Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-01-26 / 4. szám
4. szám. Szegzárd, szerda január 26-án. Negyedik évfolyam 1876. ■ ■ KIÉI KÖZLÖM TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre ..........................4 frt. Fé lévre ... . . . . . 2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. Két czikk a kisbirtokosok országos földhitel-egye sületéről. i. Az összes hazai sajtó élénken foglalkozik azon felterjesztéssel, me lyet a magyar kisbirtokosok országos hitel-egyesületéről és a mezőgaz dasági előleg-egyletek iránt egy létesítő-bizottság a kormány elé terjesz tett. — E javaslatnak a „Tolnainegyei Közlöny“ legközelebbi számában közlése után ideje megyénk érdeklődő egyéneinek és intézeteinek is ah hoz hozzászólni. Ezt annál inkább szükséges tennünk, minthogy a novemberi megyei közgyűlés elé is hasonirányu és tartalmú indítvány teijésfcte- tett és a megyei közigazgatási és pénzügyi bizottságoknak; fflÁemé- nyes javaslat tételre kiadva lévén, valószinüleg a februári közgyűlésen érdemleges elintézés alá fog bocsáttatni. A kisbirtokosságnak eladósodottsága, az uzsora által legyözöttsége, és hitelviszonyaink közt minden támogatástól megfosztottsága sokkal in kább köztudomású és a kormány, úgy a közvélemény orgánuma, a sajtó által egész iszonyuságában felismert, sem hogy vitatásra indokokat fel halmozni szükséges lenne. Hiszen a telekkönyvek (c) lapja leplezetlenül felmutatja e szánalmas állapot legtöbb forrását. — Mindenki előtt isme retes népünk óriás mérvű elszegényedése és pár községnek még az ál dásos hivatásu segély-egyletek kinövései és félszegségei által is hitelé ben megbénitottsága. A megindult országos mozgalom a legszerencsésebb irányban tereli a társadalom segítni kész részvétét éa egyesek polgári kötelesség-érzetét úgy, mint a testületek önkormányzati tevékenységét. Minden nagyobb mérvű reform-terv magán viseli az elömunkálók eszme- és ismeretköré nek jellegét, mely a mily hasznos a rendszer egészének, ép oly hátrá nyára lehet a más viszonyok közt alkalmazandó kiviteli részleteknek. — Ebben összpontosul az ismeretes tervezet minden fény- és árnyoldala. Országos tekintélyű nagybirtokosok és kiváló financziális kapaczitások saját eszmekörükböl kiindulva és a fővárosi üzlet viszonyokból merített ta pasztalataikra építve s részben a theoria utasításait s a külföld példáit követve: a mily jelesen állapították meg a kórismét és egyedül helye sen utaltak a megmentési eszközökre: a kisbirtokosok hitel-sebeinek he gesztésére kevésbé szerencsésen alkalmazták a gyógyszereket. A „Szegzárdi Népbank*, mely a létesítő bizottság által a szövet ségbe lépésre szintén felhivatott, a kiviteli módozatok e hátrányait igye kezett a tervezőkkel megismertetni és kifejezte meggyőződését, hogy a tervezett alakban a földhitel-egyesület czélját megközelíthetni nem fogja. Álláspontját e kérdésnél a következőkben jelezte. A kisbirtokosok országos egyesülete szerves összeköttetésben vidéki mezőgazdasági előleg-egyletekkel az egyedüli, mely a kisbirtokosokat a a tönkremenéstöl társadalmi utón megóvhatja. De a szerves összefüggés nem érthető úgy, a mint a tervezet javasolja és a központ működése czélttévesztett oly kiviteli módozatokkal, melyek a javaslatban foglalvák. Czélszerütlen, sőt káros lenne a kölcsönöknek záloglevelekben ki adása; mer^ bár mily biztosak és értékesek legyenek azok, a szegény falusi emberre hasznavehetetlenek, minthogy ö készpénzen kívül minden papir iránt bizalmatlan és minthogy a záloglevelet pénzzé tenni uzsorá nál terhesebb províziók nélkül képtelen. — Azon javaslat, mely központi beváltókkal biztat, nem oszlathatja el az egylet kétségét, csekély %-ért azok sem vállalkozván a beváltásra és az eladósodott bizalmatlansága (helyi tapasztalatok szerint) visszariasztván a kölcsön kérőt minden oly fizetési módozattól, melyet ö megérteni nem képes. — Aztán meg, ha a földhitel-intézet gazdagon biztosított zálogleveleinek árfolyama kezdet ben 67 volt és most is 80 és 85 közt ingadoz, könnyű elképzelni, meny nyit veszt a záloglevelek által a kisbirtoku adós, úgy értékben, mint az intézmény iránti bizalomban. I Törlesztési jelzálog kölcsönt kizárólag csak szövetségi egyletek | tagjai nyerhetvén, a beruházási kölcsön áldásából a legtöbb