Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-01-07 / 2. szám

Mind ebből látható, hogy ezen öldöklő s mondhatni napról-napra fenyegetőbb gyermekbetegség ellenében az óvszabályok szigorú megtartása védelmezheti., egyedül, melyhez mindég hozzászámítandó a gyermek testi erejének ps táplálásának litt gondozása is. — Nem tagadható azonban, hogy mind elmek ellenére támadnak néha oly bősz jellegű járványok, melyek aj legpontosabb i óvatosság mellett is gyors pusztítást visznek véghez a családok boldog házi körében [g* holj.á sajgó'sebeket csak midandój idő- távolsága negeáltift'őti bb.'

_ Megyénk több községe . mái'.a múlt évben súlyos csapásai alatt szenvedvén, szükségesnek találtatott a ; következő óvszabályok életbeléptetése :

I. cA vizsgálódás és bejelentés utján tudomásra [jutott bfetegek az egészségesektől elkülönítve, orvosi {felügyelet alá helyeztetnek. — A beteglátogatás tel- ijesen és szigorúan betiltatik.

3 2. Betegjeiket eltitkoló vagy azokat be nem jelentő szülők, rokonok, valamint á beteglátogatás i tilalmát áthagÓk ]— mint a ragalyzásiiak okozói meg- [hhságpltatiiak.

3. Az orvosi szerelés: Carbolsav oldattal való ecsetelése az álhártyás részeknek, kalichlor oldattal váló kiöblintésé a toroknak s belsőleg gyengéknél chxnin oldatnak adagolása.

4. Betegápolók, orvosok figyelmeztetendők, hogy az ápolás és látogatáskor használt ruhaneműkkel a ragály hordozóivá né váljanak ; valamint a beteg által használt ruhanemiiek ldlügzahdók, az általa lakott szóba fertőztelenítendo, legczéíszerübben, ha a szoba zárt ajtók ablakok mellett' chlormész gőzizei telitte- tik meg úgy, hogy arra éczet vagy kénsav öntetig.

5. Halál esetén a megvizsgált hulla lehetőleg gyorsán oly koporsóba záratik, melynek rovátkái szurokkal beöntvék — minden előtt maga a hulla carbolsav oldattal öntetvén le. Aztán vagy külön szobába helyeztessék vagy ennek hiányában a halottas kamrába vitessék ki. Kivitele lehetőleg kocsin teljesítessék.

6. Nagyobb biztosságért minden beteg vagy halottasház felügyelet alá helyeztessék, hogy a betegek, holtak látogatásának, a virrasztás és tortartásnak tilalma ellenőrizhető legyen.

1 7. Azon esetben, ha a bántalom iskolás gyermekek közt mutatkoznék, fensőbb szabályok megtartása mellett, az iskolázásnak betiltása azonnal elrendelendő.

8. Felhivatik a járás szolgábirája, hogy ezen elősorolt javaslatokat a mennyiben még életbe nem léptek a járás orvossal egyetértŐleg haladéktalanul életbeléptetvén, azok pontos alkalmazását, megtartását a helyi egészségügyi bizottság közbejöttével legT szigorúbban eszközöltesse.

Dr. Sass István.

Különfélék.

Minthogy előfizetőink közöl többén az előfizetési pénzeket hiányosan küldötték be, felhívjuk figyelmüket a lapunk élén látható feltételekre s tisztelettel felkérjük őket a hiányzó összegek haladéktalan beküldésére.

Helybeli tisztelt előfizetőinket értesítjük, hogy » lap díjtalan szétküldése iránt intézkedtünk.

