Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-06-12 / 24. szám
báró Sina uradalmai igazgatóságához tartozó több családok hölgyeinek e hangversenyen való megjelenése ; mely estély igen kedélyes tánczmulat- 8ággal hajnalkor végződött. — Hangverseny. Örömmel vettük azon értesítést, hogy a Tolnán vendégekként tartózkodó Schröder Keresztély és Kratzl Károly bécsi zeneművészek, kik művészi tökélyü előadásaikkal a Tolnán folyó hó 5-én' tartott hangversenyen a közönséget annyira elragadták, a „szeg- zárdi zenekedvelők társulata“ czimii egylet pénztára javára rendezendő hangversenyben közreműködni Ígérkeztek. — A hangverseny a jövő hét utolsó felében lesz megtartva, s miután az előadandó müdarabok meg állapítva nincsenek, egyelőre e tekintetben csak annyit jegyzőnk meg, hogy abban Schröder Keresztély és Kratzl Károly urak, előbbi zongorán, utóbbi pedig hegedűn előadandó hangverseny darabokkal, a szegzárdi zenekedvelők társulatának tagjai egy Haydn-féle vonós négyessel, és egy fuvola kettőssel, úgy — mint remélni lehet — városunk kedvencz énekesnője Mayer Constanczia urhölgy a Schöner István úrral elő adandó duo-val fognak közreműködni. — Úgy az ily módon ritkán kí nálkozó műélvezet, mint a gyámolítandó s jobb sorsra érdemes társulat szomorú pénzviszonyai tekintetéből ezen hangversenyt a t. közönség figyelmébe a legmelegebben ajánljuk. — Részvétlenség és fauatismus. Folyó hó 9-én délután 4 óra kor egy katonai gyászmenetet szemlélt városunk lakossága. A hir sze rint pénzzavar miatt a „remete“ jkápolna körüli czéllövö-dombon magát föbelőtt Roznovszky Jakab 27 éves kezelő őrmestert temették az itteni köz-kórházLól a helv. hitvallásuak s noha R. J. morvaországi ág. hitv. volt, a testvéríelekezet itteni lelkésze és kántora — a hozzájok intézett temetésre felhivó német átirat következtében (máskor magyarul kérik tenni a bejelentést!) a nálok szokásos legtisztességesebb gyászszertartás ban részesítek a szerencsétlen ifjút minden díj nélkül. Volt szép számú részvevő közönség is, csak ott mutatkozott a részvétlenség, hol azt1 leg kevésbé vártuk, t. i. a katonaság részéről, kik csekély számmal voltak jelen. Nem hallgathatjuk el ez alkalommal említést tenni azon vallási fanatismusról is, melyszerint a temetést rendezők elfelejtvén elvinni a ref. egyház szt. Mihály lovát, két más helyen is kértek azt, de tagadó választ nyertek s igy a gyászmenet — hosszabb ideig a kórház előtt állva s várakozva — megindult végre két otromba karón vivén a vitézek, őrmesterüket a temetőig, a városi, néző közönség közbot rányára! (Megjegyzendő, hogy róm. kath. részről halott épen nem volt.) Szives szeretettel kérjük azokat, akiket illet, az ily türelmetlen fanatis- musnak jövörei szigorú betiltására. A jelenvoltak közül többek. — Pályázati hirdetés. Az „Orpheus“ szerkesztősége ezennel egy eredeti magyar dal -— népdal szerzésére versenyt nyit. A szöveg tetszés szerint választható. A legjobb mür két, a második egy arany kitüntetés ben részesül, a harmadik 50 példány különlenyomattal lesz jutalmazva, a negyedik végre az Orpheust egy egész évig ingyen kapja. Minden pályázó mű jeligével látandó el, ez pedig a szerző nevét tartalmazó s gondosan bepecsételt borítékra is ráirandó. Pályázati határidő í. é. junius hó 27-e. Később beérkezendő müvek már nem pályázhatnak. — A be érkezendő müvekből akkép fogja szerkesztőségünk a legjobb műveket kiszemelni, hogy Bel lövi ts Imre és Erney József helybeli ze netanár urak velünk együtt a legjobb öt dalt meghatározzák, s ezek a f. é. szeptember hó l én megjelenendő Orpheus 17—18 számában kinyo