Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-05-15 / 20. szám
melynek már a mellékfolyó medre is szűk, — nem fér meg a Duna medrében. Kitűnik egyszersmind ebből, hogy az egymás sal látszólag semmi összefüggésben nem levő hegy- és al-vidék közt, továbbá a hegyvidék fenyvesei s az alföld eláradása közt mily szoros kapcsolat létezik, — mely különösen nagy fontos ságává válik a Duna jobb felére s igy megyénkre is, az által, hogy a viz sodra, mint már emlitve is volt, — erősen a jobb part felé tart. S ezért kell a befásitásnak nemcsak egyes he lyekre, de az egész országra, az alföldre s hegységekre egya ránt kiterjeszkednie, hogy minden tekintetben gyakorolhassa üdvös hatásait. Fuchs János. FELHÍVÁS. A magyar kir. földmivelés- ipar- és kereskedelemügyimi- nister ő nagyméltósága előterjesztésemre kilátásba helyezte, hogy Gábor József érdiószegi vinczellér-képezdei igazgató urat egy előadási cyclusra a vezetésem alatti gazdasági egyesület rendel kezése alá bocssíjfja; felhívom azért a megyei községeket, hogy a kik az alább közlendő ministeri leirat feltételei elfogadásával az előadások tartását óhajtanák, ebbeli nyilatkozataikat folyó évi junius 10-kig hozzám beküldeni sziveskedjenek. A ministeri leirat a következőkép hangzik: Kelt Budpesten, 1876. május hó 1-én. A Tolnamegyei gazdasági egylet elnökségének Köz.Hidvégh, u. p. Kölesd. Az elnökségnek 8. sz. a. beérkezett jelentésére értesítem, mi szerint a rendelkezésemre álló alapok korlátolt volta miatt mind eddig nem vagyok azon helyzetben, hogy a gazdaság minden szakágá ban jártas vándortanítót alkalmazhassak, hanem e tekintetben egyelőre az eddig működő s csupán egyes szakmákra kinevezett vándortanítók esetleg a gazdasági tanintézeteken alkalmazott tanerők igénybe vételére vagyok utalva. Ugyanazért nem teljesíthetem az egyesület azon kérését, hogy a nyár folytán, úgy az általános mezei gazdaság, mint a szölő- és dohány-mivelés emelése czéljából az egylet területére vándortanítót küldjék, hajlandó vagyok azonban, ha az egylet ezt kívánatosnak tartaná, egyes az ügy iránt érdeklődő községek, vidékek vagy az egyesület által kijelelendő központokon, akár Lukácsy Sándor mint biztost, mint a fatenyésztés és kertészet, — akár Gábor József érdiószegi vinczellér-ké pezdei igazgatót, mint a kertészet és szölömivelés körül jártas szakegyé neket, oly czélból kiküldeni, hogy az említett tárgyakból rövid időtar tamra terjedő előadási cyclust tartsanak. Felkérem az egyletet, hogy a mennyiben ezen előadások megtartását kívánatosnak tartaná, ez iránt idejekorán tüzetes javaslatot tegyen, melyben megemlítendő, mely tárgy mily terjedelemben, adassék elő ? hol ? van-e alkalmas helyiség ? mily könnyebbségek nyújtatnak az előadónak elöfogat és lakás tárgyában ? mikor kívánná az előadások megtartását ? ez utóbbi pontra nézve meg- jegyzem, miszerint Gábor József igazgató hivatalos teendői miatt csakis a szünidők alatt tarthatna ily előadásokat. Mily intézkedéseket tenne az egyesület a végből, hogy a gazdaközönségben az érdekeltség ez előadások iránt ébresztessék ? A minister meghagyásából: Kenessey s. k. Bernrieder József, a