—: A szegzárdí e. f. kir. törvényszék folyó évi január 2-án Simon Rudolf ur elnöklete alatt rendkívüli teljes ülést tartott, mely alkalommal Kelemen József volt törvényszéki biró özvegyéhez intézendő következő részvétirat lön elfogadva s nevezettnek a törvényszék három kiküldött tagja által átnyújtva: Mélyen tisztelt asszonyunk! Abe- láthatlan utu gondviselésnek tetszett Kelemen József birótár- sunkat s barátunkat, — önnek féljét asszonyunk, a küzdelmes emberi élet terheitől idöelött felmentem. Hogy e vég- hetetlen sajnálatos esemény mily közelről érintett bennünket, hogy annak hatása mily sajgó fájdalmat keltett fel ben- I •qünk: annak okadatolására elég legyen felemlítenünk, hogy , mi az3~hazáfias erényekben gazdag életpályájának, az ő lelkiismeretes hivataloskodásának, az ö munkás tevékenységének közel egy fél emberöltőn át szemtanúi valánk; hogy bennünket hosszas időn át az ö rendkívüli szelídséggel párosult jószivüségének meleg sugarai környeztek; — hogy bennünket hozzá a sohasatn zavart meleg barátság kötelékei csatoltak fegész a végzetes pillanatig, melyben akarata nélkül kebleink legmelegebb érzelmeit magával vivé, hogy részünkre egyedül a bánatos emléket hagyja vissza. —Menynyivel nagyobb azonban önnek a bánata asszonyunk, ki mindezeken felül még benne a gondos családfőt is elveszíté; meny- , nyivel szívszaggatóbbak önnek a fájdalmai, ki jövőre egyetlen támaszát, a melegen érző kebelt is nélkülözni kénytelen! Nem lehet szándokunk önt súlyos megpróbáltatása idejében vigasszal háborgatni; nem lehet czélunk az egészen új seb 'felszaggatása alkalmával annak gyógymódjait elöirni, de midőn a catastropha hatása alatt mélyen átérzett részvétünknek adunk kifejezést, el nem mulaszthatjuk, hogy önt anyai kötelmeinek létezésére ne figyelmeztessük, mely kell, hogy önnek erőt adjon az, élet folytatására; el nem mulaszthatjuk, hogy .emlékezetbe ne hozzuk, miszerint a természet prök törvényei a fájó sebek gyógyítására az emberi kebelbe beoltott vallásos érzületet s az időt rendelők, mely a jelen esetben is meghatározott kötelességeit fogja teljesíteni;— el nein mulaszthatjuk, hogy fel ne említsük, miszerint a gondviselés, mely látszólag és sokszor kimélytelenül tépi szét a leghöbb érzelmek hosszas időn át képződött lánczolatát, két- ségbevonhatlan jóságánál fogva már is gondoskodott, hogy az örökösnek látszó elválás az emberi élet szűk korlátái közt nyeljen végbefejezést s hogy azok, kiket megfoghatlan módon az érzelmek sorával kapcsolt össze, egy jövő életben egymást viszontlássák! Kelt Szegz^rdon kir..törvényszékünknek 1877. január 2-án tartott teljes üléséből.

— Kelemen József a korán elhunyt -Mr. iürványszéki biró temetése folyó évi január 1-én roppant nagyszámú közönség jelenlétében ment végbe. A dalárda a szertartás ideje alatt három darabot énekelt. A folyó évi január 3-án megtartott gyászisteni tiszteleten a kir. törvényszék tagjai testű- ' letileg voltak jelen.

A karton' bál. Legfelsőbb parancsra referálunk azt ^Egyesült Szegzárd-tolnamegyei nöegylet“ által múlt év utolsói napján rendezett karton bálról. A tánczvigalom szomorú ki-/ látások közt született meg s végzete a sírig kisérte. A nő- egylet az urodalmi nagyvendéglöi nagyterem roppant használati díjjával szemben, hogy a kitűzött jótékony czélra jö- vödelmet biztosítson, a városházi gyülésteremnek átadását eszközölte ki. Előrelátásának üdvös következményeit csakhamar tapasztalta is, mert a külső közönséget a feneketlen utak, a szegzárdiakat pedig a legközelebb előfordult két szomorú haláleset, a tánczvigalomban résztvételtöl majdnem egészen visszajárták. A jelenlevők száma a százon jóval alul volt s az első franczianégyest csak tizennégy pár tánczolá. Különben a jókedv nem hiányzott s a vigalom reggeli 4 óráig

tartott. Föjellege pedig az volt, hogy egy figyelmesen vizsgálódó a kartonbálban egyetlen egy kartonruhát fedezett fel

— Beküldetett az Orpheus zenemű folyóirat Hl. évfolyamának mutatvány — vagy első kettős száma következő zenemű tartalommal: Torontál. Morccan brillante. Hőktől. Dal szöveg nélkül Müller Bélától. Eredeti magyar dalok Tolnaytól. A holdhoz harmoniumra dr. Starketól. Újévi! induló Müller J-tói. Surányi emlék lengyelke 4 kézre Bbldis- tól. Fényűzés, polka Gergelytől. Orgona gyakorlatok írney Józseftől. Előfizetési ára egész évre 4 frt 50 kr. félévre 2 frt 50 kr. negyedévre 1 frt 30 kr. Ajánljuk e zenemüfolyó- iratot gazdag tartalmáért és olcsóságánál fogva a zongorázó és orgonáié közönségnek. Kiadóhivatala Budapesten H. kér. fő utcza 20. sz. a.

