Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-04-29 / 18. szám
I ,, iJSwioSÄ Szegzárd,,: vasárnap 18??. április 29-án. Ötödik, évfolyam. Mogjrloii s hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Szfeéhenyi-utWá ! 79. szám, hova ázelÖ fi z e l es elv, "hirdetmények' és ffelszoIamTasok küldendők. * I Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnaniegye lőrvényhalúságának $ a lolnamegjei gazdasági égvésfllelnfk liiulalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre / K11!''/' 5'frt — ki*. Félévre .1!. . ..i 2 „ 50 ^.q Egyes szám ára, - -r- — 10 >» ,,,] Szerkesztő lakása: Szegzárdöti Fejös-hái, hova á lap szellemi részét illető közlemények 1 intézendök. Hirdetési dijak jutányosán számíttatnak. 1 Tanügyi dolgokról. 1 I. Minden korszaknak meg, van a maga -jelszava, mely ama. kor 'szellemének s törekvéseinek irányát jelzi. \Szébh k dicsőbb jelszót azonban egy kor gém irt ’ zászlajára, "mint az, mely á népnevelési a szó leg- teljegrT».^ l^gneme^b,; értjeimeb^n törekszik valósítani. , a jelszónak, mely ezt tűzte ki feladatául, sohasem szabad a napirendről kitömhetnie, I az ázt képviselő zászlót Szakadatlanul kell lobogtatni, hagy 'filiriel ■'több'ett sefégeljeúek álájá, küzdvén alattá "azt. a legnemésb s legdiesŐbb harczot, melynek igazi nép- - szjapadság, jólét és boldogság ,virul ,a, nyo^náiban. ;v r,Az- emberi szellem küzdelme ez a tudatlanság s 1 tévely ellen és törekvés la szellemi s erkölcsi tökély esbülés magasb foka felé. Ez ügy ^Bclekqben óhajtunk némely eszmetöredékeket gondolkozás! anyagul közölni vonatkozással j á szégzárai kathAlnfkozseg, elemi'tanodájára. nCzélunk egy pillantást vetni ez iskola múltjára, tanulságul: jelenére; feladata fontosságára: ösztönzésül; ég jövőjére amaz eszménykép , megállapítása végett, melyszerint az föladatának megfelelőleg terv- szerüleg szervezendő leszen, ha nem is a mostam mostoha viszonyok közt, legalább a tán kedyezőbb közel jövőben. Midőn tanodánk multjár.a tekintünk, ezt azért, tesszük, hogy lássuk: ha vájjon tartott-e az lépést a kor ama szellemével, mely a népnevelésügy folyto- , nos előbbrevitelét tűzte ki fófeladatául. ‘ J Hl' • " '\y. ^ • » £ : j Toltak idők, midőn az iskola hatása igen szűk körre terjedt ki. Nagyobb községekben is egy tanító egy tanteremmel teljesen megfelelt á kor akkori igé- nyeinek. így volt ez a szégzárdi kath. elemi taúo- ,, dáyal is. i.,Vl/ Akkor volt ez, midőn mindössze is kevesen voltak azok, kik részint társadalmi helyzet ökből kifolyólag; részint pedig1 majdnem véletlenből jutottak alaposabb oktatáshoz ; mig a nagy tömeg az érdemleges' iskolai oktatás áldásaitól teljesen el volt zárva. , Azonban csakhamar diadalra jutott amaz elv, , .paiszeript || művelődés, nem egyes egyépek és osztályok,. kizárólagos kiváltsága vagy kötelesség-e, hanem kellői hogy a közművelődés és felvilágosodás ; eszközei kivétel nélkül mindenkire nézve hozzáférhetőkké 'légiének téve1;' sőt azok fölhasználása mindeneire J nézve közkötelességgé vált. I j,. ’, 11 , A. ,szegzáajdi kath. elemi tanoda , azon elvnek megfelelőleg már a jelöni század, második tizedében' ü báróim i tanítói vezetése mellett állott fönn. De az ezen taneí-őkkel elérlietendő eredményt megbénította razon 'köfülhién^,1 miszerint óöak égy osztály volt magyar,; míg egy más osztályban a helyi szükséglethez kó-: pest németül folyt , a tanulás, sőt a harmadik osztály gymnasiumi első osztályt képviselve a