Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-31 / 302. szám
\ 2019. DECEMBER 31., KEDD GAZDASÁG y Családtámogatással kombinált bérlakásrendszert javasolnak Albérletbe nem szülnek Az ingatlanárak emelkedése gátolja a fiatalok lakáshoz jutását, a drága albérlet pedig kitolja a gyermekvállalásuk idejét. Egy új bérlakásrendszer megoldást hozhatna. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu OTTHON Közhasznú bérlakásrendszer létrehozását javasolja a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Az osztrák mintán alapuló elképzelés szerint állami engedéllyel rendelkező társaságok vehetnének részt ilyen lakások építésében, és legalább egy állami tulajdonú lakásépítő cég létrehozása is indokolt lenne. Ezek a társaságok olcsó finanszírozáshoz, hitelekhez juthatnának, kedvezményesen kaphatnának állami és önkormányzati telkeket, továbbá mentességet élvezhetnének a társasági adó megfizetése alól. A cégek a beruházást szerveznék és kezelnék a felépült lakásokat, maguk nem végeznének építési tevékenységet. A TLE javaslata a kormány demográfiai célkitűzéseit is figyelembe veszi, fontos szempontnak tartja, hogy a rendszer vonzó legyen a családoknak. Az egyesület szerint a bérlakásrendszer kezdeti segítséget kínálhat a saját laA megkérdezett fiatalok 63 százaléka szerint a lakásbérlés kész pénzkidobás Fotó: MTI kás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiataloknak. A rendszer alakítható is lenne úgy, hogy egy vagy több gyermek születése esetén meghatározott mértékű támogatás jár a bérleti díjból, három gyermek születésekor pedig a bérlő család a lakást építési költségen vásárolhatná meg. Ehhez többek között a családvédelmi akcióterv támogatásait lehetne felhasználni, például a babaváró támogatás tízmillió forintját. Az egyesület úgy számolt, hogy egy 65 négyzetméteres lakás esetében 1300 forintos négyzetméterenkénti bruttó bérleti díj is elegendő lehet a hitelrész törlesztésére. Ez az alig 85 ezer forintos havi díj igencsak vonzó ahhoz képest, hogy jelenleg Budapesten egy ekkora lakás piaci bérleti díja Több fiatalnak van már saját tulajdonú otthona A fiatalok mintegy negyede él jelenleg bérelt lakásban, a fővárosban és környékén a 35 százalékuk - derül ki a K&H-nak a 19-29 éves korosztály véleményét tükröző ifjúsági indexéből. A kutatás szerint az albérletben élő fiatalok negyede 50 ezer forintnál kevesebbet költ a bérlésre, mintegy 20 százalékuk viszont több mint 125 ezer forintot. A megkérdezettek 63 százaléka a bérlést pénzkidobásnak tartja és emiatt saját lakásba költözne. Noha a válaszadók 20 százaléka szerint a mobilitás miatt a mai világban sokszor célszerű bérelt lakásban lakni, csak 11 százaléknyian élnének bérleményben életük végéig. Jelenleg a 19-29 évesek 24 százaléka lakik saját vagy részben saját tulajdonú lakásban, 2017-ben ez még csak 16 százalék volt. ennek az összegnek legalább másfél-kétszerese. Az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank is többször foglalkozott a bérlakásokkal - teszi hozzá a Magyar Nemzet. A jegybank legutóbbi lakáspiaci jelentése szerint a fővárosban és a hazai nagyvárosokban jelentősen romlott a lakhatás elérhetősége: a budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában jelenleg a hatodik legmagasabbak az európai fővárosok között. Budapesten egy tipikus háromszobás lakás bérleti díja átlagban a fizetés csaknem 80 százalékát teszi ki.- A drágulás egyrészt a külső, viszonylag olcsóbb kerületek vagy az agglomeráció felé tereli a lakásvásárlókat, ahol az infrastrukturális adottságokhoz képest túlzottan megnőhet a népesség. Másrészt a budapesti albérletárak magas szintje és így a lakhatás elérhetőségének romlása a fiatalok külföldre költözését is ösztönözheti - jegyezték meg, hozzátéve, hogy mindezek révén a gyermekvállalás ideje is kitolódhat. A jegybank által életre hívott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tavaszi ülésén a piaci szereplők részéről intézményi bérlakásszektor kialakítása, illetve bővítése vetődött fel. HÍREK Januártól kérhető a szőlőtámogatás ÜLTETVÉNY Január 15-28. között igényelhető a szőlőültetvények modernizálását megcélzó támogatás - mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára hétfőn az Ml televízióban. Brazsil Dávid hangsúlyozta: az igényeket már csak online lehet benyújtani, de az elektronikus ügyintézést segíthetik a hegybírók, akiket felkészítenek a pontos eljárásra. Minden támogatás feltétele az újratelepítési engedély, amelyet szintén a hegybírók állítanak ki - hívta fel rá a figyelmet. MW Csökkenő kereslet az ingatlanpiacon LAKÁSA második negyedévben jelentősen csökkent az ingatlan-adásvételek száma, az egész évet tekintve a kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal esett vissza - derül ki az lngatlan.com és a Takarék Index tegnap közzétett elemzéséből. A Takarék Index szerint a második negyedévben az adásvételek jelentősen visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, ezzel párhuzamosan pedig az árak növekedése is megállt április és június között országos szinten. Az lngatlan.com adatai szerint idén a kínálat Budapesten több mint 8 százalékkal csökkent, míg a megyei jogú városokban 10, a vidéki városokban 7, a községekben 8,5 százalékkal nőtt. MW Börtönbe küldenék a horvátok Hernádit mozó Főügyészség is vizsgá-Hegyeshalom és Rajka között