Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-08-26 / 35. szám
helytelen az elsőnek állítása, úgy észrevehető, hogy gúnyolódás a másodiknak hozzá tevése, melyekre sok mondani valónk lehetne; de mert czikkiró az egyletet a „csecsemőhöz“ hasonlította, mely a maga lábán még járni sem tud, tartózkodunk a mondani valónkkal, nehogy a kis szülött a leczkéztetö bölcset valahogy észbeli botlására figyelmeztesse, helyette azonban ide pingáljuk a hivatolt §-t, hogy kitűnjék, mennyi igaza volt czikkirónak az általa mondottakban s az olvasó közönség ítélhessen köztünk. „Czélja a Szegzárd-köz- ponti felekezet nélküli tanító-egyletnek a Szegzárdon és vidékén működő néptanítókat, óvókat stb. az önképzés czél- jából egy testületté egyesíteni s igy közös egymásrabatás által a nevelés és tanitás előmozdítását, valamint a tanítói tekintély emelését eszközölni, nemkülönben a társadalomban is a népnevelés iránti érdekeltséget fejleszteni, fokozni.“ Tehát nem tantestületekről, csak egyes tanférfiakról van szó, a mi ugyliisszük lényeges fogalom különbség; valamint hogy a csecsemő nem fog tanácsot kérni czikkirótól arra nézve sem, bogy ha valaha ereje megengedi, a jelzett bütykös nagy fát is meg ne rázza. — Végre pedig, ha csakugyan bekövetkeznék az, a mit czikkiró oly kérdéssé tön, hogy: a „csecsemő“ nem költözik-e rövid idő múlva a másvilágra? I akkor a czikkiró ur, ki — ha egyebet nem árthatott is a csecsemő életének, minthogy czikkével a pártolás helyett a közönyösségnek nyújtott egy kis tápot, mondjuk, hogy az esetben a csecsemő keresztelésénél tett eme fáradozása jutalmát a temetési stola-illetékkel együtt duflán veheti föl. Az egylet nevében I Koszorú István, egyleti elnök. — Tamásiból írják nekünk: E hó 15-én rendezték j városunknak — Szent-Flórián zászlója alá újabban erős hűséget esküdött — nemes hivatásu férfiai: a nyári mulatságok I másodikát. Ez is mint az első, mind a mulatság, mind a nemes czél (a tűzoltó-egylet jövedelme) tekintetéből: lehetőleg jól sikerült. E mulatság messze vidékünk szép nemét, úgy a ! tánczos'fiatalságot, — mint a napjával épen összeeső búcsú — igen szép számmal gyűjtötte együvé. A siker most any- nyival fényesebb még is, mert a szép számmal összejött I vendégek közt, maga a rendezőség — nem úgy mint az el- ! sc'nél talán egészen hideg, liánom melegebb szívélyességgel tudott sürögni. így a zamatosabb táncz, a szép párokat: fo- kozódottabb kedvre is gyújtotta, mely hevületet egy— pik- I auf — pedánsul pikáns nő eset, inkább pedig a kora regg ] hajnal kezdő pirkadása hütötte le, — oltotta el. — Úgy, de I a mulatság szépei ? ,... hm ..: hm .. • erős dolog : hanem még is úgy igaz ! Szépek voltak a szépek, egyenkint úgy, mint összesen; s e szépek imposansan élet vidor rózsaszínű keretében, épen úgy, mint az elsőnél: elragadó nyájas kedvességével pompázott egy: három fehér rózsáju nő (e lapnak már bizonnyal kedvencze) Grúber Vilma kisasszony Du- na-Földvárról. — Végre e toll — ha a sors is úgy akarja — a farsangi viszontláthatásig egyenkint és együttesen: „boldog reményeket s egy szép jövőt kivan ..........már t. i. remé nyeket és jövőt a leendő mulatságokhoz.