Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-11-10 / 45. szám
mély sajnálatát fejozé ki a fölött, miszerint a tanítói karból többen hiányzanak — s bár az elmaradás okát, valamely a jelen nem levő ta- tanitá urak által einem bántható akadálynak óhajtja tulajdonítani: mind az által megvárja, hogy a jelen nem levők s magokat nem igazoltak elmaradásukat a jövő gyűlésre igazolják. Ezután lelkes beszéd ben kietnelé, hogy csak ugv állhatunk meg becsülettel a társadalomban, ha a kor kivánalmainak eleget téve, a lia- ledás zász ója körül sorakozva s magunkat a tanügy terén mindinkább tökéletesítve, igyekezünk az értekezletekeni eszmecserék, tanulás és tanítás által a rohamosban haladó kort utolérni. ügy szinte egyházi föelnök ur is szivhez szóló beszédében lelkére köt- vón • jelen volt tanítói karnak, vajha minden tanító ügyszeretetből s nem kényszeiitésböl sietne megfelelni szent feladatának s bogy megfelelhessen, ezt nem csak óhajtja; — de meg is kívánja. Mindkét beszéd helyesléssel fogadtatván, ezek után világi föelnök ur a gyűlést megryitottuak nyilvánítja. Világ» foelnök ur alóadja, miszerint a volt fö- és aljegyzőknek az egyházmegyéből történt eltávozásuk folytán, már a tavaszi gyűlés alkalmával e hivatal Baján Laios decsi tanító ur által töltetett be ideiíilene- sen; jelen gyűlésről azonban a jövő tavaszi gyűlésre—mintáz újonnan alaki andó tLzttijitás idejére — kivánja halasztatni a jegyzők választását is : addig a jegyzői hivatalt ideiglenesen indítványozza betöltetni. Indítványa helyesléssel fogadtatott s a gyűlés a jegyzői toll vitelére a jelen gyűlésén uijolag B-tján Lajos decsi tanítót kéri fel, kinek is a jegyzőkönyv, egy leli irományok és pecsétnyomó gondviselés végett a jövő tavaszi tisztujjításig áladattak. Elnök ur tudaij i, miszerint az általa 1873-ik év május 28-án két aran_) nyal jütulmazaudő ily czímíi tétélröí j,Miképp lehetne a r agv közönségben általában a törvények iránt hanyatlott tiszteletet fejleszteni, emelni? s különösen mi az oka annak, hogy a népiskolai közoktatásról szóló törvény azon része, mely a táti kötelezettek pontos iskoláztatását rendeli, valamint a többi ide vágó, összefüggő törv. czikkbeli intézkedések kellő mértékben eddig 'életbe nem léptek? Ennek afalályai a gyakorlatból merítve elő sorolandók és azon eszközök és módok részletesen kifrjtendök, melyek szerint ezert akadályok legczélszei übben és l«ggy orsabban elháríthatok lennének,“ — beküldetett két pálya-munka, a birálóbizottság volt elnöke, Dömötör János, pestmegyei tanfelügyelő ur által megvizsgáltatott s egy bíráló levél kíséretében hozzá küldetett. Felhívja a gyűlést, kivánja-e a munkák felolvastatását s a jutalom kiadását? Vagy a munkákat az előbb megválasztott biráló-bizottsági tagoknak küldje el bírálás végett. A gyűlés a pályázati munkák felolvastatását óhajtja, annyival is inkább, mivel a n unkák rég beadattak : ennek folytán 1-ször „a törvény és azenged el messég, az ember méltósága s az élet boldogsága.“ — 2-or „Nem jöttem, hogy eltöröljem a törvényt, hanem inkább, hogy azt betöltsem“ —jeligéjű pálya-munkák felolvastattak. Mind két munka egyenlően jutalomra méltónak Ítéltetvén: a két arany két részre adatni határoztatok. Ezek után a jeligés levelek fdbontatvá í, az elsőnek szerzőjéül Jámbor Peter czeczeí, —a másodikénak pedig Baján Lajos decsi tanító tűnt ki. Jámbor Péter jutalma Horváth Antalnak kézbesítés végett, —Baján Lajosnak pedig személyesen ad..tott által a gyűlés szine előtt. Elnök ur felhívására Baján Lajos id. jegyző jelenti, miszerint a tavaszi gyűlés 5-ik pontja értelmében hozzá beküldetni rendelt statisztikai adatok közöl c*ak öt helyről kapott a tanító uraktól jelentést, e miatt általános statistikai jelentést nem terjeszthet a gyűlés éLb?. Az egész tanítói kar hivatalosan felszolitatik, miszerint az 1868. t. ez. III. fej. 11. §. 