Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-04-08 / 15. szám

lehajthatom ősz fejemet; 1 mivel a többszörös elemi csapá-, gok által okozott végelszegényedés miatt már több év óta ezen présházban húztam meg magamat, itt sóhajtottam s könyeztem el öregségem fájdalmainak tetemes részét; mivel még gyermekeimet is kénytelen valék ki a nagyvilágba kül­deni szolgálatra, hogy életök fentartásáról maguk gondos­kodjanak; mivel tehát ily kínos helyzetemben az emberba­ráti részvét ily lélekemelöleg nyilvánult irántam, fogadják a nemes szivü jótevők reszkető ajkaimnak áldásrebegése mellett leghálásabb köszönétemet! Duna-Földváron, 1877. april 3-án. Beck Ferencz. — Szedresből iiják nekünk: martius hó 25-én ejte- tett meg a szedresi ref. tanoda ez évi vizsgálata, melyen a gyermekek szabatos feleleté úgy szólva bámulásra ragadta a jelenvolt nagyszámú szülőket s pár tánügybarátot. Több szülő olyanféle nyilatkozatot tett, hogy sohasem hitte vol­na, hogy gyermeke ennyi előhaladást tegyen! A méltá­nyos elismerést annál inkább megérdemli a nevezett iskola 73 éves veterán tanítója Györy Jánosj' mivel agg kora i csekély fizetése daczára sem, tartja a közmondás ama sza­vait: „a milyen a jónap, olyan a fogadj isten;“ iparkodik megtenni azt, mivel mint tanitó az emberiségnek tartozik. Igaz, hogy boldogítja a tanítót azon tudat, hogy kötelessé­gét tehetsége szerint teljesítette,' csakhogy a legboldogabb öntudat mellett is, hit pipesmit' en'ni, bizony felkopik az ember álla. Hogy nevezett öreg tanitó épen ennyire nincs, igaz, de, hogy összes 127—137 frt évi fizetéséből nem va­lami vastagon kerül, hogy -ebből bizony alig hogy tengődik, — nagyon világos. —* Agg kora miatt a tanítói nyugdíjin­tézetbe sem vétetett fel. Ami az iskolát illeti, a legszegé­nyebbek között'tán első helyet foglalja el Tolnamegyében. Fölszerelése oly nyomorult, hogy mindennek inkább mond­ható j csak iskolának nem. A község lakosaitól, mint sze­gény emberek, kik a szomszédos pusztákon keresett csekély napszámukból élnek, hogy tanítójuk fizetését megjobbitsák, b iskolájukat a törvény kívánalmainak megfelelő állapotba tegyék alig követelhető. — A nevezett tanitó s iskola, ajánltatik a, megyei tanfelügyelő ur becses figyelmébe. — Kimutatása a folyó évi martius 3-án kiütött tűz­vész által károsultak részére tett rögtöni adakozások s ezek | mikép történt felosztásának: 1. A köregylet elnöke t. Papp Lajos ur küldött -36 frtot. 2. A polgári olvasókör jegyzője t. Séner János ur gyűjteménye 34 frt 20 kr. 3. Kocza Sán­dor szegzárdi lakos adománya 1 frt. Összes •'’bevétel 71 frt 20 kr kiosztatott a? következő károsultaknak a következő arányban: a) Kerecsényi Györgynek 6 frt. b) Molnár János­nak 5 frt. c) Lemle Istvánnak 2 frt. d) Tóth Jánosnak 3 frt 30 kr. e) Baka Mártonnak 10 frt. f) Cserák Mihálynak 6 frt. g) Jó Károlynének 10 fi’t. h) Raizinger Istvánnak 15 frt. i) Lendvai Pálnénak 7 frt. k) Szabó Pál Istvánnak 6 frt 90 kr. Mindössze 71 frt 20 kr. A szívélyes és .’rögtöni adakozásért vegyék az illető urak a károsultak hálás kösző-“ netét. Kelt Szegzárdon, 1877. martius hó 17-én. Stann Ja­kab bíró. — Halálozások. Zarubay Ferencz és neje Nagy Erzsé-’ beth-Emilia, úgy gyermekeik nevében is szomorodott szív­vel jelentik fivérének, illetőleg sógorának Zarubay Sán­dor m. kir. postakiadónak folyó évi martius 30-án este 9 órakor élte 48. évében tüdövészben történt kimultát. A bol­dogultalak hült tetemei 1877. évi április hó 1-én fél 4 óra­kor fognak a szegzárdi felsö-sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni, az