“ — Eredeti lcvélczim. Kívüli Ezt e levelet adjak az én rózsámnak a ki már engem 20 év otta szeret Az rózsám neve Pedig rebeka ismertető jele lapos feje Helben. Pénz Nincs Bene csak 2 püngö for. Belül: Kedves Rebekám Holnap jere el Hozám merd a Holnap el megyek Lakni Zom- bára Krumzli Miska. — 20 év óta a legmelegebb nap folyó évi augusztus 22-én volt Szegzárdon. Az eddig két évtizeden át tapasztalt legmagasabb hőfok 1866. május 30-án volt, mely alkalommal a hévmérö 30 R°-t mutatott. Az idei hőség azonban ezt is túlszárnyalta, mert a folyó hó 20-án mutatkozó 30“-nyi meleget augusztus 22-én 31°-nyi váltotta fel. Hivatalos rész. 5925. Tolnamcgye alispánjától. alisp. li ö r o z (‘ s. Visszaélések megakadályozása végett közhirré tétetik, hogy Poppé Gotthard morvaországi Hoíf községi illetőségű takácslegény, igazolási-jegyét f. é. julius 11-én Kömlöd és Paks közötti országúton elvesztette. Kelt Szegzárdon, 1877. julius 30-án. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. 6223. Tolnamegjc alispánjától. alisp. K ö r ö i é 8. A duna-földvári járás szolgabirájának f. é. julius hó 22-én 4329. sz. a. kelt jelentése folytán közhirré tétetik, hogy f. é. julius hó 19-én virradóra Lener Mihály kormód- pusztai lakos és csősznek két lova, és pedig egy feketeszörü, orra lyuka körül fehérszörü, 5 éves, 14 markos, heréit és egy sárgaszörü, hóka orrú, csillagos homloku/ 8 éves, 14 markos, 2 vonás magas heréit, ismeretlen tettesek által el- lopatott. Kelt Szegzárdon, 1877. julius 30-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 6224. Tülnavármegye alispánjától. alisp. & ö r ü z é s. A dunafóldvári járás szolgabirájának f. é. julius 21-én 4308. sz. a. kelt jelentése szerint julius 19-én virradóra, a geijeni közös-legelőről Nyíri György gerjeni lakos kárára két csikó, az egyik feketésszürke, két éves mén, a másik világospej, két éves kancza, ismeretlen tettesek által el- lopatott. Kelt Szegzárdon, 1877. évi julius 30-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula főjegyző. 4786- Tolnavármegye alispánjától. Hirdetmény. Méltóztatott m. kir. belügyminister ur ö nagyméltósága igazságügyi minister ur ö nagyméltóságával egyetértöleg mai napról kelt távirdai rendeletével elrendelni: hogy Hunyad- megye területén rablók, rablógyilkosok s ezek bűnrészesei ellen egy évi tartam alatt rögtönbirósági eljárás vétessék foganatba. Mi is, a m. kir. igazság- és belügyministernek 1868. évi november hó 5-én 6400. sz. a. kelt rendeletével közlött rögtönbirósági szabályok 3-ik §-a nyomán ezennel közhirré tétetik. Kelt Déván 1877. évi julius hó 14-én Szere- day Ignácz s. k. alispán. 6100. alisp. Hunyadmegye alispáni hivatalának f. évi julius 15-én 4786. sz. a. kelt megkeresése folytán közhirré tétetik. Kelt Szegzárdon, 1877. julius hó 25-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. 6262. Tolnamegyc alispánjától. alisp. Megsemmisítés. A Gindli-család községi jegyzösége által 1876. évi június 11-én 173. jkvi. és 7824. alispáni sz, a. Nyúl György p.-apáthi-i lakos mint eladó és Budai János szedresi lakos mint vevő nevére, egy szökes?örü pörgeszarvu, bal farán 9. 5. bélyeggel ellátott tehénről kiállított marhásjárlatot tulajdonosa a f. é. junius 26-án Pakson tartott országos vásár alkalmával elvesztvén, ezen marhásjárlat hivatalból meg- semmisittetik. Kelt Szegzárdon, 1877. julius 31-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. 6197. Tolnainegye alispánjától. alisp. K «> r O z é s. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság f. é. julius hó 15-én 5760. sz. a. kelt megkeresése folytán Horváth József volt manfai lakos, köbányász, dohánycsempésznek jelenlegi tartózkodási helye nyomozandó. Kelt Szegzárdon, 1877. julius hó 30-án. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. Szabályrendelet. Tolnnuiegye állandó népnevelési bizottságának szervezése tárgyában. Az állandó népnevelési bizottságnak czélját és hatáskörét az 1876. évi 28. t. ez. 8. §. meghatározván, annak szervezete következőleg állapittatik meg. 1. A bizottság megalakulásakor három szakosztályra osztatik: a) A polgári, felsönép, ismétlő-iskolai, ipar, kereskedelem és a felnőttek oktatásának ügyosztálya. Működési köre mindazon intézmények és intézkedésekre kiterjed, melyek a hat osztályú elemi iskola keretén, a fegyenczek és rabok oktatását sem véve ki, felül esnek; de az 1868. évi 38. és az 1876. évi 28. t. czikkek rendelkezéseit meg nem haladják. b) Elemi, népiskolai és kisdedovodai szakosztály. Hatásköre a hat osztályú elemi népiskola tanitás és neveléstani ügyeinek s ezzel kapcsolatban a taneszköz szerelés és tan- könyvelésnek s a fegyelmi viszonyoknak szemmel tartása mellett, a kisdedovodákra való —neveztessenek azok gyermek- menhelyek vagy Fröbel kerteknek folytonos felügyelés, s akként való működés, hogy az ilynemű intézetek a megye területén mindinkább meghonosittassanak és elterjesztessenek. c) Epitkezési, egézségügy, faiskola és kertészeti szakosztály. Munkaköre az iskolai építkezést, legyen az uj vagy javítás a padok berendezését, tantermek czélszerüségét, a tanulók égészségi állapotát, faiskolák állását, berendezését, hiányát, a talaj, légtüneti, fa és növényfaj tenyészési viszonyokat, tekintettel a gazdasági használhatóságra, tanulmányozva, a felmerülendő fogyatkozások és bajok elhárítására javaslattal vagy indítvánnyal közreműködni, hogy a népiskolai állapotok e tekintetben is a kellő szinvonalra emeltessenek s a korkivánalmainak megfeleljenek. 2. E szakosztályok létesitésére a népnevelési bizottság tekintettel a tagok szakmája és képességeire, magát lehetőleg egyenlő számban felosztja, s mindenik szakosztálynál elnököt és jegyzőt választ, kik közül az elnök az illető szakosztály üléseit összehívja, a bizottsági elnök felhívására pedig összehívni tartozik, a tananácskozásokat vezeti, s azok eredményét az állandó bizottság elnökéhez általános tárgyalás végett megküldi, a jegyző pedig a szakülések tanácskozásairól jegyzőkönyvet vezett a kellő iratokat elkészíti, s azokat az osztály elnöknek további intézkedés czéljából átadja. 3. Az állandó népnevelési bizottság elnöke a királyi tanfelügyelő, alelnököt valamint két jegyzőt maga a bizottság választ, szükség szerint általános szavazat többséggel. A bizottsági elnök hatásköre, átvenni a megye közgyűlése vagy a közigazgatási bizottság által a népnevelési állandó bizottsághoz utasított ügyeket s az azokra adott véleményt, javaslatot, s egyéb netánni indítványokat a nevezett hatóságokhoz vissza vagy átezármaztatni, az ülések napját kitűzni, az üleseken elnökölni, s a tanásskozásokat vezetni. Mindannyiszor, valahányszor a megye közgyűlése vagy a közigazgatási bizottság valami ügyet intéz hozzá, vagy a szakosztály elnök az illető tagok által megvitatott valamely dolgot tesz át, a