Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-12-16 / 51. szám
/ falujában. — Am legyen azonban 44 kr: „kevély a kecske, ha maga van a vásárban“ mondja a példabeszéd; a falusi mészárosok is versenytárs hiányában könnyen bánhatnak közönségükkel. Csak e magas árért legalább teljes mértéket adnának! A métermérték behozatalát megelőző egypár évben egy fillérrel sem állott alantabb a marha ára, mint most s akkor 18, 20 krajezárért kaptunk egy font húst, mely legalább 28 latot nyomott; most 22 krórt kapunk fél kilót, tehát 28 latot, melynek kisebb nagyobb hijam inden- kor van. E visszásság beható megvizsgálására kérjük a völgységi járás derék, erélyes szolgabiráját azon tiszteletteljes figyelmeztetéssel, hogy az ellenőrzésre bármily más módon, csak pandúr által ne tegyen kísérletet. Mert ha valamely községbe pandúr küldetik ki a mérték ujegvizsgálása végett, megtörténhetik, hogy az azon községbeli mészáros előbb értesül a pandúr jöveteléről s jövetele czéljáról, mint ez a község határába ért volna. Völgységiek. — Az utófájdatinak szerzőjének. Megyei közlönyünk f. é. 48-ik számában egy névtelen közlemény jelent meg, mely a tényleges valóság elferdítésével, azt akarja e lap olvasóival elhitetni, mintha a tolnamegyei gazdasági egyesületnek ingyen használatra átengedett vásári bódémat a gazdasági egyesület költségére oly módon javíttattam volna ki, hogy a javítás nemcsak a használat folytán okozott, de már azelőtt létező hiányokat,is átkarolta volna. Hogy az nem így történt, hivatkozom Pleszky Antal és Mayer András urakra, kiknek közbenjárására bódémat a netáni rongálások költségei megtérítésének kikötése mellett, ingyenesen átengedtem s kik a bódé visszaszállittatása után személyesen ö S győződtek meg annak állapotáról. A költségjegyzékbe felvett tételek, mind a gazdasági egyesület által történt használat kifolyásai, kivéve a szalufa költséget, melynek megtérítését nem is követeltem s mely összeg a kijavitást eszközlő Kopacsek Vincze ur által a költségszámlába felvétetett ugyan, de akaratomon kivül tétetett követelésbe. így állván a dolog, úgy hiszem nem követtem el jogtalanságot, midőn ugyanazon átengedett bódémon okozott károsítások megtérítését követeltem; s ebből kifolyólag legyen szabad czikkirónak egy tanácscsal s egy figyelmeztetéssel szolgálnom. A tanács az: hogy . mielőtt az ember valamit állít, legjobb annak valóságáról előzetesen meggyőződni. A figyelmeztetés pedig következő: a becsülete minden embernek drága s a ki a magáét mások áttal tiszteletben tartatni kívánja, az a másét se bántsa! Kiss Mór. — A válaszra iijabb kérelem. Azon kérdésre, hogy „községi elöljárók vagyonában szándékosan okozott kárért felelös-e az illető község“ Lagler Gusztáv kölesdi jegyző ur szives volt mintegy feleletképen Tolnamegye 1848., 1861. és 1864-ik évi határozataira utalni. ^Ezen határozatok azonban I becses lapok olvasóinak legnagyobb része előtt ismeretlenek s csak sok utánjárás után lennének megszerezhetők I elolvashatok, pedig a felvetett kérdés sokakat igen közelről érdekel: kéretik t. Lagler ur a hivatkozott határozatokat, ha nem terjedelmesek, egészben, ellenkező esetben legalább kivonatban e lapok terén közölni, megérintvén egyúttal az emlitett „specificus esetet“ is, ha ugyan az senki compromissiójával nem jár. Több érdekelt. — Egy anya, kinek 5 katona fia van» Drenovics János simontornyai polgártársunk értesít bennünket, hogy Bongor Józsefné született Baráth Anna simontornyai születésű ugyanottani