latin nyelv iSimításával foglalkozott. Megjött az idő, midőn e viszás helyzeten is javított ä nemzéti szellém s hélyesb gyakorlatias irány,; fölülkerekedése. Már a negyvenes években á német, elem úgy, mint a latin nyelv czéltalan taníttatása ki- szofittatbtt tanodánkból, úgy hogy a mai nemzedék majdnem hihetetlen meseszámba veszi azt az állítást, hogy Szegzárdon még csak nem fég német iskola volt. S kell, hogy kalapot emeljen amaz iskola előtt, mely a német, elemet annyira megmagyarositóttá, miszerint annak iskoláinkban, semmi nyoma, a családi körökben pedig álig hírmondója maradt főn. Elemi tanügyiink felvirágoztatásának örvendetes vívmányaként jegyezhető fel az újvárosi iskola ala- pittátása b., e., Scitovszky János néhai pécsi püspök által. A helyesli nevelés- ■ és, oktatástani elvek érvényre emelésével körösztülyitetetf.-a mindkét nembeli tanuló ifjúság' külön való oktattatásfe mi két új leány- osztály s ugyanannyi új tanítói állomás szervezésével történt. • A/ fej , Es a legközelebbi múlt is az előző kor nyomain haladt. * Az 1868v évi 38. t. cz.TJta, mely a népoktatás ügy magasztos érdekeinek teljes ' magaslatára emelkedve a legrészletesebben ii-ja elő az elemi tanügy teljes szervezésének módozatait, de egyszersmind a feleke- zeték önkormányzati jogának ez ügy körül szabad cselekvési tért nyit, ez idő óta a kath. hitközség Ön- kormányzati alapon szervezkedett s iskolaszéke, mint választott képviselete áltál megkezdette az új népoktatási törvény életbeléptetésének munkáját. Ennek megfelelőleg az Uj-városban egy nj osztályt állított fel s intézkedéseket tett az iskolai törvény érvényesítésének fokozatos eszközlésére. Es úgy tudjuk, hogy ez intézkedések eredményeként a takai-éktárban már néhány ezer frt le van téve kamatozás végett addig is, mig az iskolaadóval hátralékosok kötelezettségüknek szintén eleget fognak tenni. S a mozgalom is megíndittatott a befolyt s még befolyandó összegek alkalmazásának a tanügy érdekében minél gyümölcsözőbb s czélszerübb módon történendő eszközlésére. Tanodánk múltjának e legáltalánosb vonásókban kiemelt mozzanatai fejlődésről tanúskodnak tanulságul a jelenre,; A múltban észlelt fejlődés szemléleténél vájjon a jelen nemzedék szóllalhat-e igy fel: a fejlődés elérte már véghatárát, netovábbját, tehát mi már megállapodhatunk I A fejlődés törvénye nem ismer és nem enged megállapodást. E törvény azt mondja: ami nem halad előre, az hátra megy; ami nem fejlődik, , az hanyatlilc .s ami nem, emelkedik, az bukik. S' ki aü, ki lelkére tudná venni, hogy közönyével közreműködjék egy oly ügy bukásához, melynek buktával égy nemzet bukása készíttetik elő; mig Ugyanazon ügynek felvirágoztatásával egy hanyatló , s már veszni,indult nemzet is új életre ébreszthető? A jelen mostoha viszonyai között csak egy ,re- ményhorgohyunk lehet, mely abban áll, hogy neveljünk egy erkölcsös s értelmes, munkás és takarékos uj nemzedéket s akkor nemzetünk életbajója mentve, ■ ■ a jólét s boldogság révpartján lesz kiköthető, Duna Földvár, 1877. april hava. Tisztelt^ szerkesztő ur! Azon, hogy egyetlen megyei közlönyünkben innét .csak ritkán találkozunk egy-egy rövidke közleménnyel s azok; is a napvilágra kerülve, rendszerint csak a napihirek között szerénykednek, — egy cseppet! se tessék csodálkozni; mert habár mi .rettentő nagy . vitában állunk egymással és számtalan közérdekű dolgon kiyiil még nagy horderejű társadalmi, ■—& sőt egyéni kérdéseink - is saj;át körünkben élénk es nyilvános eszmecserék tárgyát képezik: még | is bírunk npy- nyi tapiritattal és. éleselibüséggel, hogy beláthassuk, mi^ép azokat talán még seifa volna, tanácsos egész meztelenségükben országos nyilvánosság felé hozni; hanem úgy cselekszünk, mint a hires san inarinói köztársaság tudós polgárai, hogy t. i. saját házi dolgainkat itthon; ;szépen,; csendesen önpa- gtink is elintézzük és nem' akasztjuk azokat a nagvvilágpak kíváncsiságtól megnyullptt orrára. Ezen dicséretre méltó és bölcs magatartásunkat azonban a nagyvilág arra magyarázhatná, hogy mi talán chinai fallal akarjuk magunkat körülvenni, elcsapjuk magunktól a világot és beállónk a modern társadalmi élet carmelitáivá, nehogy korunk egyik nagy vívmánya, a nyilvánosság,; idfe is .beharapódzék és. patriarchiális. életünket megmételyezze..; Édes Istenem, a látszat mennyire félrevezethetné a közvéleményt!— Senki sem vágyakozik annyira a kor színvonalára emelkedni, mint a d.-földvári polgár és 14000 _ lélekkel bíró községünk oly roppant forrongásban van, hogy egymaga képes volna egy provinciális lapot úgy eszmék, mint események dolgában megtölteni; s hogy ez állításomat bebizonyítsam, csak úgy találomra markolok az anyagnak vegyülékébe. A hivatalos községi ügyek, melyek -rendszerint önmagukban intéződnek el, — a közigazgatási állapot, habár a partomlásök következtében több emberélet vész: is el/ Vágy az annyira szükséges önkénytes tűzoltóság kérdése . ,s* . . még legkevésbé érdeklik a közönséget; ezeknél már valamivel fontosabbaknak látszanak a takarékpénztár, népbank és filléregylet dolgai, hol a zsebek is engagirozva vannak; de mennyivel nagyobb érdekű'a mi magasabb politieai : tevékenységünk, ahol már csak egy hajszál hiányzik, hpgy európai hírnévre vergődhessünk! . . . . . mert nem tréfa dolog az, hogy mi Törökország Szerdár-ekremjével, Abdul Kerim basával, oly bizalmas lábon állunk, hogy paprikáshalas vacsoráinkból toasztjainkat megtelegraphirozzuk neki, melyre ö azonnal válaszol is; jó városunkat pedig — rűely különben túlnyomólag rom. éath.1 -L- ez évi pünkösd napján nem a szt. lélek, hanem- — amint hiteles forrásból értesülünk — a budapesti török consul saját személyében ffegja meglátogatni! Mindezekre azonban Mokány Bérezi, ha! t.. i. rí viselt dolgainkat ismerné, egyenesen azt mondaná, hogy : „bliktri!“ ahhoz a nagymérvű mozgalomhoz képest, melyét. a Dttna- Földváron létesíteni szándékolt n’óegylet kérdésé keltett.,, Mithad basa száműzetésé/ vágjt Bismarck; herczeg sza- badságoltatása néni hozta oly izgalomba az európai, diplo- matiát, mint a létesítendő nöegylet alaptőkéjének gyarapitá- ' sára rendezett, szomorú emlékűi i böjti-bálnak t bukása az itteni ifjúságot. A fiatal 'és forrón érző keblek azonban a végzet1 ^kegyetlen szigora előtt ugyan nem megtörve, vagy elcsüggedve, sem pedig álnok boszut rejtegetve, hanem a körülményekkel lovaglásán megalkudva, azon dicséretes szándékkal ejtették él a dolgot, hogy azt agyonhallgatni fogják. Azonban: homo proponit, Deus disponit! Van nekünk egy igen szorgalmas hirlaptudósitónk, aki — épen tagja lévén a rendézö-bizottságnak — emberi i érőt meghaladó ellentállássál küzdött vágyaival,; tűrte az önkény- tesen elfogadott cloture-t és hallgatott. "rt Meg van azonban irvá/'högy erősebbek » szenvedélyek az embernél; s valamint1 á élassikus- drámák és tragoediálc hősei rendszerint á ' tálcsapángó 'szenvedélyek hatalmának