megszorult kis- \ birtokos kizárva marad, mert a társadalmi téren lehető legbuzgóbb agi- | tálás mellett sem remélhetni, hogy rövid időn a legszélesebb körökben < szervezve legyenek az előleg-egyletek, minőket minden megye közön- I sége legjobb esetben párjával állitand föl. Már pedig a szegény kisbir tokost azért vetni ínség karjába, mert vidékén egylet, hova belépne nem létezik, a hitelsegélyzö országos mozgalomhoz méltatlan lenne.. Nem ismerik a legkisebb birtok adóssági viszonyait azok, kik a \ törlesztési kölcsönök minimumát 200 írtban állapítják meg. Sokkal na- | gyobb az egyesület kölcsönére szorulók száma azok közül, kik csekélyke 1 birtokuk megmentését 50 és 100 írttal eszközölhetnek es kik 200 írtra jelzálogi biztosítékot nem is ajánlhatnak, mint a 200 írton felül igény lőké; és ki 200 frt jelzálogi biztosítékot nyújthat, nagyon sokkal több kölcsön forrással is rendelkezik, mint a legkisebbb birtoknak tisztán a falusi zsébelök uzsorájára utalt gazdái. Felette drágítja a záloglevelekben úgy is érték csökkent kölcsönö- I ket a Jótállási alap javára az egész kölcsöntőke után mindjárta felvétel kor készpénzben fizetendő 1% ; azoknak, kiket ez intézmény segélyezni akar, ritka esetben van a kölcsön fölvétele előtt forint a zsebükben. De mág visszariasztóbb és nem csak terhes, de felesleges is azon kikötés, \ hogy az egyesület adósai a köcsön összege erejéig a kibocsájtott zálogle- \ velek beváltásáért egyetemleg felelősek. — A kétszeres jelzálog biztosi- Í ték elég fedezetet ad a záloglevelekre és nincs értelme, hogy a kisbir tokos csekély mérvű személyi hitelét azzal teljesen tönkre tegye, hogy ezer és ezer adós mellett kezeskedjék és egy pénzintézet zálogleveleit kezességével biztosítsa. Ha nem szorult az egyesület papírja e biztosításra: ] miért elölni a társadalmunkban úgy is most csírázó személyi hitelt; ha pe dig számit az egyesület eshetőségre, hol az adósok egyetemleges felelö- \ sége alkalmaztatni fog, miért a lenyomottabb helyzetű birtokos osztályra \ ily kiszámithatlan nagy terhet róni ? A Schul ze-Delisch-féle előleg-egyletek a maguk kebelében kiosz- < tott forgalmi vagy beruházási kölcsönöket nem egyetemleges kezesség \ mellett adják ki s ezzel a kissebb tökénél leghatalmasabb biztosítékul \ szolgáló személyi hitelt nem ölik el és az elhelyezést kereső nagyobb > nyugalmas tőkéket nem riasztják vissza. — Ha pedig saját pénz-kész letük a kölcsön igények kielégítésére nem elegendő, a központi egyesü- \ letektől vesznek ugyan fel csupán az egyleti tagok törzsbetétei erejéig í egyetemleges felelősség mellett folyó számlára pénzt, de ezt akkor már \ mint saját vagyonukat saját belátásuk szerinti biztosíték mellett önmaguk | helyezik ej s igy önállásukat a központokkal szemben el nem veszítik. I Hogy csak az egyletek tagjai számíthatnak kölcsön támogatásra, \ annak czélszevütlensége már fennebb kimutatva lön, de kivihetlensége | is kétségtelen az alapszabály tervezet azon követelésével szemben, hogy \ minden tag legalább 50 frt törzsbetétet tartozik egyszerre vagy biztosi- \ tott havi részletekben lefizetni. Az a legkisebb birtokos is, ki őseitől örö- < költ, — verejtékével termékenyített földecskéjét a dobszó elöl olcsó és í csekély összegű, például 100 frt kölcsönnel megmenteni akarja, midőn ? a 100 frtot zaklatás nélkül csak 32 év alatt fizetheti vissza, miként kö- | telezhetné magát arra, hogy egyszerre, vagy rövid havi részletekben 50 s frt készpénzt örök időre lekössön és magát még arra is kötelezze, hogy < ha kilépni akarván az egyletből, törlesztési kölcsönét egyszerre lefizetni < lenne kénytelen, ezenfelül még egy évig mások tartozásáért egyetemle- ) ges kötelezettségben maradjon. Hát azon rejtély kulcsát hol keressük, > hogy ez uzsorás kötelezettségeken kívül betéti tőkéjének háromszoros \ összege erejéig egyetemleges felelősség terheljen minden tagot az egylet s czége alatt felvett vagy elhelyezett idegen tőkék visszafizetése iránt? és > igy például 100 frt kölcsön élvezéséért 200 frt becsértékü földet vagy l 400 írtra becsült szöllöt s ehhez még 50 frt készpénz betétet, ennek ere- > jéig kilépése után is minden adóstársáért egy évig egyetemleges íelelös- \ séget és az egylet adósságáért 150 írtig minden vagyonával kezességet