lakos, 59 éves törzsökös magyarasszonynak/ ki korára nézve a kisbirtokos töldmivelö osztályhoz tartozik, hat férfigyermeke közül az 5-ik f. é. október 1-én lépett a hadseregbe, mind az o fiú a 69-ik számú gyalogezrednél szolgál. — Tánczvigaloni. A szegzárdi önkéntes tornász- és tűzoltó-egylet ez idei tánczvigalmát f. e. január 19-én tartja az uradalmi vendéglő nagytermében. Beléptidíj 1 frt 20 kr. — Meghívás. A „Báttaszéki dalárda“ az alapszabályai értelme szerint f. é. deczember hó 31-én az „Arany Naphoz“ czimzett vendéglő nagytermében a pártoló tagjainak tartozó ez évi Il-ik dalestélyét adja, melyre a t. ez. közönséget tisztelettel meghívja, a rendező bizottság. — Közgyűlés. A szegzárdi casinó f. é. deczember 16-án d. e. 11 órakor a hírlapok megrendelése tárgyában közgyűlést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Pap Lajos, elnök. — iskolalátogatók. Vallás- és közoktatásügyi minister ur f. é. november hó 27-én kelt 28932. számú leirásával következő urakat nevezte ki az 1876. évi 28. t. ez. 3-ik §-a értelmében iskolalátogatókká: Gajdossik János Mözs, Agárd, Harcz, Tolna, Simonmajor és Szedres községeken levő iskolákra. Gödé Károlyt Eöcsény, Decs Pilis, Alsó- Nyék iskoláira. Holdonner Ferenczet Bátta, Bátta- szék, Várdomb. Bárány Sándort Bonyhád, Börzsöny. Döry Dénest Zomba, Tabód, Kakasd,Belacz, Ladomány. Döry Zsigmondot Kis-Dorogh, Varasd. Georgievics Pált Tevel-Kovácsi. Pintér JózsefetNagy-Vejke, Hant. Bonyhádi Gyula t Apar, Gyöfe. S chl ein ing Károlyt Izmény, Mucsfa, Kis-Mányok. Bonyhádi Gézát Czikó, Mőcsény, Palatincza.j Willinger Mártont Nagy-Mányok, Lengyel. Vidovszky Lászlót Kis-Vejke, Závod. Papp Aáront Máza, Váralja, Majos. Érmei Gyulát Alsó- Nána, Mórágy, Apáthi. Decskó Mátyást Szálka, Grá- bócz. Novák Sándort Paks, Kömlöd. Nagy Lászlót Bölcske, Madocsa. Id. S z e w a 1 d M ór t D -Földvár. 0 c s k ay F erenczet Tápé,Iveér. Forster Ferenczet Györköny, Bikács. Gr. Széchenyi Sándort Nagy-Dorogh. Stan- kovanszkyJánost Kajdacs. Gr. Fe stet is eh A1 f on'z t. Fadd. Baán Jánost D.-Szent-György, Gerjen. Kálmán Dánielt Gyönk, Kölesd, Medina, Miszla, Nagy-Székely, Némedi, Simontornya, Űzd, Borjúd. Kammer er Gusztávot Értény, Kónyi, Bsdeg, T.-Keér, Kánya, Tengőd községekben levő iskolákra. — A párisi köles, segélyző magyar egylet által az épitendö háztelek megvételére kibocsájtott 100 frtos kötvények elvállalatában a következő nemes érzelmű s hazafias aláriók vettek részt: Kimutatás, az eddig elhelyezett kötvényekről Magyarhonban: Mohári Gyula plébános N.-Bavkány 1 kötvény, gróf Wenkheim Rudolf Budapest 1, Hajnald Lajos kalocsai érsek Kalocsa 1, Szalai Kálmán orvos Eperjes 1, Rimaszombati takarékpénztár Rimaszombat 1, Újvidéki takarékpénztár Újvidék 1, Szabolcsmegyei takarék- pénztár (ajándék) Nagy-Kálló 1, Szatmári takarékpénztár egyesület. Sz.-Németi 1, Gromon Dezső főispán 1, Budapest fővárosi tanács Budapesten 8, Aradi kereskedők társulata . Arad 1, Temesvári első takarékpénztár Temesvár 1, Siklósi takarékpénztár Siklós 1, Kőszegi takarékpénztár Kőszeg 1, Bajai takarékpénztár Baja 1, Pápai takarékpénztár Pápa 1, Szegedi takarékpénztár Szeged 1, Szeged város közönsége Szeged 1, gróf Zichy Victor Budapesten 1, gróf Zichy Geyza Budapesten 1. Kecskemét város közönsége Kecskemét 1, Temesvár város közönsége Temesvár 1,. Szathmúr város közönsége Szatmár 1, Szombathelyi takarékpénztár Szombathely 1, Ipartársulac Szeged 1, Isáak László alispán Eger 1, Kül- sö-szolnokmegyei takarékpénztár 1, Török-szent-Miklósi takarékpénztár T.