Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-03 / 27. szám
Szilvási József decsi kanásznál tartózkodnak, egyúttal kérvén az enge délyt, hogy - azokat, miután a községben elkövetett tolvajlásokat való zi- níileg azok követték el, elfoghassák., Rausz Béla szo'gabiró Bencze Fe- rencz és Tóth István foglyárokat küldé ki a csavargók elfogására. Ezek megbízatásukban eljárván, midőn említett tolvajokat, esti órákban a szeg- zárdi határban kisérték, az egymáshoz kötözött rablók, a kubik gödörbe ugráltak s elmenekültek. Hogy mi módon sikerült két összekötött rabló nak két felfegyverzett foglyár elöl megszökni, azt a vizsgálat fogja felde ríteni 5 azonban az egész esemény gyanús színben tüntetvén fel a fog’yá- rok eljárását, azok a szolgabiró által állásoktól felfüggesztettek s a meg szökött tolvajok elfogatása iránti kellő intézkedések megtdtettek. De még van a dolognak folytatása is, mert Szilvási István és Szilvási József boszu ból, hogy a feljelentés eszközöltetett, az egyik feljelentő felelős őr Héderi Andrást másnap saját házánál és az utczán úgy összeverték, hogy az or vosi látlelet súlyos testi sértést állapított meg. Az elfogatassál megbízott foglyárok is a székhelyről eltávoztak s fyollétök nem tudatik. Állítólag addig nem akarnak visszatérni, mig a megszökött foglyokat újra el nem fogják. — Közvizpga. A gyönki reform, gymnásiumnál a jelen tanévet be rekeszt# közvizsgák juliul hó 4-ik és 5-ik napjain lesznek, miről az érde kelt közönséget tisztelettel értesíti az igazgatóság. — Elöleges értesítés egyszersmind megrendelési felhivás a „Fa lusi könyvtár“ czimü népirodalmi vállalatra. Egy-egy füzet ára csak 12 kr. leend a végből, hogy annál jobban elterjedjen a nép kö zött; egyéhai ánt a sikerdús terjesztésre nézve tisztelettel felkérem egyúttal a haza községeinek összes lelkészeit, jegyzőit és néptanítóit, hogy az esetben, ha támogatásukat felajánlani szívesek lesznek, — miután az egész országban elárusitó ügynökségeket óhajtanék szervezni — ebbeli szár dohukról engem September ló 1 ig értesíteni ne terheltessenek. A fá radozás némi im pjutalmazáeául 10% tiszteletdíjat biztosítanánk számukra. Különben a füzetek előfizetési utón is meg lesznek szerezhetők, de csak egész évre 1 fit 20 krért, s bármentve fognak rendeltetésük helyére szét küldetni. Tíz előfizető után egy ingyen példány jár. Az első mutatvány füzet f. évi oklóher hóban okvetlen meg fog jelenni. Az emberi társada lom fokozatos fejlődése, s az arra nagy befolyással levő nép művelődés előmozdítása első sorban hazánk lelkészei, néptanítói és jegyzői kezébe van letéve; felkérem azért e sorokban, őket honfiúi őszinte bizalommal, hogy ezen önzetlen nemes feladat sikeres megoldásában engem, tőlük tel- hetöleg — Magyarország népeinek szellemi felvirágzása érdekében — hathatósan támogatni kegyeskedjenek ! s emberbaráti törekvésű vállalato mat ismerős köreikben terjeszteni szíveskedjenek! A „Falusi könyvtár“ keretébe illő használható dolgozatok elfogadtatnak s díjjaztatni fognak. Berettyó Újfalu (Biharmegyé) 1876. junius 10. tisztelettel Vess Jenő, a „Falusi könyvtár“ és a „Sárrét“ társadalmi hetilap szerkesztője és kiadója. — Beküldetett a tolna-baranya-somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának értesítője, az 187%-iki tanévről közzétéve Arndt János igazgató tanár által, melyből közöljük a következőket: a tan intézet négy osztályának a lefolyt tanévben 124 látogatója volt, melyek közül 36 ág. hitv. 18 helv. hitv. 46 rom. cath. és 24 mózes vallásu; nem zetiségre nézve: 90 magyar és 34 német volt. Ösztöndíjat a gr. Styrum Lyinburg-féle alapitványból három tanuló