Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-23 / 272. szám
2019. NOVEMBER 23., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD g A nap- és a szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év Félrevezető a zöld lobbi Évtizedekig álom marad a megújuló energiából nyert tömeges lakossági áramellátás Fotó: AFP Jól hangzik, hogy az összes áramot megújuló erőforrásokból nyerjük, de egyelőre nem valósítható meg. Részben azért, mert nincs rá pénz. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A kétségtelenül jól csengő' kijelentést, hogy az összes áramot megújulókból nyerjük, ritkán követi adatokkal alátámasztott magyarázat. Számoltak például a Nemzetközi Energiaügynökségnél (IEA), és arra jutottak, hogy ugyan lehetséges Magyarország teljes áramigényét megújuló alapú termelők segítségével fedezni, ám nem éppen triviális kihívásokkal kellene szembenézni. A kalkulációt legutóbb Varró László, a szervezet szakembere mutatta be az Energy Investment Forum 2019 nevű eseményen. Eszerint ha a jelenlegi fogyasztáshoz hasonlóan negyven terawattóra áramot szeretnénk előállítani a meglévő lehetőségeinkkel, és feltesszük, hogy egyenlő arányban osztjuk szét a termelést, akkor tizenhatezer focipályányi napelemre és huszonötezer focipályányi szélparkra lenne szükség. Emellett a teljes mezőgazdasági terület felén, 2,7 millió hektáron kellene energetikai célú növénytermesztést folytatni. A geotermikus energia kiaknázásához egy olimpiai medencényi forró vizet kellene átforgatni négypercenként. Mindazonáltal a szakértő a magyarországi napelemes kapacitások felívelését az egyik legjobb folyamatnak nevezte. Magyarországon időről időre felvetik azt is, hogy miért ne lehetne a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházás, Paks II költségeit megújulókba fektetni. - Ilyesmi kizárólag elméleti, papíron létező kérdés lehet, tekintettel arra, hogy az időjárásfüggő áramtermelők nem biztosítanak folyamatos és egyenletes ellátást, más a funkciójuk, mint az úgynevezett zsinórterméket előállító atomerőműveknek - hangsúlyozta a Magyar Nemzet által megkérdezett atomenergetikai szakértő. Hárfás Zsolt energetikai mérnök számításokkal is szolgált: ha a két új paksi blokk teljesítményét, 2400 megawattot (MW) szeretnénk napelemekkel pótolni, akkor közel 17 és fél ezer MW kapacitásra lenne szükség, és nagyjából 390 négyzetkilométerről, vagyis Debrecen területével szinte megegyező nagyságú alapterületről lenne szó. Ha szélerőművekkel szeretnénk kiváltani Paks Il-t, akkor a Balatonnál is nagyobb területre, 648 négyzetkilométerre lenne szükség a mérnök számításai szerint. Hárfás Zsolt hozzátette: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nap- és a szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év, így a két új paksi blokk 60 éves garantált üzemideje alatt kétszer-háromszor újra kellene építeni ezeket. Vagyis a beruházási költség Paks II mintegy 3700 milliárd forintos költségének többszöröse lenne. Gyakori érv a megújulok mellett az is, hogy szinte ingyen termelnek áramot. - Ha ez így lenne, akkor nem támogatta volna a német államkassza az ilyen erőművek működését csak idén 27,3 milliárd euróval (9067 milliárd forint) - hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. Hangsúlyozta azt is, hogy emellett egy berlini lakossági fogyasztó csaknem 108 forintot fizet kilowattóránként, míg egy budapesti 38 forintot. HÍREK Forradalmat ígér a Brexit Párt LONDON A bevándorlás számszerű korlátozását és „politikai forradalom” véghezvitelét ígéri pénteken ismertetett választási programjában a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt. A 23 oldalas, „Szerződés a néppel” címet viselő programban szerepel a brit parlament nem választott felső kamarája, a Lordok Háza felszámolásának terve is. A dokumentum szerint „tiszta brexitre” van szükség, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy nem kell a brit kilépés után tervezett átmeneti időszak sem. MW A külföldi románok már voksolnak BUKAREST Megnyitották a román külképviseletek által berendezett külföldi szavazóköröket, ezzel megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója. A külföldi voksolás megkönnyítését célzó, idén nyáron elfogadott törvény értelmében a külföldön tartózkodó román állampolgárok nemcsak a belföldi voksolásra kijelölt vasárnapi napon, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják voksukat. Számukra 835 szavazókört rendeztek be külföldön, csaknem kétszer annyit, mint a májusi európai parlamenti választáson, amikor hatalmas torlódás alakult ki egyes román külképviseleteken. MW Hazánknak adott igazat Strasbourg Állami imámképzés a németeknél Orbán: A magyar gazdaság védelme a feladat Nagy diplomáciai siker EU A strasbourgi Emberi logok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája két menedékkérő ügyében másodfokon megállapította, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak, és