Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)

1876-02-23 / 8. szám

< oltár felett nagy fehér kereszt ; különösen a ravatal volt feltűnő a kápolna

közepén felállítva örökzöld koszorúkkal és befátyolozott nemzeti zászlók

kal díszítve, két végén Deák Ferehcz czimerével; két oldalt pedig arcz- 1

kepe volt elhelyezve, megvilágítva56 gyertya fénye által. Mindenki meg

hatóban hagyta el a díszes kápolnát, ravatalt s kívánt az elhunyt haza

bölcsének örök nyugalmat.

_ Felmentés. Strobl Izidor taraási-i járási kir. becslöbiztos állása-

i

ról önként lemondván, a nagyméltóságu m. kir. pénzügymimstef ur által

l hivatalától felmentetett.

_ Halálozás. Egy széles körökben előnyösen ismert, élete delén

!| s így korán elhunyt nemes hölgy haláláról értesít bennünket a kővetkező

| beküldött gyászjelentés, mely mindazokat, kik az elhunytat ismerték, méltó

| sajnálatra fog inditani. Jobaházi Döry Gyula cs. kir. kamarás saját és gyer

mekei: Béla, Mathilde, férjezett jobaházi Döry Jenöné, Etelka, Gyula, Gabri-

eile és Ödön, úgy veje jobaházi Döry Jenő nevében is bánatteljes szívvel je-

lenti forrón szeretett felejthetlen neje, illetőleg édesanyjuk és napa mél-

I tóságos jobaházi Döry Gyuláné, született göncz-ruszkai gróf Komis Anna

| csillagkeresztes hölgynek, folyó hó 14 én reggeli 6 órakor eletének 41-ik,

> boldog házasságuk 23-ik évében történt gyászos kimultat. A boldogult-

nak hült tetemei folyó hó február 16-án d. u. 2 órakor fognak a bécsi

Szent-Károly templomban ünnepélyesen beszenteltetni és ugyan e hó 18-án

d. e. 11 órakor Zombán, Tolnamegyében az ottani családi sírboltba örök-

I nyugalomra letétetni. Az engesztelő szentmise-áldozatok a gyászszertar-

I tásokat követő napon fognak ugyanott a Mindenhatónak bemutattatni. —

Béke és áldás hamvaira!

— Meghívó. A gyönki casinó nagytermében 1876. évi február hó

| 26-án zártkörű tánczestély rendeztetik. Beléptidíj 1 frt. Kezdete 8'/2 órakor.

A tiszta jövedelem a gyönki szépirodalmi könyvtár javára fog fordittatni.

— Simontornyáról írják nekünk : Folyó hó 10-én a simontornyai

ifjúság által rendezett Carton-bál a sikerült farsangi esték egyikének

mondható. A mi a bál czimét illeti, ezzel tökéletesen el lett érve a rende-

dezőség azon szerény óhaja, hogy a nők egyszerű öltözékben jelenjenek

i meg ; mert a Simontornya és vidéke virágszálaiból font díszes hölgy-

> koszorúnak, alig pár tagját kivéve, mint a legegyszerűbb, de ízléssel

| összeállított carton-ruhában igyekeztek érvényt szerezni azon czélszerü

> eszmének, hogy nem szükséges a kedélyes mulatsághoz a csak is bálra

j szánt drága öltözék. Ötven pár tánczolta a négyeseket és legkedélyeseb-

> ben tartott a bál reggel 7 óráig s a szegények javára 70 frtot jövedelme-

> zett. Felülfizettek: Báró Sina Simon 25 frt, Boda Imre 4 frt, Szikora

> János 4 frt, Grónay Imre 4 frt, Báró Jeszenszky Ignácz 3 frt, Deszáti János

3 írt, Lits Sándor 2 frt, Lám testvérek 2 frt, Günsz Salamon 1 frt, Meszlényi

\ Ágoston 1 frt, Strausz Miksa 1 írt, Gansl Lajos 1 frt, Deutsch 1 frt, Ko-

5 lozsvári 1 frt, Gottlieb Dávid 1 frt. Fogadják a szegények ügyében tett

> nemes áldozat-készségökért a rendezőség köszönetét.

