisler. szám. Valamennyi nte^ye kiizönsígének. Az 1876. évi XVI. t. ez. 37. §-nak c) pontja szerint, az 1876. évi julius hó 1-je előtt tett végrendeletek és a visszavpnhatlanság feltétele nélkül létrejött halálesetre szóló ajándékozások, ha különben ezen törvény rendelkezéseinek meg! n'ém felélnek, óshk azon esetben érvényesek, ha korábbi Írásbeli végrendelet az .előbbi jogszabályok szerint erre illetékes közhatósághoz jelén törvény hatályba léptének napjáig letétetett, vagy ezen naptól számított egy év alatt közjegyzőhöz le,tétetik. A törvény .ezen rendelkezését illetőleg több oldalról kérdés tétetvén az iránt, vájjon a községek ily közhatóságoknak tekintendök-e vagy sem? erre nézve a megye közönségét, a m. kir. igazsjágügymmister, úrral egyetértőlég a következőkről értesitem, a Közvégrendeletek tétethettek a nemcsak régibb törvényeink szerint az ország rendes bírái, nevezetesen a nádor, az országbíró és személynök, valamint ezeknek Ítélő mesterei előtt; továbbá a király -föcancellárja, vagyis a m. kir. udvari cancellária, vagy ennek kiküldött ; előadója előtt, a Bán és a báni itélömester előtt; az úgynevezett „loca cre- dibilia“ yagy ezen két kiküldöttje és végül a megye közönéi sége, vagy az ez által kiküldött alispán, vagy a szolgabiró és esküdttársa (testimonium' legale), előtt. A nemesekre nézve tehát ezek voltak azon illetékes közhatóságok, a hol közvégrendeleteiket leteli ették. Polgárok és a városban lakó nemesek is, kik a megyében javakat nem bírtak, közvégrendeletet tehettek a városi tanács vagy ennek kiküldöttjei előtt. A közvégrendelet jegyzőkönyvbe feljegyeztetett, és a végrendelet eredetije a végrendelkező haláláig a városi levéltárba tétetett. A Jászok- Kunok, a fiumei kerület és egyéb priviligi- ált községek szintén jogosítva voltak ily közvégrendeletek alakítására befolyni és azokat levéltáraikba őrizni. Mindezek, a mennyiben még fennállanak, oly közhatóságok, a melyek,végrendeletek elfogadására jogositvavoltak és a mennyiben'áz' 1876. évi julius Ide előtti időből végrendeletek nálok letétémériyézvé volnának, ezek érvényben maradnak. Az úri hatóság alatt' állottak végrendeleteinek külső kellékeiről íégibb törvényeink nem intézkedtek. .'Tény'az, hogy a községbeliek igen gyakran végrendeleteiket újabb időben a község házában letéteményezték, mind a mellett a község ezek elfogadására illetékes közhatóságnak nem tekinthető.- Előbbi törvényeink a községet ily illetékes közható- ságnák néni mondották, áz" Országbírói értekezlet I, ~ R. 5. §-a a nemesek és nem nemesek közti különbséget a végrendeletek alkotása tekintetében megszüntetvén, rendeli, hogy a végrendelet és fiókvégrendelet külső kellékeire vonatkozólag a magyar törvényben, statútumokban s törvényes gyakorlaton alapuló különböző szabályok, polgári állásra való tekintet nélkül egyforma hatállyal bírnak. Az 1848. évi előtti időkben a községek földesúri hatóság alatt állván, ezeknél végrendeletek le nem tétethettek, ennek folytán 1861. évben a törvényes gyakorlat reájuk ki- terjeszthető nem volt, mivel csakis az előbbi állapot állíttatott vissza. Ujabbi időkben pedig csakis a kir. bíróságok és kir. közjegyzők ruháztattak fel azon jogosítvánnyal, hogy végrendeletek és fiókvégrendeleteket fogadhattak el letétemé- nyezés végett. Ennélfogva az e tekintetben felmerült kételyek alkalmából az egyes érdekelt felekre háromolható joghátrány megelőzése végett felhívom a megye