Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-02-25 / 9. szám

9. szám. Szegzárdr vasárnap 1877. február 25-én. Ötödik évfolyam. .Ifrgjrlcn: hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: S'iVIn nyi-u'ivii 172 szóm, bora íi/. >löli/ lesrt, • l.ihlí tiii fry? k és felsVólnmlásók kiidnidők. Egyes p Idáiivo!. u;v:;ntl k: plialík. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamrgjc HlneuTtFatésígánalRS a (olnamcgyci gazdasági egyesülőinek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre . . . 5 frt — l»r. Fóiévre . 2 „ 5© „ Egyes szám ára .-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények' intézendök. Hirdetési díjak jutányosán szá­míttatnak. Szrgzárd, 1877. február 24. Az alispáni C szék legközelebb történendő mégü- resedése alkalmából, lapunk mait számában igyekez­tünk feltüntetni az érveket, melyek a mellett harczol- nak,. hogy az alispáni szék ne helyettesittés, hanem vá­lasztás utján töltessék be s egyúttal Ígéretet tettünk, hogy ezen ezikkünkben ki fogunk terjeszkedni a jövő alispán személyére vonatkozó nézeteink elő­adására. Távol legyen tőlünk, hogy azon képzelődésben élnénk, mintha a mi jávaslatunk bármi tekintetben irányadó lehetne, vagy hogy az alispán választásnál mint jogosult tényező jöhetnénk tekintetbe. A sajtónak nem az a feladata, hogy az autó-, nőm jogok gyakorlatát előzetesen befolyásolja s ez által a választásba közvetlen befolyjon, de igen is kötelessége felszólalni s szerénytelenség nélkül lép­het fél akkor indítvánnyal, ha" az nem 'efszisretcft égyéni vélemény kifolyása, hanem az illetékes kö­zönség elszórt m nyilatkozó gondolkozásának öszpon- tosdtott kifejezése. Ily esetben a közvéleménynek han­got adni, a kitűzött helyes irány követését a nyil­vánosság hatalmával támogatni — ismételjük — ném feladata, hanem kötelessége a sajtónak. Mi ezen szerencsés helyzetben vagyunk s azért jogp^itjva ^isszuk magunkat,, hogy a nyilatkozó köz­vélemény viszhangjai s; az azt irányzó gondolatok kifejezni legyünk­: íS«efön ezt''tesszük, hogy a nagy közönség esz- infemenetét kövessük r okvetlen egy kis kitérést kell tennünk, mely a fégi és .mostani alispáni hely­sei összehasonlításával fog foglalkozni. .gumi A’iTégi időkben jó alispán volt az, ki észfőlé- Uyével tekintélyt biztosítva, tapintatos eljárásával a szükséghez mért, igen korlátolt kiterjedésű közügyek vezetését a közérdeknek megfelelően eszközölte s a kormányhatalommal a nemesség kiváltságai, a me­gye (önkormányzati jogai s az ország alkotmányos törvényei sértetlen fentartása tekintetéből örökké folyó harezban a gravamen politikát erélyesen foly­tatta’. ■ Ma már a közigazgatási rendszer fejlettségénél fögVa ezen tulajdonok nem elégségesek többé s an­nak, ki az elfoglalt állást lelkiismeretesen beakarja tölteni, okvetlen kiterjedt képzettséggel biró szak­embernek kell lennie. Hogy a teendők sokoldalúságát kellően illus- tráljuk, elég az alispáni teendők roppant halmazából félemlitenünk, hogy az alispán: a közigazgatás ve­zetője, az állandó és központi választmány, úgy az előbbi valamennyi szakosztályának elnöke; a rendes és ut^állítási bizottságok polgári elnöke; a házi pénz­tár kezelésének s az összes megyei pénztároknak ellenőre; a jegyző nyugdíjalapra felügyelő-választ­mány : elnöke; ezenkívül a közadók