Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-01-26 / 4. szám
20. §. Az alapítók az egyesületi működés vezetésére az alapítók ta- £ nácskozmányában és a közgyűlésen befolyást gyakorolnak. 21. §• Az egyesület rendes tagjai: az általa alapított mezőgaz dasági előleg-egyletek, rendes tagjaik egyetemével, kiknek érdekében alapittatik voltaképen — az egyesület. Már fennálló, a mezőgazdasági előleg-egyletek alapelvein működő vidéki \ népbankok, egyéb takarék-, hitel-segély stb. eféle egyletek, tagjaik egyete- l mével, a menyiben önként jelentkeznek, az egyesület kötelékébe felvétet- j nek s ez által az egyesületnek szintén rendes tájaivá válnak. 22. §• Az egyesület feladatául tűzi ki magának: mezőgazdasági < előleg-egyleteket az ország minden vidékén (megyénként vagy kerülete- < ként s lehetőleg minden népesebb községben) létesíteni, — ily önsegélyző ? hitel-egyletekkel az egész országot behálózni. S III. Fejezet. Az egyesület vagyonáról és forgalmi tőkéjéről. 23. §• Az egyesület forgalmi tőkéje képeztetik: ? a) a készpénzben befizetett alapítványi tökéből; j b) az ezenkivül képezett tartalékalapból; c) a netán az országos alapból a tartalékalap gyarapítására enge- \ délyezett összegből; s d) az egyesületnél hosszabb időre gyümölcsözöleg elhelyezett tő- < kékből; . I e) a folyószámlákra, kamatozó pénztári jegyekre és .betéti köny- j vecskékro elfogadott pénzbetételekből; . f) a kibocsátandó záloglevelek eladási árából; g) a pénztári készletnek hasznothajtó elhelyezése folytán nyert ka matok és illetékekből és h) a szövetségi egyletektől befolyó tőkefeleslegekből. IV. Fejezet. Az egyesület biztonságáról. 15. §. Az egyesület által vállalt kötelezettségnek biztonságáért s kezeskednek: s a) az egyesület összes vagyona, beleértve s b) a tartalékalapot és az ebben foglalt alapítványokat; c) az egyesület azon követelései, melyek az adósok ingatlanaira ) történt zálogjogi bekeblezéssel és ezen felül az összes törlesztési jelzálog- j adósok köcsönös jótállásával biztositvák; d) az egyesületnek a szövetségi egyleteknél künlevö — a tagok s kölcsönös és egyetemleges jótállásával biztosított követelései; és \ e) a kölcsönös jótállási alap. V. Fejezet. Az egyesület közegei. 24. §. Az egyesület közegei: az alapitók tanácskozmánya, az s egyesületi közgyűlés, az elnökség, a felügyelő bizottság, az igazgató-ta- s nács és a szövetségi egyletek igazgató bizottságai (262. §:) 26. §. Az alapitók tanácskozmányának (155. §• esetén kí vül) feladata: az egyesületi elnököt és alelnököket az alapitók közül ki jelölni és a felügyelő-bizottságba az alapítókból 12 tagot megválasztani; ezen tanácskozmány a közgyűlést megelőzőleg tartatik, abban minden egész alapítványt tett alapitó tag egy szavazattal bir s meg nem jelen- hetése esetében magát egy már különben is szavazati joggal biró tag által képviseltetheti. A tized-alapitványokat tett alapitók szavazati jogot csak úgy gyakorolhatnak, ha más ily alapítóktól nyert megbízás folytán saját alapítványi részletükkel együtt egy (10. §.) egész alapítványt kép viselnek. Ha a 17. §. értelmében történt kilépések által az üzleti működés megkezdésekor volt alapitók illetőleg jogutódaik száma felére csökkent: az alapitók tanácskozmánya már csak 