Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-11-18 / 47. szám

megyei hatóság az igazgatótanítókat a tantestület minden megkérdeztetése nélkül önkényileg feltuk­málná. Bízza meg az iskolaszék a tanítótestületet azok megválasztásával, mivel csakis ők ismerhetik az egyé­niségeket legjobban; ők tudják leginkább a valót a hányavetiségtől megkülönböztetni; ők tudják legjob­ban, kiben van elegendő szakképzettség és erély a reform biztosítására; mert igazgatótanítónak nemcsak hatni, hanem a szükséghez képest alkotni is kell tudni. . Erős hitünk s meggyőződésünk: ha derék is­kolaszékünk, a tanítói karral egyetértve, a reform keresztülviteléhez eréllyel hozzá fog — a min pedig egy csepp okunk sincs kételkedni — ak­kor egy legtovább két év múlva elemi tanintézeteink mintaintézetek gyanánt állnak Tolnamegyében. •“•t—If -y—S' —WünäffirtSä Különfélék. — Éjrlávy József ur a Deák Ferencz emlékszobra tárgyában működő bizottság elnöke által megkerestettünk a következő pályázat közététele végett, mely felhívásnak a legnagyobb készséggel felelünk meg. Pályázat Deák Fe­rencz emlék8zohrára. 1. §. Alulirt bizottság pályázatot nyit Deák Ferencz bronzemlékszobra mintájának elkészítésére. Pályázhat akár hazai, akár külföldi művész. A bizottság fen- tartja magának, hogy néhány hírneves művészt megfelelő tisztelet díj biztosítása mellett egyenesen hivjon fel a pályá­zatban való részvételre. 2. §. A szobor a Ferencz József tér egyik végén a kereskedelmi társulat épülete előtt fog állani; a tér átellenes végén a Magyar Tudományos Aka­démia polotája előtt gróf Széchényi István emlékszobra ál- littatik fel. — Ennél az álló alak tizenöt bécsi láb (4 74. meter) magas; a négy ülő szoborral díszített gránit talpazat huszonhat bécsi lábra (7. 22. meter) emelkedik; az emlék összes magassága negyvenegy bécsiláb (12. 96 meter). A pályázóknak figyelemmel kell lenni a körülményre, hogy a két átellenes szoborral díszítendő tér összhangzatotosan tűnjék fel. — A helyiség térrajza a körül fekvő házak magasságának feltüntetése mellett a pályázók használatára a Magyar Nemzeti Muzeum irodájában több példányban le van téve, hol minden egyéb felvilágosítások készsé­gesen fognak adatni. 3. §. A feladat az: högy Deák Féfencz alakja áz élethez és jelleméhez híven legyen ábrá­zolva, a milyen az 1860—1869. közt volt, mielőtt a kor s betegség súlyos nyomai rajta észrevehetők lettek. 4. §. Az emlék összes költségei a talapzattal és felállítással együtt százötvenezer forintot meg nem haladhatnak; a bizottság ugyanazért kívánja, hogy a pályázók költségvetást csatolja­nak mintáikhoz, ő. §. A pályázó művészek úgy az alakra, mint a talapzatra kiterjeszkedő mintavázlataikat, melyek az emlék nagyságának egytizedrészében készítendők, a nevöket tartalmazó pecsételt jeligés levél kíséretében, az 1878-ik év október hó 31-ig a „Deák szobor-bizottság elnöké­hez Budapesten a Magyar Tudományos Aka­démia palotájában“ czimezve küldjék be. 6. §. A be­érkezett minták alkalmas helyiségben egy hónapig közszem­léié ki lesznek téve. 7- §. A kiállított pályázó művek 1878. évi deezember hó kezdetén egy jury által meg fognak bi- ráltatni, mely a feltétlenül kiadandó pályadijakat döntöleg oda ítéli. 