Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-26 / 274. szám

2019. NOVEMBER 26., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD Q Merkelen keresztül akarta megbuktatni a magyar biztosjelöltet Soros kudarcot vallott • • Soros Györgynek alapítványi hálózatának köszönhetően mindenhol vannak emberei Fotó: AFP Nemzetbiztonsági források szerint Soros György min­dent bevetett, hogy Magyar­­ország ne kaphassa meg a bővítési és szomszédságpo­litikai posztot az új Európai Bizottságban (EB). Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL November elején So­ros György felhívta telefonon a Német Külpolitikai Társa­ság (DGAP) elnökét, Daniela Schwarzert, és a bevándorlás­párti milliárdos azt kérte tőle, járjon közbe Angela Merkel né­met kancellárnál, hogy ne Vár­helyi Olivér kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfoli­ót az új bizottságban - értesült hazai nemzetbiztonsági for­rásból a Magyar Nemzet. A tőzsdespekuláns a beszél­getés során-azt hangoztatta, végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész kül­ső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztvise­lőt a kérdéses posztra. Soros mindezt azzal igyekezett alá­támasztani, hogy szerinte Or­bán Viktor magyar kormány­főnek túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel. Schwarzer magán a telefon­­híváson nem csodálkozott, mi­vel személyesen ismeri Sorost, és a milliárdos a DGAP egyik támogatója. A kérés ugyan­akkor meglepte őt, és próbál­ta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így mű­ködnek”. Közölte, hogy felhív-Az EU külügyminiszteri tanácsa elfogadta az új Európai Bizott­ság névsorát, amiben Várhelyi Olivér mint a bővítési portfolió­ra jelölt magyar biztos is szere­pel. Szijjártó Péter külgazdasá­gi és külügyminiszter elmond­ta, hogy az uniós tagországok külügyminisztereiből álló ta­nácsnak ezzel a döntésével ni még fel tudná a kancellárt, de az teljesen kizárt, hogy eny­­nyire direkt politikai tanácsot adjon neki. Soros György ne­hezen fogadta el az elutasí­véglegessé vált azon nemzet­közi bevándorláspárti erők tö­rekvéseinek kudarca, amelyek folyamatosan próbálták meg­akadályozni, hogy a magyar kormány jelöltje tölthesse be a bővítési biztosi portfoliót. Ezzel a döntéssel immáron biz­tossá vált, hogy a magyar biz­tos az új Európai Bizottság tást, és próbálta győzködni Schwarzert az ügy jelentősé­géről: A Magyar Nemzet infor­mációi szerint ennek ellenére a közbenjárás elmaradt, a ma­egyik legfontosabb pozícióját töltheti be, hiszen az Európai Unió bővítési politikája az egyik legfontosabb uniós politika, és az EU jövője szempontjából az egyik legnagyobb jelentősé­gű terület - közölte a minisz­ter. Az új bizottság a tervek sze­rint december 1-jén kezdi meg munkáját. gyár jelölt, Várhelyi Olivér pe­dig bővítési biztos lesz. A magyar kormány eredeti­leg Trócsányi László volt igaz­ságügyi minisztert jelölte az Ursula von der Leyen vezeté­se alatt megalakuló bizottság­ba, az ő személyét azonban - részben a Soros-hálózat vá­daskodásai alapján indult Ma­gyarország elleni uniós eljá­rások miatt - az Európai Par­lament (EP) jogi szakbizottsá­ga elutasította. Meghallgatása előtt, az esetleges kinevezése ellen nemcsak a balliberális EP-képviselők, hanem a Nyílt Társadalom Alapítványok tá­mogatási listáján szereplő ma­gyarországi Helsinki Bizott­ság is szót emelt. Soros nagyrészt az évtize­dek alatt kiépült alapítványi hálózatának köszönheti ere­jét. A hozzá köthető szerveze­tek karitatív és jogvédő álca alatt jelentek meg a rendszer­­váltás körüli években Kelet- Európa-szerte, de a világ gaz­dasági és politikai központjai­ban is vannak hídfőállásaik. Sorosnak az előző ciklusban több mint kétszáz szövetsége­se volt az Európai Parlament­ben. A milliárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi akk­­reditációval rendelkező lob­bistája van, akik szinte heten­te találkoztak a Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság képviselőivel. Szijjártó Péter: Besült a bevándorláspártiak fegyvere HÍREK Elhunyt Horváth János GYÁSZ Életének 99. évében, hétfő hajnalban elhunyt Hor­váth János volt fideszes or­szággyűlési képviselő. 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes ország­­gyűlési képviselő volt. A köz­gazdász végzettségű politi­kust 1944-ben a Gestapo le­tartóztatta, majd halálra ítél­ték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1947-ben koholt vádak alapján négy év kény­szermunkára ítélték. MW Vádat emeltek a kamionos ellen BEISMERÉS Bűnösnek vallot­ta magát illegális bevándor­lás elősegítésére szőtt ösz­­szeesküvésben hétfőn Lon­donban annak a bolgár rend­számú kamionnak a sofőrje, amelynek hűtőkonténerében október végén 39 vietnámi állampolgárt holtan találtak Anglia délkeleti részén. A 25 éves, észak-írországi illető­ségű Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, vala­mint embercsempészetre, il­legális bevándorlás elősegí­tésére és pénzmosásra szőtt összeesküvés címén emeltek vádat. MW Vangii: „Hongkong Kína része marad” Dobrev Klára a kereszténységtől retteg Reflexből kettős mérce Gyurcsányné a papok hatalmát vizionálta Fotó: Európai Parlament HONGKONG Helyi idő szerint hétfő reggel kilenc óráig a de­mokrata párti jelöltek a 18 ke­rületből 17-et megnyertek a hongkongi helyhatósági vá­lasztásokon. A kerületi bi­zottságok a 2015-ös választá­sok óta mind kormánypárti irányítás alatt álltak. A rész­vételi arány rekordot döntött: a szavazatra jogosultak 71,2 százaléka, 2,94 millió ember adta le voksát. Négy évvel ez­előtt a részvételi arány 47 szá­zalékos volt. A kerületi bizott­ságok ugyan helyi ügyekkel foglalkoznak, de a helyható­sági választások mérceként szolgáltak arra, hogy a lakos­ság milyen mértékben támo­gatja a kormányellenes tilta­kozásokat, illetve mennyire áll ki Carrie Lam kormányzó mellett. Hongkongban immár hat hónapja tart az a tüntetéshul­lám, amely a Peking-párti kor­mányzattal szembeni, általá­nos tiltakozássá szélesedett. A demonstrációkon a rendőr­ség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Mo­­lotov-koktélokkal és téglák­kal felfegyverzett tüntetők­kel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be. Peking továbbra is támogat­ja Carrie Lam hongkongi kor­mányzót - jelentette be a kí­nai külügyi szóvivő. Vang Ji, kínai külügyminiszter pedig Tokióban elmondta: akárhogy is alakuljon a helyzet, a külön­leges közigazgatási státusszal bíró város változatlanul Kína része marad. Hasonlóan vé­lekedett a japán miniszterel­nök is. Abe Sindzó azt mond­ta: Hongkong csak az „egy or­szág, két rendszer” elve men­tén maradhat sikeres. Az egy­kori brit gyarmat 1997-ben tért vissza Kínához, de úgy, hogy különleges jogai van­nak. MW lohannis újabb ciklusra államfő lesz BUKAREST A jelenlegi államfő nyerte a román elnökválasz­tás második fordulóját. Klaus lohannis újabb öt évig marad­hat hivatalában. Az előzetes eredmények szerint a jobbkö­zép párt jelöltje magabiztos győzelmet aratott vetélytársa, a volt szociáldemokrata kor­mányfő, Viorica Dancila fölött. Az IRES közvélemény-kuta­tó cég becslése alapján a hiva­talban lévő jobbközép, Nemze­ti Liberális Párti