Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-03-15 / 11. szám
s az emésztő szorgalom, mely egész életén át, mint egy szokásává vált, niég halálos ágyán sem hagyta el. Dolgozgatott utolsó perczéig. Neve Molnár István volt s a kir. járásbíróságnál i ni oki minőségben volt alkal mazásban. Béke lebegjen porai felett! — A liftgyészi takarékpénztár beküldött üzletforgalmának kimu tatásából közö'jük a következőket. A forgalom tett a lefolyt 1875 iki évben 349565 trt 60 krt. Tisztanyeremény 9090 fit 10 kr. Osztalék egy 100 írttal befizetett részvény után: 13 frt. Jótékony czélokra fordittatott: 165 i»'t 6 kr. — A szegzárdi takarékpénztár 29-ik évi vagyonmérleg számlája és üzletforgalmának kimutatásából felemlítjük, hogy nevezett pénzintézet forgalma a lefolyt evben 1280235 frt 98 krra rúgott. Tiszta nyereség: 7383 frt 38 kr. Jótékony czélokra adatott: 637 frt 46 kr. Osztalék egy kiegészített 100 frtos részvény után: 16 frt. — A bonyhádi takarékpénztár forgalmi, mérleg és jövedelmi kimutatása a következő számokat tünteti fel; forgalom: 223652 frt 76 kr. Nyereség: 6253 frt 59 kr. A jótékony czcl rovatát hiába kerestük a kimutatásban. ■— Árvizélcz A magyar ember humora csak megmarad nehéz kö rülmények közt is, mint ezt igazolja a következő szájról-szájra járt meg történt dolog. Midőn a Duna álja már vagy 13 község határát elbon totta, megszomjazott a sárközi ember s nem vette magának a fáradságot, hogy a kútra menjen vízért, hanem neki feküdt a lábai előtt elterülő tengernek s velemenő társa azon figyelmeztetésére, hogy ne igyék a za varos vízből, egész resignatióval azt felelte : de biz innét iszom az i—t, hadd fogyjon! — A Frnnklin-Társiilnt előfizetési felhívása egy „DEÁK ALBUM“-ra mai számunkhoz van mellékelve. Miután a vállalat, melynek kiváló Írók tól és művészektől kerülő s az ünnepélyes alkalom magaslatán álló dús tartalma nem szorul ajánlatra,— valószínűleg érdemlett pártfogásban fog részesülni: a társulat a tiszta jövedelem jelentékeny részét Deák-alapit- vány czímén az irói segély-egyl etnek ajánlotta föl. A nagy ha lottnál inkább senki sem tisztelte, becsülté, méltányolta az irodalmi mun kásságot 8 ép oly igaz az is, bogy a mit a nemzet, köteles hálájából, Deák Ferencznek még életben nyújthatott, a sajtók és irodalom szolgált ebben első és leghatályosb közvetitőül, minthogy ennek elismerése, tap sai és koszorúi elől még a haza bölcsének megkczelithetlen szerénysége sem volt és lehetett képes elzárkózni. Óhajtjuk, hogy e példát mások is kövessék, s hogy Deák sírja ezáltal nemcsak a hazafiság, de egyúttal a jótékonyság oltárává avattassák föl, melyen époly tiszta lánggal, örök lánggal lobog — kell hogy lobogjon, — a haza és felebaráti szeretet, miként egykor a mindnyájunk által egyenlő fajdalommal siratott nagy és diösö férfiú nemes szivében lobogott vala miliókat lelkesítő, miliókat boldogító példa gyanánt. — Szédelgés. Lapunk utolsó előtti számában felemlítettük, azon hihetetlen dolgot, melyet egy helybeli asszony a szegzárdi és sárközi költ sön keresőknek regélt nagy örökség és olcsó pénzről. Hogy akkor kife jezett kétkedésünk nem volt alaptalan, igazolja a „Pesti naplódban foglalt következő közlemény: Özvegy Magvai Anna, 43 éves magán - zónő, kinek rendes lakása nincsen, a fővárosban találkozott egy szeg zárdi asszonynyal s kávézás közben elbeszélte neki, hogy 150,000 irtja van kamatra kiadandó, de a pénzt biztos helyekre óhajtaná elhelyezni. A jámbor vidéki nő erre azt válaszolta, hogy SzegzárJon a pénzt el lehet helyezni s kölcsönös megállapodás szerint a szegzárdi nő egy hely beli ügyvéddel jött éi intkezésbe, ki azután pénzt felvenni