Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-01-28 / 5. szám
m 256. alisp.-1877. Megsemmisítő ) Szűcs János d.-földvari lakos, a d.-földvári jegyzőség által 1875. évi October hó 18-án 4704. községi és 40169. alispáni sz. a. egv szürke, belyggtelen kaneza lóról, —nemkülönben ugyanakkor, nevezett jegyzöseg által 4705. községi 40170'., alispáni sz. a. egy világos pej, szinte bélyegtelen kaneza lóról kiállított marhás-járlatokat elvesztette. Kelt Szegzárdon, 1877. évi január hó 13-án. Dörv Dénes 334. alisp. SZ. Tol avárrupjj^ye alispánja. T «Ina várni egye alispánjától. A nagyméltóságu magy. kir. belügyministerium folyó évi január 9-én 628. sz. a. tudatja, miszerint Szinkovits Lajos, 1871. évben a monori adókerületben volt adóvégrehajtó 39 írt 36 krnyi előleg téritvénnyel hátralékban lévén, ezen összeg tőle tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt be nem hajtható, — miért is nevezett egyén nyomoztatni s fel- talásása esetén fentirt összeget tőle beszedetni és a budai magy. kir. pénzügyigazgatósághoz — hivatkozással a nagyméltóságu magy. kir. pénzügyministeriiunhoz 1876. évi november 13-án 65783. sz. a. tett jelentésére megküldetni, az eredményről pedig jelentést tenni rendel. Nevezettnek sze- mélyleirása következő: i 1. Neve: Szinkovits Lajos. 2. Kora: Mintegy 32—36 -évesL ■ 3. Állapota: Nős. 4. Termete: Közép, erős.. 5. Haja: Gesztenye szin. 6. Arcza: hosszas, — tojásdad,- —i gesztenve szin kör- szakállal és bajusszal. 7. Homloka: Magas. 8. Orra: Rendes. 9. Szemei: Kékesek. 10. Különös ismertető jelei: Nincsenek. 11. Beszél: Magyarul, németül. Ezen ministeri rendelet értelmében, felhivatnak a járási szolgabiró urak, hogy nevezett egyént járásuk területén szor- gosanjnyomoztassák, feltalálása esetén a tőle behajtandó fentirt összeget ide terjesszék fel. Ezen nyomozó-levél egyszersmind a .,Tolnamegyei Közlöny“ hivatalos részében is közzé tétetik. Kelt Szegzárdon 1877. január 16. Düry Dém s Toinar/irmegye .mIírjih ja, A néhai gi'óf és grófnő Lymburg-Styrum-féle alapit -1 vány okra felügyelő-választmánynak 1877. évi január léi-én Szegzárdon tartott ülés jegyzökömjvélö 3 1 Huszár Pál simontórnyai tápintézeti gondnok a múlt évi 19—5 sz. alatti meghagyás folytán deezeinber 7-én jelentette : hogy Hunkár Zsigmond a neki két év- előtt adományozott helvet többszöri felszólítás után sem foglalta eddig el; sőt jelentő gondnok vélekedése szerint nevezett egyén helyét az intézetben állandó tartózkodási szándékkal soha eisern is foglalandja; következve ugyan azon helyet üresnek te- i kíntve, azt más valakinek felvételével betöltendőnek indit- ! ványozza; —- melv jelentéshez képest tehát a választmány ■ kérdéses tápintézeti helyet megüresedettnek kimondván, egy- úttal elhatározta, hogy az egy arra méltó egyénnek félvéte- i lével újból betöltessék. Hogy pedig arra nézve a kívánt czélt j elérni lehessen, jái’ási szolgabiró urak által pályázat hirde- : tendő azon felhívással: miszerint azok, kik a tápintézetbe be j jutni óhajtanának, e végett kellőkép okmányolt folyamodványaikat legkésőbb folyó évi február 20-ig a választmány el- j nőké megyei alispán urnái benyújtsák. Igazolni tartozik pedig pályázó hiteles községi bizonylattal: a) hogy folyamodó Tolnamegyei rom. kath. vallásu nemes, b) hogy kora sze- [ rint öreg és házi szegény snem kolduló; végre hogy maga, j erkölcsileg kifogástalan. Döry Dénes alíipán, -váU»ztmányi elnök. viselete józan-csendes természetű 59560. 