engesztelő szentmise-áldozat pedig 1877. april 3-án reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutat- tatni. Kelt Szegzárdon, 1877 ik évi april 1-én. Áldás és béke poraira. — Tárnok Imre és neje született Szilágyi Hedvig saját, úgy gyermekeik: Alajos, Imre, Mária, Feri, Friderika, Elemér és József nevükben fájdalmas szívvel jelentik sze­retett kis gyermekük-, illetőleg testvérüknek Tárnok Hed- vig-Arankának folyó évi april hó 1-én esti 7 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. A korán elhunytnak hült tetemei folyó évi april 3-án délután 3 óra­kor fognak a felső-sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Kelt Szegzárdon, 1877. évi april hó 1-én. Áldás és béke lengjen porai felett! H>í yilttér") Tamási, 1877. martius 30. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapja 10-ik számának „Nyilttér“ czímü rovatá­ban Németh Ferencz segédlelkész aláírásával személyem és *) E rovatban panaszok és felszólalások díjtalanul közöltetnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk. hivatalos; eljárásom ellen roszakarattal és közigazgatási tájé­kozatlansággal teljes vádlevél jelenvén meg, méltányosság tekintetéből kérek az ügyre vonatkozó soraimnak ugyanott egy kis tért. A személyem ellen intézett vádakra a t. közönség iránt tartozó tiszteletből csak annyit jegyzek meg; hogy azok mi alappal nem bírván, merő rágalmak. Wie der Schelm ist, so denkt er. A mi pedig a dr. Piringer József tamási körorvos el­len elrendelt fegyelmi eljárás jogosságát vagy jogtalanságát, helyességét vagy helytelenségét illeti I erre nézve legjobb feleletül szolgál az illetékes hatóságnak, alispán urnák hatá­rozata, mely következőleg hangzik: „Tolnamegye alispánjá­tól 1878.|alisp. Fonyó László szolgabiró folyó hó 7-rÖl 660. sz. a. beterjeszti a hivatalától felfüggesztett dr. Piringer Jó­zsef tamási körorvos ellen ez évi 1154.]alisp. sz. a. elrendelt fegyelmi vizsgálat teljesítéséről szóló jegyzőkönyvet s az ezen kiküldetés alkalmából fölmerült napi dijainak és költ­ségeinek jegyzékét. — A vizsgálati jegyzőkönyvből kide­rülvén, hogy dr. Piringer József körorvos ur a járási szol­gabiró ur által az 1870. XL. t. ez. 61. §-án alapuló fel­ügyeleti jogánál fogva s az 1876. XIV. t. ez. 154. §-nak b) pontjában megállapított illetőségi körén belül hozzá az utóbb idézett t. ez. 145. §-ának b) pontja szerint a köz.- aégi orvosok kötelmeihez tartózó közegészségi eljárás foga­natosítása czéljából ismételve intézett hivatalos fehivásnak minden helyes ok nélkül nem engedett, sőt a járási főtiszt- viselő által minden községi elöljárótól s igy az 1876. XIV. t. ez. 143. §-a szerint az ezek sorába tartozó községi illetőleg körorvosoktól is, mint alárendelt közegektől, törvényes felsöbb- ségük iránt megkövetelhető tiszteletet nyilvános helyen meg­sértve, a tartozó engedelmességet daczosán megtagadta; en­nél fogva nevezett körorvos ur, tekintettel arra, hogy ellene még fegyelmi eset fen nem forgott, az 1876. V. t. ez. 23. §-a értelmében megdorgáltatik és az ezennel 10 frt 37 krban [ megállapított eljárási költségekben elmarasztaltatik“ stb. Szegzárd, 1877. martius 27-én Perczel Dezső, alispán. Ezzel befejezettnek tekintvén részemről az ügyet, a t. szerkesztő urnák maradok tisztelője. Eötvös Károly, szolgabiró. I t ! Hivatalos rész. Szabályrendelet a kórházakra és gyógyintézetekre nézve. II. A közkórházi jelleggel felruházott kór­házakról és gyógyintézetekről. (Vége.) Eljárás a külföldi betegek ápolási költségeire nézve. 