Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-09-16 / 38. szám
keleti keresztyének is inkább undorral fordulnak el, mintsem abban üdvöket feltalálni véljék: országszerte mélyen megrenditék a józanon gondolkodó magyar nemzet érzelmeit és ennek kifejezése végett az ország minden részeiben nép- gyülések tartattak. A dombóvári járás polgárai is legszebb s legfényesebb állampolgári jogaikat gyakorlandók: ezen igazságtalan háború iránti véleményüknek kinyilvánítása végett, -— daczára a kellemetlen' időnek — a folyó hó 9-ére Tamásiba hirdetett s összehívott népgyülésre igen szép számmal gyűltek egybe. Már kora reggel megszólaltak a mozsárágyuk, hirdetve, hogy Tamásiban nagy napra virradtunk. Mert váljon lehet-e szebb és nagyobb nap annál, melyen egy alkotmányos ország honpolgárai eme jogaik legfényesb- jének — politikai nézeteiknek adnak szabad és határozott kifejezést? Az elöértekezlet alkalmával megválasztott rendező-bizottság fáradhatlan vezetője Sperlágh Dániel ur com- mandója alatt már kora reggel sürgött-forgott az utczákon; majd közeledvén a kitűzött óra, — az egybegyült nép öröm rivalgásai és á törökinduló lelkesítő hangjai közt —melybe olykor- olykor a mozsarak dörgése is belevegyült — a török nemzeti lobogó kíséretében a gyűlés kitűzött helyére — nagy vendéglő udvarára húzódott. — Itt azonban a járás különböző helyeiről besereglett kocsik sokasága első pillanatban meggyőzték a rendezőséget arról, hogy más alkalmas helyről kell gondoskodni s Sperlágh Dániel ur — mint a rendező-bizottság elnöke kijelentette, hogy a gyűlés a pi- acztéren fog megtartatni. — Fölvonult tehát a már óriássá nőtt imposansjnéptömeg eget renditö üdvrivalgások és éljenzések közt a nagy-piacztérre, a hol is példás rendben elhelyezkedvén, csak hamar megjelent a rendezőség kíséretében a gyűlés megnyitására felkért elnök, fő tisztelendő Szigvarth Ignácz esperes-plebános ur is s helyét éljenzések közt elfoglalván, a gyűlést rövid, de lelkes beszédével megnyitottnak nyilvánította s ennek czélja és fontossága felöl az ezeren felüli néptömeget felvilágosítván, felhívta jegyzők megválasztására — ajánlván az elöértekezlet által jegyzökül kijelelt Horváth Béla és Parragh Béla urakat, kik is közfelkiálltás utján megválasztatván, — a jegyzői széket elfoglalták. — Ez után Parragh Béla jegyző az elöértekezlet alkalmából felvett jegyzőkönyvet olvasta fel, melyben többekközt hösi- essen küzdő török testvéreink részére járás szerte gyűjtendő kegyadomáhyok központi vezetésére egy járási központi végrehajtó-bizottság alakítása, úgy minden községben külön végrehajtó-bizottság szervezései inditványoztatván,— a járási központi végrehajtó-bizottság elnökéül kijelelt Puha József ur s tagjaiul javaslatba hozott Pap Endre, Bóbics Antal, Molnár Ignácz, Tóth István, Lengyel Károly, Horváth Béla, Parragh Béla és Sovány András ui*ak a népgyülés által köz- felkiáltás s helybehagyás utján végleg megválasztattak; úgy lelkes honleányaink —r.. a vitéz töröksereg. önvédelmi dicső harczában megsebesült bajnokok részére — tépés csinálás végett felhivatván: adielyi növilág ez iránybani figyelmének felhívása végett Polonyi Szigvart Mária és Schmiedt Józsefné úrnők felkéretni határoztalak. — Majd Hets Károly pincze- helyi kerületi országgyűlési képviselő ur lépett a rögtönzött szószékre s a szép számmal egybegyült közönséget üdvözölvén, —■ tartalom dús beszédében élénk színekkel festette az orosz felszabadító hadsereg brutális kegyetlenségeit — a dicső török nemzet lovagiasságát s hősi vitézségét,; s igen szépen fejtegette azon politikai okokat, melyek Törökország területi épségének