1876. SZ. Magyar kir. kcliígymiiiislcr. Körrendelet a magyarországi megyéknek ide értve .Szilágymegyét is, továbbá a magyarországi 23 törvényhatósági városnak. Az italmérési regal-jog gyakorlata s az e részben felmerülő kihágások esetében követendő eljárás szabályozása tárgyában 1868. évi julius 7-én 13713. sz. a. kibocsátott ministeri körrendelet hatályon kívül tétetik s tekintettel az annak keletkezése: óta alkotott több törvényezikk uj rendelkezéseire és a gyakorlati életből időközben merített tapasztalatokra az idézett körrendelet helyett addig is, mig a kir. kisebb haszonvételek szabályozása, illetőleg ezen kérdés végleges eldöntése törvényhozás utján eszközöltetik, a minister tanács megállapodása folytán a következők rendeltetnek: 1 1) A szöllö-tulajdonosok és bortermelők saját termésű általuk kezelt boraikat ‘nemcsak hordókban, hanem rendesen dugaszolt és saját pecséteikkel vagy ólom-lemezzel ellátott üvegekben is, saját helyiségeikben, de mindenesetre az álló és'ülő vendégek és e szerint a korcsmaszerü mérés és fogyasztás teljes kizárásával eladhatják. Kötelesek azonban a bortermelők a fentebb elősorolt módozatok megtartása mellett palaczkokban eladandó saját termésű boraikat legkésőbben szüret után hat hét alatt és mindenesetre az eladás megkezdése előtt az illető községi elöljáróságnál bejelenteni. Az illető bortermelők saját termésű boraikat az imént tüzetesen körülirt korlátok között a termelési község határán kívül egyedül csak azon községben árulhatják, ahol állandóan rendesen laknak és ott is csak az esetben, ha ezen községben saját borpinczével is bimak, melyben az önmaguk által termelt borokat tartják és kezelik. 2) A bejegyzett ezégü anyag,- fűszer- és vegyes kereskedők honi csemege-s- külföldi borokat, külföldi sereket, édesített alkohol tartalmú italokat, melyek alatt tiszta szeszszel gyárilag készített finom italok, mint liqueur, rhum, ro- soglis értetnek, — kellőleg dugaszolt, lepecsételt, vagy lemezzel lezárt czimmel ellátott üvegekben árulhatnak. Honi csemegebornak csupán oly bor tekintendő, melynek ára literenkint legalább 60 krban van megszabva; ezen árban a palaczk értéke is benfoglaltatik, mely azonban li- 1 terenként 10 krt meg nem haladhat. Külföldi borok 'és külföldi serek alatt pedig csupán a vámterületen kívül termelt borok és serek értendők. — A Üquer, rhum. és rosoglio csak akkor tekinthetők . ezen pont első bekezdése alapján elárusítható finomított szeszesitaloknak, ha azok ára literenkint és üvegestől legalább 60 kraj- czárban van megszabva. A fentemlitett kereskedők, iparosoknak mesterségök folytatására, vagy másoknak is házi czélokra legalább is 30 Reaume fokot tartalmazó szeszt is adhatnak el, de csak zárt, kellőleg lepecsételt oly palaczkokban, melyek azonfelül még a gyáros vagy eladó kereskedő czimével vannak ellátva, az ily palaczkok egy félliternél kisebbek és egy liternél nagyobbak nem lehetnek. Kijelentetik különhen, hogy a fentebb említett kereskedők a szesz- és szeszesitalok árulását csupán mellék-üzletként gyakorolhatják. 8) A ezukrászok és kávésok (ide nem értve a tisztán csak kávé méréssel foglalkozó iparosokat) vendégeiknek a 2. pont alatt megszabott kellékeknek megfelelő finomított szesztartalmu italokat, u. m. liqueur, rosoglist, rhumot poharanként kiszolgáltathatnak, megjegyeztetvén, hogy ezen kedvezményt csak oly ezukrászok vehetik igénybe, kik a szó szoros értelmében a ezukrászati üzlet körének igényei szerint az üzleti czikkeket legnagyobb részben maguk állítják elő s azokat a fogyasztó közönség kívánalmainak megfele- löleg folytonosan friss minőségben készletben tartják. 