Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-09-01 / 35. szám
szerint 1867 ben 467784- frtot; p. o. ha a tag házat akar építeni, leányt férjhez adni, fiát önálló üzletre segítni, vagy betegségi költségeket fizetni: van hová fordítsa szemét, megtakarít- mányát kiveheti. Először is minden tag illetményére, mit az egylet kezel, kiadatik 5% kamat, aztán a leltári készlet emésztő- dése fejében félretétetik 10%, p. 1868-ban 49800 frt, mi nem csekély alapul szolgál újabb- beruházásokra és fölszerelésekre; továbbá 2%%, vagyis azon évben 10584 frt szenteltetett nevelési czélokra , végül 1884 frt a jótékonyság oltárára; ami ezen tételek levonása után marad, a tagok javára feljegyeztetik vagy kívánságukra kifizettetik a fogyasztás arányában. Nevelési czélok alatt nem csupán az elemi oktatást, hanem az ember társas életére vonatkozó mívelést is értik. Van az egyletnek könyvtára 7000 db. válogatott hasznos könyvvel s a városnak 11 pontján ugyanennyi olvasóterme tájékozható encyclopediákkal, térképekkel. Az egylet bővelkedik mikroskoppal, látcsövekkel, távcsövekkel, miket igen csekély díjért használhat a tag, midőn finom munkáját, a szövetet, festéket stb. akarja vizsgálni, vagy a hires szónokot, érdekes felolvasót közelibbről akarja látni, vagy gyermekeinek tanulságos, mulatságos szemlét akar szerezni. A rochedelei egylet folyó iratok szak- apok. könwek . tájképek megszerzésére több mint 70000 frtot köböt*. íme a fogyasztási egylet utján a munkás is képes az irodalom pártolására és termékeinek élvezésére. Az egylet alapítása körüli teendőkről s az alakulásnál nél- külözhetlen s az egész egyleti működésre kiható alapszabály tervezetről szabadjon még a jövő számban pár hasábot írnom. Kurta. Különfélék. — Szerencsétlenség pajkosságból. Baki József szegzárdi illetőségű 22 éve-« polgárfia folyó évi augustus 20-án többek társaságában a Csörgető tóban fürödvén, a szinte ott fürdő 14 éves hajadon Soós Évát ezen - szavakkal: gyere majd mpgrnártalak, a vízbe befelé vonszolta. A fiatal leány vonakodott, de e közben beljebb hatoltak, míg nem a viz hirtelen mélyedése folytán lélekjelenlétüket vesztve, mindketten életveszélyben forogtak. Az ott jelenlevő Soós János és Mészáros Andrásnak sikerült ugyan Baki Józsefet a haláltól megmenteni, Soós Éva azonban a babok áldozata lett, de csak azért, mert a megmentök úszni nem tud-' ván, a viz mélyébe hatolni nem bátorkodtak. Ez a folyó év második áldozata s az általunk sürgetett mentő csolnak felállítása még mindég késik az éji homályban. Feltűnő a dologban, hogy itt büntetésre méltó cse- lekvény tényálladéka forogván fenn, mégis az illetékes bíróság csak magán főlek feljelentése s nem a közigazgatási közegek utján jutott a dolog tudomására. — A szegzárdi tűzoltó-egylet választmánya folyó évi augustu» 27-én ülést tartván, tárgyalás alá vette a belügyminister urnák a megyei hatóság utján közlőit leiratát, melyszerint felhivatik az egylet, hogy kiképeztetés végett egy tűzoltót nevezzen meg; miután azonban az egylet működő tagjai úgyis az egyik budapesti tűzoltó parancsnoktól, kit négy hétre lehozattak, nyerték kiképeztetésüket, a választmány abban állapodott meg, hogy a kedvezménynyel élni nem fog. Ugyancsak a választmány kijelenté, hogy a tűzoltók nagy gyakorlatát, mely folyó évi September 8 ára volt tervezve, tekintettel arra, hogy ez által az alapnevelési egyletnek, mely szinte akkor rendezi műkedvelői előadását, kár okoztatbatnék, későbbi időkre halasztja. — A szegzárdi mértékhitelesítő hivatal folyó évi augustus 30-án működését tényleg megkezdette. — Adóvégrehajtó. Szegzárd városi adóvégrehajtóvá Vigh Ferencz helybeli polgár helyettesítetett. — A szegzárdi casinó folyó évi augustus 28-ára kitűzött táncz- estélyére oly kevesen jelentek meg, hogy az megtartható nem volt. — Közgyűlés. Szegzárd nagyközség képviselő-testülete folyó évi 'augustus 29-én közgyűlést tartván, miután a vadásztörvény értelmében az elkövetett vadászati kihágás folytán kiszabott bírságért a szolgálatadó is felelős, nehogy a községi csőszök és hegyőrök némelyike konynyelműsége folytán a városi pénztár terheltessék, elhatározta: hogy a csőszöket revolverrel, a hegyőröket pedig rendes fegyverrel fogja ellátni, de utóbbiak 100 frt. biztosítékot adni, hogy hasonló menynyiségü óvalompénz iránt biztosítást nyújtani kötelesek. — Időjárásunk mit sem vesztett előbbi jellegéből. Az irtóztató I forróság (a hévmérő 26—28 R°-t mutat naponként árnyékban) egyre f tart, elpusztítva véglegesen a mezőket. A szőlő és kukoricza oly roha- : mosan érik, mely minden eddigi tapasztalatot kigúnyoL Nem hiszünk j csalódni, ha állítjuk, miszerint