s fennállásának —■ megóvását s fentartá- sát, —• a magyar állam érdekében is indokolttá teszik s határozottan tiltakozott minden occupatió s fosztogatni vágyó politikai irány ellen, Ezután felhívta az elöértekezlet alkalmával az inditvány előterjesztésével megbízott Horváth Béla jegyző urat — az indítványt határozati javaslat formulázása és elkészítésével megbízott bizottság által összeállított határozati javaslat előterjesztésére, ki is ezt felolvasván, a népgyülés csekély módosítással elfogadta s magáévá tette a következő határozatot: 1) A népgyülés legnagyobb megbotránkozásának ad kifejezést, az oroszok által minden nemzetközi jog mellőzésével s ok nélkül megkezdett és Törökországnak s egyszersmind hazánk megrontására csupán saját hatalmi állásának nagyobbitására szolgáló háború miatt. 2) Kerestessék meg a magyar kormány, hogy: Oroszország hatalmi terjeszkedésének azonnal és pedig fegyveres erő igénybe vételével is gátot vessen. 3) Az emberiséget és-mi- veltséget kigunyoló orosz kegyetlenségek ellen hathatósan erélyesen lépjen fel. 4) A török birodalom alkatrészét képező bármely tartománynak hadaink általi megszálását nem csak jogtalannak, de hazánkra nézve veszélyesnek is tartja, sőt a Törökbirodalom teljes épsége fentartására azonnal fegyveres erővel is közbelépjen s Magyarország tekintélyét tartsa fen. 5) Kéressék fel a Pinczehely kerületi országgyűlési képviselő ur, hogy a képviselő házban, minden az orosz érdekében történhető, vagy a megszálás által felmerülhető hadi költségek, vagy ujonczozás ellen felszólaljon s azokat, ha Törökország megrontására czéloznának határozottan megtagadja, ellenkezőleg készségesen megajánlja. Végül a népgyülés török testvéreink iránti rókonszenveinek méginkább kifejezést adandó: elhatározta Mehemed Ali török fővezért és a vitéz vezéreket — az összes török hadsereggel — folytonos és hősies győzelmeikért táviratilag üdvözölni, mely táviratnak a jó messze levő doinbovári távirda állomásom feladása és elvitele végett Filszeker Miklós lcónyi kereskedő ur önként ajánlkozván, az üdvözlő távirat azonnal a villám szárnyaira bizatott. A tamási zenekar dicséretére megemlítendő, hogy szolgálatukat — a törökök iránti rokonszenvböl — ingyen teljesítették, sőt a nagy vendéglőben az ebéd felett egy pár darabot eljátszván, a begyült pénzből 6 frtot a töröksebesültek felsegélésére ajándékoztak. Ha szives lesz szerkesztő ur a gyűjtések eredményéröli jelentést becses lapjába felvenni — annak idején bátor leszek kimerítő kimutatást beküldeni. (Igen szívesen. A szerk.) — Az időjárás. Egy szegzárdi népmondás azt tartja, hogy ha Egyed napján, vagyis 1-sö szeptemberben eső esik, 40 napi esőzés szokott utánna következni; azért az idén sokan aggódva lesték a végzetes nap bekövetkeztét, minthogy a szőllők szép terméssel kecsegtetvén, annak megéréséhez meleg, száraz időjárás volna szükséges. S Egyed napja, mint a múlt, úgy a folyó évben is száraz, forró nyár után meghozta' az esőt s vele együtt az — — őszt. Azóta folytonosan nagyon változó s bő esőzésektől kisért hideg napjaink vannak. Tekintve, hogy a külföldi kereskedők a múlt évi bort nem voltak hajlandók kereskedelmi czikknek tekinteni s bevásárlásokat nagyon csekély' mérvben tettek, Szegzárd, melynek majdnem kizárólagos jövedelmi forrása a bortermelésből ered, a múlt év rósz forgalma után csak jó bor termelése által segíthet magán: ez pedig csak úgy történhetik meg, ha az elemek nem esküdnek ellene s a szöllő tökéletes megéréséig a szüretet elhalaszthatja. Azért igy sóhajtoznak s mi velük: meleg, hosszú ősz — jöjjön el' a te országod. —- Tűzveszély. Nagy-Doroghon