matva jeligével ellátva t. előfizetőinkkel közöltéinek. Azután felkérjük t. előfizetőinket, hogy érdem szerint azon öt dal közül az elsőt, másodi kat sat. meghatározni szíveskedjenek és bírálatukat vagy levélben vagy pedig levelezőlapon hozzánk, beküldjék. A mely műre igy a legtöbb szavazat esni fog, az lesz első és igy tovább. A szavazat eredménye az október hó 1-én megjelenendő Orpheus boritékán ellenőrzés végett kihir- dettetik 3 csak akkor bontattatnak fel a nevet tartalmazó borítékok. A nem nyerő müvek f. é. szeptember hó 15-ig visszavehetek ; az addig vissza nem vett pályaművek az Oipheus szerkesztősége rendelkezésére átenged ve tekintetnek. A kitüntetett pályaművek az Orpheus tulajdonába mén nek át. Azonban szabadságukban fog állaní a szerzőjüknek, hogy saját költségükre különlevonatokat készíthessenek maguknak. Megjegyezzük még, hogy a dalok úgy írandók, miszeiint a zongora kíséretben is benne legyen a dallam, hogy nem énekelő előfizetőink is élvezhessék úgy mint azok, kik zongoráznak és egyszersmind énekelnek. A pályázó müvek az „Orpheus“ szerkesztő és kiadó hivatalhoz küldendők. Budapesten, 1876. junius hó 1 én. Goll János, az „Orpheus“ szerk. és kiad. II. kei*, fö- utcza 20. szám. — „Vasárnapi újság“ junius 4 diki száma következő tartalommal jelent meg: Gróf Zichy Pál Ferenczné (arczképpel). — „Háromdal.“ Köl. tömény Dalmady Győzőtől. — „Rojti Palkó.“ Elbeszélés Kazár Emily- tök — A török trón változás. Vajda Jánostól (Abdul Aziz tronvesztetttörök szultán és V. Murad az uj török szultán arczképével.) — Homer uj fordítása. — A keleti tartomnyok. — Háborús világ. Fővárosi tárcza B »rostyárii Nándortól. — A mütörténelmi kiállításról (8 képpel). Apafi fejedelem tükre, II. Rákóczy Ferencz, II. Lajos király, Izabella királyné gyűrűje, mentekötő Medúza fővel, stb.) — A boszniai és herczegovinai felkelők vezérei (képpel). — Irodalom és művészet, stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára a julius-szeptemberi évnegyedre 2 fit; a „Politikai Újdonságok “-kai együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin- Társulat kiadó hivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4 ik sz.) megrendel hető: a „Képes Néplap“ legolcsóbb hetilap a magyar nép számára, mu lattató és tanulságos tartalommal, s a hazai és külföldi politikát tár gyaló rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak 1 frt. — Járvány. Május havában Tolnamegye területén a következő hasznos házi állatok között következő betegségek fordultak elő, és pedig: Ozoi’án 1 drb szarvasmarha lépfenében, Szegzárdon 3 drb szarvasmarha tüdövészben, 17 sertés ’vöröncsben, Bölcskén 1 ló rühességben, Fálián 100 drb sertés, Miszlán 49 drb sertés ismeretlen betegségben, Sincon- tornyán 180 drb^sertés véiömlésben részben szenvedett, részben pedig elhullott. Felelős szerkesztő: lloda Vilmos. Móré F ü 1 ö p pécsi püspök, Mohácsnál, sebeiben elhalt. Az I-sö Ferdinánd által helyébe kinevezett püspök Sulyok György, sokat küzdött Masztegnyói Szerecsen Jánossal, ki Zápolyai János király elné zésével a pécsi püspökség javadalmait bitorolta vala. A György után következett Váraljai Szaniszló, alighogy püspöki székébe ült, a török elül menekülni, s Pécset elhagyni kényszerült, melyet a török azonnal elfoglalt, s ezzel a mohácsi vész óta egyébként is már csak tengő pécsi akadémiának közel kétszáz éves életvilága kialudt. A római egyházhoz ragaszkodott régi papok egymásután kihalván, a vallásreform forrásától Wittenbergböl, majdj GenfböP és Heidelbergböl érkezett fris erők pótolák a megürült helyeket. A tvallásreform