a tranzitzónában való elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába - nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter. Elmondta, hogy a két bangladesi férfit a Helsinki Bizottság képviselte. A kormány álláspontja szerint a jogi támadás mögött az áll, hogy a bevándorláspártiak továbbra is próbálják nyomás alatt tartani Magyarországot és lebontani a határvédelmet. Ennek fontos része a tranzitzóna, amely szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget az ország területére való legális belépéséhez és a menekültügyi eljárás elindításához. A tranzitzóna elleni politikai és jogi támadások folyamatosak - emelte ki. Az EJEB megállapította, hogy a kérelmezők önként léptek a tranzitzónába, jogosan tartották őket ott a hatóságok, és onnan szabadon visszatérhettek Szerbiába. Emellett a tranzitzónában történő elhelyezés körülményei tekintetében sem sérült az embertelen bánásmód tilalma. A Nagykamara döntésével az ügy vizsgálata jogerősen lezárult - tette hozzá. A miniszter felidézte, hogy Ilias és Ahmed, két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok a röszkei tranzitzónában helyezték el őket úgy, hogy Magyarország irányában nem tudtak továbbhaladni. Október 8-án a két férfi Szerbia irányában elhagyta a tranzitzónát. MW OSNABRÜCK Megkezdődik a muszlim hitszónokok, azaz imámok képzése a német állami felsőoktatásban, az első kísérleti projekt csütörtökön indul az osnabrücki egyetemen - írta a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című német lap. A beszámolóban kiemelték, hogy akadályozza a nem német származású muszlim hívők társadalmi beilleszkedését, ha vallási közösségeik vezetői nem ismerik a német nyelvet és kultúrát. Ezen a gondolaton alapul az évek óta formálódó állami imámképzés, amelynek első központja az osnabrücki egyetem iszlám teológiai intézete, ahol muzulmán tudósokat már korábban is képeztek. A NOZ értesülése szerint a szövetségi belügyi tárca 400 ezer eurót különített el 2020-as költségvetésében a program finanszírozására. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa határozottan támogatja az állami imámképzést, az országban mintegy 900 mecsetet fenntartó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója azonban elutasítja a kezdeményezést, a török állami vallásügyi hivatal irányítása alatt álló szervezet részéről a NOZ-nak azt mondták, hogy az imámok képzése szerintük nem a német állam feladata. A 83 milliós Németországban a legutóbbi, 2015-ös becslések szerint nagyjából 4,5 millió muszlim él. MW Varga Judit: A tranzitzóna nem számít fogva tartásnak Fotó: MTI A kormányfő szerint az eurózónában cudar állapotok vannak Fotó: MTI BUDAPEST A jövő év legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédéséhez gazdaságvédelmi akcióterv kell, ami adócsökkentésen alapulhat majd - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette: komoly csatákat kell majd vívni a növekedés fenntartásáért, amikor az eurózónában gazdasági zavarok lesznek. Kijelentette: az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát, a bevándorlással, valamint a gazdaság területén. Mint fogalmazott, az eurózóna területén cudar állapotok vannak, ott nehéz évek jönnek. Emiatt 2020 legfontosabb feladatának nevezte a magyar gazdaság eredményeinek megvédését, és Európa ellenfeleinek nevezte azokat a nem állami szereplőket, akik azért dolgoznak, hogy bevándorlókkal árasszák el Európát. A miniszterelnök az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte a bővítési Szükség van a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamatainak dinamizálására - hangsúlyozta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős tagjelöltje az Országgyűlés európai és szomszédságpolitikai biztosi pozíció elnyerését. A feladatcsomag érinti a migrációt, a biztonságot és például az energia szempontjait is - mutatott rá -, hiszen a magyar biztos foglalkozik majd a Kaukázussal, Azerbajdzsánnal is. Kijelentette: sosem fog nemzetközi pozíciókba olyan emügyek bizottságának meghallgatásán. A politikus elmondta: olyan javaslatot szeretne kidolgozni, amely alapján még a jövő évben, a zágrábi csúcs előtt megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával. bereket delegálni, akik nem jó hazafiak és ezt nem tudják összeegyeztetni a nemzetközi megbízatással. Leszögezte: a kettő nincs ellentétben egymással. Várhelyi Olivér is kiváló hazafi és jó európai. Donald Tusknak, az Európai Néppárt új vezetőjének álláspontját, miszerint a szabadságjogok nem áldozhatok fel a biztonság oltárán, úgy kommentálta: a Fidesz azt várja, hogy a Néppárt tisztázza nézeteit és terveit, mert amíg a magyar kormánypárt nem tudja, mire számítson, addig függőben tartja tagságát. Kijelentette: egy magyar kormányzópárt nem tartozhat egy olyan politikai közösséghez, amely bevándorláspárti. MW Várhelyi Olivér a bővítés pártján 4 I «
