Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-11-11 / 46. szám

7 Arakor Rákóczy indulóval jel adatván az ünnepély megkezdésére, községünk minden egyes ablakai a legfényesebb módon kivilágitfattak; a zene egész községünket bejárva s fáradhatatlanul lelkesité az összes lakosságot az ezen alkalomra különösen begyakorolt uj magyar darabokkal ; — a nép özönlött az utczákon s szűnni nem akaró éljenzéssel éltette a török nemzetet. A körmenet után tánczvigalom rendeztetett, melynek tiszta jövedelme vagyis 18 frt a török fökonsulatusDak leendő kézbesítése végett az „Egyetértés“ czimü napilap szerkesztőségének Budapestre küldetett él. Különös elismerést kell kifejeznünk községünk derék birájának, Pamer József urnáit, ki az ünnepély kivitelére minden tőle kitelhető módon erélyesen közreműködött; úgyszintén Brüttl István urnák, ki zenekarával ingyen szerepelt és mulattatta a közönséget. Áldás és szerencse a török nemzetre.

— Színészet, Duna-Földváron színészek próbálnak szerencsét; erre vonatkozólag a következőket irjált nekünk: Másfél évi szünetelés után megint jöttek Duna-Földvárra színészek; Fáy János szinigazgató ama bátor, ki ide mert jönni társulatával és nem riasztatta magát vissza azon szomorú tény által, hogy városunkban eddig még minden színtársulat megbukott. Schmitzberger vendéglőjében ütötte fel Thália istenasszony a sátrát és habár a helyiség nem kicsiny és félreeső a mégis nem szenved kétséget, hogy a közönség pártolni foggá ezen jó társulatot. Mert nem a hely nemesíti a közönséget, hanem megfordítva, a közönség által diszitte- tik a hely ! És valóban, Fáy társulata jó és megérdemel minden támogatást. Megmutatta ezt szombaton az első és még inkább vasárnapon a második előadásánál. Szombaton adták „A zsidó honvéd“-et; ebben kitűntek tárgyilagos, minden túlzásoktól ment játékuk által Bányai (Izsák), Szabadhegyi (Blind Vilmos), szép éneke által pedig Berki Ida, ki a szobaleányt játszotta. A magyar népszínművekben állandóan szerepel a zsidó s a czigány s a vándorszínészek között kevesen vannak, kik eme szerepeket nyugodtan, túlzás nélkül tudják eljátszani; mert tudják, hogy minél rútabb caricatu- rával rajzolják ezeket, annál jobban tapsolja a karzat. Bányai pedig jó komikus, ki szerepe szellemét jól átgondolva s mitsem törődve a karzat tapsával, őrizkedik minden túlzásoktól. Ezt bebizonyitá vasárnapon is Tóth Ede „Kintor- tornás “-sában, melyben Bányai a Samu inast adá; már puszta megjelenése is nevetésre ragadja a nézőt. Berki Ida játszá a molnár leányát és kedves éneklésével általános tetszést aratott. Szabadhegyi kis szerepét jól előadta. Fáy (Károly), Fáy né (Bimbóné) jó színészek. Balassa (Laczi) meglehetősen játszik, csak nem tudja, mit csináljon kezeivel. Balogh (Potya prókátor) nagyon túlzott; az ily játék már nem komikus, hanem bohóczhoz való. Kiemelendő még, hogy mindnyájan jól megtanulták a szerepűket és a súgó alig hallatszott. Eddig előadásaik látogatottak voltak.

— Meghívás. A tolnamegyei honvéd-segélyzö egylet által folyó évi november 24-én délelőtt 10 órakor Szegzár- don a megyeház kistermében tartandó közgyűlésre a t. ez. egyleti tag urak tisztelettel meghivatnak. Kelt Szegzárdon, 1877. november hó 7-én. Elnöki megbizásból: Pálffy Pál, egyleti jegyző.

— Halálozás. Alolirottak, úgy maguk, valamint számos rokonaik nevében fájdalomtelt szívvel jelentik felejthet- len édesatyjuk, illetőleg apósuk és ipjuk Kron Salamon urnák folyó hó 7-én esti 6 órakor, életének 70-ik évében, rövid betegség után hagymázban történt gyászos elbunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 9-én délután fél 3 órakor fognak a halottasházból (Széchényi-utcza 141. szám) a szeg- zárdi izraelita sírkertbe örök nyugalomra elhelyezteteti. Szegzárd, 1877. november hó 8-án. Áldás és béke drága hamvaira! Kron Ármin, Kron Lajos, Kron Sámuel, Kron Károly, Kron Sándor, Leopold Ottilia szül. Kron, Billitz Dianna szül. Kron, Werkner Rozália szül. Kron, mint gyermekei. Leopold Sándor, Billitz Sándor, Werkner Zsigmond, mintvejei. Kron Sarolta szül. Hutter, Kron Etelka szül. Steiner, Kron Zsófia szül. Miskolczy, Kron Karolina szül. Zwiebach, mint menyei.

