Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-09 / 285. szám
2019. DECEMBER 9., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Celebek akarnak lenni a fiatalok, nem cipészek Előkerült a város Ennyi pénzből nem lehet cipőt készíteni Tíz éve változatlan árakon dolgoznak az ortopédiaicipó-készítők. és húsz éve bajos az utánpótlás, mert nincs iskolai rendszerű képzés. Néha indulnak tanfolyamok, melyek iránt csekély az érdeklődés. Tárgyalnak a problémák megoldási lehetőségeiről. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepuJsag.hu BONYHÁD Az ortopédiai cipőt orvosi receptre készíti el az a gyártó, akinek ehhez megfelelő képzettsége és NEAK-szerződése van. (A NEAK, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, amit a köznyelvben tbként emlegetünk.) A bonyhádi Antal Boldizsárné több mint ötven éve foglalkozik ilyen lábbelik készítésével, és a szakmai érdekképviseletben is aktívan részt vesz. Sok a probléma ezen a területen, melyek közül kettőt kiemel: tíz éve változatlan árakon dolgoznak, és húsz éve nincs iskolai rendszerű képzés.- Az utolsó ártárgyalás az ortopédcipő-gyártásról 2010- ben történt - mondja -, és azóta ugyanannyi betegtérítési díj, ugyanannyi tb-támogatás jár a cipőkért. Pedig ez idő alatt a bérminimum megduplázódott, az anyagárak 70-80 százalékkal emelkedtek. Úgyhogy sajnálattal ki kell jelentenünk, hogy ennyi pénzből már nem lehet normális cipőt csinálni. A folyamatban résztvevők spórolnak, ahol tudnak. Magyar alapanyaggyártó nincs. A nagyker külföldről szerzi be a bőrt, a gumit, a műanyagot, olyan minőségben, ami még épphogy megfelel a követelményeknek. Betegnek gyógycipőt kiírni évente egyszer lehet. Tehát ha valakinek van téli, nyári és otthoni lábbelije, azoknak három évet ki kellene húzni, mire megkapja az újat. De gyenge anyagból egy évig sem marad cipő a cipő. Pláne, ha nem is megfelelően képzett a készítője. Antal Boldizsárné évtizedek óta készít ortopéd cipőket Fotó: Máté Réka- Iskolai rendszerben történő képzés húsz éve nincs - mutat rá Antalné -, pedig ez egy komoly, nagy tudást igénylő szakma. Egy cipész, 5-6 év gyakorlat után válik jó ortopéd cipésszé. Ez kézműipari technológia, minden művelethez érteni kell. Lényegesen nagyobb tudás szükséges hozzá, mint a nagyüzemi gyártásnál, a futószalag melletti részfeladatok elvégzéséhez. Most folynak az egyeztetések a betegszervezetekkel egyetértésben, hogy vál-A közelmúltban tájékoztatták az ortopédcipő-készítőket a tárgyalások állásáról. A levelet szerkesztőségünkhöz is eljuttatták; ebből idézünk: „Október elején Kásler Miklós, Palkovics Imre és Varga Mihály miniszter uraknak jeleztük azokat a legsürgetőbb problémákat, melyek szerintünk prioritást élveznek.... Az állam intézkedései alapján 2010 óta 118 százalékkal nőtt a garantált bérminimum.... A kormányzat toztassunk a helyzeten. A teljesítőképességünk határán vagyunk. Néhányan már hitelt vettek fel, hogy ki tudják fizetni a dolgozóikat és a beszállítóikat. Közös célunk, hogy a beteg járni tudjon, és ezáltal az életminősége javuljon. De ehhez a mi körülményeink rendezésére is szükség van. Biztatóak a jelek a rendezést illetően. Erről már ifj. Rozsnyai Sándor, az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke tájékoztat. a gyógyító-megelőző kassza emelésével komoly erőforrásokat fordított az egészségügyi szakemberek megtartására. A bér mellett az euró árfolyama is komoly költségtényező, ez 2010-ben 275,4 volt, jelenleg 329,9 forint. Az ortopédcipő-ellátásban az államilag szabályozott árak 2010 óta nem változtak. A költségek emelkedése és a közfinanszírozott árak változatlansága miatt mára fenntarthatatlan helyzet alakult ki.”