8. §. Ezen jury tizenegy tagból fog állani, melyek közöl egyet egyet választ: A képzőművészeti Tanács, A fővárosi közmunka Tanács, Budapest fővárosának építészeti bizottsága, A képművészeti Társulat, A mérnök és épitész egylet. A bizottság ezenfelül három külföldi művészt felfog hívni a bírálatban való részvétre s három tagot választ a maga köréből, 9. §. A pályadíj 6000, 4000 és 3000 frank aranyban. Budapest, október hó 31-én. A Deák Ferencz emlékszobor bizottsága. — Kegyetlen gyilkosás, Kölesdről írják nekünk: Folyó hó 3-án délután futotta be községünket a hír, hogy Varga István (egyike a legvagyonosabb földmiveseknédcj'/a szőlejében levő présházban felakasztva találtatott. Azonban a holttesten ejtett sérülések s egyéb gyanuokok itt nem ön­gyilkosságot, hanem gyilkosságot engedtek sejteni, még pe­dig apagyilkosságot. És csakugyan a fiú, f. hó 5-én, a ha­tósági küldöttség által kérdőre vonatván, bevallotta borzasztó tettét. Már csütörtökön (1-én) este történt, hogy apinczénél összeszólalkozott apjával, kit földhöz sújtott, úgy hogy eszméletét veszté, azután a minden emberi érzelmet levetkő­zött fiú atyja nyakára hurkot vetett s a létra legfelső fokára felhúzta s megvárván, mig kezével lábával kapálózni meg­szűnt, az ajtót ügyesen betámasztva, hazament. Talán még majd azt is kivallja, hogy a kötelet is maga vitte ki isten­telen czéljának — apját láb alól eltenni úgy, hogy öngyil­kosságnak láttassák — keresztülvitelére. A fiú, Varga Jó­zsef 24—25 évoB, nős, mint egy fi, felszólamlás utján a ka­tonai szolgálat alól szabadult, értelmes, jól iskolázott, még pár hét előtt is egy kötet könyvet kért s vitt lelkészétől olvasni: és a mint rettenetes valomását alá kellet Írnia, bá­mulatba ejtó az urakat, mHy metszésszerö kalligráfiával, • legkissebb kézreazketés nélkül irta alá nevét. Szomorú do­log, bogy 1868. ót% ez a második apagyiikoseági eset Kö­leaden. Az akkori apagyilkos, Csősz Kovács István, a mostani­nak sógora. Szép az a humanitás theoriában, hanem a gya­korlatban azok az Illováról érkező levelek : „Hála Isten, semmi bajom nincsen, egészséges vagyok, még hízom is“ stb. nem a legépületesebb hatásúak. Rölesden már minden apa retteg, a kinek keményebb természetű fia van. Mert a „gyenge törvény nem jó, soha nem is volt jó“ mint egy derék bí­róságot viselt ember megjegyzé. Lopás most már nem igen fordul elő Kölesden, mert kemény törvénye van, ha­nem az apagyilkosságra, bizony nagyon gyenge törvény az a 10—15 esztendei Illova. Mondják, hogy egy nem mesz- sze eső nagy magyar községben nem is újság már az ilyen eset. Miért sajnálja az állam a kötelet attól, a ki a kötelet nem sajnálta tulajdon apjától? .. i... (Tudósítónk mondja. A szerk.) — Pap Lajos ur által megkerestettünk a következő nyilatkozat közzététele végett: A folyó évi 46-ik számú „Tolnamegyei Közlönyében, ugyanennek folyó évi 43-ik szá­mában néhai Pap Endre édes testvérem eltemetésére vonu- lólag „újabb botrány“ czimen megjelent közleményre czá- folat foglaltatván, ebben neheztelő hangulattal emlittetik fel, hogy az „újabb botrány“ czimü közleményt a családtagok valamelyike helyre nem igazította. Őszintén megvallom az ily