— Sport. A duna-földvári szigeten October 27. 28. és

29-én Keleti Károly ur által rendezett fáczánvadászatok jól sikerültek. A vidéki vadászok voltak: báró Pongrácz honvédtábornok, Hegedűs alezredes; Szeniczey országos képviselő, Keleti Károly, Hoffman ést több ministeri tanácsos és titkár urak. Helybeli nimródjaink közöl csak Szauer Károly sótárnok és Sey Ferencz alap. urod. számtató urak vettek

részt. A 2'A napi csata áldozatai 72 darab fáczán és 6 nyúl voltak. A vendégek nagyobb része a „Szarvas“ vendégfogadóban lakott.

— A tűrök sebesültek számára küldetetett 77 kilogr. és 85 dkgr. tépés, ruhanemű és kötszerek Ezen összeghez gyüjtetett Szegzárdon: 36 kiló és 50 dkgr. tépés, ruhanemű és 26 db. kötszer. Eőcsényben: 28 kiló ruhanemű. Mö- zsön: 9 kiló és 85 dkgr. ruhanemű. Alsó-Nyéken: Dávid Pál biró Kur Zsófia és Laura testvérek felügyelete alatt az iskolás gyermekek által 3 és fél kiló tépést készíttetett. A tépés gyűjteményéhez leginkább a szegzárdi nők járultak, kik közt a küldemények mennyisége és minőségére nézve különösen kitűntek: Schöner Imréné, Zsikó Borbála, Nyirő Jánosné hidjai, Wimmersperg báróné, Horváth Ignáczné, Pribenszky Lörinczné, Hirsch Alajosné, Diamant cántorné, Kron Salamonná, Steiner Mátyásné, id. Ferdinand Antalné, Fertig Mariska, Seiner Ignáczné, özv. Kristofek Alajosné, Diczenty Gyuláné, Ferdinand Béláné, Fehér Józsefné Ger gely, özv. Török Jánosné Illés, Végh Anna, Végh Ferenczné, Bogyai Karolin, Horváth Györgyike, Föglein Mihályné, Ifj. Ferdinand Antalné, Kaczenbach Vinczéné, Ferger Mariska, Fontányi Mariska, Séner Jánosné, Séner Irma, Schönbach Jánosné, Szentesy Mártonná, Hujdics Jánosné, Thaly De- zsőné, Spindelbauer Ferenczné, Steiner Ignáczné, Eszterbauer Jánosné, Zsikó Istvánná, Roth Jánosné, Stokinger Jánosné Fajfarits Istvánná, Zsikó Istvánná, Sipos Józsefné, Simon Takács Jánosné, Kecskés Imréné, Illés Lászlóné, özv. Fehér Imréné, özv. Farkas Józsefné, Simon Istvánné Szejmejes, Kis Jánosné eöcsényi, Grósz Józsefné Támer, Hollendus Ferenczné, Kocsi Jánosné, Maleta Mihályné, Cziráky Jánosné, Polgár Istvánné, Czank Andrásné, Illés Jánosné, Tóth Gyögy- né, özv. Németh Jánosné, Bencze Istvánné Fux, Csötönyi Györgyné, Domonkos Ferenczné, Pisztori Mihályné, Tóth Gergely Györgyné, Takács Józsefné Csárdás, Durgonics Györgyné stb. A szerencsétlen hős török sebesültek nevében köszönet a nemeslelkü adakozóknak! Szegzárd, november 5-én 1877. Séner Ferencz az „olvasó kör“ jegyzője.

Hivatalos rész.

8800. Toluamegye alispánjától.

alisp.

K ArAzés.

A völgységi járás szolgabirájának f. évi october 18-án 75550.' bz. a. kelt jelentése szerint Gintek Adóm te véli lakos tehénkereskedönek egy vörös szörii fehér fejű tehene f. évi october 11-én a Zomba és Kis-Tormás közötti utón elszaladt.

Kelt Szegzárdon, 1877. október 23-án.

Perczel Dezső alispán.

8798. Tolnaincgye alispánjától.

r KAróus.