közönségét, hogy a fentebbieknek átalános közhírré tétele iránt intézkedvén, egyúttal tekintettel azon körülményre, hogy azon határidő, mely alatt az 1876. évi julius 1-sö napja előtt tett s ugyanez napig valamely erre hivatott közhatósághoz le nem tett végrendeletek és halálesetre szóló ajándékozások, az 1876. évi XVI. t. ez. 37. §. értelmében a közjegyzőnél letétethetnek, 1877. évi junius 30-án lejár a hatósága alatt álló s a fen- nebb kifejtett jogelvek szerint a végrendeletek elfogadására feljogosítva nem volt községeket oda utasitsa, hogy a menynyiben nálok hasonló Írásbeli végrendeletek és ajándékozási okmányok letéteményezve lennének, azokat illető tulajdonosaiknak haladék nélkül azon figyelmeztetéssel adják vissza, hogy azokat az utóbb idézett törvényen alapuló érvényességük biztosítása végett folyó évi junius hó 30-ik napjáig valamely közjegyzőnél letehetik. Budapesten, 1877. évi april hó 10-én. Tisza s. k. 2534. jgjiy Tolnaioegye alispánjától. R á r A z é s. A pécsi magyar kir. pénzügyi igazgatóság folyó évi martius 20-án 33923. sz. a. kelt megkeresesése szerint, do- hányjövedéki kihágás miatt tetemes pénzbírságban elmarasztalt mohácsi illetőségű Bugler János Mohácsról ismeretlen helyre távozott, minek folytán annak jelenlegi tartózkodási helye kipuhatolandó. Kelt Szegzárdon, 1877. april hó 4. Perczel Dezső alispán. _JL150- Toluamegye alispánjától. alisp. Hirdetmény. A nagyméltóságu m. k. földmivelés- ipar- és kereskedelemi ministerium folyó hó 6-án 7299 szám alatt kelt rendeletével Nagy-Dorogh községnek megengedte, hogy az ott folyó évi martius hó 12-röl elmaradt országos vásár helyett folyó évi junius hó 4-én pótvásár tartassák. Kelt Szegzárdon, 1877. évi april hó 21-én. Wrczel Dezső alispán. Gazdasági rovat. Gazdasági állapotaink. i. Általános és nem is minden ok nélküli a panasz, hogy adó rendszerünk, mely a földadót emeli, elvi- , selhetlen terheket róv a földmivelö nép vállaira, sőt megtámadja a tőkét a nélkül, hogy törvényhozásunk — az adóképesitésre — csak egy hajszálnyi segélyt nyújtana, vagy a segélynyújtást csak kilátásba is hozná. Ez tény, ezt tagadni nem lehet, de más részt nehéz feladat a kormányra nézve e szónak — adó- képesités — életet adni, egyes adózók fizetésképességét emelni; mert az sok és különféle körülmények szerencsés összeműködésétől feltételeztetik. Eltekintve az összes adózók adóképességétöl, itt csak kiválóan a 2 JA millió kisbirtok jövedelmezéséről, illetőleg a volt úrbéri birtok adóképesitéséről kívánom szerény nézetemet nyilvánosságra hozni; miután ezen birtok kezelésében káros zűrzavart, korlátlan szabadságot igen, — de okszerű foldmivelési rendszert, — mely ellensúlyozná a föld nagyobb és biztosb hozamával — a nagy adót, — fel nem lelhetünk. 1848. előtt a polgári birtok földesúri beosztással nagyrészben három nyomású vetés-forgóval — sikeresen műveltetett, szemelőtt tartatván különösen az állattenyésztés, mely nélkül ezen birtokon — állandóul biztos -=— haszongazdászat nem létezik és ez. alapou — illetőleg ezen foldmivelési rendszer alapján jó erőbeni földje és virágzó áílatenyésztése volt. De most mit tapasztalunk? Negyvennyolcz után a nép magára hagyatván, a jó rendszer csakhamar a liberalismus molochjának áldozata lön és ma földünk kizsarolva, állattenyésztésünk tönkre téve, — a következés —az általános elszegényedés — nem messze van, mert végre is el- vitázhatlan igazság az, hogy