az idei szüret majd egy hóval korábban Ifog megesni, mint más években s kitűnő, jó közép mennyiségű borra van kilátás. Más években csak nagy nehezen tudtak a szegzárdi búcsúra egy kis „raurczit“ (új fehér bor) előállítani, az idén már most széltiben isszák a bajor levet. — Adakozás. A budapesti árvízkárosultak részére megyénk köz- .ponti járásának községeiben hatósági utón megindított könyöradomány gyűjtés következő eredményre vezetett: Szegzárdon a községi pénztárból utalványozott 50 frt s a takarékpénztár által adott 25 frttal együtt 133 frt 57 kr. Agárdon 15 frt 59 kr. Alsó-Nyéken 14 frt 40 kr. Bátán 9 frt 60 kr. Bátaszéken 12 frt 50 kr. Decsen 28 frt 13 kr. Harczon 1 ff frt 78 kr. Mözsön 12 frt 58 kr. Ocsényben 8 frt 27 kr. Simonmajorban 3 frt 50 kr. Tolnán 4 frt 70 kr. Összesen 244 frt 62 kr, — mely ősz- szeg megyénk alispánja által Budapest főváros polgármesterének elküldetett. A mint értesülünk a gyűjtés megyénk többi járásaiban Í3 sikerrel eszközöltetik. — Paksról kapjuk a következő tudósítást: Bizony-bizony ideje már annak, hogy magamról életjelt adtam volna, pedig most csakugyan ráérnék ám gyakrabban a tollhoz nyúlni, csak oly irgalmatlan meleg jne lett ;volna. De most, minthogy a higanynak néhány fokkal lejebb TÁECZA. János diák története. (Folytatás.) A mint a testgyakorló térhez érkezett: a^föárbóczon álló ifjú a magasba dobta fel tollas kalapját, s harsány hangon kiáltotta: „Ordíts kapu, kiálts város, Megérkezett Vasas János!“ — Harsogó éljen riadás követte az üdvözlő rigmust. János diák megállóit. A pipa kialudt szájában s piros ábrázatja még pirosabbá lett. Kezdte észre venni, mintha ez a sisera had ö belőle csúfot akarna űzni. Nemes önérzete haragra gerjedt., Imposans állásba helyezte magát. Balkeze mutató ujját bele akasztotta nadrág szijjába, — jobb kezét szónoki gestussal előre nyújtotta. — Alávaló hitvány nép! — dörgé — nem vagy érdemes, hogy jóravaló ifjú körödbe telepedjék. — Megvetlek! — — Azzal büszke léptekkel fordult vissza felé s újólag felülve a bagázsiás kocsi tetejére kemény hangon paranscolá a kocsisnak:-— Hajts Nagy Körösre! — A kocsi elrobogott drágalátos terhével. Az elösietö ifjúság már nem láthatott János diákból egyebet, mint a felvert porfellegböl még néha néha elöcsucsosodó túri süvegét. Aztán az is csakhamar eltűnt. No hiszen volt zaj az ifjúság között. Mindenik a másikat okozta a fatális eset miatt. Kezdték belátni, hogy az elfogadási czeremonia egy kissé vastag tapintatlansággal volt intézve. íme most itt a szomorú következmény: János diák megaprehendalt s elment Nagy-Körösre. Vége a sok reménylett jó órának. Bizonyosan ott marad, — ha csak meg nem buktatják. Vagy ba megbuktatják: akkor be áll a tanítóképezdébe, — s igy végkép elvan veszve Kecskemétre Dézve. — Hanem hiába volt már minden lamentatió. „Késő bánat eb gondolat“ — tartja a közmondás. — A nemes ifjúság mit tehetett egyebet, minthogy közös erővel neki esett annak a karcsú fiatal embernek, ki János diákot a fentebbi rigmussal üdvözölte az árbócz tetejéről. Ráfogták, hogy az ő esetlen kadentiája miatt vadult el a várva várt fiatal óriás. — Meg kell a „keszeget mammogtatni“! — kiabálták mindenfelől. (A rigmusos diák karcsú, vékony, sovány testalkatú fiú volt; -— ezért kapta a „keszeg“ melléknevet tanuló társaitól. Mert hát szükséges tudni jámbor olvasóm, bogy minden diáknak legalább is két neve van. Egyik az, a melyet szülőitől örököl; — a többivel tanuló társai ékítik fel különböző lelki és testi tulajdonságaihoz méltó nevet adván neki, melyet aztán viselni tartozik egész diák kora alatt, — sőt néha még azután is.) „ ■ A dévaj fiatalok közre kapták „Keszeg“ urat, hogy meg „mammog- tassák.“ Ez a „mammogtatás“ ismét egy diák műtét technicus terminusa, s a következőleg megy végbe. Az illetőt közrekapják 8 azután elkezdik czibálni, húzni, vonni, jobbra-balra, — persze nem durva módon —- mindaddig, míg a „megmammogtatott“ pardont kér s megigéri, hogy bűneit megbánta s ennekutánna magát illendőképpen viselendi. — A „Keszeg“ sokáig tűrte a műtétet. Hajlékony termetével mint kígyó siklott jobbra-balra, — mig végre a vacsorára hivó csengetyü hangja felszabadítá a megizzasztott ifjút. Vacsora alatt még folyvást János diákról folyt a beszéd s egyhangúlag határozattá lett, hogy az eltávozottat bármi módon is vissza kell csalogatni Körösről.. Azonban — oh fájdalom — harmadfél évig kelle várakozni a nemes ifjaknak János diák után. ... És itt vegyünk egy nagy lélekzetet kedves olvasóm .... János diák harmadfél esztendeig volt Nagy-Körösön. Ez idő alatt viselt dolgainak summáját nem tudom elbeszélni, mert habár a monda