nyert. Az altanoda helyiségében levő tápintézetben 50 trtnyi befizetés mellett az első félévben 23, a máso dikban 21 tanuló nyert élelmezést, A jövő évi beiratások folyó évi Septem ber hó három első napján fognak megtörténni. — Sertvés dög ellen. Az ökör éllö virág (nem ökörfark kóró) gyö kere kiásandó s megszórhatván porrá törendő, e porból este, reggel egy dézsa csávába egy jó késhegyni teendő, — több ne, mert igen keserűs nem eszik meg. Nem tudom a megye melyik részén található, én Baranyai Nagyhar- sányból kaptam s kitűnő sikerrel használtam. K. F. — A bonyhádi dalárda 1876'. évi julius hó 9-én a takarékpénztár féle mulatókertben az egyleti alapszabályok értelmében a búttaszóki ze nekar közreműködése mellett Dalestélyt r?ndez, melynek müsorozata a következő : 1. „Dalünnepen-“ Therntól. 2. „Sängerlust.“ 3. „Pusztai élet.“ Zimaytól. 4. „Soldat auf der Wacht.“ 5. „Alföldi legény.“ Hubertéh 6. „Romankapitel.“ Négyes zenekisérettel. Beléptidíj személyenként 60 kr. A kertmegnyitás 7 órakor, a dalárda 8 órakor kezd énekelni. Kedvezőt len idő esetében utánna következő vasárnap vagyis juliu- hó 16. tartatik. — Halálozás. Ismét egy ifjú élet nyert váratlan végbefejezést, mely annyival inkább elszomorító, mert a boldogult Szegzárd városa lakosságá gának osztatlan becsülését birta. A szomorú eseményről kiadott gyászje lentés következőleg hangzik: Vesztergomby Jáno«, Wolffart János és neje szül. Buday Johanna, úgy gyermekei: Paulin férjezett Vildman Lás/.léné, János, Sándor és Gyula, szomorodott szívvel jelentik felejthetlen kedves nejének, illetőleg gyermekük- és terstvérüknek Vesztergomby Jánosné szül. Wolffart Júliának folyó évi julius 1-én délután 3 órakor életének 29-ik, bol dog házasságuk 13-ik évében, rövid betegeskedés után béliob következ tében történt gyászos kimuítát. Hült tetemei folyó évi julius 2-án d. u. 6 órakor fognak a szegzárdi alsó-sírk eitben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó évi julius 3-án fog a szegzárdi rom. cath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárdon, 1876. évi julius 1-én. Áldás és béke lebegjen megszentelt porai felett! — A báttászéki kereskedolmi casino é* nngyveiideglö lénye ges változáson ment keresztül. Az uj bérlő Luszt Fülöp ur, egészen átala- I iiítatá, kényelmes és tiszta vendégszobákról gondoskodott s igen dicsért ! magyar konyhát tart; — Öngyilkosság. Sághi Mihály helybeli iparos neje folyó évi junius 28-án éjjel a budai utczában levő kerekes kútba ugrott s életének ily mó don véget vetett. Sajátságos, hogy egy ízben már megkísértette az öngyil kosságot, de szándéka eszrevétetvén, meghiusíttatott. Az orvosi bonczolat utáni vélemény a végzetes tettet fejbajnak tulajdonítja. .Felelős szerkesztő: Boda Vilmos, ujszáliási, sárosdi és perkátai nemesek; Ispán András Földvár mezővá ros tisztje — officialisa — Fázmai Baracsi György s a fehérvári kápta lan Mindszent jószágának birái. A hat év múlva bekövetkezett török fog lalásban elvész Előszállás története. Midőn a török kiűzetése után a kö rülfekvő földek jogi örökösei: a földvári apát, a Paksiak, az alapi Sa lamonok, stb. jelentkeztek, s igényeiket az új szerzemény i bizottság előtt beigazolták, a föntebbi hajdani hontorszéki földeknek r.em akadt ura. Ekkor szerezték meg, mint mondók, a német vitézi rend, a jászkunságot, a bécsi skót benezések a Telki, a göttweigiak a szál &v ári apátságot, a sléz- heimichani cistertiek pedig a zirczi puszta apátságot, melyhez mint egy ráadásul nyerték a 44000 hold területű elöszállási pusztaságot. A heinrichani cisterciek, noha 1742-ben II. Fridiik által a burkus király sághoz csatoltattak, magyar