minden kis- és nagy földbirtoknak egy bizonyos, —a helyi viszonyoknak megfelelő rendszer mellett kell kezeltetni, hogy az jövedelmezzen, hogy tulajdonosa abból élhessen, az után adózhasson. A volt úrbéri birtokon divatozó szabad gazdálkodás ellen szóllaltak fel hazánkban több községbeli érdemesb polgárok, kérelemmel járulván a tettes, megyebizottsághoz, az ugarrendszer behozataláért, — az egyik megyében, — ugyanannak megszüntetéséért — a másik megyében 5 azonban az illetőknek mindkét rendbeli kérelme elutasittatott: indokul hozatván fel, hogy e tekintetben bármely hatósági intézkedés ellenkezik a földhözi tulajdonjog fogalmával. Legközelebb aradmegyei Világos község kérelmét olvastam igy elutasítva és talán egy pár éve tolnamegyei Tamási községe kérvénye—hasonsors- ban részesült. Nemzet gazdászati szempontból pedig mily káros, set veszélyt hozó a jelen szabadgazdálkodási mánia, —'különösen a magyarra, — ki össze nem tart, rrfrr azt a következő sorokban lefesteni megpróbálom. A közös legelő elkülönítése után *•— a községnek esett legelő egy része -— (még ott is, hol különben is elég föld volt) birtok arányban rögtön kiosztatván — feltöretett; — ez által a szarvasmarha, birka egy része még azon évben eltűnt, a szántóföldnek használt tér pedig — a folytonos kapás — [reá őszi, tavaszi kalászos vetegetéssel, — trágya nélkül — körülbelül 20—22 év alatt természetesen kizsa- roltatván, részint nem terem, részint állandóul a ku- kaczok rombolásainak lévén kitéve, a reá fordított költséget alig fedezi. A régi földek szinte minden rendszer nélkül lesznek művelve: igy ugarba vettetik tavasszal burgonya, tavaszi rozs, repeze, árpa, zab, — kevés takarmány bükköny, — és e minden után ősszel búza, vagy rozs; tiszta ugart ezen földeken is egyeseknek bajos hagyni, mert a jószág nem járhatván — nedves idővel — felveri a gyom és keverő szántás előtt kaszálni kell, — búza tarlóban ismét tetszés szerint minden neme a szokásos veteményeknek — ősszel búza, rozs, őszi árpa — tavasszal kukoricza, zab, stb. vettetik és mindezen népboldogitó . . ? és a többség által szentesített — s igy jogos turnus — csak igen csekély vagy semmi trágyával vitetik évről évre keresztül; de ugyan — honnan is venné tulajdonosa földjére a szükséges trágyát ? hiszen a mely telkes tágas udvarából azelőtt 8 — 10 db. czi- meres ökör, 6—8 értékes ló csikajával, 4—6 db. fejőstehén, 150—200 db. birka ballagott reggelenként legelőre — s munkára, ma a négy részre felosztott, — és három zsuppos viskóval beépített beltelek szűk udvarából legfeljebb 2—4 pár rósz gebe vonszolja rozzant kocsiját a mezőre, jármos, tenyész, vagy rideg jószágnak sem hire sem hamva; tehát nincs, — és igy gazdálkodva, nem is lehet a megkívántaié trágya. De ha mégis történik, hogy Pál gazda önkárán tanulván, végre egy darab tiszta ugart hágy, vagy pénzen vett trágyával is igyekszik ugarnak hagyott földjét javítani, vagy abba előnövényül takarmány bükkönyt vet, — azonban felső és alsó íöldszom- szédja — a határ más részében vagy épen sehol sem hagyván ugart, — árpát vet, melynek tarlója nevelőföldje lévén a kukacznak — Pálnak trágyás bükköny utáni szép búzáját ősszel a szomszédok földjeiről reá özönlő zabrus gibbusok milliárdjai menthetetlenül tönkre teszik, pedig Pál */4 telkes lévén — rendszer forda szerint 2 hold az őszi járni ékja, mely igy megsemmisittetett. Laptulajdonos és felelés szerkesztő : Uoda Vilmos.