akaróktól azok ingatlanai birtokiveit s egyéb okmányait bekövetelé. Számos szegzárdi lakos jelentkezett is, kik az ügyvédnek okirataikat és a követelt előleg- pénzeket beküldték. De bizony kölcsönt nem kaptak és pedig azon egy szerű okból, mert Magvai asszonynak magának Bem volt. A szédelgő asszony a rendőrség által elfogatott s a kir. ügyészség elé állíttatott. Az ügyvéd azon Ígéret mellett, hogy a raegkárositottanat sajátjából fogja kárpótolni, egyelőre csak fel jelentetett. — Csendélet. Folyó évi martius 10-én éjjeli 12 órakor az esős időt vakmerő tolvajok arra használták fel, hogy a szegzárdi városháztól alig 50 lépésnyire lakó özvegy Doria Lörinczné házába hatoltak s kam rájának feltörése után, onnét minden diszi.óhust, zsírt és élelmi szereket, elloptak. Innét Fejős Imre megyei közgyám kertjén keresztül menve, iparkodtak annak udvarára jutni, de a házban levő nagy kutya utjokat állta. Megkísértették még a ház ajtaját és Schibinger Antal kereskedő kirakatát felfesziteni, de ebeli törekvésük az erős ajtó és vasrudakon hajótörést szenvedett. — Előlegcs jelentés. A brit és külföldi bibliatársulatnak, mely az Isten igéje elterjedésének elősegítésében évtizedek óta buzgón fáradozik es a mely a Károli Gjispár-féle magyar biblia^zöveg átnézésé nek sürgős szükségéről rég meg van győződve, van szerencséje tudomásra juttatni, hogy ezen fontos munkát magyarországi szakértő protestáns fér fiakra bizta, és hogy az Uj testámentomnak átnézett és javí tott Károli-féle fordítása, remélhetőleg még ez év folyamában, megjelenni fog. A bibliatársulat, a tárgy fontoságánál fogva, indít tatva érezte magát ezen elöleges jelentés megtételére. Becsben és Buda pesten, 1876-dik év február 17-én. Millard Ede, az oszrták és magyar monarchiában levő angol biblia-telepeknek igazgatója. — Ilidgyáről írják nekünk : folyó évi martius 9-ét e kies pusz tában a Iegmagasztosb foglalkozással ülték meg; busz év előtt ugyan is, vagy is 185S-ik év martius 9-én temettetett el jeles hazánkfia Beze- rédj István ugyan itt. Hűlt tetemei fölé a létező családi sírboltban a val lásos és hazafias erényekben tündöklő özvegye Bezerédj Etelka úrnő, szürke gránit köböl készíteti nagyszerű emlék oszlopot állított, oly remek müvet, mely a bécsi világkiállításon a kömunkák közt kitéve lévén, mert épen akkor készült Münchenien feltűnést okozott, érmet is nyert; de szelleme e jeles hazafinak, kiről az mondatott, hogy ö az örök igazság, valamint az egész magyar hazában rendületlenül megma radt a jók közt, úgy itt. is lebeg és él változatlanul, mert azon kedvencz eszméje, hogy a magyar népet vallás erkölcsileg és polgári erényekben Második rész. Magyar korszak. I. Besenyő-, bolgár-, kun-, ismaelita- és magyar telepek. (Már közölve volt a „Tolname.gyei közlöny“ múlt évi számában.) II. A pécsi püspökség és a pccsváradi apátság. A. A pécsi püspökség. A hunok, vagy ó kunok, a IV-ik szá zad végén dönték meg a római császárok pannoniai uralmát, p István királyunk, ama hunok utóda, a X. század végén, tehát hatszáz év múlva, önként aláveté országát a római pápák, minta császárok úgy nézett örö kösei szellemi uralmának. Miután az ifjú fejedelem István, a Krisztus utáni 1000-ik évben, a maga hódolatát Astrik pécsváradi apát által II. Szilveszter pápának bemutatá, a maga különösen kedvelt Pannóniájában, a már akkoron is öt templommal ékes Pécset, egy püspökség, — Pécs- váradot: egy beneapátság székhelyéül nézte ki; de szervezését amannak csak 1009-ben, emezét 1015 ben vette foganatba. A pécsi püspök megye határait a szentkirály így jelölé ki: keletről: a Duna s ennek jobb partja, felső Zemonyitól, a inai Duna-Földvártól, a