szerfelett gyengéd tárgyban felszóllalni 'több tekintetből egyátalán tartózkodni kívántam. Azonban már most felhiva érzem magamat kinyilatkoztatni, miszerint részemről feles­legesnek tartottam előbb felszóllalni, mivel a neheztelt „újabb botrány“ czimü legjobb akaratú közleményben csak azon tétel alapul tévedésen, hogy a tamási rom. kath. temetőben néhai testvérem családi sirboltot előre készíttetett volná. De úgy gondolom, hogy ezen magába véve mellékes és közöm­bös tételbeli tévedés helyreigazítás nélkül elhallgatható volt; mert hiszen nem ez képezi a botrányt, hanem azon szomorú tény. körülmény, hogy reform, vallásu boldogult testvérem­nek a tamási rom. kath. temetőben fekvő néhai neje és vele egy sírban nyugvó nőtestvére mellé temettethetéBe, a leg­közelebb érdekelt élő gyermekek részéről Pap Gyula által kéretvén, ez határozottan megtagadtatok, visszautasittatott. Ezt, mint fájdalom kétségtelenül igaz tényt sem előbb, sem később megczáfolni nem lehetett. 'Annál feltűnőbb és fájdal- masb pedig ezen megtagadás, mert ezt alig lehet össze­egyeztetni azon valóban személyesen szívélyes viszonynyal, melyben az általam is mélyen tisztelt esperes lelkész ur néhai testvéremmel és családjával folytonosan lenni méltóz- tatott; s e mellett nyíltan ütközik is az 1868. 53. t. ez. 22. §. rendeletébe, mely tekintet nélkül arra, váljon van-e nincs- e felekezeti temető? pedig Tamásiban tüzetesen reform, te­mető nincs is — általában rendeli, hogy: „temetőkben a különböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek.“ És ez igen természetes is, hogy azok, kik élve együtt lehettek külön hittel, egy erkölcsösei és szeretettel & családi körben, együtt lehetnek mint halottak is a temetőben. S azt, hogy ki hova temettessék, különös végakarat nyilvánítása hiányában meg­határozni az élő családtagok jogához tartozik, a nélkül, hogy a halottal a felől értekezni kellene vagy lehetne. Követke- zésképen mindazon feltevések, melyeket a.bölcs czáfoló e tekin­tetben önmagának kiküzdeni kíván, nem egyebek üres Bophis- mánál, mit kénytelen vagyok néhai boldogult édes testvérem iránti kegyeletből még azon leleplezéssel is érinteni, hogy igaz ugyan, miszerint boldogult testvéremnek Ilka leánya nem édes­anyja mellett fekszik eltemetve, de ezen különválasztás nem apai közömbös elnézésből, hanem annak határozott kívánsága ellenére azon okból történt, mivel ennek, mint köztudomás szerint nem természetes halállal elhunytnak annya mellé te- methetése megtagadtatok. Ezen helyreigazításokat minden harag és gyülöíseg nélkül azon hozzáadással megtenni a család részéről kötelességemnek ismerem, hogy az elhunyt összetartozó családtagok egy sírboltba elhelyezése iránti in­tézkedési jogot fentartom. — Halálozás. Győrffy János maga, és gyermekei: János és neje üetyei Laura, Károly es Julia, úgy veje László Lajos neveden fájdalmas szívvel jelenti féiejihetlen kedves nejének, édesanyjuk és napúknak Győrffy Jáitos- né született Zeiiekker Borbálának f. A. november hó 13-án esti 8 órakor életének 54-ik, boldog házasságának 34-ik évé­ben, hagymáz folytán bekövetkezett gyászos halálát. A bol­dogult hűlt tetemei folyó hó 15-én délután 3 órakor fognak