81. §. Hazai közkórházakban és gyógyintézetekben ápolt külföldi betegek után felmerült gyógyköltségek — a meny­nyiben t. i. az 1875. évi III. t. ez.. 1. §. d) pontja alá nem esnek, — a magyar államkincstárból elölegeztetnek, illetőleg I téríttetnek meg. Miután pedig eme költségek beszedése közvetlenül a belügyministerium által eszközöltetik, a kórház részéről a honosság és vagyoni viszonyok kipuhatolása körüli tárgya­lás kezdeményezése nem szükséges; ellenben az ápolási dí- | jak felszámítása alkalmával: a) az eredeti fejlap ; b) ‘ a felvételi jegyzőkönyvi kivonat; c) a számla, könnyebb megérthetés végett, lehetőség szerint, franezia vagy német szövegben; d) végül az ápolt honosságára és illetőségére nézve útmutatásokat tartalmazó okmányok eredetiben, vagy leg­alább azok teljes szövegű'hivatalos másolata melléklendő. III. Magán kórházak. 82. §. Minden oly kórház vagy. gyógyintézet, mely közkórházi jelleggel felruházva nincs, tekintet nélkül arra, hogy a törvényhatóság, község, társulat vagy égyesek tu­lajdonát képezi-e, a magán jellegű intézetek sorába tartozik. 83. §. Magán kórházak és gyógyintézetek csupán azon betegek felvételére köteleztetnek, a kikre nézve berendez­telek és idegen (azaz nem saját törvényhatóságbeli, avagy nem saját községbeli) betegek befogadására, a rögtöni élet­veszély eseteit kivéve, nem szoríthatók. Ép ezért a: magán kórház vagy gyógyintézet, az alább felsorolt esetek kivételével, a felmerült ápolási költségeknek, törvényhatósági vagy állami megtérítésére igényt nem tart­hat s a gyógyköltség biztositása kizárólag saját feladata közé tartozik, megjegyeztetvén azonban, hogy a magán kór­házakra nézve eddig fennállott azon szabály, melynél fogva az ápolási költségekét első sorban az illető ápolt ma­ga, esetleg fizetni köteles rokona; (fel és lemenő ágban) és hitvestársak egymásért, utolsó sorban pedig az illetőségi köz­ség tartozik viselni, sem az 1875. III., spm pedig 1876. XIV. t. ez. által hatályon kívül nem tétetvén: jövőre is érintetle­nül marad. Ily követelések behajtását azonban az állam nem köz­vetíti, 84. §. Az életveszélyben forgód betegek után felmerülő ápolási költségek megtérítésére- nézve, a. magán kórház a közkórházhoz hasonló előnyben részesül; a bujakóresok ápo­lási költségei pedig, ha a vagyontalanság beigazoltatik, az államkincstárból téríttetik meg, tekintet nélkül arra, hogy az I ápolt magyarországi, a monarchia másik felébe való, avagy | külföldi illetöségü-e. E két rendbeli követelésének érvényesítése czéljából a magán kórház ugyanazon eljárást tartozik követni, mint a közkórház hasonló esetben. • Az életveszélyes beteget azonban csak addig tarthatja a magán kórház, mig a beteg kórállapota legközelebbi köz­kórházba való átszállítását megengedi. 85. §. Magán kórházakban ápolt katonai egyének és honvédek, valamint hozzátartozóik után felmerült gyógykölt­ségek iránt az eljárás jelen szabályzat 70., 71. és 72. §§ ai értelmében történik. 86. §. Minthogy a monarchia másik felében honos és az elme- vagy bujakór kivételével, valamely • egyéb betegség miatt magyarországi magán kórházban ápolt beteg ápolási költségét, a beteg illetőségi községe (a mennyiben arra ké­pes) megtéríti: a viszonosság e részben fentartatik és a mo­narchia másik felében létező, valamely magán kórházban rendes betegség miatt ápolt magyar honpolgár gyógyköltsége az illetőségi község áltál térítendő j meg, ha erre vagyonilag képes; és ha első sorban fizetésre kötelesek, mint például állandó munka- és szolgálatadó, rokonok, társulatok, beteg- segélyző alapok nem léteznek. Ha e részbenva községekkeli érintkezés § eredményre nem vezetne: ekkor a magán kórházi követelés érvényesí­tése végett a monarchia másik felében az illetékes járási hivatal (Bezirksamt), szükség esetén a cs. k. helytartóság (Statthalterei) közbenjárása veendő igénybe. 87. §. Külföldi illetőségű betegek gyógyköltségéire nézve — a mennyiben gyógyköltség felszámításának, a fenn­álló szerződések Vagy egyezmények értelmében, helye van — a Felség személye körüli m. k. ministerium közvetítése vehető igénybe; az ebbeli tárgyalás azonban magánkórhá­zakra nézve csakis a gyógyköltség behajtásának megkisér- tésére szorítkozik s be nem hajthatás esetén a gyógyköltség a belügyministerium részéről meg nem téríttetik. 88. §. Magán kórházakban a buja- és elme-kóron kí­vül bármily egyéb betegség miatt ápolt ismeretlen illetőségű egyének utáni gyógyköltség, az 1875. évi HL t. ez. 4. §, d) pontja értelmében, az államkincstár részéről meg nem téríttetik. 89. §. Ha a magán kórház részéről az államkincstár terhére ápolt betegek után a hason viszonyok, közt levő közkórházakénál nagyobb ápolási díj követeltetnék, akkor ezen eljárásra szolgáló okok alaposságának megbirálhatása szempontjából tartozik egyúttal a kórház a múlt évi száma­dás kivonatát, úgyszintén a folyó évi kórházi költség-elő­irányzatot a belügyministerhez felterjeszteni. Az ily kórházakban az államkincstár terhére ápoltak I után, az ápolási költségeken kívül bármi czimü egyéb fel­számításnak helye nincs. ­" 2164. |Toleamegye alispánjától. alisp. K ö r ü zés. A nméltóságu m. kir. belügyministerium folyó évi 8116. számú rendeletével Győri Ignácz Ferencz és Máté János Éhed községi lakosoknak, kik községökböl eltávozván, ha­mis okmányokkal könyöradományokat csalnak ki a közön­ségtől, nyomoztatása és feltalálások esetén a legközelebbi kir. ügyészséghez leendő kisértetését rendelte el; Személy - leírások: Győri Ignácz Ferencz termete közép, arcza bar­na, orra, szája szabályos, szeme szemöldöke fekete, haja szürkés. — Máté János, termete magas, szeme kék, haja sárga, jobbkéz mutató ujja horgos, arcza barnapiros, baju­sza sárga, orra, szája szabályos. Ugyanazon ministerium folyó évi 9019. , számú intéz- vényével, Oroszországban elköyetett 15536 rubel és 665 ko- peknyi sikkasztással vádolt Emanuel Basilius orosz alattva­lót, ki állítólag Magyarországban tartózkodik, szigorúan nyo-. moztatni 8 feltalálása esetén a legközelebbi kir. ügyészség­hez kisértetni rendeli. Személyleirása: 50 éves, termete kö­zépnél magasabb, orra erősen hajlott, ^szemei feketék, kife­jezés teljesek, haja fekete ősszel vegyítve, a szökés idejé­ben bajuszt és szakáit viselt. Szegzárdon 1877. martius hó 17-én. Perczel Dezső Tolnamegye alispánja. ,2166. ,,, ,,, i Tolnamegye alispánjától. alisp. K ö r 0 z é s. A nméltóságu m. kir. belügyministeriumnak folyó évi martius 9-én 10482. sz. a. kelt intézvénye szerint Záray Antal györ-szemerei volt postamester a postai kincstárt jö­vedéki pénz sikkasztás által 1930 frt 27 krral megkárosította s tartózkodási községét elhagyva, ismeretlen helyre távozott. Személyleirása: közép, inkább magas termetű, zömök, arcza kerek, bajusza, szakálla ősz, haja öszbevegyült, fejeteteje kopasz, szemei kékek, orra szája rendesek, hangja tompa a suttogáshoz hasonló, beszél németül,’ magyarul, tótul. Kelt Szegzárdon, 1877. martius hó 17-én. Perczel Dezső r .Tolnamegye alispánja. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : lloda Vilmos.

Next

/
Thumbnails
Contents