tolnamegyei gazdasági egyesület elnöke. Adakozások az árvízkárosultak részére. Molnár János, László Ferencz, Czuk, Dömök .Péter 50 kr, Makay Fe- rencz 40 kr, Grünberger Sándor 25 kr, Deits Izrael, Kring Fülöp, Bö- röcz József, Látos Mihály, Kertai István 20 kr. Ágoston József ur gyűjtő Ivén: Ágoston József, Magyar Márton, Besenyei Imre, Marosi János, Gadányi János, Bogár Lajos 1 fit. Rohonczi György 90 kr, ifjú Bartek János, Rohonczi István, Huszár János 50 kr, Szabó Anna, Ba- logh Ignácz, Ambrusits Imre 40 kr, Rab Ferencz 34 kr, Marity Ferencz, Steiner Náthán, Zápor János 30 kr, Szili Ferencz 26 kr, Kis József, Molnár Ferencz, Ungár József, Fischer József, Károlyi József, Szabópál József, Esküt Jándos, Mányok Márton 20 kr, Mészáros Györgyné, Kai- zer József, Kóhn Rézi, Herczóg Mózes, Karpelosz Mihály7, Zulczer Ig nácz, Tábos János, Szabó János, Takáts József, Mészáros József 10 kr. Horváth László ur gyűjtő ivén: Horváth László 10 frt, Kiss István 5 frt, Kárner Anna, Verhás János 1 frt, Szíjártó Péter, Kiss István 50 kr. Lamm B. és fiai felső-nyéki bérlők gyűjtő ivén 25 frt. Tengőd község gyűjtő ivén: Gabona adakozás eladásából befolyt 7 frt 40 kr, Köbli Mihály 5 frt, Kóhn József 3 frt, Vágner Adolf 2 frt, Munkácsy Dániel 1 frt 20 kr, Tatay József, Hónig Mór 1 frt, Tüsk Lázár, Vison- tay János, Piska Mózes, Zsoár Sándor, Zsoár Ferencz, Urhegyi Pál, Horváth Ferencz, Horváth János 50 kr, Gál István, Horváth István 40 kr, Abrahám József, Oláh István 30 kr, Kováts Péter ifjú, Bocs István, Molnár Ferencz, Balázsi János (alsó,) Magyar Imre, Biró István, Hatos Imre, Dobos Ádámné, Albitz János, Taska József őr., Puskás Péter 20 kr. Márkus István, Czékus József 16 kr, Márl<us István, Balázsi József, (felső.) Takáts József 15 kr, Kováts József ifjú, Pető János, Horváth Mihály, Horváth Lászlóné, Székelyi József 14 kr, Keserű András, Légrádi János, Patay János, Ábrahám István, Vesztergál György, Kótai István, Sörös József, Dombai János, Balázsi József, Kováts Péter őr., Bognár József, Sörös János, Pincz József, Balázsi István, Balázsi János (felső) T A R c z A. Tanfelügyelő ur ő nagysága, a sárfészeki népiskolában. Életkép. Mély és komoly tanácskozásba valának merülve a sárfészeki érde mes birák uraimék, midőn a sokoldalú tehetségekkel felruházott köz ségi bakter, — ki egyszersmind a gyalogpostási hivatalnak is szakavatott kezelője volt, —egy nagy7 hivatalos paksamétával zavara meg a község nek mély tanácskozásba merült bölcseit. A „Község érdemes elöljáróságának“ volt czímezve a hivatalos le vél, melyet a jegyző azonnal fel is bontott s foglalatját ekképen magya- rázá meg az érdemes törvénytevőknek: — Hallják kigyelmetek ! Ebben a levélben tanfelügyelő ur ö nagy sága értesít bennünket, hogy a holnaputáni nap délelőtti óráiban meg fogja látogatni községünket. Illendő dolog lesz tehát ö nagyságát az öt megillető tisztelettel fogadni. Azért is kigyelmetek elöljáró uraimék, a mondott időben teljes számmrl jelenjenek meg itt a községházánál; biró uram pedig azonnal tegyen jelentést eme dologról a plébános urnák és mester urnák. A biró uram eme szavakból azonnal