Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-24 / 30. szám
va ki, a törvény rendeletéből egyszerűen felhívja a haza minden osztá lyú polgárait: Emeljünk szobrot „Deák Ferencz“-nek! Mnjláth György s. k. elnök. Ghyczy Kálmán s. k., elnök. Fáik Miksa s. k., jegyzó. Jó kai Mór s. k. jegyző. — Közgyűlés. 27. sz. f. i. 1876. Tolnamegye bizottságának a köz - tanácskozási szabályrendelet értelmében ez évben tartandó harmadik ren des közgyűlése időpontjául ezennel folyó évi augusztus hó 2-ának dél előtti 10 óráját tűzöm ki. Midőn a t. ez. bizottsági tag urat a megye ház nagytermében tartandó ezen közgyűlésre meghívnám, maradok szi ves hajlamába ajánlva: Kis-Kajdacson, 1876. julius 17. Perczel István, s. k. Tolnamegye főispánja. — Tárgysorozat: A napirend felvétele előtt Bartal György arczképének a múlt évi 254. számú közgyűlési határo zathoz képest a gyüléstereraben való elhelyezése alkalmával az elhunyt felett Vizsoly Gusztáv bizottsági tag ur emlékbeszédet tartand. 1. Alis pánt időszaki jelentés. 2. A nagy méltóságú m. kir. belügy minist erium- nak leirata: a saját termésű boroknak palaczkokban árulása tárgyában 275—1876. közgyűlési szám alatt alkotott szabályrendeletre vonatkozó lag. 3. Ugyanazon ministerium válasza: a madocsa ordasi határkérdés ben a folyó évi május hó 3 án tartott közgyűlésből 59. szára alatt tett felterjesztésre. 4. Szinte azon ministeriumnak az 1875. évi házi pénztári számadásra vonatkozó kibocsájtványa. 5. Mégis azon ministeriumnak in- tézvénye : az ozorai községi rendőrök megszüntetése kérdésében. 6..Ugyan csak azon ministeriumnak rendelete az 1876. XIV. közegészségügyi tör vény végrehajtása iránti előintézkedések megtétele tárg. ában. 7. A val lás és köztatási nagy méltóságú ministerium körrendeleté, melylyel az izra eliták anyakönyvének vezetése tárgyában Bereghmegye közönsége által alkotott szabályrendelet közöltetik. 8. Ugyanazon ministerium számvevő ségének értesítvénye, a néhai Styrum-Lymburg gróf, és grófnő-féle ala pítványokról 1874-ben vezetett számadások felülvizsgálásáról. 9. A föld- mi velés- ipar- és kereskedelemügyi nagyméltóságu ministerium felhívása: a Szegzárd-vidéki szőllőhegységekben elterjedt úgynevezett vinczellérbo- gár kiirtására szolgáló rendszabályok életbeléptetése iránt. 10. Pest-, Pi lis- és Solt t. e. megyék közönségének meghívása: néhai Nyáry Pál sír emlékének felállítása alkalmából a nyáregyházi sírkertben folyó évi au gusztus 19-én tartandó gyászünnepélyre. 11. Liptómegye közönségének a kisebb királyi haszonvételek szabályozása és a mindinkább terjedő iszákosság meggátlása iránt az országgyűlési képviselőházhoz intézett kérvénye. 12. A község jegyzői nyugdíj-intézetről Györmegye bizottsága által életbeléptetett szabályrendelet. 13. Csanádmegye közönségének kér vénye, melyet a makói törvényszék feloszlatása ellen az országgyűlés képyiselöházához intézett« 14. Kecskemét sz. kir. város bizottsági tagja inak névsora. 15. A jövő évi közmunkaváltság megállapítása. 16. Az állandó választmány jelentése: az árvízkárosultak javára befolyt könyör- adományok, hovafordításáról. 17. Duna-Egyháza község és a duna-föld- vári közalapítványi uradalom közt a dunai határvonalra nézve fenforgó vitás kérdésben a folyó évi 13. szám alatti közgyűlési határozat értei méhen eljárt küldöttség jelentése. 18. Alispáni előterjesztés: a gemenczi ut helyreállításához szükséges földterületek megszerzése tárgyában. 