folyó évi szeptember 4-én tűz volt, mely azonban szerencsére nagyobb teijedel- met nem vön s egy ház, a benne felhalmozott dohány s egyéb ingóságok felemésztése után eloltatott. — A jövő ! Ezen czimmel küldetett szerkesztöségünk- hez Berlinből egy havonként kétszer megjelenő lap mutatványszáma. A lap czélja, mint az előfizetési felhívásból értjük: a földi javak igazságos felosztásának s e végből az emberi társadalom átalakításának elvét tudományosan kifejteni és védelmezni! Váljon mit szól hozzá Bismarck? — Casino estélyek. Az idén a casinói estélyek, melyek minden második hét szombatján a kerti helyiségban tartatnak meg, igen látogatottak; igy a szeptember 8-án megtartott estélyen is 120 egyén jelent meg. — Bírósági kinevezések. O nagyméltósága m. kir. igazságügyiminister ur, a paksi járásbíróságot telekkönyvi hatósággal, — paks- és d.-földvári járásbíróságok területére — felruházván és annak életbe léptetésére f. évi October 1-ét tűzvén ki, — Király Sámuel törvényszéki telekkönyv- vezetöt és Grabarits János Írnokot a paksi járásbírósághoz, — Borsody Lajos nagy-károlyi járásbirósági telekkönyvve- zetöt a szegzárdi törvényszék telekkönyvi osztályához hason- minémüségükben áthelyezte,—végre Dánay János bonyhádi városi segédjegyzöt, a paksi járásbÍrósághoz írnoknak kinevezte. — ül cgliivás. A „Báttaszéki dalárda“ f. évi September hó 19-én a török sebesültek részére az „Arany naphoz“ czimzett vendéglő nagytermében dal- és tánczestélyt rendez, melyre a t. ez. közönséget tisztelettel meghívom. Belépti-díj személyenkint 60 kr. Báttaszék, 1877. évi September hó 12-én a dalárda megbízásúból: Schuler József, egyl. jegyző.' — Ajánl! i07.ás. Egy varsúdi illetőségű 18 éves rom. cath. ifjú, ki már 2Vi év óta mint gyakornok a tanítói pályán működött, az első osztályt önállóan vezetni, a kántori teendőkben segédkezni képes s kit csakis szegénysége akadályozott, hogy a tanképesitési folyamokat hallgathasa, becsületes fizetés mellet ajánlja magát valami kántor-tanító mellé segédnek. Beszél németül és magyarul s mindkét nyelvben tanítani képes. Közelebbi értekezést nyerhetni Csekey Péter szálkai tanítónál. — Halálozás. Özvegy Willinger Ferenczné született Schweitzer Paulina maga, úgy leánya: Mari; és néhai férje testvérei: Erzsébeth férj. Kallupka Istvánné, Magdolna fér. Kühnel Ferenczné, Anna özv. Drescher Ferenczné, Willinger Márton, Katalin férj. Straicher Benőné nevében szomorodott szívvel jelenti felejtlietlen férje, atyja és testvérjük Willinger Ferencznek élete 47-ik évében folyó hó 13-án reggeli Vsl órakor szélhüdés következtében történt gyászos elhunyták A boldogult hült tetemei folyó hó 14-én délután 4 órakor fognak öröknyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaz nap délelőtt 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Bonyhádon, 1877. évi septem- hó 13-án. Béke lebegjen hamvai felett! — Klassikus újdonság. Lapunk közölte egyik tavaszi számában, hogy a huszár századok tavaszi elhelyezése mily mozgalmat keltett az alsó néposztály szebb részének némely tagjai között, hogy t. i. azok közül egyik-másik érzékenyebb szivü az új kovártélyig sem sajnálta fáradságát, még ha záporeső esett is. Azután nem sokára, hogy ez újdonság megjelent, több községi jegyző a központon egymással'találkozva, ezt az esetet is előhozta, ilyenformán: mégis csak fura dolog, ha újságja van a vármegyének, mert mi ugyan megjártuk vele, valami kurkó kiirta abba menyecskéinket, hogy elmentek a huszárok után. Hiszen nem a te fa- lubelieidre tartozott az ! szólt a második, hanem az enyémre. De engedjetek meg nekem, kontráz a