4. Vasút építés, csatorna ásás, védtöltésezés s más nagyobb számú idegen vidékekről összesereglö munkásokat igénylő építkezések vállalkozói, saját munkásaikat, az építkezés helyén szeses italokkal elláthatják, ha az az építkezés a községen kívül vagy egyátalán oly helyen történik, hol ily italok kimérése végett a regaljog alapján rendes korcsma nem létezik. 5. A bornak, valamint átalán véve mindennemű szeszes italnak kötött edényekben, azaz hordókban a regalejog körén kívül eső, illetőleg a szabad kereskedés tárgyát képező nagyban való eladásánál, az 1836. VI. t. ez. 2. §-a alapján országszerte kifejtett gyakorlat szerint legkisebb törvényes mértéknek a használatban volt egy bécsi akó| tekintetett, — melynek a métermérték behozataláról szóló 1874. VIH. t. ez. értelmében 56 liter és 59 centiliternyi, edények a közforgalomban elő nem fordulnak, ezen legkisebb törvényes mérték fél hectoliternyi v űrtartalomban s»1 lapít tátik meg. — Liqueurökkel, melyek hordókban szállíttatni nem szoktak, a szabád kereskedés oly módon gyakoroltathatik, hogy a lepecsételt üvegek zárt ládákba helyeztessenek el, szükséges azonban, hogy ezen üvegekben összesen legalább 50 liternyi folyadék foglaltassák. 6) Ha a 1. 3. és 4. pontok alatt említett bortermelők iparosok és építkezési vállalkozók az ugyanazon pontokban tüzetesen megjelelt korlátozásokat figyelembe nem VéVe azoktól eltéröleg gyakorolnák a saját termésű borok illetőleg a szeszesitalok árulását, vagy há az imént "említett egyéneken kívül bár ki más az illető jogosult beleegyés'zésfe' nélkül bort, sért, pálinkát, szeszt s illetőleg bárminemű1 szeszesitalokat az előző 5. pontban meghatározott mértéken' alóli mennyiségben vagy nem kötött edényekben, illetőleg hordókban, vagy zárt ládákban árulna, azök az 1836. évi VI t. ez. 2. §-a és az 1840. VII. t. ez. 4. §-ának értelmében a csap alatt levő egész mennyiség1 elvesztésével 'büntetendők az imént említett törvényezikkek szelleméből és a dolog természetéből önként folyván, hogy a csáp atatt levő bor, szesz pálinka, vagy ser, illetőleg1 bárminemű 1 szeszesital alatt nem csak a csapon levő hordókban találtató, hanem az abból más nyitott edényekbe vagy üvegedényekbe már leeresztett fo-; lyadék is értendő. Ha azonban a 2. pont alatt említett kereskedők az ugyanott előirt korlátozásokat fígyeleriibe ném véve, az italmérési jog kárára azoktól eltéröleg gyakorolnák a szesz-' vagy szeszesitalok árulását, a regale jog csonkítás első esetben az 1836. évi VT. t. ez. 2. §-ában kimondott elkobzással, a második ésetben a most emlitétt elkobzásón felül 100 írtig feijedhető s az illető község szegény alapjára1 fordítandó pénzbírsággal, a harmadizben' elkövetett jogcsonkítás esetében pedig a 2. pont szerint nekik engedélyezett szesz- és szeszesital árulási kedvezmény teljes elvonásával büntetendők. 