-Sz,-Miklós 1, Harkányi Frigyes képviselő Budapest 1 kötvény. Külföldön. Zichy Mihály festő (ajándék) Párisban 3, Munkácsy Mihály, festő Párisban 1. Paczka Fe- rencz festő (ajándék) Párisban 1, Türr István tábornok Párisban 1, dr. Krishaber orvos Párisban, 1, Szalai Ágost Párisban 3, báró Schluga Ágost Párisban 1, Ullmann lovag . Párisban 1, Cerettói báró Schindler consul Parisban 1 kötvény. A folyó év május 6-án tartott közgyűlésben szavazott határozat értelmében a t. ez. aláírók a párisi kölcsönösen se- gélysö magyar egylet háza alapitó tagjaivá válván, neveik az egyleti ház dísztermében márvány táblán arany betűkkel fognak megörökittetni. A Pesti hazai első takarék- pénztár tovább is elfogadja a kötvény értékének megfelelő 100 frtnyi öszegeket (esetleg 25 frtnyi havonkénti részletfizetés mellet is) s a t. ez. aláíróknak a lefizetett 100 írtért a nevezet intézet által egy végleges kötvény posta fordulattal ajánlott levélben átszármaztatik. Páris 1877. novem25-én. Párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet. Szalai Ágost titkár, Zichy Mihály elnök. UNT yilttér.*) Értesítés. Azon tömeges pártfogás, melyben az uradalmi vendéglő emeleti helyiségeiben nyitott kávéházi helyiségemet a t. közönség részesítette, felbátorított, hogy ugyancsak a nagyven- déglö alsó helyiségeiben egy tágasabb helyiséget rendezzek be. A nyitandó uj helyiség már készen van s folyó évi deczember 16-án a t. közönség használatára átadatik. Szegzúrdon, 1877. deczember 14-én. Tisztelettel Tóth József ____________ vendéglős. . Ti sztelt szerkesztő nr! Tisztelettel kerem, miszerint ezen néhány soraimat becses lapjának (nyilttér rovatában) felvenni méltóztassék. A községekben nem ismerek egyelőre fontosabb ügyet az árvaügynél és mégis ez kezeltetik legrosszabban és ép azért bátorkodom ezen néhány sort egy Tót-keszi árva ügyről felhozni. Kantor János itt való lakos meghalt, egy kis házikó kepezvén a hagyatékát, mely házikó miatt már az elhunyt éltében perben volt egy mostoha fiával, mivel ezen mostoha fiú is valamelyes részecskét követelt volna. Az elhunyt után maradott egy nagykorú leány, de ez semmivel sem töiodik, mert czeda, meg is ennek férje a múlt évben rimánkodva kérte Péntek József közgyámot, hogy engedné meg neki, hogy a házikóba bemehessen lakni, napszáma ke- resmenyevel a házikót megreperáltatja és a közgyám ezen igazságos kérést meg nem hallgatta és inkább a kis házat összehagy táj dűlni. De maradott két kiskorú árva is, tán 4 éves lehet a kettő közt az idösbik. A helybeli közgyám Péntek József annyira szívén hordozta és annyira buzgólkodott ezen kis hagyaték mellett, hogy a kis ház tetőstől összedült, azt többé használni nem lehet; szép eljárás egy közgyámtól. En hiszem, hogy ezen szép árvaügykezelési módról a tettes, megyei árvaszék mit- sem tud, mert ha tudna valamit felöle, nemcsak hogy az ilyen eljárást gátolná, de erősen hiszem, hogy ez ideig ezen hözgyámot törvényes utón kártérítésre szorította volna, amit ez a közgyám már rég megérdemlett volna* Tisztelettel maradtam t. szerkesztő urnák Tóth-Keszi, deczember 5. 1877. Alázatos szolgája: líelír Gusztáv. Kérelem Bencsik János úrhoz (felek. isk. pénztárnok Szegzárdon.) Igen lekötelezve érezném magamat, ha t. pénztárnok ur e lapok hasábjain értesíteni szíveskednék: mely napon I minő szám alatt lett a leánytanoda épitéséröl még a múlt évben beszedett s elárverezett fazsindelyekért befolyt vételár a fel. pénztárhoz beszolgáltatva? Szives válaszát kéri egy szegzárdi lakos. *) Az e rovatban Icösslöttckőrt felelősséget nem vállal a szerk. 