Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-06-12 / 24. szám
24. szám. Szegzárd, hétfőn junius 12-én. Negyedik évfolyam 1876. KÖZLÖM TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS ! KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre . . . (. . . 4 frt. Félévre . . . ". . . . . 2 Frt. Megjelen minden hétfon. Egyes példány áralOkr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. Szegzárd, 1876. junius 11. Megyénk alispánja a cseléd és gazda közötti viszony szabályo zásáról szóló 1876. XIII.' törvényczikk végrehajtása tárgyában folyó évi 23364. sz. a. kelt belügyministeri rendeletet múlt hó 26-án 3939. k.li. szám a. kelt következő körlevél kíséretében közölte a szolgabirákkal: A cseléd és gazda közti viszony szabályozásáról szóló s e hó 1-én életbe lépett 1876. XIII. t. ez. végrehajtása tárgyában belügyminister ur ö nraéltósága által e hó 17-én 23364. sz. a. kibocsátott körrendelet má solatának közlése mellett felhívom a tekintetes, szolgabiró urakat, hogy ezen rendeletet azonnal a legkiterjedtebb módon közzé téve, a minister ur ál tal a törvény 69. §-a értelmében megállapított minta szerinti cselédköny- vekböl szíikséglendö készletet, az ár beküldése mellett, közvetlenül a m. kir. egyetemi nyomda igazgatóságánál rendeljék meg s a régi cseléd könyvekből még meglevő készletet, az uj könyvek megérkezte után jegy zék mellett ide visszajuttatva, azontúl csakis uj mintájú cselédkönyve ket állítsanak ki és ezekről az eddigi gyakorlat szerint külön jegyző könyvet vezessenek, melynek folyó számai a kiállítandó cselédbönyvekre feljegyzendők lesznek. Az iméntiekre azon okból irányoztam első sorban a szolgabiró urak figyelmét, mert azok, s egyáltalán a törvény IIL fejezetében foglaltak legközelebbi feladatát képezik azon működési körnek, mely az uj tör vénnyel a szolgabiró urakra ruháztatott. Azonban e törvény általában oly nagy fontossággal bír, s oly mélyen behat a társadalmi élet és a gazdászat körébe s az eddig észlelt bajok orvoslására annyi hatékony és gyakorlati szabványt tartalmaz, hogy ezek nek haladéktalan erélyes életbeléptetése és szakadatlan szigorú alkalma zása a családi élet nyugalmának, a társadalmi rend s a hazánkban ki váló fontossággal biró gazdászati érdekek biztosítása tekintetéből ép any- nyira, mint a kenyerét állandó szolgálatban, vagy mezei munkával ke reső társadalmi osztály helyzetének elviselhetővé tétele és a cselédség nél sajnos hanyatlásnak indult jó erkölcsök helyreállítása szempontjából is elodázhatlan kötelesség. S azért azon biztos feltevésben, miszerint a szolgabiró urak a bel- ügyminister ur által e részben kifejtett várakozásnak minden irányban a legkitelhetőbben megfelelni iparkodandnak, még csak a szóban forgó törvény V. fejezetét kívántam különösen kiemelni, mely fejezet a mezei munkásokról s általában a napszámosokról és a községi elöljáróknak ezen törvény alkalmazása körüli kötelmeiről szólván, most, a kaszálási idő szak küszöbén s az aratás közeledtével kiváló fontossággal bir; és en nélfogva ezen fejezetre a gazdák és a mezei munkával foglalkozó nép osztály különös utalással a 84. §-ra, a községi elöljáróságok pedig a 87, 105. és 106. §§-ok kiemelésével behatóan figyelmeztetendök. Az eljárásra illetékes hatóságok illetőségi körét a VII. fejezet ha tározván meg) az ebben foglalt szabványok körül főfigyelem lesz fordí tandó a 118. 