8 felügyelő-bizottsági tagot választ; ha egynegyedére olvadt le : már csak az elnököt és egy alelnököt jelöl ki és 4 felügyelő-bizottsági tagot választ; ha ennél is kevesebbre olyad le számuk: akkor már csupán az elnököt jelöli ki és 2 felügyelő-bizott sági tagot választ, — mindaddig, mig a ki nem lépett alapitók száma ötre és a még ki nem vont alapítványi készpénzrészletek összege 25000 írtra le nem szállt; ha azonban már ennyire leszállt: az egyesület közgyűlése jogosítva van alapítványi készpénzrészleteiket nekik visszafizetni, mikor aztán jogaik is elenyészvén, és alapitók már nem is lévén, az „alapítók tanácskozmánya,, igy önként megszűnik. 27. §. Az alapitók tanácskozmánya által csak oly alapitók jelölhe tők ki, illetőleg választhatók meg az egyesület elnökségének és felügyelő bizottságnak tagjaiul, kik legalább 1000 frt erejéig tettek alapítványt. 28. §. Az alapító erkölcsi testületek úgy az alapítók tanácskoz- mányában, valamint a közgyűlésen szavazati jogaikat törvényes képvi selőjük által gyakorolják. 29. §. A közgyűlés, mely az egyesület tagjai összeségét képvi seli, évenként az üzletév zárlata után, rendszerint április hóban tartatik, rendkívüli esetekben azonban a felügyelő bizottság tagjai kétharmad részének kivánatára ez elnök által rendkivülileg is egybehívható. Az egybehivási időhatárt a felügyelő bizottság belátása szerint határozza meg. (Folytatjuk.) Különfélék. — Sajtóper. Szűcs József volt bajai ügyvédnek e lapok szerkesz tője ellen inditott sajtóperében a budapesti kir. törvényszék, mint sajtó- biróság által folyó évi 24073. sz. a. hozott felmentő Ítélet ellen Szűcs József által beadott semmiségi panaszt a nagyméltóságu m. Curia elve tette. — Ismét egy deficites tánczvigalom. A tánczvigalmakra kezd rossz idő járni. így a folyó évi január 22-én Báttaszéken a tűzoltóság alaptőkéje gyarapítására rendezett tánczvigalom jövedelme sem fedezte a költséget, de azért a csinos és jókedvű társaság mulatott reggelig. — A jelen volt hölgykoszoruból feljegyezhetjük : — Tafner-Főglein Flóra, Vesztergomby Károlin, Angyalffy-Vesztergomby Amália, Pósch nővérek, Ihrig és Gótzi kisasszonyokat. — Utczai világítás. Pakson azon rendkívüli eset adta elő magát, — hogy a képviselő-testület az utczai kivilágításra szükséges kiadást a költség-előirányzatból — törölte. (Majdnem hihetetlen. A szerk.) — „A Földmiveiési Érdekeink“ czímü gazdasági lap, melyet 1873. óta Máday Izidor a gazdaközönség folyton növekedő részvéte mellett szei’keszt, 1876. évre szóló előfizetési felhívása mellett az 1875. évi fo lyam tartalék-jegyzékét küldte be szerkesztöségünkhez. Ezen tartalom- jegyzék szerint a lap egyszáz hetven, névszerint elsorolt s a gazda vi lág és szakemberek legjelesebbjeit magában foglaló munkatársak mellett az 1875-ik évben 400 főczikket és 1260, a tartalom-jegyzékbe foglalt vegyes közleményt hozott — az üzleti hírek s hasonló állandó rovato kon kívül. i $ — Nyilvános köszönet. Tolna nagy és lelkes közönsége irántam \ és társulatom iránt oly szives és rokonszenves fogadtatást tanúsított, \ hogy azt elhallgatnom lehetetlen, annyira, hogy most midőn társulatomat, \ a múltak kedves emlékénél, és szivességökért hálaérzetnél egyéb nem I köti össze: kötelességemnek