19. A Szabály község és Pap Jánosné, mint malom tulajdonosok közt fen* forgó i^zapgerenda ügyben tartott bizottsági szemléről szóló jegyzőkönyv’. 20. Gerjea község képviselőtestületének határozata: a községi lakosuk által bérben birt községi földek utáni haszonbér harmadrészének az ár víz által okozott károk folytán szándékolt elengedése tárgyában. 21. A dombóvári lóállítási kerületben működendő avató-bizottságok egyikének báró Jeszenszky Sándor elnök ur lemondása folytán szükségessé vált kiegészítése. 22. A jegyzői szigorlatok nfegtartására alakított bizottság kebeléből kilépett Soriba György bizottsági tag ur helyének betöltése. 23. Ifjú Borbély I-tván duna-földvári lakos felfulyamodváiiya: a legelő elkülönítés alkalmával rövidséget szenvedett három volt úrbéresnek a község földjeiből ideiglenesen történendő kielégítése iránt a község kép viselőtestülete által hozott határozat ellen. 24. A Szeg/.árdon létesíten- dett reálgvmnasium javára annak idején begyült adományoknak az ugyanitt felállítandó polgári iskola javára történendő átengedése iránt az illető adakozókhoz intézett felhívásra beérkezett válaszok. 25. Dr. Ko- máromy Gyula és dr. Deutsch Mór urak orvostudóri okleveleiknek ki hirdetése. 26. Községi költségvetések és számadások. 27. Időközben be érkezett tárgyak. Szegzárd, 1876. julius 17. Döry Dénes, s. k. alispán. — Nevezetes fürdőhöz. A szegzárdi gőzfürdő nevezetes arról, hogy hol gőz, hol viz nincsen. — Képzeljünk egy gőzfürdőt gőz vagy viz nélkél, esetleg pedig ha gőz van, a lehűtésre nincsen viz, de nem azért mert a tulajdorosné nem adhatna, hanem kereken megtagadja azon ok nál fogva, mert az elsőbben érkezett fürdövendégek több vizet használ tak fel mint a mennyi kiszabva volt. így történt folyó hó 9-én, hogy a gőzfürdőknek a lehűtésre szükségeltető viz megtagadtatok. Ennél fogva nevezett fürdőt a közigazgatási hatóságnak, s az orvos uraknak ajánljuk, szenvedő barátainknak pedig azon figyelmeztetéssel, hogy ha használni óhajtanák: a lehűtésre szükséges hideg vizet magukkal vinui el ne fe lejtsék! Beküldetett. Szerkesztői üzenetek. Várdomby urnák Verebély. Becses levelét vettük, s íme már hozza is „tár- cz/ink“ érdekes köziemén vét. Szives »jánlatát napy köszönettel fogadjuk sőt kérjük is la punk széllé« i támogatását, mindig örömmel vevén oly jelts tehetség közreműködését, leg kivált ha az illető megyénk s/.ülötte. Fogadta szives üdvözletünket. Rliadamanthus urnák. Mi bú tépi kebled, mérr. gyöiör a b inat, hogy tárczáknt irni kedved már nem támad? Vagy tán a széthullott török hárem aggaszt? Gyermekes apa vagy te már komám! ........ hadd aztl Felelős szerkesztői Kotla Vilmos. A legelső magyar ifjú Rudolf trónörökös O Fensége folyó junius 20-án ismét vizsgálatot tett Felséges Atyja Urunk Királyunk O Felsége és fényes nagynevű, és nagytudományu férfiak jelenlétében. Nagy fon tosságú tárgyak : a büntetőjog, büntető eljárás és a politikai gazdaságtan képezték a vizsgálat tárgyát. Es 0 Fensége a hozzá intézett kérdésekre adott feleletében a büntető jog és büntető jogtudo mány fogalma fejtegetésében a büntető jog történetének rajzolásában, a bűntények vétségek és kihágások közötti különbségek magyarázatában, a nemzetközi büntetőjog elvei s szabályai előadásában kitűnt. Tárgyalta a büntető eljárásból azon elveket, melyeken az eljárás alapszik, a büntető törvényszékek s államügyészségek hatáskörét, s meg- kegyelmezés okait, alapelveit, s a kegyelmezési jog gyakorlása körüli eljárást. Továbbá áttekintést nyújtott a politikai gazdaságtan egyes ágairól. Megfelelt