1—5. pontjai alapján saját iskolájáról a jelentést legkésőbb 1^76-ik év január 1 sö napjáig felelősség terhe alatt az id. jegyzői hivatalhoz beküldetni eine mulassza, hogy a jegyző általános jelen- , test terjeszthessen a jövő gyűlés elébe. Elnök ur jelenti, hogy a méterendszer leghelyesebb ismertetésére Dúzs Sámuel által kitűzött pályázatra egy munka küldetett be. A pályázati munka az újonnan választott bizottságnak kiadatott: a bizott.'ág jelentése a jövő tavaszi gyűlésre beterjesztendő. Olvastatott a hagymáit, vallás- és közoktatási ns. kir. ministerinmnak elnök ur áltat beterjesztett 14770 sz. leirata, melyben egyletünk alap- rzabálrai visszaküldettek azon utasítással, hogy az némely pontjaiban hiányosnak találtatván, következő módosítással javíttassák ki. 1. határoztassek meg a) az egylet székhelye, b) közgyűlésen vezetendő jegvzökönvr mikénti hitelesítése. 2. Mondásáéit ki a 30. §-tan, hogy az egyletet hatóságok és bar- | madik személyek irányában az elnökség képviselt. 3. Tétessék ki továbbá, hogy mind azon esetleg hozandó közgyűlési határozatok, netalán az alapszabályok megváltoztatását, .az egylet felosz- látását s ez esetben az egyleti vagyon hováfordítását czélozzák, fogaua- tosí’ásuk előtt a m. kir. mimsteriuiuh< z íölterjesztendök s végre: Fölveendő az alapszabályokba, hogy az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czelt és eljárást illetőleg az egylet hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által haladéktalanul fdiüggeszteiik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok megtartására kű- lönbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. Elnök ur miután maga részéről ezen pontok beleszövését annál szükségesebbnek találta, mivel, csak úgy lehet reménye egyletünk alapszabályainak a megerősítésre, ezen módosítások beletételével az újonnan szövegezett alaszabályokat három példányban leíratván, azt a gyűlés elé terjeszti elfogadás végett. A módosított alapszabályok felolvastattak, elfogadtattak, az elnökség felkéretetett a módosított alapszabályoknak megerősítés végett a miiiisteriumhoz leendő mielőbbi felterjesztésére. Elnök ur sajnálatát fejezi ki, miszerint a nagy-doroghi községi tanítók meg nem jelenésük miatt, a törtszárnok elemeiből minta előadást is- mét nem tartanak. Ez alkalommal Babay Sándor váraljai tanító ajánlkozott a törtszám ösz.eadása és kivonásából gyakorlati előadást tartani. Közhelyesléssel fogadtatott s az előadás a ref. iskola helyiségében megtörtént. Gödé Károly decsi és Kálmán Dezső kölesdi lelkész urak a gyűlés által egyhangúlag lelkes éljenzéssel — tiszteletbeli tagokul választattak. Gödé Károly decsi lelkész ur kijelenti, hogy 25 frttal az alapító tagok sorába is óhajtja magát felvétetni. Melyre az egylet tagjai újólag éljenekbe törve ki, köztetszésüket nyilvánították. Pap Lajos világi főelnök ur újólag két arany pálya-díjat tűzött ki, a pályázni óhajtók által szabadon választandó, bármely tanügyi tételre, oly kikötéssel, hogy e jutalomra csak a tolnai ref. egyházmegyei tanítók pályázhatnak. A pályázatok a jövő tavaszi gyűlésig Kölesdre az egyház elnökséghez küldendők. J gyzette Baján Lajos in. k. id. jegyző, hitelesíttetett Szegzárd, ! october 18 án 1875. Pap Lajos világi foelnök, Borzsák Endre ref. lelkész, Gude Károly ref. lelkész. Vidéki levelek. Tolna, 1875. november 8. Tisztelt szerkesztő ur! Tolna nagyközség vezető körei és képvi- 8elő-testülete azon nézetből indulva ki, hogy nem elég a szabadelvü.