Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-03 / 27. szám
27. szám. Szegzárd, hétfőn julius 3-án. Negyedik évfolyam 1876. ZL Hí TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre . . . . . . . 4 frt. Félévre . . 2 frt. Megyeien minden hétfőn. Egyes példány ára 10 kr. , Kiadóhivatal: . Szegzárdon Széchenyi-utjcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Előfizetési felhívás: A „Tolnamegyei Közlöny“ 1876. évi negyedik évfolyamá nak második felére. Előfizetési ár 1876. julius l-töl 1876. de- czember végéig 2 frt. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzeknek legkésőbb folyó évi jú nius 30-ig leendő beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. Szegzárd, 1876. julius 1-én. A Tolna-baranyampgyei m. kir. tanfelügyelőség folyó évijunius 23-án 305. szám alatt kelt és EHmann Miklós úrhoz mint a szegzárdi községi iskolaszék elnökéhez intézett átiratában föl kérte nevezett iskolaszéki elnök urat, miszerint a szegzárdi pol gári iskola ügyében vallás- és közoktatási minister ur ő nagy méltósága áltál újabban megsürgetett, múlt- évi 31327. és 3-1711. számú rendeletének megfelelő s a folyamatban levő ügyek állásá ról kimerítő jelentést tegyen ; minek folytán nevezett iskolaszéki elnök ur jelentésének főbb pontjait a következőkben közöljük . A Szegzárdon tervezett 4 osztályú polgári és 2 osztályú felső nép iskolának felállítása 5 pontban felsorolt feltételekhez köttetett; melyek közül a 2-ik pontban foglalt azon feltételnek beváltása: miszerint az iskolák czéljára átengedett 34841 frt 68 kr opb. szőllődézmaváltsági tőke, to vábbá a magánosok által aláirt 9079 frt 77 kr., opb. összeg, úgy az iskola alapvagyonát képező 80 hold fekvőség a községi iskolaszék ke zelése alá bizandó, — ez ideig nem volt lehetséges. A 34.841 frt 68 kr opb. összegű bordézmaváltsági alaptőke, — mely az eddigi tárgyalásoknál mint könDyen folyóvá tehető érték volt feltüntetve és melyből a 31711.—1875. számú ministeri rendelettel jóváhagyott építési terv kivitelére 19253 frt 3 kr opb. összeg utal ványoztatok, — a jelentéshez */. alatt csatolt alapító-oklevél szerint je lenleg nem bocsáttathatik készpénzben az iskolaszék rendelkezésére azon okból, mivel daczára annak, hogy az 1859. évi október 11-én kiállí tott s a jelentéshez 2/ alatt mellékelt alapító-oklevél szerint a szeg zárdi szíőllőbirtokosok egyetemleges kötelezettséget vállalnak magukra az iránt, hogy a köztük és a méltóságos szegzárdi uradalom között 1858. j évi September 22-én kötött bordézma örökváltsági egyességből eredő 15424 frt 50 kr opb. tőkét s ennek 1859. évi július 1-től számí tandó 5% kamatait félévenkénti részletekben tiz év alatt Szegzárd köz ség pénztárába befizetik, mely tőke ezen alapító oklevél szerint a köz ségi elöljáróság által gyámi biztosíték mellett kamatra kjadandó s arra a helybeli lelkész uraknak felügyelete mellett számadás vezetendő lett $ volna; — ennek daczára az iskola-alap javára a félévcnkinti részletfi zetések meg nem történtek, azok behajtása, gyümölcsöztetése és szám adás vezetése körül az az időbeli elöljáróság kötelességét nem teljesí tette, minek szomorú kövelkezménye az lett, hogy a bordézma örök váltsági pénzek hűtlen kezelője tetemes összeget elsikkasztott, ezenfelül többrendbeli az egyes szőlősgazdákra kivetett összegek behajlhatlanná váltak, részben pedig a még behajtható ebbeli követélések iránt indított perek be nem fejeztettek; ez okozta, hogy az időközi kamatok hozzá- számításával 34841 frt 68 krban kitüntetett ezen iskola-alap fedezé sére készpénzben csak 4200 frt opb. összeg létezik a szegzárdi taka rékpénztárban gyümölcsözőig