tartom a lap hasábjain azon forró és őszinte köszönetemet kifejezni, melyet irányokban érzek. Fogadja Tolna lelkes közönsége azon Ígéretünket, hogy akár hova vessen is bennünket pályánk, mindég a legnagyobb hálaérrettel fogunk reá gondolni. Ifjú Károlyi Lajos, szinigazgató. # — Felhívás. Engedve sok oldalról hozzám intézett felszóllítások- \ nak és különben is hasznos szolgálatot vélve mindazoknak tenni, kik a I gyorsiraszatot elsajátítani óhajtják; alolirott ezen írást megtanulni kívá nók számára a levelezési és vitagyorsirászatból gyakorlati mutatványok kal összekötött ingyenes felolvasásokat szándékozik tartani, mire legin kább a törvénykezési és közigazgatási szakmával foglalkozó urak figyel mét, azon megjegyzéssel van szerencsém felhívni, hogy a felolvasások- \ ban való részvéti szándékukat legkésőbb folyó évi február 15-ig alolirt- j nál (kir. törvényszék jegyzői hivatalában) szóval vagy írásban kinyilat- > koztatni szíveskedjenek, hogy a jelentkezők számához képest az össze- \ jöveteli helyiség iránt idejekorán intézkedés tétethessék. — A heten- ban három kis bögre, egy tál, két lapátiejü rézhaj tű, felfűzhető rézle mezek, nyakláncz, az égés nyomaival találtatott. Néhai Érdi János ré gészünk az aszódi és szobi határban lelt hasonló pogány sírfazekakról, a magyar akadémia 1854. májás 22-iki gyűlésén értekezvén, azt állítja, hogy ezek nem hamvvedrek, mert nem is hamuval, hanem lágy földdel vannak tele s a kis bögrékben étel volt éltévé, hogy a halott tulvilági útjában meg ne éhezzék. (A szerbeknél máig szokás: kedves halottaik sírjára ételt önteni.) — Hozzá tette a jó Érdi: czélszerübb lenne az ily hazai leletek eredetét nyomozni, mint — Horváth István és tanítványai meddő ábrándjaira utalva, — a magyarok palestinai, egyiptomi stb. hiú rokonsága után kutatni. Rómer Flóris, ama bögréket, fazekakat, a rómaiakkal egykorú pan noniak müvének lenni véli. Talán nem tévedünk, ha ezek eredetét is a gallokra visszük. A Tudomhegyen 1848-ban, száz darabból álló egész bögre, fazék, kancsó raktárra akadtak. Kár, hogy a szőllő munkások kincslelet reményében majd mind összetörték. Egy ugyanitt talált kő- baltának elörészét és egy kézi gabnaaaráló kovakövet, — ugyancsak a múzeumnak folküldöttem. A felső-begyen is találtatnak, noha .ritkábban különös alakú mázatlan régi cserépedények. (Folytatjuk.) *) *) Ily hosszú dombnyulványnak, minő a földvári, ketté metszése e hosszúkás négyszögre meredek oldalakkal körülfaragása, szép példány ban látható Hont-Barátiban, hol a tetöalapon áll a templom, Enyingen két völgy összejövetelénél van egy átmetszés, megfordított y alakban. Székes-Fehérvár közelében, a sár-barándi Bolondvár, szintén ily ketté metsző mélyut s köröl faragott magas partokkal volt biztosítva. — A honösmének tesz jó szolgálatot, ki minél több hasonló példát hoz köz- tudomásra. Ezek egybevetése, ’hazánk földeinek ismeretlen őstörténe tére némi fényt vetend. Szolnok-Földvár, a Tisza egyik kanyarában, — három felöl viz, negyedik felöl mély árokkal elszigetelve nyerte Föld vár nevét. Ettől a Berettyón át Kőrös-Endrödig egy u. n. ördögárok hú zódik. Mohácson alól is van Puszta-Földvár vagy Sátoristya, Erdélyben a Barczaságon egy Földvár község német neve Marienburg.