-é- get csak czímül használni, hanem szükséges azt az életben is valósítani, a szabadságérzettel ellenkezőnek tartá, hogy az egyesek tűzhelyeiriél egy második házi urat tartsanak azon lovaskatonában, ki idö-zakonkint oda beszállásol tátik és ekkép a rendeletileg neki járó lakást, lovának istállót, az asztalnál az étkezést, általában pedig a szükségelt helyiséget és kényelmet sokszor a saját szükségleteinek megszorításával is nem ritkán egy szűk szegényes házikóban megadja; de más részt azon meggyőződést is ápolván, hogy hazafias kötelesség Mars azon fiainak, kik a haza és birodalom biztonságára életükkel és vérükkel minden időben helyt állni kötelezvék, a megérdemlett és a haza java szempontjából eikerülhetlenül szükségelt ellátást megadni s igy bogy — pórias kifejezéssel élve: a kecske is jól lakjék és a káposzta is megmentessék, már 1870 ik évben elhatározók, hogy a polgárokat a terhes katonai és paripák beszállásolásától megmentsék s egy lovas katonai laktanyát állítsanak tel. Jó alkalmid szolgált e czél kivitelére egv, Tolnán még a múlt százáéban épült és ugyanazon század végén e czéljától. elvont szerzetes kolostor, mely megszüntetése után a tolnai urodalom tulajdonába jutott és különféle raktári, legutóbb doliánybeváltási czéLkra használtatott. Ezen épület roppant beltelkével és szilárdan épült melléképületeivel, széles e hazában a nagylelkűségéről, jótékonyságáról és minden hazai czélok iránti előszeretetből eredt magasztos érzületei] öl nemcsak ismert, hanem igen nagyra becsült Tolnának jelenlegi birtokosa n.-inéi. hodo3Í és kizdiai báró Sina Simon ur, az általa kegyeit befolyásos egyének kertére*) és a városi közönség folyamodására aránylag igény jutányos áron örökre eladta. A városi közönség első gondja volt azt azonnal egy század három szakasza számára felszerelni és katonai használatra alkalmazni. Azonban alig lakták három hóig e lovas hadfiak a laktanyát, n ár lángba borult és a százhúsz lóra való istálló, százhúsz legényre való lakosztály leégett, megmaradván egyedül a kolostor épület, mely tiszti lakásul szolgált. Több éveken át romban állt az épület, miután minden törekvéseink, h“gy a magas magyar állam azt megvegye szivar- és dohánygyárnak, az állampénztár kedvezőtlen helyzeténei fogva meghiúsultak és hajótörést szenvedtek. A folyó évi február hóban tartott községi nagy gyűlésben azonban egy igen finom és szerencsés financzi- alis műtét folytán annak újra való felépítése elhatároztatott és ped’g már nem három, hanem négy lovas szakasz, vagy is egy egész század számára, hogy igy való.-ágos kaszárnyának tekintessek; elhatároztatott újra felépittetni úgy, hogy az semmi módon felgyújtható ne legyen. Hangya szorgalommal dolgoztak a lakók öregei és aprai egész tavaszon, nyáron és a inai napig az öszöu át, a mikor az szerencsésen be is fejez*) Biztos t'r| másunk szerin- ezen befolyásos és kegyelt egyén nem más, miht Péehy József tolnai prépost ur, kinek közreműködése folytán a tolnaiak már nem egy kegyelmi tényében részesültek a nemes bárónak. A szerk.