Róth András volt hidasi lakos, dohány csempész, illetőségi helyéről eltávozván, a pécsi pénzügyi igazgatóságnak f. évi 28852. számú megkeresése folytán nyomoztatása ezennel elrendeltetik.

Kelt Szegzárd, 1877. október 23-án.

Perczel Dezső, alispán.

8801. Tolnaroegye alispánjától.

alisp.

Mcgscmmisités.

Schumann György borjádi lakos, a saját mint vevő nevére és Schrempf Mihály szárazdi lakos műit eladó nevére, a ráczkozári köijegyzöség által f. évi julius 7-én 379. jkvi sz. a. egy 13 markos és ugyanannyi éves heréit szürke a bal fülére csípett hámos lóról kiállított lólevelét elvesztvén ezen lólevél hivatalból semmisnek nyilvánittatik.

Kelt Szegzárd, 1877. október 23-án.

Az alispán távollétében: Popé Gyula főjegyző.

80J2- Tolnavármegye alispánjától.

alisp.

A nagíjméltósőgn m. kir. honvédelmi minislereium által az 1868 : 40. t. czikknek a tulajdonképen való hadi szolgálatra ugyan alkalmatlan, de a hadi czélokra szükséges másnemű szolgálatokra polgári hivatásukhoz képest alkalmas védköteleseknek háború esetére ily szolgálatok tételére való k'ölelezhetésérbl szóló 18-ik szakasza életbeléptetése tekintetéből megállapított szabályok tárgyában f. évi szeptember hó 4-e'n 33000. sz. a, kibocsátott rendelet,

A véderőről szóló 1868-ik évi 40-ik törvényezikk 18. szakasza értelméb en, a tulajdonképen való hadi szolgálatra ugyan alkalmatlan, de a hadi czélokra szükséges más nemű szolgálatokra pol gári hivatásukhoz képest alkalmas védköte- lesek, háború esetében, kötelezhetők ilyen szolgálatok tételére.

Ezen védkötelesek, a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 2-ik szakaszának 3-ik pontjához képest életkoruk 32-ik évének betöltéséig állanak a hadi czélokra szükséges szolgálatok teljesítésének kötelezettsége alatt; és

e végett, illetőségi helyökre való tekintet nélkül, tartózkodásuk helyén veendők alkalmazásba.

S a törvény ezen szakaszának életbeléptetése tekintetéből, a cs. és kir. közös hadügyi ministerrel és a cs. kir. honvédelmi ministérrel egyetérfölég, a következő' szabályok állapíttattak meg: úgy mint:

1) A védtörvény 48-ik szakaszában említett védkötele- sek, a magyar korona országaiban ugyan az illető magyar vagy horvát szlavonországi vármegyének, illetőleg horvát-szla- von határörvidéki kerületnek határain belől ide értve az ezek területén fekvő s önálló törvényhatóságokat képező városokat is, a monarchia másik államában pedig az illető hadkiegészítési kerületnek határain belől, vétetnek alkalmazásba.

S az ezen határokon kívül és túl való alkalmazásnak, csakis az előre láthatólag hosszabb ideig tartó szolgálatoknál (7. §. a. pont) és azon szükséglet pótlása végett lehet helye, a mely azon vármegye vagy kerület, illetőleg hadki- egészitési kerület, védköteleseiböl a hol a szükséglet mutatkozik, nem fodözhetö.

Ez esetekben azonban a családi viszonyok és a nép- | gazdasági érdekek különösen kivételes figyelembe veendők.

A szóban forgó védköteleseknek tényleges alkalmazása a hadi czélokra szükséges szolgálatok teljesítése végett, az I O Felsége mezgósitási parancsa által megállapított első moz- j gósitá8Í nappal veszi kezdetét.

2) A hadi ozólokra szükséges szolgálatok teljesítésére J köteleztetnek:

a) azon védkötelesek, beszámítva a sorozásra a mozgósítás évében felhívott első korosztálybelieket is, a kik azon ujonczállitás alkalmával, a melyre utolszor tartoztak megjelenni, akár ideiglenesen, akár mindenkorra, hadképteleneknek nyilváníttattak;

Önként értendő azonban, hogy a csakis ideiglen hadképteleneknek nyilvánított egyének nem mentetnek fel az által a 2-ik, s illetőleg a 3-ik korosztályban leendő megjelenés kötelezettsége alól;