elhelyezve; további fedezetül szolgál azon 14Ö00 fit s ennek 1871-ik évtől hátralékos kamatai, mely összeget Szegzárd községe Szabó Mihály volt dézmaváltsági pénzkezelő szám adásira tett észrevételek alapján számadási peruion követel; mely kár térítési pernek befejezéséig azonban ezen összeg folyóvá nem tehető; de az esetre is, ha a per a községre kedvezőleg fog is eldöntetni, ezen követelésből csak 5000 — 6000 frt opb. lesz behajtható, miután neve zett pénzkezelőnek összes vagyona árverés utján eladatott s a jogerőre emelkedett kielégítési sorrend szerint a vételárból Szegzárd községnek" a fentirt nagy összegű követelése fejében csak 5000—6000 frt opb. utalványoztatok ki, de ezen összeg is a számadási per befejeztéig birói letétként őriztetik; — ily körülmények között Szegzárd nagyközség kép viselő-testületé kiállította ugyan a •/. alatti alapító-oklevelet, de ezen okiratban csak aziránt vállalt kötelezettséget: hogy a 34841 frt 68 kr opb. összegű alaptőkének 6°/0 kamatait saját pénztárából az iskolaszék rendelkezésére előlegkép kifizeti, a kintlevő követeléseket behajtja, az elsikkasztott és behajthatlanná vált összegeket új kivetés által pótolja; ehhez azonban hosszabb idő kívántatik s ekként a 31711.—1875. sz.‘ ministeri rendelettel jóváhagyott építési terv kivitelére a bordézmavált sági alapból kiutalványozott 19252 frt 3 kr opb. jelenleg folyóvá nem tétethetik, mivel e czimen csak 4200 frt opb. összeg létezik kész pénzben. A magánosok és társulatok által eredetileg reálgymnasium alaptő kéje javára aláirt 9079 frt 77 kr opb. összegre nézve szükséges volt minden egyes adományozót nyilatkozatra felhívni, váljon ezen adománya a polgári iskola-alap javára fordítható-e? ezen felhívások a község keblé ben gyűjtött összegekre nézve a község által, Tolnavármegye törvény- hatósága által gyűjtött összegekre nézve pádig a megyei hatóság által intézteitek az egyes aláírókhoz; mely felhívásnak azon eredménye lett, hogy habár egyes szegzárdi lakosok az iskola jellegének megváltozta tása miatt megtagadták is a reálgymnasium alapjára aláirt összegnek a a polgári iskola-alap javára leendő fordítását, még is miután , a Rzegzárdi takarékpénztár eredetileg 2000 frt opb. összegű alapítványát időközileg az alap javára kamatoztatta s ez faltai ezen tőke 2778 frt 27 krra opb. szaporodott, — továbbá az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegy let“ az általa szinte reálgymnasium javára tett és időközi kamatival 1559 frt 14 krra opb. összegre szaporodott alapítványát a polgári iskola-alap javára átengedte, végre miután egyes uj aláirások is szereztettek, ez ál tal a 9079 frt 77 kr összeg megközelítőleg fedezve lesz, ha a megye- hatóság által gyűjtött és folyó évi julius 1-ig számított kamatival 3130 frt 27 kr opb. összegű alapítványi tőkének a polgári iskola javára kilá tásba .helyezett átengedése megtörténend. Az iskola-alap javára kihasítandó 80 holdnyi legelő-illetmény sem volt ez ideig az iskola-alap javára haszonbérbe adható és a tulajdonjog az skola-alap javára telekkönyviig be nem kebeleztethetett, mivel a szegzárdi úrbéri pernek folyamaiban levő végrehajtása ez ideig be nem fejeztetett; ezen 80 holdnyi birtok az addig felosztatlan legelőből máig sincs ki hasítva ; azonban a község elhatározta és az úrbéri perben meghatalma zott ügyvédét utasította: miszerint az iskola alap érdekében a méltósá- gos alapítványi uradalommal egyetértőig keresztülvihető azon kedvez ményt érvényesítse: miszerint az úrbéri per végrehajtása körül felme rült vitás kérdésektől eltekintve, — ezen az iskola-alapot képező 80 hold illetmény mindenekelőtt hasittassék ki.