bizottságot összehívni tartozik oly formán, hogy a tanácskozás eredménye a következendő első hatósági gyűlésre beterjeszthető legyen. Egyéb esetekben is ülést tarthat az elnök, a mikor csak szükségesnek látja és a megye népnevelési ügye azt kívánatossá teszi. Az üléseken megvitatandó tárgyak és kérdések az egyes bizottsági tagok elökészülhetése végett, mindig kellő időben, lehetőleg nyolez nappal a gyűlés napját megelőzőleg, kivo- natilag a meghívásban közzéteendők. Az elnök akadályoztatása esetén mindezen jogokat és kötelességeket az alelnök gyakorolja és teljesiti. A jegyzők kötelessége az ülések jegyzőkönyveit vezetni, a kellő iratokat elkészíteni s további intézkedés végett az elnöknek vagy eset szerint az alelnöknek kézbesíteni. 4. A bizottság és a szakosztály ülései mindig nyilvánosak. Az elsőknek helye Szegzárd, az utóbbiaknak ülései pedig kivált ha egyes helyi esetek kívánatossá tennék, a vidéken is tarthatók, különösen a közönség érdekeltségének fokozása szempontjából, hogy a megye lakossága a népnevelés ügyeinek minél teljesebb mértékben megnyerethessék. A bizottság minden tagja inditványozási joggal bir, de szükséges, hogy ez indítvány Írásban nyújtassék be, melynél tanácskozási tárgyat rendszeresen csak akkor képezheti, ha azt a bizottság tárgyalhatónak ítélte s ezután azon szakosztálynál, melyhez az utasítva lön a kellő tárgyaláson keresztülvittetett, sürgős esetekben azonban a bizottság az elfogadott indítványokat azonnal is tárgyalás alá veheti. A bizottság és a szakosztályok üléseikre szakértő bizalmi személyeket is meghivathatnak, kik a tanácskozásban részt vehetnek, de szavazati joggal nem bírnak. Mind a bizottság, mind a szakosztályok ülésein, a köz- megegyezés nem jöhetne létre, a tárgyalások felett a jelenlevő tagok általános szótöbbsége határoz s ha három tag kívánja, a szavazásnak névszerint kell megejetetnie. Egyenlő szavazatok esetén az elnök szava dönt. Meghagyatik azonban a kisebbségnek is a jog, hogy külön-véleményét az elnök utján, ki azt elfogadni köteles, az illetékes helyre fölteijesztheti. 5. A jegyzőkönyvek hitelesítése mind a bizottság mind a szakosztálynál az ülés után legtovább 24 óra alatt megejtendő, minek foganatositására az illetékes elnök és jegyzőn kívül mindenkor egy tag küldendő ki, s a jegyzőkönyv mind a három által aláiratik. 6. Egyebekre nézve a tanácskozás ügyrendjét és módját maga a bizottság vagy a szakosztály állapítja meg, s a körül nem irt dolgokban saját belátása szerint intézkedik. Megjegyeztetik azonban, hogy ha egy vagy több bizottsági tagnak helye bármily oknál fogva megürül, az ily eset a bizottság elnöke által, a szakosztály megnevezése mellett, hogy a betöltésről kellőleg intézkedni lehessen, a. megye közgyűlésének azonnal bejelentendő; s végre hogy az összes bizottság tagjainak megbizatási idejére és újbóli választatására az 1870. évi 42. t. ez. 28. §-a szolgál zsinórmértékül, kivévé a bizottság állandó elnökét és a vallásfelekezetek választottjait, kiknek megbízatása a hivatolt törvény 65. §. szerint ítélendő meg. 115. rk. közgy. Ezen szabályrendelet Tolnamegye bizottságának 1877. évi julius hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlésén elfogadtatott. Kmf. A törvényhatóság nevében. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Buda Vilnius.
