Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-09-11 / 37. szám
a szolgabiró befizetett. Meg van állapítva, hogy ki a bűnös s indítványozva van az ellenében követendő eljárás. Óhajtotta volna ha Szluha Benedek ur megjeleli az irányt, a mely követendő lett volna, ha a bizottság javaslata el nem fogadtat!k, anynyi- val inkább, mert a kamatveszteség iránti állítása, minthogy a hátralék minden évben volt oly nagy, mint most, egészben té ves s kamatot nem veszt senki. Azt is szerette volna, ha a fel szólaló ar megnevezi azon központi tisztviselőt, ki felelősségre vonandó lenne. A menynyiben ez alatt ő értetnék, kijelenti, hogy őt önvád nem terheli s tökéletesen nyugodt. Biztosíthat min denkit, hogy ha a felelősség csak egy paránya is reá hárítható lenne, bizonyára előállt volna a kártérítéssel, de minthogy sem mit sem mulasztott, felelősség sem terhelheti. Szluha közbeszó lására, hogy majd a vizsgálat megmutatja, így folytatja: igen a vizsgálat, csakhogy a vizsgálathoz alap kell, de sem a törvény, sem a megye szabályrendelete, sem a szokás és gyakorlat nem ft . kötelezte őt arra, hogy minden szolgabiróval leszámoljon. 0 sok szor kérte a hátralékok behajtását, s a községenkénti leszámo lást, de az iránt intézkedés nem történt. A mi őt illeti, ő a mint az eset tudomására jött, azonnal megtett minden intézkedést. Végre megjegyzi, hogy a felelősség azért sem említhető fel, mert a kár meg van térítve. Ford ős Vilmos tiszti ügyész a rendszerben találja a hibát, mert a szolgabiró jegyzőkönyvéből sikkasztás nem constatálható ; 101 községgel computust az alispán egymaga nem eszközöl het, mert egy személy s így semmi alapot sem lát á további vizsgálatra. Kurcz György előadja, hogy a szolgabiró közvetlenül, az alispán pedig közvetve felelős cselek vényeiért. Azon termé szeti jog, hogy becsületes embernek tartassék, mig az ellenkező reá nem bizonyittatik, mindenkivel veleszületik. Az alispán nem bán hat úgy, mint egy czigánynyal, a szolgabiróval s nem járhat el ellene gyanakodó modorban. Széchenyi azt mondta : nem kell a szerepeket elcserélni s azért, ne centralizáljuk mi a -felelőssé get, feleljen mindenki anyagilag és szellemileg magáért. Ilyen szabályrendeletet alkosson a vármegye. Báró Jeszenszky Kálmán ellenkezőleg szükségesnek látja szabályrendelet alkotását, mely az ellenőrzés iránt intéz kedjék, mert örvendetes ugyan, hogy ez az egyetlen eset, mely előfordult, de ez az egy eset folytán is meg kell a megye azon kegyeletes feltevésének szűnni, hogy minden ember bö- csületes ember. Perczel Dezső tiltakozik Szluha ur azon feltevése és állítása ellen, mintha a megyében erkölcsi romlottság léteznék. Nem ismerhet el senkit az erkölcsiség azon Catói fokán állónak, hogy ilyet állíthasson, melyet ő úgy a megye, mint a tiszviselői kar részéről visszautasít. A vita ezen stádiumán Perczel István főispán ur, minthogy arról, hogy Szluha Benedek ur indítványával egy maga áll, kel lőleg meggyőződött, kimondá a határozatot: hogy az állandó választmány javaslata, mely a bűnvádi eljárás megindítását s a kiegyenlítési módozat elfogadását ajánlja, elfogadtatik. A gyűlés azután ifjú báró Augusz Antalnak, ki a főispán ur által t. jegyzőnek kineveztetett, felesketése s nehány kisebb tárgy elintézése után eloszlott. így folyt le a gyűlés, melynek meg volt azon erkölcsi kö vetkezménye, hogy mig egyrészről a bűnös irányában kérlelhe tetlenül alkalmaztatott a törvény szigora, úgy másrészről hasonló erélylyel visszaveretett azon támadás, mely a szerencsétlen ese ményből tőkét akart csinálni, hogy be nem vallott czéljait va lósíthassa. Bartinai. . . A szegzárdi polgári fiúiskola és felső leánytanoda I értesítője. ‘ Cl Vettük a czimzett értesítést, melynek a polgári iskola czél- ját ismertető része lényegében egyezvén múlt számunk vezér- czikkében foglaltakkal, csupán második részét közöljük a kö vetkezőben. I. A polgári fiúiskola számára. Rendes tantárgyak: 1. Hit- és erkölcstan, melyet minden felekezet saját lelkésze által adat elő. 2. Magyarnyelv : a) olvasás és nyelvtan. b) irálytan, különös tekintettel a polgári ügyiratokra. 3. Németnyelv. 4. Mennyiségtani tárgyak : a) szám- és mértan. b) könyvvitel. 5. Történettani tárgyak: a) földrajz \ jjaza- egyetemes. b) történelem / c) alkotmánytan. 6. Természettudományi tárgyak: a) természetrajz. b) élet- és egészségtan. c) vegytan. d) természettan, különösen erőmtttan. e) mezei gazdaságtan. 7. Művészeti tantárgyak: a) rajzolás. b) szépírás. c) éneklés. Test- és fegyvergyakorlatok. Rendkívüli tantárgyak: Latinnyelv. Franczianyelv. Zene. II. A felső leányiskola részére. Rendes tantárgyak: 1. Hit- és erkölcstan, melyet minden 'felekezet saját lelkésze által adat elő. 2. Magyarnyelv : a) olvasás és nyelvtan. b) irály tan. 3. Németnyelv. 4. Szám- és mértan. 5. Történettani tárgyak : a) földraiz ] , , , egyetemes és häz^i« b) történelem \ 6. Természettudományi tárgyak: a) természettan és természetrajz, különös tekintettel a kony hakertészetre és női foglalkozásokra. b) élet- és egészségtan. 7. Művészeti tárgyak: a) szépírás. b) rajz. c) ének. 8. Tornázás. 9. Női kézi munkák. 8 1 2. 3. Rendkívüli tantárgyak: 1. Franczianyelv. 2. Zene. Felvétetnek a polgári iskolába azon fiuk, kik 4'elemi osz tály végzéséről nyilvános tanintézet bizonyítványát bírják, vagy felvételi vizsgálatot tesznek. A felső leányiskolába felvételhez az elemi iskola 6 osztályá nak végzéséről nyilvános tanintézet bizonyítványa vagy felvételi vizsgálat j szükséges. A beiratások a polgári iskola ideiglenes helyiségében (Bar- tina-utcza, Győrffy-ház, 1515. házszám) történnek az igazgató által folyó hó 7-től fogva 20-áig, naponkint délelelott 9—11 óra közt, a felvételi vizsgálatok pedig ugyanazon napokon délutánon ként tartatnak meg., A polgári fiúiskola és felső leánytanoda növendékei beira* tási díjul 50 krt, tandíjul pedig félévenként előre 2 forintot