Száva tövénél levő alsó-Zi- monyig ; északról: Zemonyi vagy Földvár, Tape, Ozora, melyet Tolna- és Fehérvármegye közt máig határlielyek ; nyugotról: a kis Lápa-patak, mely Lápafünél ered s a Kapósba-megy és az Almas-patak, mely rész ben máig határt von Baranya- és Somogy varmegyék közt; délen a hzáva, Zimonytól a ma ismeretlen kőárokig. E püspökség, a XÍV-ik században, mint a pápai tizedjegyzékböl tudjuk, nyolez föesperességet — archidia- conatust — fogalt magában: I. a dráva-szávaközi Szeremben ötöt: u. m, Oziag vagy Eszék, Marchia (a péterváradi végvidék) Valho, Verőce, Po- segá; II. a Dráván innen hármat: u. m. Baranya, Tolna, Regöly föespe- reségeit. A pécsi püspökség jelenleg, a politikai vármegyék szerint csak a baranyai és tolnai föesperességet foglalja magában. A hajdani szeretni öt föesperességböl, most csak 13 plébánia tartozik ide, a többi, a török hódítás elöl Bosniából 1463 ban Diakovárra átültetett s 1773 ban felújított szeremi püspökséghez csatoltatott. A reformátusok mostani tolnai espe- ressége, megfelel a hajdani tolnai, — a kiilsomogyi — a Sió-, Kapos- Balatm közén: a hajdani regöli esperességnek. A XVI. s XVII. szá zadok viharai bans a XVIII. század első feiebeni vallásos üldöztetések ben finmaradt reformált egyház községek t. i. a római hierarchiának a török uralom alatt megszűntével, ugyanezen római hierarchiának föl- ujulása, vagy a XVII. század vége óta is, egykori esperességi kötelékei ket főntartották. A pécsi püspök a maga egyházi megyéjében, a tizedadón fölül, a szent-királytól, jószág alapítványait Baranyában kapta, Tolnából: Máza, Váralya, — a püspök, Mányolc : a prépost későbbi szerzeménye. Mint az ország egyik végpüspöksége, szeremi részeiben, alapittatása két első századában, több változást s rövidséget szenvedett. Az első ki rály halálát követett zavarokban, a görög császár Szeremet elfoglalta : ha nem Radó nádor 1060-ban a magyar korona részére visszavette és a régi Sirmium a mai Mitrovic helyén Szent-Demeter tiszteletére monostort ala pított. Szerem azután is a magyar királyok és a görög császárok viszály tere maradt, inig nem III. Béla megtartá s e végvidékre — Marchia — magyar-besenyő falukat telepített, melyek hajdani közel kétszáz számából, máig csak négy maradt fön. IX. Gergely pápa, 1229, XIII. Kai. Febr. Ugrin kalocsai érsek kérelmére megengedte, hogy az ö érsekmegyéjéhez tartozó Cucliét monostort, melyet Katona István a pécsi püspökmegye határán álló előbbi kőároknak lenni vél,— melynek jövedelme 300 márka s melyet az érsek a magáéból 30 márkával gyarapítói Ígért, püspökséggé emelhesse . . A következő hóban V. nonas Mártii, ugyan e pápa említi, hogy IL Endre király buga Margit, megengedte, hogy az ö túlsó vagy szávaszeremi jószága az ottani görögök és szlávoknak a pápa hatósága alá térítésére, az uj püspökséghez csatoltassék, minthogy ez a kalocsai érsekséghez közelebb van. Ugrin kalocsai érsek, mint a magyar biroda lom délkeleti püspökségeinek érseke, úgy látszik, a maga jugait elhanya golt pécsi püspök ellenében akart magának Szeremben uj tartományt szerezni. Tény, hogy ez uj' püspökség ekkor életbe nem lépett, sőt 1235-ben a pécsi és zágrábi püspökök, tán éppen a kalocsai érsek da czára, megyéik : Szerem és Szlavónia határait szabályozták és Szerem ben, mint mondók a XIV. században a pécsi püspökség öt foesperességgel s több száz plébániával virágzott. Noha ez időből a szeremi püspökség czímóvél is találkozunk az okmányokban. A török uralom allatt a pécsi és szeremi püspökségek csak czímökben éltek, ez utóbbi még 1774-ig is, midőn a pécsitől elkülöuöztetvén, önálló püspökséggé lett. (Folytatjuk.)