államelnök a szavazatok 66,5 százalékát, míg ellenfele, a szociáldemok­rata Dancila 33,5 százalékot szerzett vasárnap. Az urnazárás és az ered­ménybecslés közzététele után lohannis az európai, modern és normális Románia győzelme­ként értékelte, hogy az exit poll alapján a voksok kétharma­dát megszerezve aratott győ­zelmet. lohannis elsöprő győ­zelme azt jelenti, Dancilának nem csak hogy nem sikerült lefaragnia jelentős, tizenöt szá­zalékos hátrányát, de megszo­rongatni sem tudta a hivatal­ban lévő elnököt. A romániai megyék közül lohannis 37-ben győzedel­meskedett, Dancilanak csak öt ó-romániai megyében sike­rült megszereznie a szavaza­tok többségét. A magyar több­ségű székely megyékben alig szavaztak, a román diaszpóra részvételi aránya rekordot dön­tött. A több mint tízmillió sza­vazatból minden tizedik voks külföldről érkezett, 94 százalé­kuk Iohannist támogatta. MW BRÜSSZEL Keresztény funda­mentalizmustól retteg és a pa­pok korlátlan hatalmát vizi­onálta Dobrev Klára az Euró­pai Parlament (EP) szinte üres üléstermében. A DK EP-képvi­­selője múlt heti felszólalásá­ban arról beszélt, vallási fun­damentalisták akarnak ismét tiltani, beleszólni legszemé­lyesebb ügyeinkbe, beleszólni abba, hogy kit és hogyan sze­rethetünk, hogyan taníthat­juk a gyerekeinket. A Demokratikus Koalí­ció képviselőjének felszólalá­sa több sebből vérzik, kezd­ve azzal, hogy Európában val­lásszabadság van. - Sem Ma­gyarországon, sem Európában nem létezik olyan, hogy a ke­resztény vallást vagy tanítást ráerőszakolják bárkire, aki nem tartozik egyik keresz­tény felekezethez sem - mond­ta a Magyar Nemzetnek Törcsi Péter, az Alapjogokért Köz­pont kutatási igazgatója, aki leszögezte: a vallásszabadság, lelkiismereti szabadság alkot­mányosan rögzített jog az eu­rópai országokban. Ugyanak­kor - mint mondta - vallásül­dözés igenis van Európában, az viszont épp a keresztények kárára történik - fogalmazott Törcsi Péter. A másodfokú ítéletet megvál­toztatva a Kúria pénteken fel­mentette azokat az abortusz­párti aktivistákat, akik 2016. Gyurcsányné felszólalása feltehetően régi reflex, hiszen mind az ő, mind férje család­jában hagyomány a keresz­tények elleni fellépés, szavai a bolsevik kommunista idő­ket idézi - hangsúlyozta az elemző. - A DK mindig is be­lerúgott a keresztény egyház­ba. Emlékezzünk csak, Gyur­­csány Ferenc pár éve a papo­kat támadta, amiért a misebor elfogyasztása után autót ve­zethettek. Azaz a DK elnöke a papok feladatát korlátozta vol­na - idézte fel Törcsi Péter. Kitért arra is, hogy a vallási fundamentalizmus a keresz­tény felekezeteknél nem erő­szakot, hanem a Biblia szerin­április 10-én egy a lengyel nagykövetség előtt tartott tün­tetésen szentmisét imitálva „abortusztablettával” áldoztat­ti tanításhoz való ragaszko­dást jelenti.- Fontos emlékeztetni, hogy az iszlám fundamentalizmus­nak a migráció erősödésével Európában is rengeteg halálos áldozata van, a terrorszerve­zetek által elkövetett robban­tások, erőszakos támadások mögött az iszlám fundamenta­lizmus húzódik meg - mond­ta az elemző. Szerinte a DK és Dobrev ez utóbbit nem ismeri el, ehelyett a keresztényeket tá­madja, ami azt jelzi, hogy ha a DK nagyobb hatalomhoz jutna, azonnal lebontaná a kerítést, tömegével engedné be a mig­­ránsokat, akik között iszlám szélsőségesek is vannak. MW ták a jelenlévőket. A demonst­rációt a lengyel abortusztör­vény szigorítása ellen szervez­ték a külképviselet elé. Rendszeresek a tüntetők és a rendőrök összecsapásai Fotó: AFP Felmentették az abortuszpárti istenkáromlókat

Next

/
Thumbnails
Contents