- Folyamatosak az egyeztetések - mondja - a cipőkészítési árakról és a képzésről is. Köztudott, hogy a mai fiatalok sztárok vagy celebek szeretnének lenni, és nem cipészek. De mióta hiányszakmává vált ez a mesterség, tapasztalható némi érdeklődés iránta, mert emelkedtek a bérek. Csak nem az ortopéd cipészeknél, akik tíz éve fixált hatósági árakon dolgoznak. Létkérdés, hogy ezen változtassunk. A képzés is változik, eddig csak néhány kolléga próbált tanfolyam jellegű oktatást szervezni, hogy legyen utánpótlás. Csekély eredménynyel. Ám most a szakképzés egésze megújul, és szeptemberben már annak megfelelően indul a tanév. A cipőkészítők és az ortopédiai cipészek tananyagát is átdolgozzák, korszerűsítik. Bízunk abban, hogy az új struktúra új lendületet ad a szakmának. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Jelenleg is folynak a tárgyalások nevét elsőként említő oklevél DUNAFÖLDVÁR „Monasterium de Felduar 1199 - 2019” címmel nyílt fotókiállítás advent első vasárnapján a dunaföldvári evangélikus templomban. - A város, ahogy én látom - mondta a fényképekről készítőjük, Návay Ákos. A címválasztás kapcsán pedig elárulta, hogy a Monasterium de Felduar, vagyis a földvári monostor a település első írásos említése 1199-ből. Ezzel azután találkozott, hogy november közepén az evangélikus közösséggel döntöttek a várost bemutató kiállításról, és olvasni kezdett Dunaföldvárról. - Mindjárt tudtam, hogy ez lesz a kiállítás címe, és az is egyértelművé vált, hogy az oklevélnek ott kell lennie a kiállított képek között - tette hozzá. Ezzel azonban egy fordulatos és izgalmas kutatómunka vette kezdetét. Návay Ákos azt remélte, hogy a Városi Könyvtárban lévő két tanulmánykötet valamelyikében megleli az oklevél másolatát, ám nem így lett, és pontos hivatkozást sem talált az említett adatok eredetéről. Mint mondta, tudja, hogy ma egy kutatónak jóval könynyebb dolga van, mint akár csak 10-20 évvel ez előtt, hiszen a telefon, még inkább az elektronikus levél és a digitalizált adatok nagyban megkönynyítik a munkát. De a kitartás, ahogy akkor, úgy ma is előny. Návay Ákos első lépésként felhívta a Nemzeti Levéltárat, ahol útbaigazítást és biztatást is kapott, hogy az oklevél nagy valószínűséggel a Hungaricana Közgyűjteményi portálon megtalálható. Ám ott hiába kereste. Tovább bújta a világhálót, közben további sűrű telefonhívások és levélváltások következtek a Tolna Megyei Levéltár főlevéltárosával, Maul- Link Dórával, valamint a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék tanárával, dr. Hoffmann Istvánnal, akik eljutottak egy bizonyos kutatási pontig, de az oklevél hollétét nem sikerült meghatározni.- Ekkor újabb segítségkérő, de ezúttal sorsfordító elektronikus levelet írtam az Országos Levéltárba, ahonnan hamarosan válasz érkezett dr. Rácz György főlevéltárostól. Segítő szándékát nem tudom eléggé megköszönni, valamint kollégáiét, akik szintén bekapcsolódtak a keresésbe - hangsúlyozta Návay Ákos. A megnyitó hetében azonban még mindig rejtély volt, hogy hol lehet az oklevél. Három nappal az esemény előtt érkezett egy levél dr. Rácz Györgytől, amelyben azt írta, az oklevél elvileg megvan, de a mikrofilmről kinagyított képet még