Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-08 / 259. szám

2019. NOVEMBER 8., PENTEK GAZDASÁG Y Akár év elejétől bevezethetik a járulékcsökkentést Kezdődik a béralku A minimálbér összege Magyarországon, 2000-2019 Az adott év január 1-jén érvényes bruttó minimálbérek (Ft/hó) MW-grafika, forrás: KSH/MTVA Sajtóadatbank/MTI, fotó: MTI EU-prognózis: növekedés, alacsony infláció JÖVŐKÉP Az európai gazdaság hetedik egymást követő évben tapasztalt növekedése mérsé­keltebben folytatódik 2020- ban és 2021-ben. A korábbinál kevésbé támogató külső kör­nyezet, a nagyfokú bizonyta­lanság miatt kihívásokkal te­li út előtt áll az európai gazda­ság - közölte Pierre Moscovici, az Európai Bizottság illetékes biztosa az EB tegnap közzétett jelentését ismertetve. A mun­kaerőpiacok továbbra is szi­lárdak, és folytatódik a mun­kanélküliség csökkenése is. A nagyfokú bizonytalanság elsősorban a feldolgozóipart érinti. Az európai gazdaság egy elhúzódó időszak elé néz, amelyet visszafogott növeke­dés és alacsony infláció jelle­mez. A prognózis szerint az unió egészében a bruttó hazai ter­mék (GDP) 2019-ben, 2020- ban és 2021-ben várhatóan 1,4 százalékkal nő, a 2020-ra vonatkozó előrejelzést lefelé módosították, miután nyáron még 1,6 százalékot jósoltak. Kiemelték, a foglalkoztatás kiugróan magas szintet ért el unióban, az EU-n belüli mun­kanélküliség pedig az évez­red eleje óta a legalacsonyabb szinten van. Az előrejelzés szerint az EU-n belül idén és a következő évben 1,5 száza­lékos, 2021-ben pedig 1,7 szá­zalékos lesz az infláció. MW Előre hozott járulékcsökken­tésről, a jövő évi minimál­bérek felülvizsgálatáról és az állami cégek alkalmazot­tainak keresetrendezéséről is tárgyalások kezdődnek a következő napokban. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KERESET Megkezdődnek az egyeztetések a következő na­pokban a kötelező legkisebb bérekről, az állami cégek bér­helyzetéről és a járulékcsök­kentésről - értesült a Magyar Nemzet. A minimálbér és a garantált bérminimum a ta­valy év végén kötött, 2019-re és 2020-ra szóló megállapodás­­szerint 8-8 százalékkal bizto­san nő jövőre. A minimálbér összege az alku szerint 2020- ban az idei bruttó 149 ezer fo­rintról 161 ezer forintra, míg a munkavállalók jóval nagyobb részét érintő garantált bérmi­nimum az idei bruttó 195 ezer forintról 210 600 forintra nő. A 2018 decemberében kötött megállapodásnak azonban egy kitétele: ha a 2019-re elő­re jelzett 2,7 százalékos inflá­ciótól, 3,9 százalékos GDP-nö­­vekedéstől, illetve a termelé­kenység 2,9 százalékos emel­kedésétől legalább egy száza­lékponttal valamelyik mutató eltér, vagy a három makrogaz­dasági adat összesen két szá­zalékponttal különbözik, a fe­lek újratárgyalják az emelés mértékét. A baloldalhoz köt­hető Magyar Szakszervezeti Szövetség további emelésről tárgyalna, míg a munkaadók szerint ez szükségtelen, mert a bérek a munkaerőhiány miatt eleve nőnek. A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a kormány bejelen­tett terve szerint jövő júliustól további két százalékponttal csökken, ám csak akkor, ha a reálkereset-emelkedés meg­haladja a 6 százalékot. A felté­telek kiszámításához szüksé­ges képlet felülvizsgálatával a felek lehetővé tennék, hogy a járulékcsökkentést előbbre le­hessen hozni. A munkaadók régóta azért küzdenek, hogy ne csak fél évtől, hanem az év elejétől csökkenjen a terhük. Az állami cégek dolgozói 2017-2019 között átlagosan 30 százalékos bérfejlesztés­ben részesültek a 2017 elején megkötött hároméves bérmeg­állapodás szerint. Az érintett szakszervezetek már hetek­kel ezelőtt közös javaslatban