119. és 110. §§-ra, melyek a kártérítési esetekről szólnak s a 122. §-ra, melyszerint a közigazgatási bizottságok szervezéséig a nagyméltóságu belügyministerium lesz a harmadfokú hatóság. Egyúttal netáni félreértések s ezekből keletkezhető zavarok elkerü lése tekintetéből megjegyzem, hogy a többször hivatolt törvény II. feje zete alá eső egy évre szegődött külsöcselédelc szegödésére és költözésére nézve addig is, mig a cselédügynek a törvény által csak a 60. §. kivé- telesfeseteiben érintett ezen része a törvényhatóság által a 121. §. második bekezdése értelmében újabban szabályoztatni fog, a fennállott megyei bizottmány által 1869-ik évi deczember 31-én 3497. sz. a. hozott hatá rozattal életbeléptetett cselédrendtartásnak az uj törvénnyel nem ellen kező szabványai lesznek mérvadók. Végül pedig felhívom a tekintetes szolgabiró urakat, hogy az iránt mielőbb indokolt előterjesztést tegyenek, mely községekben forog fenn, > annak szüksége és lehetősége, hogy a törvény 115. § ának a) pontjában megállapított hatáskör, a törvény erélyes végrehajtásának lcoczkáztatása nélkül, a 121. §. értelmében a községi bírákra átrubáztassék. Kelt Szegzárdon, 1876. évi május 26-án. Döry Dénes, alispán. Másolat. Az 1876. évi XIII. törvényezikkre, mely a „cseléd és gazda kö zötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkálatokról és napszámo sokról“ szól, melyet april hó 20-án 18642. sz. a. küldöttem' meg,*? s mely május hó 1-én lépett életbe, kívánom a törvényhatóság figyelmét különösen felhívni. A cseléd és gazda közötti jogviszonynak, úgy szintén annak, mely a mezei munkás és a munkaadó közt létezik, eddigi rendetlensége álta lánosan elismert és érzett baj volt hazánkban, mely számos panaszra szolgáltatott alkalmat, s az ország nem egy törvényhatóságát ösztönzó arra, hogy ezen ügynek a törvényhozás utján való rendezését sürgesse és szorgalmazza. **~-A jelen-törvény—hivatva-van arra, hogy e panaszokat előidéző ál- ' lapoton lehetőleg segítsen, s ennélfogva valódi szükséget pótoljon, s én meg vagyok arról győződve, hogy — bárha a ’cselédügynek vannak oly bajai, melyek nem annyira a törvényhozás által, mint inkább társadalmi utón s a népnevelés által orvosolhatók, a jelen törvény nagyban és egészben czéljának meg fog felelni, ha az értelemmel, tapintatos erély- lyel és gyorsan hajtatik végre, mert rendet alkot ott, hol az eddig nem volt, megállapítja s megszilárdítja a jogérzetet, hol az eddig hiányzett vagy ingadozott, gyakorlati alapokon nyugvó és egyforma szabályt szab az ország minden lakosára nézve, és mi nem utolsó, gyors eljárást biztosít, s minden illetékességi kételyt kizár. A törvény első két fejezete általános jog elveket fejez ki, defini- tiokat ad, s a cseléd és gazda jogai és kötelezettségeit oly tüzetesen szabályozza, hogy a gyakorlati életben alig fog ezekre kétely támad hatni; e tekintetben csak a törvény 66. §-ra kell a városi törvényható ságok figyelmét irányoznom, mely azokat feljogosítja arra, hogy az eset ben, ha azt helyi viszonyaik kívánatossá teszik, a belső vagy házi cse lédekre nézve a szegodési időnek 3 hónapról (65. §.) egy hóra való le szállítása iránt a belügyminiszterhez indokolt előterjesztést tehessenek, ki annak törvény szerint helyt adhat, a midőn azután a felmondási idő nem hat hét, hanem 15 nap leend. (67. §.) Nagy fontossággal bir a III. fejezet, mely a cselédkönyvek hasz nálatát kötelezöleg rendeli el, s feljogosítja a belügyministert, hogy ezen cselédkönyvek alakját, rovatait és kiállítási módozatait rendeleti utón állapítsa meg. (69. §.) Ezt részemről eszközlöm s megelőző tárgyalások alapján a cseléd könyveknek kinyoraatásával és bekötésével a magyar királyi nyomdát bizám meg kizárólagos joggal, mi által minden lehető visszaélésnek ele jét venni igyekeztem. Az általam a törvény alapjáni alakra és tartalomra nézve megál lapított cselédkönyvek tehát eg vedül és kizárólag a m. kir. egyetemi nyomda igazgatósága utján (Budapest, I. kerület, vár iskolatér 125. sz.) szerezhetők meg, minélfogva a törvény 70. és 115- §-ai alapján a cse lédkönyvek kiadására jogosított hatóságok oda utasítandók, hogy ebbeli szükségleteiket közvetlenül a nevezett nyomda igazgatóságnál szerezzék be. Minden, már bekötött és kellőleg átfüzött cselédkönyvnek ára 10 kr, mely a megrendelés alkalmával a nyomdának beküldendő. A 15 kr bélyegjegynek az egyes könyvekre való ragasztása akkor eszközlendö, midőn a könyvek a feleknek kiadatnak. A nyomda utasítva van, a kellő számú példányokat a megkereső hatóságnak azonnal megküldeni.