urodalmukat megtarták, Zirczet német gyar matokkal beültették, pompás monostorral és székházzal fölékesíték, Elő szálláson pedig a szomszéd földesurak példájára egy jószágkormányzó alatt u. n. birkás bérlők által a juhászatot üzék. Midőn II. József csá szár az egyéb szerzetes rendek közt a cistercieket is eltörlé, az öreg burkus Friczi, hálából a maga zirczieinek megkimélését követelte. A hét éves háborúban, mondják ugyanis, hogy a magyar huszárok a Heinrichan táján mulató Friczit véletlen megkapván, ez előlük a zárdába menekült. A király kérte az apátot, hogy bújtassa el, hogy meg ne találják. A le leményes apát a királyt hirtelenéhen cisterci ruhába bújtatta, s midőn a huszárkapitány a zárdában mindent tűvé tett, hogy a királyt foglyul ejtse, és még a barátokon is végig nézett, de a csuhában lappangó ki rályt föl nem ismerte: káromkodva távozott. 1802-ben Ferencz magyar és III. Frigyes porosz király közötti egyezkedés folytán, az önállóvá lett. zirczi apátság köteleztetett a porosz kincstárnak, mint az eltörlött heinrichani apátság örökösének, eredeti vétel és beruházások fejében, 80000 aranyat kifizetni. Dréta Antal, mint az. újabb korbeli első magyar zirczi apát népesíté be Ujmajort v. Herczegfalvát, 1811-ben és kezdé ren dezni az urodalmat. XII. A kuruez háború. Miután I. Leopold császár király> a német fejedelmek s a magya rok segélyével a törököt Magyarországból kiűzte, Magyarországgal úgy bánt mint meghóditott tartománynyal. A király embereinek önkényes el járása s katonáinak garázdálkozása nagy aggodalmat költött a szabad ságért annyi vért áldozott nemzetben. A lappangó tűz azon alkalommal tört ki, midőn a német katonaság, melynek tartása imént Magyaror szágra nagy teherrel súlyosodott, az olasz- s németországi háborúra ki vitetett, s a c*ászári hadsereg számára Magvarországban is szednék az újonezokat. II. Rákóczy Ferencz, erdélyi fejedelmek utóda állott 1703. közepén az elégedetlen magyar nemzet élére s valamerre járt, mindenütt nyilt karok fogadák. 1704. januárban, midőn Károlyi Sándor, a Rába vidékét, Sáridor László Fehérvárt, Simontornyát, Siklóst Rákóczi részére hódítá, a bácskai és baranyai ráczok Károlyinak hódolatukat jelenték, és 3000 fegyverest ígértek. E hódolatról nem lévén Rákóczinak tudomása, de azért is, mert a tolnai ráczok élén egy psászári tábornok állott, nii- dőn a fejedelem Egerből Deák Ferencz és Ilosvai Imre ezredeseit a Duna jobbjára küldené, a tolna-baranyai ráczok meghódítására, a kuruezok a Duna jegén Földvárnál átkelvén, Kreutz császári tábornok és Monasz- terli ráözait meglepik, nagyrészt levágják, s magát a tábornokot is foglyul ejtik. A földvári ütközettel majdnem egv időben, midőn 1704. februári-én Sándor László és Szana György kuruezai Pécs ostroma alatt a város ál tal fizetendő sarcz fölött alkudoznának, a városból két lövés történik a kuruezokra. A kuruezok ezen neki dühödve berohantak a városba, az ott lakó jáczok, bosnyákok s’ németek közöl hatszázat levágnak. —- Her berstein eszéki várparancsnok erre az ottani ráczokat s oláhokat sok Ígérettel fölülteti, a kuruezokat Baranyából kiűzi, de a pópáik által föl izgatott ráczok mint már mondók 1704. nov. , 26-án Pécsett neki esne.k a kath. barátoknak, kik az ö tolna-baranyai hitrokonaikat pápistákká tenni akarták, tiz kath. papot és szerzetest, a vidéken más hatot legyil kolnak, a klastromckat földulják, a várost fölgyújtják, s az ottani csá szári tábornokot Huynt Szigetvárra vonulni kényszeriték. A földvári és pécsi „vakeset“ minő 1849 ben Hatvanié az oláhokra nézve volt, a rá czokat e bábomban a kuruezok halálos ellenségeivé tette. (Folytatjuk.)