a ezegzárdi felsö-sírkertben örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaz nap reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1877. évi november hó 14-én. Áldás és béke hamvaira! — Fényes esküvő. Mányai Koller Iván fehérme­gyei földbirtokos ur folyó évi november hó 10-én vezette oltárhoz Györkönyben, a tolnamegyei Forster-család házi­kápolnájában Forster Benő urnák kedves egyetlen leányát,, a 17 éves Forster Erzsiké urhölgyet. A bájos ifjú menyasszony az esküvő alkalmával meghatóan nézett ki a virágokkal díszített fehérselyem uszály ruhájában, fején myr- tus koszorúval s földig érő fátyollal. Az ifjú menyasszony­nak nagybátyja Forster Ernő pápa 5 szentsége kamarása és pálfai plébános ur, ki 17 évek előtt még mint paksi káp­lán keresztelte meg az ifjú menyasszonyt, —ma ugyancsak ö esküdtette s áldotta meg a boldog jegyespárt számos elő­kelő rokonság jelenlétében. Az esküvőnél mint násznagyok szerepeltek: gróf Wrbna Rudolf cs. kir. kamarás, dr. Kovák Sándor paksi földbirtokos és Forster Béla honvéd huszár­kapitány Veszprémből. Kyoszolyó hölgyek voltak: a vőle­génynek unokanővérei: gróf Wrbna Paula ás Ágota gróf­hölgyek s Novák Szidónia. Vőfélyek pedig: Koller Tivadar, Forster Frigyes és ifjú Koller Pál. A délután két órakor végződött dejeuner után a boldog uj házaspár a paksi gő­zösön nászúira kelt néhány hétre Budapestre. Isten szent áldása s állandó boldogság viruljon az ifjú házaspár új élet­pályáján! — Tűz. Szántón november 2-án valószínűleg gondat­lanságból tűz támadván, az tizenegy lakházat elhamvasztott s tizenöt családot tett szerencsétlenné. A kár körülbelül 10000 frt. Dicséretet érdemelnek Szakos és Értény közsé­gek, kik is fecskendőjükkel a helyszínén megjelentek s az oltás körül sikeresen működtek. — Pincsehely község sem maradt bátra a török se­besültek és menekültek segélyezésére némi csekély ado­mánnyal járulni, a mennyiben a dombóvári járási népgyülés indítványa folytán eszközölt gyűjtésekhez 86 frt 64 kr kész­pénz s 250 dgram. tépés és sebkötőt küldött be a gyűlési egylet elnökéhez Tamásiba. Midőn e szép tettét a községi lakosoknak felhozzuk, nem mulasztjuk el megjegyezni, hogy a kiirt összegű pénznek nagyobbrésze a liter és fél literen­ként befolyt, de őszinte jóindulattal kiszolgáltatott gabnane- mek árából vételeztetett be, továbbá, hogy a következő ösz- szegü készpénzsegélyek adattak át Halasy István gyűjtő­nek; nevezetesen: Hangyály Mihály plébános 5 frt. Schle- zinger Lipót 5 frt. Fischer Sándor 2 frt. Kenessey Etele 1 frt 40 kr. Fischer Jakab 1 frt. Elkán Herman 1 frt. Ni- dermajer István 1 frt. Nidermajer József 1 frt. Mandl Zsig- mond 1 frt. Pintér István 1 frt. Bognár Gábor 50 kr. Grün- hut Adolf 50 kr. Meksz Mihály 50 kr. Kintli Ferencz 50 kr- Elkán József 50 kr. Nidermajer János 50 kr. Bergl Mór 50 kr. Nider Antal 50 kr. Tóth József 50 kr. Sohár Sán­dor 50 kr. S többek 10 krtól 40 krig. Ezenkívül Barbacsy Zsiginond Emma és Zsigmond Mariska pézbeli segélyen kívül még tépés és sebkötöket voltak szívesek készíteni. Hasonlóul Rózenfeld Therezia és nemkülönben Mandl Emma, végre Fischer Julcsa, Janka, Paulina és Katicza saját gyűjtésű 18 frt készpénz és 3 kilo