7) Az italmérési jog tulajdonosának a b) pontban elősorolt esetekben az 1836. VI. t. óz., 2. §-ábán kimondott és közigazgatási utón végrehajtandó elkobzáson kívül az 1840. évi VH. t. ez. 2. §-a értelmében jogában áll, szenvedett káraira és költségeire nézve a törvény utján magának teljes elégtételt szerezni. A volt földesur és úrbéri község között áz úrbéri korcsmárolás iránt felmerülő jogi kérdések tárgyalása s elintézése az illetékes bíróságok hatásköréhez tartozván, ezek a jelen intézkedések által egyátalán nem érintetnek, ellenben a jogosultság kérdésének bírói utón való eldöntéséig a fenálló gyakorlatnak (statusquo) ideiglenes fentartása, továbbá az úrbéri községet törvényésCn megillető bormérés gyakorlatának szabályozása, valamint az italmérési űri jog csonkításának, illetőleg a szeszesitalok árulása körül elkövetett kihágásoknak megbüntetése,' a közigázgátáíü hatóságok hatásköréhez tartozik. Az é tárgynál felmerült1 panaszok megvizsgálására !s- elsőfokú elintézésére megyénkben a járási szolgabiró, törvényhatósági joggal biró városokban a városi kapitány; Budapest főváros területén a kerületi elöljáró, rendezett tanácsú városokban pedig a városi hatóság van hivatva, mely utóbbi ezen hatáskörét az e czélból állandóan megbízott elöljárósági tag által gyakorolja. ' Ezek a panasz tárgyát az : érdekelt felek meghallgatása s a törvényes bizonyittékök megszerzésé által minden oldalról felderítvén, a barátságos egyezséget megkísérteni tartoznak, ennék nem síkerülése‘esetében a fehforgó panasz fe-i lett elsőfokuíag határozatöt hóznak s' azt á felfolyamödásr j og fenhagyásá mellett az érdekelt felekké! szokott módon közük. Az ügy felülvizságálatának lehetőségé megkívánja, hogy az ily eljárásról rendes jegyzőkönyv vékétteásék. 10. A felfolyámodás' esetén az eljáró hatóságnak tisztében álland áz összes tárgyalási iratokat kimerítő jelentéi mellett megyékben és rendezett tanácsú városokban az alis-' pánhoz, törvényhatósági joggal biró városokban és1 Budapest fővárosban a tanácshoz feltolj eszteni. Az alispán, illetőleg a tanács a neheztelt eljárást s határozatot felülvizsgálván, a panaszos ügyet másodfokú határozatával látja el. 11. A másodfokú határozat a közigazgatási bizottsághoz fellebbezhető, de csak azon esetben, ha az aZ elsőfokú hatóság határozatától eltér, vagy ha az egybehangzó határozatokban a szesz- vagy szeszesital árulási jogosultság elvonása mondatik ki. Ezen folyamodvány az elsőfokú hatóságnál nyújtandó be, s a második fokú hatóság utján jelentés kíséretében a közigazgatási bizottsághoz terjesztendő, mely az 1876. évi VI. t. ez. 61Ó §-baü megjelelt eset kivételével az ügyben Véglegesen dönt. A fellebbezésék záridejé' 15; riá'p.í ” Ezen szabályrendelet 1877-ik évi február’ hó 1-én lép életbe. Budapesten, 1876. decZember 31-én. Tisza s.- k. Laptulajdonos és felelés szerkesztő: lioda Villliop. HIRDETÉSEK. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGO Hirdetmény. Tisztelettel aluirt ezennel közhírré teszi, hogy Szegzárdon a templom-tjére1“ levő számos lakással berendezett házát,'valamint a kórház-téren levő előbb Szilágyi Ferencz-féle házát, megfelelő feltételek mellett szabadkézből eladni szándékozik, feltételek megállapítása iránt kéri a venni szándékozókat szívesen hozzáfordulni. Addig is azonban, mig o házak végeladása feletti megállapítás létre jön, a templom-téri házában egv lakást 3 utezára néző szobával, konyhával és nun- — den járadékkal, illő feltételek mellett bérbe bocsátja. O Szegzárd, január 12. 1877. Berger Simon. qooooqooooooooooooooooooóooooooooooQ Hirdetmény. 406. ’1877. A szegzárdi kir, törvényszék által Mészöly perzson duna- földvári kir. közjegyző bejelentése folytan ezennel közhírré tétetik, hogy nevezett közjegyző irodáját Duna-Földvárott > 1877. január 24-én megnyitotta. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1877. évi január hói 17-én tartott üléséből. Síiiioii Rudolf elkölt. (7. 1—1.) • ‘Geiger Gyula jegyző. -.Ti