a négysávos úttal megszűnt a fokozott balesetveszély Fotó: MTI Határidő előtt sikerült átadni az M15-öst Búcsú a halálutaktól KÜZDELEM Első fokon hat év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivó Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mól Nyrt. elnök-vezérigazgatója távollétében két év börtönbüntetést kapott. A két vádlottat bűnösnek mondták ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Sanadert ebben az ügyben egyszer már jogerősen elítélték, de a horvát alkotmánybíróság 2015-ben eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el. Ennek a folyamatnak az elsőfokú ítélete született meg tegnap. Sanader ügyvédei fellebbeznek az ítélet ellen. Szerintük a per során szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is. A horvát eljárással párhuzamosan a magyar Központi Nyolódni kezdett 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mól érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Az ügyben Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátország valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére döntött úgy, hogy folytatja a büntetőeljárást. A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről a Sanaderperben, hiszen mind a magyar hatóságok, mind a nemzetközi választott bíróság azt állapították meg, hogy a Mól nem követett el bűncselekményt - közölte a cég tegnap. Leszögezték: Hernádi Zsolt továbbra is teljes mértékben élvezi az igazgatóság bizalmát és támogatását. MW Javaslatokkal zárta az ÁSZ az ellenőrzést ELLENŐRZÉS Sorozatos szabálytalanságokat talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a nemzeti parkok ellenőrzésekor - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel. Az ÁSZ mind a tíz magyarországi nemzeti park ellenőrzését befejezte, és megállapította, a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodás, a pénzügyi és vagyongazdálkodás elszámoltathatóságának feltételei nem voltak biztosítottak, emiatt az agrárminiszternek öt, a nemzetiparkigazgatóságok igazgatóinak pedig további 90 javaslatot fogalmazott meg a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítására. Az Állami Számvevőszék december 20-án zárult ellenőrzései megállapították, hogy a csopaki székhelyű Balaton-felvidéki, az egri székhelyű Bükki, a pécsi székhelyű Duna-Dráva, az esztergomi székhelyű Duna-ípoly és az őriszentpéteri székhelyű Őrségi Nemzeti Park igazgatóságának belső kontrollrendszere, pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az igazgatóságoknál a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodás, a pénzügyi és vagyongazdálkodás elszámoltathatóságának feltételei nem voltak biztosítottak. Emellett a korrupciós veszélyekkel szembeni védettség egyik nemzeti parknál sem volt biztosított a jelentés szerint. MW KÖZLEKEDÉS Három különösen balesetveszélyes, halálútnak nevezett gyorsforgalmi szakasz bővítése készült el az év végére. Az Ml5-ös, az M70- es és az M2-es út egyaránt arra kényszerítette az autósokat, hogy kétszer két sáv helyett kétszer egysávos, szembeforgalmú úton haladjanak, ami sok frontális ütközéshez vezetett. Ezután mindhárom szakaszon biztonságosabb lesz a közlekedés. December végére, a tervezett határidő előtt elkészült a szlovák főváros, Pozsony felé közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot teremtő Ml 5-ös négysávúsítása. A Hegyeshalom és Rajka közötti 14,5 kilométeres autópálya két új sávot kapott az útak a határ felé vezető oldalán. A munkák során vasúti felüljárót építettek a MÁV Hegyeshalom-Budapest és a GYSEV Rajka-Hegyeshalom vonala felett, és hidat emeltek a Lajta folyón. A gyorsforgalmi szakasz átadásával régi adósságát törlesztette a hazai közútfejlesztés. Az M15- öst 1998-ban adták át a forgalomnak kétszer egy sávon, ám úgy építették meg, hogy bővíthető legyen kétszer két sávra. Az útszakasz elkerülte a településeket, ami hasznos volt, ám nem számoltak vele, hogy a jelentős kamionforgalom miatt különösen súlyos frontális karambolok sorozata alakul ki. A gyorsforgalmi út mindkét vége négysávos pályához csatlakozott, ezért a járművezetők egy része - különösen éjszaka - nem érzékelte, hogy szembeforgalom várható - emlékeztet rá a Magyar Nemzet. Bár forgalomtechnikai eszközökkel igyekeztek beavatkozni, a fokozott balesetveszély csak a négysávos út átadásával szűnt meg. Hasonló okokból kellett elvégezni az M70-es út bővítését. Az M7-es letenyei horvát határátkelőjétől a tornyiszentmiklósi szlovén határig futó gyorsforgalmi út fejlesztése december közepén fejeződött be. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában 13,7 kilométer hosszú szakaszból a korábban kétszer egysávos utat a jobb pálya kiépítésével, a bal pálya szélesítésével 10,5 kilométeren négysávosították. Bár nem autópályának épült, mégis veszélyes szakasszá vált az M2-es, amelynek csaknem 20 kilométeréből 13,4 kilométeren csak kétszer egy sávon lehetett közlekedni. Különösen ott volt sok a baleset, ahol a négy vagy éppen három sávból kettő lett. Többek közt ezért volt jó hír, hogy októberben átadták az M2-es Budapest és Vác közötti szakaszának négysávos pályáját. Az M2-es gyorsforgalmin az MO-s autóút és a Dunakeszi-Fót csomópontok között óránként 80 km/h-s, onnan Vácig pedig 110 km/h-s sebességkorlátozás mellett haladhat a forgalom. MW Ivó Sanader a bíróságon, amikor először ítélték el Fotó: MTI