tépést juttattak el a Budapesti CB. ottoman consulatushoz, A nemes szivü adakozóknak, midőn ezennel úgy az egylet részéről, a szenvedő vité­zek és menekültek nevében köszönetét mondunk s az adott segélyeknek az illető helyre történt elszállíttatásáról őket nyilvánosan megnyugtatnánk : még azon őszinte óhajunkat fejezzük ki, hogy adja a magyarok és ottomanok Istene, hogy ezután ne a török, hanem a muszka katonák segélye­zésére alakíttassanak „könyör“ adományt gyűjtő egyletek. — Uj iskolai szék. A szegzárdi rom. kath. hitfeleke- zet f. hó 4-én választotta meg a püspöki kar által kiadott rendszabályok értelmében az iskolai széket. A szavazás d. e. 9 órakor vette kezdetét és folyt 11 és % óráig. Á szavaza­tok összeolvasása után következő urak lettek megválasztva: Albanich György, Abaffy Gyula, Abaffy József, Boda Vilmos, Ellmann Miklós, Gőzsy Ferencz, Kramolin Emil, Laurencsics János, Mikó György, Nagy József, Preimeier József, Stann Jakab, Szokoly Károly, Szantner Antal, Szigeth Gábor, Takler József, Thodrovits Lajos és Zányi György. Tagja továbbá az iskolaszéknek Koszorú István ur, ki a szegzár­di tanítói kar képviseletében jelenik meg. A választást sze- rencsésnek mondhatjuk, daczára annak, hogy egyesek com- binatiója egészen meghiúsult s csak gratulálhatunk a vá­lasztó polgároknak, kik a tanügy emelése czéljából annyi értelmiségnek nyitottak tért. — Adakozások a török sebesültek részére. Barbacsy György néraedi jegyző ur gyűjtő ivén: Kovács János 5 frt. Grünhut Salain on 2 frt. Berger Samuel 2 frt. Köl. Szabó Mihály 1 frt 50 kr. Barbacsy György 1 frt. Sass József 1 frt. Gárdonyi János 1 frt. Rózenfeld Manó 1 frt. Schlezin- ger Lipót (pinczehelyi) 1 frt. Sterk Sándor 1 frt. Lemle Ist­ván 1 frt. Duska János 1 frt. Ács János 1 frt. Szabó Jó­zsef 50 kr. Kohn Simon 50 kr. Bergl Sándor 50 kr. Kolin Dávid 50 kr. Berger Mór 50 kr. Barbacsy Lajos 50 kr. Kovács István 50 kr. Vimmer János 50 kr. Támer János 50 kr. Busbach József 50 kr. IQ. Kovács János 30 kr. Ifj. Kovács Pál 30 kr. Horváth Pál 20 kr. Szatory Gyula 20 kr. Kovács József 20 kr. Tóth István 20 kr. Magyar Péter 20 kr. Csősz Kovács József 14 kr. Sifter József 10 kr Balogh György 10 kr. Bakonyi Mihály 10 kr. Fábián Ist­ván 10 kr. A lelkes adakozóknak ezennel köszönet nyilvá- nittatik. — Sirversek. 6. Samu Jánost e sirhalom zárja, Itt nyugszik csendesen Jézusát várja, 27 évet élt ifjú rendben, De Jézusához ment fel az égbe 1870-be. 7. Itt nyugszik az urban boldogult keresztyén asszony atyánkfia a neve volt mig élt Sós Erzsébet 37 évet megholt. 8. Itt nyugszik Kerti István megholt véletlen Junius 7-ben 1870-ben. 9. Megholt 1863. Dec 19. Kis Sófia vót az nevem, En csak 4 éveket értem, bajom végét im elértem, De már Jézusomhoz tértem. ■— Menyegző. A szegzárdi izraelita hölgyek egyik legkiválóbb jelensége Rocken stein Josephine fo­lyó évi november hó 20-án kel egybe Klein Ferencz úrral. Nyílttéri) Az „Egyetértés“ czimü political napilap megren­delhető Untermüller Alajos szegzárdi könyvkereske­dőnél. Ugyanott egyes példányok naponkint kaphatók. *) *) As e rovatban közlőitekért felelősséget nem tAIUI a szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents