Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-23 / 297. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. DECEMBER 23., HÉTFŐ Az ajándék Mácz Katalin katalin.macz@mediaworks.hu Gyermekkoromban azt hittem, hogy az én családom tagjai örökké élnek. Láttam, hogy másokat érnek veszteségek, de biztos voltam benne, hogy ez velünk nem történhet meg. Azt gondoltam, hogy húsz év múlva is sétálni megyek szenteste a nagypapámmal, hogy a Jézuska betehesse az ajándékokat a fa alá. Nem volt kétségem afelől sem, hogy ahogy bővül majd a család, úgy üljük körbe egyre többen az asztalt. Aztán jöttek a veszteségek. Ahogy egyre több szék lett üres az asztalnál, úgy nőttem fel észrevétlenül. Értékesek az ünnepek idején együtt töltött pillanatok. Még akkor is, ha esetleg az ötödik napon már egymás idegeire mennek a családtagok. A gye•rekek ugyanis évtizedek múltán úgysem erre emlékeznek, hanem arra a melengető érzésre, ami átjárta őket karácsony idején. Később a fenyőfa illata, az égősor, az ismerős dallamok mind-mind előcsalnak egy boldog pillanatot a régmúltból. Most már én vagyok az anya, aki megteríti az asztalt, amit körbeülünk, és az anyukámmal indulnak sétálni a csemetéim, hogy a Jézuska tehesse a dolgát. Igyekszem átörökíteni azt a mesebeli illúziót, amelyben egykor részem volt. Minden porcikámmal azt remélem, hogy az én gyermekeimnek igaza lesz, és az ő nagyszüleik tényleg örökké élnek. Ha máshol nem is, az emlékezetünkben biztosan. Ez az édesanyák, édesapák legnagyobb ajándéka, amit gyermekeiknek, unokáiknak adhatnak ünnepek idején. Értékesek az ünnepek idején együtt töltött pillanatok Garázdaság, könnyű testi sértés a vád SZEKSZÁRD Garázdaság és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vádat egy 50 éves szekszárdi férfi ellen a Szekszárdi Járási Ügyészség, tájékoztatta lapunkat dr. Kiss Yvette, a Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivője. A vádlott lánya korábban rövid ideig párkapcsolatban állt egy férfival, a későbbi sértettel, viszonyuk azonban a szakításukat követően megromlott. A sértett a köztük lévő konfliktus megoldása és a félreértések tisztázása érdekében 2017. december 11-én délután 5 óra körüli időben személygépkocsival a vádlott lányának lakóhelyéhez ment, ahol a társasház előtti parkolóban az autóban ülve várta. Körülbelül 10-15 perc elteltével meg is érkezett a vádlott lánya és az ő édesanyja, akik azonban a sértettet látva nem szálltak ki az autójukból. A sértett ekkor gyalogosan feléjük indult, amikor egy tehergépkocsival megérkezett a vádlott, és a járműből kiszállva a sértetthez lépett, majd a bal lábának térdhajlatát megrúgta, közben pedig azt kérdezte, hogy „mit akarsz te az én lányomtól?” A férfi a rúgástól megrogyott, mire a vádlott a földre került sértett jobb szeme környékét egy alkalommal megütötte. Ezután némi kiabálást és veszekedést követően a sértett, aki nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérüléseket szenvedett, távozott a helyszínről. Megrongálódott, használhatatlanná vált a sértett zsebében lévő mobiltelefonja, az óraszíja is elszakadt, tehát anyagi kára is keletkezett. A vádlott erőszakos és kihívó magatartása a délutáni órákban a nyílt utcán, a társasházak közelében, alkalmas volt arra, hogy a járókelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen. A büntetlen előéletű vádlottal szemben az ügyészség pénzbüntetés kiszabását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál. 1.1. * Az almát annyi felé szeletelték, ahányan voltak Nem az ajándékokról szólt régen az ünnep A család összetartozása és a szeretet a legfontosabb ma is karácsonykor Fotó: Shutterstock Száz, százötven évvel ezelőtt teljesen más volt a karácsony megyénk szívében, a Sárközben. A hagyományok meghatározták az ünnepet, mely nem az ajándékokról szólt. Akkor még nem a bevásárlóközpontokat látogatták nagy igyekezettel az emberek, hiszen akkor erre lehetőségük sem volt. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Kovács János, Venesz-díjas mesterszakácsot arra kértem, idézze fel szülőhelye, a Sárköz hagyományait, az étkezési szokásokat, s azt, hogy milyen volt itt a karácsony a XIX. század végén.