az elméleti nemzetgazdaság, nemzetgazdasági politika, pénz ügyi tudomány a munkafelosztás, s a gépek behozatalának hatásáról tett kérdésekre. Tárgyalta az ipart, az ipartermékek árait, a gyár és kis ipar versenyviszonyát, a tulajdon és örökösödési jogintézményeket; a bankot és bankkérdést, a hitbizományt, tagosítást, a szabad kereskedést és vámpolitikát, s végre a tőzsdét. Hányadik vizsgája volt az már O Fenségének határozottan nem tudom, de a nemzet bizonyára örvendetes tudomásul vesz minden oly közlést, mely O Fenségének a tudományokban történt haladásáról tanús kodik. S kétségtelen az is, hogy az ilyen kimerítő közlések a legjobb hatással vannak azokra, kik O Fenségével: egykoruak lévén, most hal- gatják az akadémiákon, vagy egyetemeken az előadásokat. A civilisatio bizony sokat követel, de meggyözhetlent nem. Csak nem hihetetlen az, mit egy fiatal ember, —6 még pedig erőltetés nélkül — végezni képes, ha idejét okszerűen beosztja, s a munka a tudományokkali foglalkozás természetévé válik. Példát nyújt erre O Fensége a trónörökös, ki fiatal kora daczára a nyelvészet, a komoly bölcsészeti jog- és államtudományok, a szépmü- vészetek, a hadászat, a diplomatikai tudományok, egyszóval a tudás min den ágában máris széles ismereteket szerzett magának. Azon fiatal barátimnak tehát, kik itt-ott elmaradásukat a túlhalmo- zott<ággal szeretik menteni, nem árt, ha a trónörökös 0 Fensége f éldá- ját komoly megfigyelésök tárgyává teszik, s azt követik, ki, mint a ju- nius 20 án megtarsott vizsga idejéből 13 kitetszik, Felséges atyja üdvös szokását vette fel, s azt tartja hogy : „Sex horis dór mire sätest juveni- que, seniq ie.“ És az első napsugi«, mely a suhimbmnui fejed’Imi lak ablakán behatol O Fenségét m r talpon, s könyvei között találja, mert örökké igaz marad az, hogy: Aurora ruusarum amica. — Az én nézetem szerint még nem élt nemzetünkben £eneratio, mely oly nagy felelőséggel vette volna át atyáitól az örökséget mint ép az mely tiz-husz év múlva fogja képezni magyarország zömét. Fussunk csak végig történetünkön és azt fogjuk találni, h gy azon okok, melyek ezer cv lefoigása alatt nemzetünkre igen gyakran a vég veszélyt felidézték, ma már többé nem léteznek. Ugyan ki fog ma trón- villongás, ellenkirály, a »zabad király választásból eredhető zavargások vad csordák invasiója és vallásháború lehetségére gondolni!! S azon 300 éves ellenségeskedésnek, mely a dynastia és nemzetre egyformán annyi szomorú napokat hozott, nem vetette véget az 1867-iki kiegyezés!!! És mégis mondom, azon generatio, mely ma képezi nemzetünk ifjúságát, lesz kitéve a harezok legnagyobbikának, hol nem a szuronyok, és Uchatius ágyuk, hanem a szellemi fensöbbség fogja a dia dalt aratni!! A tudománynak, a szépmüvészetnek nincs már olyan ága, mellet a magyar nyelv, magyar irodalom nem hirdetne. Sokban nemcsak a kez det nehézségein estünk már át, hanem azon honfitársaink, kik müveik ben a magyar műveltség zászlóját lobogtatták, világszerte ismertek és tiszteltek. — A jelen év, midőn hazánk fővárosában egymásután a sta- tistikusok, és a praehistorikusok világ congressusa tartátik, arról tesz tanúságot, hogy az európai műveltség keretében immár benn vagyunk. Ebben megmaradni, ebből ki netu esni a jövő nemzedék feladata. Ne is adja az Isten, hogy hanyatlásunk bekövetkezzék, mert a mint a magyar nyelv, magyar szellem, magyar műveltség, magyar jelleg és nem zetiség megszűnne domináló lenni az Árpádok földén, elenyésznénk a földszinéröl. Vúrdoiuby.