— Szörnyfolyamodvány. „Nagy méltóságos Magyar királi bel-

j ügyminister Mázaközségibül Jákaji István Kakas Mihály ellen ártatlan

: Elljárás véget Kirvigye Költ mázakösségi lakosok kiálitott irás 1875.

év 21/ií hónap“ — fele külzettel ellátott s a nagyméltóságu magy. kir.

belügyministeriumhoz beadott folyamodványból még a következő bere

kesztést idézzük: „hogy ha engedelt nem fogok kapni és káraji meg

nem téritetnek kész vagyok rabló leni miután éngem kiraboltak olsze-

gén vagyok, hogy kényérem kérjem azt nem tészém ikábaloPásra adom

magam kifejeztem Jákaji István mészszáros mázaközségében.“

— Időjárásunk folyó évi február 16-án reggel a^beállott erős dél

nyugati szél folytán, hirtelen enyhévé változott s 48 óra alatt a nagy

mennyiségű hó teljesen elment. Mi lesz ennek a vége?

Felel ős szerkesztő: Boda Vilmos,

ismerős. Lorányi tanácsosné (Kiss Ilka urhölgy) a világtól elzárkózva

tartja fiatal nőrokonát Adélt s annak fejecskéjét teletömni akarja nemesi

gőggel, a maga származására sokat tartással, genealógiákkal, stb. De

Adél természetes friss esze az ilyeneken túli eszi magát és egyik, külön

ben érdemdús, azonban baj asztalán őse arczképenek egész kedélyesen

kifent bajuszt mázol. Lorányiné megfeddi, hogy miért nem becsüli meg a

baju3ztalan ősöket. Adélnak (Petrich Katinka urhölgy ő nagys.) horren-

dum dictu, egyszerre három kérője is akad, a mi mellékesen megje

gyezve, már nem korszerű eszme mai nap. Kettő remete ruhába, egyik

közvadász ruhába búvik. Lajos ur közvadász ruhában bár meglehetős

feszes legény és szerelme (a tűzoltók iránti kíméletből) nem gyújt, nem

éget, — bocsánat a darab hatása alatt irolc — szerencsés megnyerni

Adél szivét. Hiába öltözött a másik kettő (Popovics és Kiss Lajos

urak) ,termetüket elrejtő remete ruhába hiába raknak fel bundaszakáit

és vadgesztenve, meg burgonya-dió olvasót, hiába ármánykodnak, hiába

játszák végre szerepüket nagyon jól, nem használ semmit, kikosaraztat-

nak, nem ér az érdem semmit sem. Utoljára is a két inas (Kiss Lajos

és Petrich Árpád urak) kiknek pedig tulajdonképen kicsiny szerep

jutott az élet színpadán, —I osztoznak meg testvériesen az erszény dús

tartalmán. Kisül, hogy a közvadász szintén csak oly hófehérre tisztitott

fehérkeztyüs gentleman, mint az a két másik, a tanácsosné belenyugszik ge

nealógiájába és Adélt odadja. A függöny legördül és a helybeli főjegyző urat

kitapsolják. Quare ? — Aztán jött a bál, minden nő királynévá leszen

a ki otthon nem maradt, a jó czél iránti figyelemből. Most látom, hogy

t. szerkesztő ur becses lapjában a soraimnak szánt kishelyet a darab

meséjével ime betöltöttem s a szereplők játékának bírálatára hely nem

is maradt. Mily kár! De nem, ha a jótékonyczélra jutott szép bevételt

összeolvassák, az leend a legszebb birálat.

— \j. „Egyesült szegzúrd-tolnamegyei nöegylet“ által folyó évi

február hó 12-én saját pénztára javára rendezett tánczvigalom alkalmá

val következő felülfizetések történtek: Döry Dénes, Péchy József prépost,

4—4 frt, Perczel Dezső 3 frt, Totth Ödön 2 frt, Pápé Gyula, Gözsy Fe-

rencz, Tárnok Imre, Mikó György, Miticzky hadnagy, Perger Sándor és

Bóbits Antal 1—1 frt, továbbá Perczel István főispán, Sztankovánszky

János, Bocsor Antal prépost 6—6 írttal, ifj. Szévald Mór, Georgievich

Pál 4—4 írttal, Boda Vilmos és Ferdinand Béla 2—2 írttal, habár a vi

galmon meg nem jelentek is, váltották meg belépti jegyeiket. Fogadják

ezért a nemcsszivü adakozók a Nőegylethálás köszönetének nyilvánítását.