1 II Hivatalos rész. 9469* Tolnavármegyc alispánjától- i alisp. Nyomozóié vél. Esztergommegye alispáni hivatalának f. é. szeptember dió 30-án 7741. sz. a. kelt megkeresésé folytán a fővárosi „János“ kórházban f. é. junius 4-től 10-ig ápolt Duschek Anna miután nevezettnek valamint atyjának Duschek József kömivesnek illetősége az ápolt után felmerült 2 frt 21 kr. gyógy dijak megtérítése czéljábol megállapítandó lenne, nyomoztatni rendeltetik. Kelt Szegzárdon, 1877. évi november hó 24 én. Perczel Dezső, alispán. 9470. Tolnaniegye alispánjától. alisp. & O r ö z é Folyó évi szeptember hóban Bálint György paradicsomi béres, a puszta határában egy ismeretlen, körülbelöl 10 éves fiúval találkozván, öt miután magát teljesen elhagyatott | árvának mondta, magához vette. Kiléte iránt kérdeztetvén, a következőket adja elő: neve Veszprémi Károly, atyja I Veszprémi Sándor, levélhordó volt Budapesten I mint egy 9 év előtt elhalt. Anyja a nagy-statió utozában egy három emeletes házban lakott, hónán ö a kötöutcza harmadik számú házban levő iskolába járt, Lakits Wendel volt a tanítója. Ugyanazon házból, hol ö lakott, két zsidó fiú is járt j vele iskolába, kiknek Samu és Móricz volt a nevök. Egy I Paulina nevű varróleány többször ment anyjához, kitől anyja munkát is kapott. Midőn anyja, kinek keresztneve Fran- cziaka vagy Fáni volt, — magbetegedett, a nevezett var- róleány ápolta és egy Péczeli nevű mészáros utczában lakó orvos gyógyította, azonban rövid idő alatt meghalt. Állítása szerint édes anyja temetése után, nem talált haza I azon szándékkal, hogy valahol inasnak heszegödik, helyet keresni indult s igy községről községre kóborolván a fennt kitett pusztára ért. — Személyleirása. Vezeték- és keresztneve: Veszprémi Károly, szülletés- 1 helye: Budapest, illetöségihelye: Budapest, születési éve: állítólag 1867. (most 11 éves), haja: szőke, szemei: világos kékek, szemöldöke : szőke, arcza: kerek, orra: rendes, szája rendes, különös ismertető jelei: nincsenek, beszél: németül és magyarul. Kelt Szegzárdon, 1877. november 21-én Perezel De^sö, alispán. 9554. alisp, Myomozóievél. A dévai kir. bf. törvényszéknek folyó évi november hó 9-én 3358. sz. a. kelt megkeresése folytán tolvajság bűntényével vádolt és megszökött V.-liunyadmegyei Zejkfalv születésű és illetőségű, Márk Nikulaj nevű, 18 éves görög nem e. vallásu, nőtlen, erős közép termetű, kerek arczu szőke, barnás szemű, rendes orrú, bajusztalan és beretvált szakállu, roman nyelvű napszámos nyomozandó. Kelt Szegzárdon, 1877. november 22-én. Perezel Dezső alispán.-18.56-. Toluamegye alispánjától. alisp. K ö r ö zés. A nagyméltóságu m. kir. belügyminister f. évi február 27-én 8519. s>z< a- kelt rendeletével tudatja, hogy az alsóausztriai cs. k. helytartóság folyó évi február 11-én 3758. sz. a. kelt előterjesztése szerint Vöslau városában 1876. évi deozember 23-án két süketnéma egyén fogatott fel. Ezen egyének semitai származása azonnal fölismerhető, a süketnémák jeleit azonban nem értik, hanem héber folyó mással közlik a mennyire fölfogási képességük terjed, gondolataikat. Tett kérdésre tudatták, hogy az egyiket közülök Kohn Hermannak, a másikat pedig Kohn Henriknek hívják, atyjukat Kohn Ábrahámnak másként Weissnak is nevezik. Kohn Henrick körülbelül 20 éves, közép nagyságú, gyönge test alkatú, szeme: feketés-barna, szakája| fekete. I