nagyszerű hangver senyébe, Pécs czimzetes püspöke, s a magyar clerusnak a trienti egy házi közgyűlésen egyik volt képviselője, Dudics András is, rokon- szenvvel közbezendült, midőn a miről előde Janos Pannonius, száz év előtt csak epigrammáiban álmodozott, a.távol Sléziában megnősült, s a pápa átkai daczára boldog családi életet élt. A tolna-baranyai papság és nép, mely már a XV. [században elfo gadd Húsz vallás reformját, Lutherét is, midőn köziek az újított hit hir detői: Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, s mások jelentke zének, örömmel üdvözlé. Sztárai maga, hét év alatt a pécsi püspökség Dráván inneni s túli megyéiben, százhúsz egyház községet nyert meg a reformált vallásnak, melynek folytán, öt Tolna városa a maga papjának, a reformált községek pedig a magok püspökének választák, 1550. táján. Utána a ref. papok a egyházak Szegedi Istvánt ösmerék püspökül, ki mint pap több ekklésiákban, végül Ráczkeviben szolgált, mely községről utóbb a XVII. században, egy uj reformált püspöki kerület, a du na me 11 éki, neveztetett. Ezen Szegedi István, mint kálmáncsai pap, a szigetvári és babocsai magyar királyi várakhoz tartózó ref. községeket is hivatalból meglátogatván, a pécsi basa által mint a német császár kéme szigorú fogságra vetteték. Kálmancs^ népe egy szép magyar me nyecske fölajánlásával kivánta kieszközölni fogoly papja szabadságát, de a basa előtt kedvesb volt a pénz, és rabját nem alabb, mint a Melius Péter debreczeni és Czpglédi György váradi papok által reformátor kar társukért lefizetett összeg után bocsátá szabadon. A török uralom alatt, Tolna városa maradt, mint elébb io vala, az innen nevezett esperesség székhelye, noha Sztárai után Eszéki István decsi pap volt az esperes és iskolája az ujitott keresztyénség egyik ve teményes kertje. Zigeti Imre lutheri pap, 1549-ben Tolnán iskolát nyi tott, melybe hatvan gyermék és száz felnőtt ember járt. A tolnai biró, a budai basát pénzzel akarta rábírni az uj tanító és társai megfenvíté- sére, de sikertelen. A szerzetesek is hiába küzdöttek az uj eszmeáradat ellen. A templom az ó és uj hitfelekezet közt elsőben megfelezteték, utóbb egészen a reformátusoké Lett. Az olasz kalmároknak2 és csekély számra olvadt római hitüeknek, a sz. Bertalan temploma szolgált szer tartásaikra, 8 környéke temetkezésre. A tolnai iskola szép haladásnak örvendett, úgy, hogy a tanulók innen Wittembergbe mentek papi tanulmá nyaik folytatására. A gyakran ^változott tanárok egyike Túri Pál érdekesen irja le a keresztyén magyarokkal összevegyült mohamedán török társa dalmi s megbomlott erkölcsi állapotát. Ha egy nő megharagudott férjére oda hagyta, s valamely törökhöz csapta magát. A férj más nőt vett. Ez alatt a török ráunva a hozzászegödött menyecskére, magától elcsapta. Az elcsapott asszony visszaszémtelenkedett férjéhez, kinek aztán a két nejüség miatt a papokkal gyűlt meg a baja. A magyar, hogy., magát a törökkel megértesse, beszédét török szókkal vegyité. A török a keresz tyén templomokon szükséges javítást, csak egy szeg beverését is, nagy összeg pénzért engedvén meg, á régi templomok a tatarozás hiánya és a nép szegénysége miatt összedüledeztek. (Hontban, Nógrádban a török még a templomba, járóktól is adót szedett). A heidelbergi latin káté magyarra fordítója: Száráéi Ferencz, a XVI-ik század végtizedében tolnai tanár volt, innen vitetett papnak Debreczenbe, 1607. táján a török, nem tudni miért, Tolnát feldúlván, némely itteni polgárok Kecskemétre költöztek s magukkal vitték az iskolát is, mely ottan ina is virágzik. (Folytatása következik.) )