rögzítették a legfontosabb cél­jaikat. Szerintük a korábbival megállapodásssal ellentétben a vasútnál, a Volánnál, a pos­tánál és a víziközmű cégeknél eltérő egyezségeket kell tető alá hozni. Előnyösnek tartják a többéves bérfelzárkóztatást arra, hogy a munkaerő meg­tartásával a közszolgáltatáso­kat biztonságosan fenn lehes­sen tartani. Nagyobb emelést a cégek önerőből nem tudnak végrehajtani, így az állam se­gítségére szorulhatnak. HÍREK Semmelweis a vonatokon ÉVFORDULÓ Stratégiai együtt­működési megállapodást írt alá tegnap a MÁV Zrt. és a megalapításának 250. évfor­dulóját ünneplő Semmelweis Egyetem. Ezután a Keleti pá­lyaudvaron felavatták a „Sem­melweis Egyetem - oktatás, kutatás, gyógyítás 250 éve az egészség szolgálatában” mot­tóval felmatricázott Taurus mozdonyt. A mozdony a Bu­­dapest-Hegyeshalom-Bécs, a Budapest-Sopron, a Buda­­pest-Szombathely, valamint a Budapest-Békéscsaba- Lőkösháza vonalon közleke­dik majd. Merkely Béla rektor méltatta az egyetem egykori hallgatója, Semmelweis Ignác munkásságát, kifejtve, egész életében két fontos város volt: Budapest és Bécs. MW Felfüggesztették az életbiztosítást STOP A Magyar Nemzeti Bank ideiglenesen felfüggesztet­te a szlovákiai Novis Biztosí­tó Sensum befektetési élet­­biztosításának magyarorszá­gi forgalmazását. A pozso­nyi székhelyű biztosító nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően határozta meg a teljesköltség-mutató értékét, valamint a termék egyes mö­göttes eszközalapjainak vár­ható teljesítményét. A bizto­sító nem köthet új Sensum­­szerződéseket, de köteles tel­jesíteni a már megkötött élet­­biztosításokból eredő szerző­déses kötelezettségeit. MW Szén-dioxid és gőz lehet a jövő benzine Jobban jár, aki vidéken vásárol karácsonyra Megdrágul a diós bejgli Kevesebb dió termett, felszöktek az árak Fotó: MW TECHNOLÓGIA Szén-dioxidból és vízből állít elő belső égésű motorok meghajtására alkal­mas üzemanyagot az a minta­állomás, amelyet a héten ad­tak át Németországban. Az új technológia a légkörből vonja ki a szükséges hozzávalókat, és a közlekedés mellett más iparágakat is forradalmasít­hat - állítják a kutatók. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) csupán egy miniatűr gyártósort állítottak össze, amely egy teherszállító konténerben is elfér. Bár na­ponta alig néhány liter üzem­anyag előállítására alkalmas, beindítását mégis áttörésnek tartják az e-üzemanyag, illet­ve a szén-dioxid-semleges és a szintetikus üzemanyag né­ven is emlegetett technológia történetében. Az állomáson megújuló energiaforrásokból nyert áram felhasználásával gyártanak folyékony üzem­anyagot, amelynek alapanya­ga az állomás körüli levegő­ből kivont szén-dioxid és gőz halmazállapotú víz. A KIT szakemberei a Ko­­pernikusz-projektek elneve­zésű energetikai tudományos fejlesztési program finanszí­rozásával a következő fejlesz­tési szakaszra is még csak a napi 100-200 litert célozzák meg, és csupán a berendezés harmadik generációja lesz ké­pes naponta legalább 1500 li­ter üzemanyag előállítására. Az új módszer előnye, hogy a légkörben felhalmozódott szén-dioxid mennyiségének növelése nélkül lehet hasz­nálni belső égésű motorokat, ami nagyban hozzájárulhat a klímaváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem sikeréhez. A kutatók számításai szerint a technológia nagyjából tíz év múlva lesz érett az ipari mére­tű üzemanyaggyártásra. MW Debrecen Budapest helyébe lépne HATÁROZAT Ha Budapesten nem épül meg, Debrecen be­fogadná a Magyar Innová­ció Házát és megrendezné a 2023. évi atlétikai világbaj­nokságot is - erről szándék­­nyilatkozatot fogadott el