— Talált tárgy. Vasárnap reggel a sédutczában egy zsák, kukoricza s többrendbeli tárgyakkal töltve, találtatott. A tulajdonos jelentkezzék a szegzárdi kir. postahivatalnál, hol tulajdonát igazolás mellett átveheti.

— Járvány. A roncsoló toroklob fenyegető alakban fellépett Szegzárdon. A betegedési és halálozási esetek oly számosak, hogy czélszerü volna az iskolák ideiglenes hezá rásáról gondoskodni.

— Adófizetés tekintetében ritka járás. Megjénk központi járása, — mely áll Szegzárd, Tolna, Báttastékj Bátta, Agárd, Alsó-Nyék, Decs, Pilis, Ocsény, Mözs, HffcizJ Várdomb, Szedres és Simon-Major községekből, 40808. lé- lekből és 12393 adófizetőből — az 1875. év végével hára- maradt 76010 frt 34 kr és az 1876. évre előirt 22902' frt 95 kr, összesen 305038 frt 29 krttevö adójából a múlt évben 242530 fid; 82 krt, tehát a múlt évi adójánál 11502! frt 87 krral többet fizetett be a kir. adótárba. Ezen kvül e járás — noha mindegyik községe a [múlt évi dunai Száradás és az erős fagy által tetemes károkat szenvbett, az árvíz majdnem az egész őszivétést és az elöszéiii, a fagy és a septemberi esős időjárás pedig a szöllőtermés felét megsemmisítette — a megyei kidfentartási, betegápoáá és a község-jegyzői nyugdíj-alap járandóságot teljesen i múlt évi 8392 frtnyi közmunka-váltságot pedig 540 frt kivi telével törlesztette. Ezen eredmény az adózó közönség j zan felfogásának és a haza iránti kötelességérzetének ujr az adóbehajtás körül közreműködött községi elöljárók tey< kenységének tulajdonítható. Az adólerovás legnagyobb ré£ ben önkéntes befizetés által teljesitt etett, a zálogolási és beit lési végrehajtás a hanyag hátralékosok ellen keresztül, vil tett ugyan, árverés csakis néhány makacs adófizető irány ban foganatosíttatott; a lefoglalt zálogtárgyak legnagyol részben már kiváltattak, a meglevők pedig naponkénti adóhátralék kifizetése után a zár dói feloldatnak. Kittől sen kiemelendök ezen járásbeli közvetlen adófizetők, kill 77000 írtra rúgott múlt évi adójukit 5000 frt hiányával! ■ mely összeg égy részere m. e. -deczember 31-ig halásztál idő engedtetett — kifizették, ezzel a végrehajtási eljárás kel lemetlenségeitöl magukat és a járás szolgabirói hivatalt mea kímélték. A kimutatott eredmény nagyobbra növekedett voj na, ha közlekdési utaink november és deczember havába járhatók lettek volna; ugyan is e járás lakosságának nagj része pénzt a múlt évben csak fe borból és az árvíz hf elvetett kukoricza és köles terméséből remélt szerezhet azonban az utak majdnem teljes; járhatlansága miatt en tett terményeit a piaczra szállítani és különösen borkéaz tét ezen czikk keresetlensége miítt értékesíteni ez ideig o kély mérvben tudta, ha esetleg január és február haváb

a közlekedési utak a még várlató fagy által járható 11 pótba jutnak: remélleni lehet, h(gy a még visszalevö eg nes és közvetett adók, úgy a jirás több községéből mé{ múlt évekről hátralevő 64000 éi a múlt 1876. év augus és november havában esedékessé vált s csaknem egész] törlesztetten 63000 frtnyi dunavédgáti tartozás is jó rí ben leróva leend. — Adófizetés tekintetében kiemelő

Nem látott soha nőt, nem volt fogalma az anya és apa közti különbségről. Midőn 18-ik évét betöltötte, a királyi ápa elvitte magával egy nagy országos vásárba s megmutogatott neki mindennemű szépségeket. Különösen lovakat, kutyákat, kocsikat, fegyvereket stb. és aztán szabadságára bízta, hogy válászsszon magának a mit akar, a mit szeret, az az övé. De a királyfi egykedvűen fordult el mindentől, nem tetszett neki semmi és nem is választott magának semmit.