Továbbá azon volt póttartalékosok, a kik, háború esetében, a sorozó bizottság által, a póttartalék állományából kitörlendöknek nyilvánitattak: úgy szintén

a honvédség nyilvántartásában állott azon egyének, a kik, felmentési czimeik megszűnése következtében, a sorozó bizottság elé vezettetvén, akár ideiglenesen, akár mindenkorra hadképteleneknek találtattak, végre mind azok a kik, mint a hadszolgálatra alkalmatlanok, testi fogyatkozásaik miatt, a törvényszerű szolgálati idő betöltése előtt, bocsáttattak el a hadsereg (hadtengerészet) illetőleg a honvédség kötelékéből; s ezeken kívül:

b) a monarchia másik államában azok is, a kik, a védtörvény hatályba lépése előtt fenállott törvények és szabályok értelmében, azon ujonezozás alkalmával a melyre korosztályuk szerint utolszor voltak felhiva, ideiglenesen vagy mindenkorra alkalmatlanoknak találtattak vagy pedig, mint korosztályukhoz és sors számukhoz képest, számfolöttiek nem vétettek igénybe s a tulajdonképen való, hadiszolgálatra alkalmatlan voltuk miatt, az osztrák védtörvény V. czik- kének alapján, a hadseregben (hadtengerészetben) vagy a honvédségben való szolgálattételre sem vonattak be és életkoruk 32 ik évét még nem haladták túl.

3) A hadi czélokra szükséges szolgálatok teljesítése alól átalában fölmenthetök:

a) a kik valamely oly viszonyban élnek, a mely a védtörvény 17-ik szakaszában van megjelölve;

b) az állami, törvényhatósági, vagy községi tisztviselők illetőleg elöljárók, s ezeken kívül a védtörvény 26-ik szakaszában elősorolt többi osztályzatokba tartozó egyének;

c) a kik, a védtörvény által elrendelt katenai díj fizetése tekintetéből, a sorozó vagy felülvizsgáló bizottság által megvizsgáltatván, keresetképteleneknek nyilváníttattak; s végre

d) betegek, a kik állami vagy törvényhatósági orvos által kiállitotott és az illető község elöljáróság részéről is megerősített hiteles bizonyitványnyal vagy a hol ily orvosi bizonyítvány idejében nem volna megszerezhető legalább a községi elöljáróság bizonyítványával, igazolják szolgálatra való képtelenségüket. (Folytatjuk.)

8971* Tolna vármegye alispánjától.

alisp.

Kv A i* ö x é s.

Folyó évi október 15-én délután, ismeretlen tettesek Hetyei István szegzárdi lakos házába az utcza ajtón keresztül kulcscsal be menvén, a következő tárgyakat lopták el: készpénz 260 frt, 1 db. kivarott vánkos cziha 2 írt 50 kr,

2 db. elöhimzett nöing 10 frt, 2 db. elöhimzett nöing 7 frt,

1 db. hímzett alsószoknya 4 frt, 1 db. gyolcs dunna cziha

8 frt, 3 db. gyolcs lepedő 8 frt 40 kr, 1 db. hímzett háló

rékli 3 frt, a fent elősorolt fehérnemüek egészen újak, mosás alatt nem voltak. 1 db. téli rövid szürke női felöltő 5 frt,

3 db. sifon alsó szoknya 7 frt 50 kr, 1 db. megyszin felsőruha szőrből 2 frt, 1 db. karton piros szürke felsőruha 3 frt 50 kr, 1 db. uj fekete lóször női kalap 5 frt, 1 pár uj szürke női keztyü 1 frt 30 kr, 1 db. rózsaszínű selyem nyakkendő 1 frt 50 kr, 1 db mosó sárgaripsz fejkendö 40 kr.

4 pár harisnya 4 frt 80 ki*, 1 db. barna selyem, sujtásos. nyakkendő 10 frt, 1 db. berl.-lila, fekete csipkés kendő 1 frt 50 kr, 1 pár eberlasztin női czipö 3 frt, 1 db. kisleánynak való felsőruha lila kázsmérból T frt 50 kr. Összesen 349 frt 90 kr.

A gyanú Weisz Rozália szegzárdi illetőségű, különben mindig vidéken tartózkodó nőre van, ki a tolvajlaa előtt fent megnevezett káros házánál 4 napig, mint régi ismerős tartózkodott, mely idő alatt a kapukulcs is elveszett. Személyleirása: termete: közép, arcza: szőke, haja: vörös: szemei: kékek, orra: hegyes, sovány, bőszéi: magyarul, németül és szerbül.

Kelt Szegzárdon, 1877. november 3-án.

Perczel Dezső, alispán.

Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Buda Vilmos.