kezelése, a köze­gészségügyről alkotott törvények nevezetes teendő­ket ruháznak rá; a községi törvény módosításáról szóló törvényezikk a teendők egész halmazával látja ejs; a gazda és cselét} közti viszonyból származó ügyletek felfolyamodási fóruma; az ipartörvény hason- I minőségbeni eljárását állapítja meg; végre a megye képviseletéből kifolyólag is nevezetes szerepre van hivatva. Már most a teendők ily tömegével szemben képzelhető-e a megye élén, különben a legkitűnőbb tulajdonokkal megáldott egyén is, ha egyszersmind az hosszas tanulmány és gyakorlat által magát ez állásra nem minősítette. Ezen sokak által valónak ismert és átérzett körülménynek természetszerű kifolyása tehát, hogy a közvélemény, mely az alispáni széket képzett szak­emberrel kivánja betölteni, daczára, hogy Tolname­gye, mint ezt elfogulatlan tapasztalásból állíthatjuk, értelmiség tekintetében az ország helyhatóságai közt nem az utolsó helyet foglalja el s a tisztviselői te­endők ellátására alkalmas kitűnő dilletans erőkkel rendelkezik, legelőször is figyelmét azon egyénisé­gekre fordította, kik éveken által a közigazgatasi [Teendőkkel foglalkozva s maikat "ez irányban kiké­pezve, az alispáni szék betöltésére elsőrendben al­kalmasoknak mutatkoztak. •A közérzület ezen hullámzása csakhamar meg­állapodásra jutott s oly egyén körül csoportosult, ki az általunk körvonalazott képzettség teljes mértéké­vel rendelkezik s egyéni tulajdonaival hivatva látszik lenni, hogy a prestigé-t. melyet Tolnamegye ezelőtti alispánjai alkottak, a maga teljességében fenntartsa. Ezen férfiú: Perczel Dezső, Tolnamegye völgy ségi járásának jelenlegi szolgabirája. Perczel Dezső ur, igazságügyministerünk leg­idősebb fia, 1868-ik évben végezte a jogot s utánna ügyvédi oklevelet nyert. Hivatalos pályáját a szom­széd Bárány amegy ében nagybátyja Perczel Mik­lós baranyamegyei főispán vezetése alatt kezdette meg s három éven át, mint ottani aljegyző a me­gyei élet szorgalmas tanulmányozója volt; mig bol­dogult Perczel Pál halálával 1871-ik évben avölgy- ségi járás főszolgabirájává egyhangúlag megválasz­tatott s ezen minőségben egész mai napig szolgálja megyéjét. Hivataloskodásának egész ideje alatt kitűnő szak­értelem, lelkiismeretes pontosság, feddhetlen jellem s szelídséggel párosult határozott erély jellemzik min­den tettét; egyénisége megnyerő s kiváló szónoki tehetséggel rendelkezik. Nem puszta véletlen tehát, nem az előkelő név sugárzó csábja, nem a befolyásos rokonság iránti tekintet voltak a tényezők, melyek eredményezték, hogy igen kiterjedt körök, a különben szokásos több- rendbeli candidatiók szellőztetése helyett az alispáni szék megüresedésének első biztos hirére, kifejezett véleményeikkel körűié csoportosultak. S ha a folyó évi martius elejére összehívott, ezen kiváló s a megye érdekeit mélyen érintő ügy elintézésére hivatott megyei közgyűlés tagjai illetékes szavazatukkal az alispáni széknek választás utjáni azonnali betöltését* "'fogják érvényre emelni, azon piíkq. jelenetnek lehetünk szemtanúi, hogy a megye érdemekben megőszült; hivatott egyénei, az újkor em­bere előtt háttérbe fognak vonulni, hogy a megye érdekében annak megválasztása elé nehézségeket ne gördítsenek. A körülmények ily alakulása folytán igen való­színűnek tartjuk tehát, hogy kifejtett nézeteink, me­lyek nagy körök nézetével azonosak, érvényre fog­nak emelkedni s mi annak meggyőződés sugalta vé­leményünk nyilvánításához képest őszintén örvendeni fogunk. Bizton hisszük, hogy Tolnamegye bizottsága tagjai nevezett-'közgyűlésen egy kötelességet fog­nak teljesíteni, midőn lelépett alispánunk kétségbe- vonbatlan érdemei iránti elismerésüket jegyzőkönyvi­leg megörökítik s egy el ' et fognak proclamálni, mely a szakértelmi jogosultság eszméjét szentesíti s ebből kifolyólag azon zászló körül csoportosulnak, melyre e szavak vannak felírva: éljen Perczel Dezső Tolnamegye alispánja! ívül ö n fól ele. ‘ — A fiuldi li Jetre vonatkozólag Hanny Gábor fáddá plébános úrtól nyert újabbi értesülésünket midőn közölnek, egyszersmind múltkori közleményünket helyreigazítjuk avval, hogy a római számok közül egy jel kimaradt, mely 30000 különbözetet involvál s hogy a kö nem kova, hanem márga kő. A plébános ur levele a következőleg hangzik: Tisztelt szerkesztő ur! Römer Flóris ur kegyessége folytán azon sze­rencsés helyzetben vagyok, — hogy a talált római kö fel­iratának teljes magyarázatát közölhetem t. szerkesztő úrral: Imperator Caesar Caius Julius verus maximinus Pius Felix Augustus, Tribunicia Potestate Pater Patriae Consul Desig­nate. Ab Aquinco Mielia Possuum 86. A felirat e magya­rázata után a tudós régiségbuvár nagybecsű levelében meg­említi, bogy a buda-eszéki vonalon eddig 32 mértfóldmutató volt ismerve, ez a 33-ik; megemlíti, hogy a Budához köze­lebbieken kívül ismeretesek a duna-pentelei 46, — a högyészi 73, — a tolna-szegzárdi 97, — a báttai 113 és az eszéki 160 ezer lépéssel. — Arany menyegző. Szt.-Lörinczen csizm. Kiss János ur és neje Szalay Zsófia asszony folyó évi február 13-án ünnepelték meg boldog házasságuk 50-ik évfordulóját, ille­tőleg aranymennyegzöjüket. Mielőtt az egybegyült rokonok s tisztelők a gazdagon megrakott asztalhoz ültek volna, t. Sántba Károly lelkész ur rövid, de megható beszéd után a becsületben megöszült házaspárt újra megáldotta. Az egész lakoma alatt az öreg házaspár élénken társalgóit vendégei­vel, annyira, hogy csak késő eBte oszlott szét a vig társaság. Az ég áldása legyen az öreg házaspáron! — A Nzegiárdi tüzoltó-eK)l*t köréből kapjuk a kő­vetkező értesítést: Az igazgató választmánynak 1877. évi február hó 11-én tartott ülésében hozott határozata folytán a tűzoltó egylet vagyoni állapotának rövid vázlatát a „Tol­namegyei Közlöny “-ben leendő közzététel végett, mint alább következik, átszolgáltatom: I. A három évi összes bevétel, részint miíködö s pártoló tagoktól, részint jótékony adako­zások, büntetésekből 3434 frt 06 kr. II. A három évi ösz- szeB kiadás 3430 frt 56 kr. Marad bevétel 3 frt 50 kr. Je­lenlegi állapot. 1. készpénz 83 frt 29 kr. 2. Tartozás 37 frt 50 kr. Marad készpénz 35 frt 79 kr. 3. Ehhez hoz­zájön a pártoló-tagoknál még kint levő biztos követelés 50 frt. Tehát a pénzvagyon 85 frt 79 krból áll. A z egylet vagyona —illetve szertára — kővetkező ingó­ságokból áll. 1) 1 db. „Knaust“-féle fecskendő. 2)1 db. „Jilk“-féle fecskendő hozzá tartozókkal. 3) 1 db. szerkocsi. 4) 10 db. vetötömlö. 5) 6 db. szíjtömlő. 6) 21 db. mentő- ponyva. 7) 5 ponyva hordóval. 8) 10 db. mászólétra 2 tá- Riasztóval. 9) 5 db. vaskampó tetölétrákhoz. 10) 2 db. kan»-

Next

/
Thumbnails
Contents