keresik. A kutatás végül sikerrel járt. A kiállítás múlt vasárnap nyílt meg, az oklevélről pénteken készülhetett el a fotó, amelyet csak a megnyitón pillanthatott meg a közönség. Návay Ákos köszönetét mondott a kutatáshoz nyújtott szakmai segítségért, illetve a dunaföldvári evangélikus közösségnek, élükön Molnár Iván lelkésszel, a nyitottságukért. H. E. Návay Ákos a hosszas kutatás után megszerzett oklevéllel HAJDAN 60 ÉVE jelent meg hír arról, hogy „a téglagyári egyesülés paksi üzemében németországi tapasztalatok alapján felépítik az ország első utánszárító berendezését. (...) A berendezést a kemence kihűlő részének hőjével »fűtik« majd és a számítások szerint a félszáraz tégla igen rövid idő alatt válik égethetővé.” 60 ÉVE „Kölesden átadták a négytantermes új iskolát. (...) A 2 millió forintos beruházással elkészült új, négytantermes iskolában közel 300 diákot tudtak elhelyezni és ezzel teljesen megoldott Kölesden az iskolakérdés.” 60 ÉVE „nagy érdeklődés mellett került sor Szekszárdon Sinka József, a Magyar Űrhajózási Bizottság titkárának »A világűr ostroma« című előadására. (...) Elmagyarázta a hallgatóságnak, hogy hogyan történt az űrhajók fellövése, irányítása, a Hold lefényképezése, a fényképek megbízhatóságának ellenőrzése.” 50 ÉVE „Pénteken és szombaton éjjel-nappal esett a hó. Szekszárdon 18, Palánkon 21 centiméteres havat mértek. Dombóvár környékén a hó vastagsága meghaladta a 25 centit. (...) Bár késnek a vonatok, de ez a késés nem veszélyes.” 50 ÉVE „A Hőgyész és Zomba Vidéke ÁFÉSZ-kötőüzem létesítését határozta el, hogy a lakosság bérkötési igényeit ki tudják elégíteni. Az üzemben - hogy a lakosság foglalkoztatási gondjain is enyhítsenek - 10-15 főt szeretnének foglalkoztatni.” 50 ÉVE „Alsótengelicről olyan eseményről értesítették a szerkesztőséget, amilyen még nem fordult elő a gazdaság tehenészetében: a Rengő nevű törzstehén három borjút ellett, két üszőt és egy bikát. Mindhárom kisborjú élénk, egészséges.” 35 ÉVE „Széles körű társadalmi összefogással kezdték meg Tolnán a tornacsarnok építését. A harminc méter széles és negyvennyolc méter hosszú csarnok belső terének megosztását géppel működtetett elválasztó függönyökkel tervezik. A huszonhatmillió forintra tervezett költségvetés összegéből ötmilliót a megyei tanács biztosít.” 35 ÉVE „1,9 millió forintért megkezdődött a megyénk első kerékpárútjának építése Mözs és Tolna között. Ahol az útburkolat szélesítése is lehetővé teszi, ott felfestéssel és táblák elhelyezésével jelölik az új utat a mözsi vasútállomástól Tolna község központjáig.” 35 ÉVE a tamási Városi Bíróság hét hónapi szabadságvesztésre ítélte azt a Forgács Rezsőt, aki a Hőgyész-Csicsói-hegyi csárda parkolójában éjszakai színielőadást szervezett. „A darabban négy női szereplő teljesen mezítelenül, többek között a leszbikus szerelmet imitálta. Ez - a bíróság megállapítása szerint - azt a látszatot kelthette, hogy a pornográfia színpadképes lehet.” Forgács Rezső 2005-ben házasságot kötött a népszerű műsorvezetővel, Anettkával. 25 ÉVE hagyományos évzáró gálaműsort adott Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Házban a Bartina Néptáncegyesület. „Az előadás végén a néptáncegyesület művészeti vezetőjét, Matókné Kapási Júliát köszöntötték és táncoltatták meg a bartinások annak okán, hogy huszonöt esztendeje táncol, illetve vesz részt a szakmai munkában.” Szeri Árpád Leánykoszorú a szekszárdi Bartina 1994-es gálaműsorában