harmadik, egyikötöknek sincs igaza, mert az én falubelieimmel történt az a história, minket tett azzal a kiírással valaki csúffá! Az a derék azután az egész dologban, hogy annak, ki azt a pikáns újdonságot beküldötte, a három faluból történt masirozásról semmi tudomása nem volt, hanem egy negyedik és ötödik faluban történtről és azok is magukra értették, kikről nem szólt a krónika. Hivatalos rész. _7-299-. _ Tolnavárraegye alispánjától. alisp. KörOzés. A nagyméltóságu magyar kir. belügyministeriumnak folyó évi augusztus 18-án 35247. sz. a. kelt rendelete folytán Csecseh (Csesch) (másként Tschetsch) Ignácz nevű munkácsi volt postamesternek, ki 1865. évi September hóban Munkácsról 149 írt 60 kr adótartozás hátrahagyásával eltávozván, lakását állítólag előbb Steierország Cilii városába, később Bécsbe, azután pedig Bécs mellett levő faluba tette át, de ezen helyeken az eszközlött nyomozások daczára kipuhatolható nem volt, jelenlegi tartózkodási helye a szóban forgó adóhátralék beszedése végett kinyomozandó. Ezen egyén termete magas, arcza hosszas, szemei szürkék, orra nagy és vörös, szája rendes, haja eltávozásakor gesztenye színű volt, — szintúgy körszakálla és bajusza. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus 29-én. Perczel Dezső alispán. 7575. Tolnavárraegye alispánjától. alisp. Megsemmisítés. Bódi Ferencz györei lakos saját uevére mint vevő és Kriszt Henrik ráczkozári lakos mint eladó nevére a szászvári körjegyzőség által f. é. marczius 26-án 71. jkvi. sz. a. 1 db. 2 éves 137» markos, csillagos homloku, pejazinümén lóról, ugyszinte a kölesdi jegyzöség által f. é. május 20-án 89. jkvi. sz. a. fentebbi mint vevő és Magyar János miszlai | lakosnak mint eladó nevére egy 14 markos, 2 éves, heréit, hámos csikóról kiállított lóleveleket elvesztette. Kelt Szegzárdon, 1877. szeptember 6-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 7139. Tolnamegye alispánjától. alisp. Körözés megszüntetés. A nagyméltóságu magyar kir. belügyministerium folyó évi augusztus hó 17-én 35049. sz. a. kelt rendelete folytán, közhírré tétetik, hogy Benedek Miklós 9\éves fiú hullája folyó évi julius hó 27-en a Tiszából kifogatatván, folyó évi 5198. sz. alatt innét elrendelt körözés beszüntetendő. Kelt Szegzárdon, 1877. September 1-én. Perczel Dezső alispán. 1 7485. Tolnamegye alispánjától. alisp. Nyomozólevél. Kovács Sándor miszlai lakosnak f. é. augusztus 27-én az esteli órákban a közlegelöröl egy 13‘A markos setétpej, 6 éves, kancza, két hátsó lábára kese lova elszaladt s azóta elő nem került. Kelt Szegzárdon, 1877. szeptember 4-én. Az alispán távollétében: Papé Gyula főjegyző. , 7520. Tolnamcgye alispánjától. alisp. K ö v ö zés. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóságnak f. évi augusztus 27-én 21033. sz. a. kelt megkeresése folytán Bene János somogymegyei, német-ujfalusi illetőségű ismeretlen tartózko- dásu47 éves rom. kath. nőtlen erdő- és mezöpásztor jelenlegi holléte nyomoztatik. Kelt Szegzárdon, 1877. szeptember 4 én. Az alispán távollétébeű: Papé Gyula, főjegyző. 741Q. Tolnaraegyc alispánjától. alisp. Körözés. Sikkasztással vádolt Koch Rozália, ki egyébként Stern Rozáliának is neveztetik, györmegyei bünyi születésű, 70 éves izraelita, volt szatócsnönek és ennek fia Koch.Lipótnak, kik Győrből 1865. évben Budapestre távozván, onnan ugyanazon évben eltűntek, jelenlegi tartózkodási helyök nyomozandó és feltalálásuk esetén a győri kir. törvényszék vizsgáló-bírósága elé állitandók. Kelt Szegzárdon, 1877. szeptember 11-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. Laptulajdonps és felelős szerkesztő: filoda Vilmos.