- A gazdasági élet megjelent az ünnepi asztalon és az asztal alatt is. Vagyis zabot, búzát, kukoricát kis edényben kikészítették az asztalra, amit később az állatokkal etettek meg - mondta Kovács János. Ez a jelképes gesztus arról szólt, hogy egészségesek legyenek az állatok, és jól szaporodjanak. Az asztal alá kisebb mezőgazdasági szerszámokat is tettek, ekét, vasat, hogy eredményes legyen a gazdálkodásuk. A katolikus közösségek karácsony szent estéjén böjti napot tartottak. Aszalt gyümölcsöt, mákos tésztát ettek. Diót, almát, mézet és mézbe mártott fokhagymát. Nem hiányzott az asztalról a dércsípte sütőtök sem, mely az akkori hiedelem szerint megvédett a torokgyíktól. Az almát mindig annyi gerezdre szeletelték, ahányan ültek az asztalnál, és amikor elfogyasztotta ki-ki a maga szeletét, akkor a többiekre gondolt. Ennek a szertartásnak az volt a lényege, ha a családtól évközben bárki távol kerülne, netán eltévedne, mindig visszataláljon a szeretteihez. Nem hiányzott régen az asztalról a kelt kalács sem, melyből később alakult ki a bejgli. A karácsonyra való készülődést András napja (november 30-a) után kezdték elmekkor sorra vágták le az egész évben hizlalt disznókat. A többség igyekezett ezt úgy időzíteni, hogy minél közelebb kerüljön ez az időszak a karácsonyhoz, már csak a hús miatt is. A mestergerendás épü-Karácsony napja előtt a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. Néhány faluban a szereplők - pásztorok, angyalok, letekben borókaágból készített koszorút akasztottak fel, készültek a sütemények, melyek illata (méz, fahéj, szegfűszeg) átjárta a lakást. Egészen a közelmúltig (1970-es évekig) nem nagyon volt divat az ajándékozás, illetve egyedül a keresztanya köszöntötte almával, dióval a gyerekeket. Hogy mi maradt meg a régi hagyományokból a mai Mária, József - ma is eljátszszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. Sárközben? Kovács János elmondta, a könnyebb ételek kultusza szentestére most is megmaradt, hiszen a halászlé, vagy. harcsából, süllőből készült ételek viszonylag könnyűnek számítanak. A karácsonyi ebédet már a töltött káposzta határozza meg, sok helyen sütnek pulykát is, de divat maradt a pörkölt és a baromfihúsból készült ételek. December 27-én van János napja, ekkor van a borszentelés ideje, egyre több településen ma is megtartják. A felszentelt bort visszatöltik a gazdák a hordóba, hogy a benne lévővel együtt kiváló évjáratú legyen belőle. A két ünnep között ma is jó alkalom nyílik a barátságok, komaságok ápolására, ilyenkor tart még az eszem-iszom és a jó ízű beszélgetés. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Elűzik az ártó szellemeket Legfőbb „alkotásuk” a Helytörténeti gyűjtemény és a Vasúttörténeti kiállítás Emlékfát ültetett a dombóvári egyesület DOMBÓVÁR Süveges Sára népdalcsokrával vette kezdetét a Dombóvári Városvédő és Városszépítő Egyesület ünnepsége, melyet megalakulásuk harmincötödik évfordulója alkalmából tartott a szervezet. Az egyesület életre hívója dr. Szőke Sándor volt, aki huszonegy évig, 2005-ben bekövetkezett haláláig vezetőként irányította a munkát. Az ünnepi alkalomból egy hársfát ültettek a múzeum kertjébe, amely Takács Istvánná megfogalmazása szerint, az egyesületet jelképezi. Hiszen a fa mélyből szívja a tápanyagot magába, ahogy a szerve-Fotó: Varga Szilvia Az emlékfa mellé padot és emléktáblát is szándékozik állítani az egyesület zet is a múltból, a megtörténtekből kutatja a miérteket, az okokat, le teljesen a gyökerekig. A szervezet értékteremtő munkájából legfontosabb eredményként a Helytörténeti gyűjtemény és a Vasúttörténeti kiállítás létrehozását emelte ki, és azt a tizenhét kiadványt, amely az egyesületi tagok jóvoltából jöhetett létre. Terveik szerint a hársfa mellé tavaszszal egy padot is állítanak, valamint egy emléktáblát, amelyen a következő Kodály Zoltán-idézet lesz olvasható: „A fa koronája annál magasabbra nő, mennél mélyebbre fúródik a gyökere a talajban.” V. Sz. Ingyenes a behajtás és a várakozás SZÉKSZÁRD A Balassa János Kórházban ingyenes lesz a behajtás és várakozás az intézménybe érkező járművek számára december 23-tól január 2-án reggel 8 óráig - tájékoztatta lapunkat dr. Németh Csaba főigazgató. A behajtás és megállás szabályaira a fenti időszakot kivéve egyébként az eddigi szabályok vonatkoznak. A gépjárművel közlekedőket kérik a kórház területén érvényes forgalmi rend betartására, mivel a kórház zavartalan üzemeltetése érdekében a közlekedést akadályozók a fenti időszakra vonatkozó ingyenesség mellett is pótdíjjal sújthatok. TN t i J