megértvén a dolog fundamen tumát, belyeslöleg bólintott fejével s ígérkezett az utasítás szerint csele kedni a sort. Mert hát biró uram értelmes okos ember, megy7ei bizott sági tag, sokat forgalódott az urak körül, sőt mi több, már a szolgabiró urnái is volt ebéden egy hajtóvadászat alkalmával. Hanem hát esküdt uraimék nem valának tisztában a dolog miben léte felől. Azért is a kasz sza-p erczeptor uram ö kegyelme, engedve jobb szomszédja figyelmeztető oldalba döfésének s bal szomszédja jelen tőségteljes szemhunyorintásának, — bátorságot vön magának a közérzü let szavait saját ékes stylusával tolmácsolni. — Megkérem szeretettel édes jegyző uram — szavát ne felejtse ke gyelmed — miféle ur legyen az a nasságos stanfelügyelö? Mert ha talán-talán olyatén persóna lenne ő kegyelme, ki utjának ezélzatos tűi voltát az adoexecutió végett irányozza lakó helységünk felé, — ! úgy nem tudom mi fog ott történni velünk, — lévén az adórestáutiák [ hátralékos summája igen nagy minemüségü! — A kaszsza-perczeptor urnák eine szavait nem lehetett rósz néven ; venni. A község még soha sem látott tanfelügyelőt. Volt ugyan a rae- ’ gyének tanfelügyelője, hanem az kinevezése óta bezárkózván a megyének ! egyik kulcsos városába, — az iskolákat rábízta az Ur istenre. Bokros I érdemeinek elismeréséül aztán áttétetett egy nagyobb megyébe s helyét egy fiatal ember foglalta el, ki most nagyságos ur létére nem restel egyik községből a másikba szekerezni, mintha csak parancsolná neki valaki. Azért is a jegyző ur megmagyarázván a tanfelügyelői hivatal mi benlétét a tájékozatlanoknak, perczeptor uram aggodalmai is eloszlottak. — Immáron értem. A stanfelügyelö ur tehát uskola vizi- tátor légyen. Nó az Isten segítse meg jó szándékában. — Megértették kigyelmetek a dolgot, ehhez tartsák hát magukat, — monda isméden a jegyző ur, — mire biró uram a hozott határoza tok summáját összefoglalván, lakonikus rövidséggel szóllott: — Ebben maradjunk ! — * * * A bekövetkezendő nagy esemény hire csakhamar elterjedt az egész faluban. Másnap már mindenki arról beszélt. — No lám — mondogaták a sárfészeki atyafiak — ugy-e csak nem hiába fogta a plébános ur olyan keményen az iskola dolgát! Tudta ö kegyelme, hogy mit cselekszik, mikor az öszféllel három egymásután következő vesárnapon is keményen kihirdette a nép előtt, hogy ez után senki gyerekét el ne fogja az iskolából, mert keményen meg lesz büntetve. Aztán meg mindenki fizesse meg azoknak az ujmódi könyvek nek az árát, a miket a tanító úrral az iskolás gyerekek között kiosztatott. Itt van ni! holnap itt lesz a király embere a nasságos stanfelügyelö ur, vagy hogyan is titulálják ö kegyelmét!— Már megjött a kurrencs a biró uramhoz, hogy holnap együtt legyen az egész elöljáróság. Még is csak okos egy ember ez a mi papunk. Lám, ha most nem volna rendi ben az iskola, milyen nagy szégyen érné az egész falut. Még talán az újságba is kiírnák, mint a múltkor a pörnyésieket, mikor duczokkal kel lett megtámogatni az iskolájuk falát, hogy ki ne düljöa. — Hanem hi szen volt is ám dolga plébános urnák, mig az ujmódi szokást betudta hozni a faluba! Majdnem kihordták érte.