teg­nap a város közgyűlése. Papp László polgármester szerint ha Budapestnek nem szív­ügye ez a beruházás, „Deb­recen, az ország másik fővá­rosa prioritásként kezelheti ezt a lehetőséget”. Az előter­jesztéssel kapcsolatban utalt rá, hogy a Hajdú-Bihar me­gyei székhely jövője az inno­vatív, magas hozzáadott érté­ket képviselő iparágak fejlő­désére épül, ezért biztosítana a város megfelelő helyszínt a Magyar Innováció Házának megvalósításához. A közgyű­lés 30 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mel­lett fogadta el az előterjesz­tést. A testület 30 igen szavazat­tal, két tartózkodás mellett kinyilvánította azt a szán­dékát is, hogy közreműkö­dik a 2023. évi atlétikai vi­lágbajnokság lebonyolításá­ban, és kezdeményezi, hogy annak a helyszíne Debrecen legyen. Papp László emlékez­tetett rá, hogy a városban az elmúlt húsz évben különféle sportágakban több mint öt­ven nagy versenyt, köztük világ- és Európa-bajnokságo­­kat rendeztek meg sikeresen, így szakmailag és szervezeti­leg is felkészültek a vb-rende­­zésre. MW PIAC Az ünnepek közeledtével kezdődik a dió szezonja is, hi­szen sok karácsonyi étel alap­anyaga. Az idén mintegy 30 százalékkal kevesebb dió ter­mett, mint 2017-ben, és emiatt a duplájára nőtt a dió kilo­grammonkénti ára. A tavalyi drágulás oka egyértelműen a szélsőséges időjárás volt: a diófa nagy vízigényének nem kedvezett az aszályos nyár, míg a csapadékos május miatt különféle gombák és baktériu­mok pusztították a termést. Idén a tavalyihoz hasonlóan közepes mennyiségű dió ter­mett az országban, nagyjából 7-7,5 ezer tonna között volt a várható termésmennyiség, ez a tavalyihoz képest 10-15 szá­zalékkal kevesebb. A dió idén az előző évek átlagánál 10- 15 százalékkal többe kerül - mondta Apáti Ferenc, a Ma­gyar Zöldség-Gyümölcs Szak­maközi Szervezet és Termék­­tanács alelnpke. Hozzátette: az idei dió minősége kiváló, de a dióburokfúró légy éppen azokon a dunántúli ültetvé­nyeken károsította a termést, ahonnan a dióbél jelentős ré­sze származik. A dióbél termelői ára az el­múlt években kilogrammon­ként 1500-2000 forint között mozogtak, a fogyasztói ár pe­dig a minőségtől függően ki­logrammonként bruttó 2500- 4000 forint között alakult. Az osztályozott héjas dió ter­melői ára a szezon elején kilo­grammonként 700-900 forint volt. A dióbél piaca érdemben novemberben indult, az ára­kat az import mennyisége és ára is befolyásolja. Míg a hé­jas dió importja csekély meny­­nyiségű, addig dióbélből éven­te 1000-1500 tonna érkezik az országba, elsősorban a román és az ukrán piacról. Magyar­­országon a termőterület folya­matosan nő: míg tíz éve alig 3000 hektáron volt diófaül­tetvény, mára 7100 hektárra nőtt, és a dió termelési érté­ke évente 4-6 milliárd forin­tot tesz ki. A Hellovidek.hu körképe szerint egy kilogramm ha­zai tisztított diót a héten a fő­városi nagybani piacon 3650 forintért árulták, míg tavaly ilyenkor 3200 forint volt. lob­ban jár, aki vidéken vásárol, mert a szegedi és a debreceni nagybani piacon is csak 2500 forintba kerül. A fogyasz­tói piacokon is borsos árak­ra számíthatnak a vásárlók. A fővárosban a Vámház kör­úti piacon 3400, a Fehérvá­ri útin 3980 forintot kérnek egy kiló dióért, míg Szegeden a piacon 3800, Debrecenben pedig 3000 forintért kapható. A nagy áruházláncokban 4000-5000 forintos árral is találkozhatnak a vásárlók, és további drágulás jöhet. A ke­reskedők szerint az ünnepek­re akár 7000 forint is lehet a dió kilónkénti ára, és emiatt a karácsonyi bejgli is biztosan drágább lesz. MW A közlekedés mellett más iparágat is forradalmasíthat Fotó: MW

Next

/
Thumbnails
Contents