— Kormánybiztosi kinevezés. A nagyméltóságu magy. kir. köz

munka és Közlekedésügyi ministerium a szegzárd-bátai dunavédgát-társu-

lat ügyéi tisztázására az 1871. XXXIX t. ez. 24. és 25. §§-ai értelmé

ben két évre terjedő időtartamra és az idézett törvényezikkben körülirt

hatáskörrel Lejtényi György közalapítványi igazgató urat kormánybiztosnak

kineve zte.

— Gy ás?ünnepély. Apáthiról írják nekünk: A baráti kegyelet

legnemesbikét tánusítá báró Besán János ur, midőn Deák Ferencz a haza

bölcse halálának alkalmából elrendelte, hogy tolnamegyei Apáthi pusztá

ján, hol igen diszes kápolna létezik, mint kebelbarátja lelki nyugalmáért

gyász isteni tisztelet tartassák; minek folytán ottani gazdatisztje Garay

Antal sietett e kegyeletes óhajtásnak megfelelni az által, hogy a kör

nyékbeli birtokos urakat és gazdatiszteket, körlevél által e hó 14-re az

érintett gyász isteni tiszteletre meghivá; a meghívásra a környék gaz

datisztjei megjelentek, nevezetesen: báró Sina Simon tolnai uradalmából,

gróf Aponyi Károly, Zichy Miklós kir. kamarás, Bezerédj Istvánná, báró

Jeszenszky Kálmán, Bernrieder József, Gindly Rudolf földesurak gazda

tisztjei, nemkülönben a környékbeli hívek közöl többen, valamint a

helybeli összés cselédség; a szentmisét a dunaszekcsöi plébános, mint

báró Besán védurasága alatt álló plébánia lelkésze tartotta meg egyház-

segédlet mellett; a kápolna tornyán ott lengett a gyászlobogó, a ká- ;

polna belseje, mely zsúfolásig megtelt, gyászszönyeggel volt bevonva, az <

Pályázat

Mely Alsó-Nyék nagyközségben halálozás folytán üresedésbe jutott községjegyzői állomásnak választás utjáni betöltésére

■szénnél megnyittatik.

Ezen jegyzői hivatallal egybekötött évi javadalmazás áll: 185 frt 46 krra menő készpénzfizetés és némely apró járulékoknak

váltsági árából, 12 öl lágy hasábfa, 12 akó bor, 2 négymarhás szekér széna, 15 kila kétszeres búza, ennek porára 1 kila, 6 kiia árpa

vagy kukoricza, porára 1 véka, 1 láncz őszi alá és két darab tavaszi alá való föld, melyTeket a község köteles mívelni, 32 hold föld

nelyet a jegyző maga míveltet, 2 darab kenderföld, melyet a község míveltet, egy veteményeskert, megfelelő fermészetbeni lakás és a

örvénynatóságilag megállapított irás-díjakból.

Választási határidőül 1876. évi martius hó 12-ik napjának d. e. 10 órája Alsó-Nyéken a községházához tűzetik ki.

Ezen állomásért pályázni kívánók felhivatnak, hogy kellőleg felszerelt folyamodványaikat az 1871. évi XVIII. t. ez. 74

_75.

í§-ban meghatározott kellékeknek kimutatása mellett folyó évi martius hó Il ik napjának d. e. 9 órájáig alólirt járási szolgabiróhoz

•enyujtsák, minthogy később beérkező folyamodványok figyelmen kívül fognak hagyatni.

Kelt Tolnamegye központi járásának szolgabiróságánál Szegzárdon, 1876. évi február hó 17-én.

r- f—2) ZESIÓjLOjj szolgabiró.