A királyi apa ezen szerénységnek nagyon megörült, hogy legalább ezen egy fia méltó ütód leend trónjára. Fájdalom, nem sokáig tartott öröme, mert midőn egy ékszerész boltba vezette fiát s ott egy igen szép fiatal hölgy mutogatta I drága ékszereket, a királyfi csakis a szép leány ragyogó szemeit nézte és nem tetszett neki a drága gyöngy, gyémánt, hanem a leányka arczát simogatva csillogó szemekkel azt kérdé: Atyám mi ez? Ez tetszik nekem, ezt vedd meg és nem kell semmi más.“

Erre a királyi apa nagyon elszomorodott s fiának kezét fogva mondá: Jer fiam, menjünk innét, ez nem neked való;“ Azonban a királyfi sírva ragaszkodott kívánságához s igy á király azon meggyőződésre jutott, hogy a gyermek mái’ születésekor magával hozza hajlamait.

Egy másik királynak pedig volt egy fia és leánya. A királyi anya mind a két gyermekét gondos nevelésben részesítő, úgyhogy azok megvetéssel fordultak él az udvari élet cselszövéayes, képmutató szokásaitól.' Itt is a királyi ««púnak-azon aggodalmait, hogy kié lesz a trón, ha egyik- gyermeke barát s a réáaik apácza leend, az isteniv gondviselés egy fiú és egy^roánvgyermek születésével oszlatá szét. [

Ez is megkérdő a bölcseket, hogy a csecsemő már születésekor magával hozza-e hajlamait, vagy pedig a nevelés adja? A tudósok a másik király történetét, mint példát hozták föl, miszerint a gyermeknek születésekor magával hozott hajlamait, még az elkülönített nevelés sem volt képes mégváltoztatni és igy feltehető, hogy itt is a testvérek egymáshoz hasonlók leéndnek. A király tapasztalást szerzendö, két ifjabb gyermekét anyai befolyás nélkül saját nézete szerint szabadabb nevelésben részesítő. De szomorú tapasztalást szerzett, mert ifjabb királyi fia, idősebb fivérét megmér- gezteté és királyi atyja ellen összeesküvést szőve; már 17 éves kofában meg akará fosztani az uralkodás terheitől. Az ifjabb királyleány pedig megvetéssel fordult el szenteskedő nővérétől és királyi atyjának öregségében elkövetett gyengeségeit kicsufolva, titokban férjhez ment.

Ekkor a királyi apa azt mondá: a csecsemő születésekor nem hozhat magával hajlamokat, mert ha kitennék a vadonba, még beszélni sem tudna; s még kevésbé lehetnének hajlamai: a kocsizás, ivás, kártyázás, dohányzás stb. stb. Sőt inkább hihető, hogy az édes anyai nevelés és a környezetből — vagyis az idősbektől látott példa fejleszti a gyermek hajlamait, melyekből az ember jelleme alakul.

Az ember az anyag és szellem összetétele, mely alk- részek folytonos harczban állanak égymással, mert mindegyük tulajdonság igényli a magáét; az embertől a kielégítést követeli.

Sokszor eszembe jut a kedves Pali bácsinak azon ba- kafántos' Összehasonlítása, hogy „olyan a kis gyermek mint a remonda ló — bocsánat az esthekika nélküli kifejezésért,

de ö, mint volt katona emberi igy mondta — mert a monda ló is mindaddig ledobji lovasát, a mig egy o. lovaglója nem akad, a ki meg tudja ülni és akaratost sát megfékezve, megszelídíti ; óp úgy a Ms gyermek isn addig sir, a mig föl nem vessik és hordozzák; ha | mint a lelenczházban, hogy ffim veszik figyelembe sí szépen elhallgat, mert úgyis üdja, hogy nincsen a ki kálná.“ A föntebbi állítás rövd szavakban érthető mi rázata az ösztön Mfejezésénét. Mert mikor a csecsen kezdi a világosság és sötétség közti különbséget észrei azt lehet az állati élet kezdetinek nevezni; akkor kezd csemő ijedni és félni, kevés

1 álma lesz, sír esi mindig doztatni akarja magát. - Egy S: erre tud sírni és nevetni, akar minden ételt vagy italt elfogadni s ezek ítán bel kezik az akaratos sirás, mellnek folytatása a jmegelé lenség az ö számos utódaival, mint a dacz, harag, szí datlanság, hazugság, irigysi^, féltékenység, ljönnyei stb. Ezen okoknál fogva kell az édes anyának! az it sorolt ösztönök mutatkozását éber figyelemmel] lesni, az anya önzetlen szereteténék befolyásával a hajlamot kormányozza, hogy gyermeke becsületes és boltyg le mert ellenkező esetben: szenvedélyes növendék é köm ember leend.

Az erkölcsi természet m azon isteni szikráéi i zik, mely lelkűnkben honolj, öntudatunkat képe 1I erős, választ, nélkülöz és meggondolva ítéli me; mii a mi az állati akaratból származik. (Folytatjuk,) I