Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-22 / 271. szám
2019. NOVEMBER 22., PENTEK SPORT 15 Marco Rossi nem ragaszkodik a válogatott kispadjához A harc itt már nem elég A szövetségi kapitány nem keres jól hangzó kifogásokat a walesi vereség magyarázatára Fotó: MW Marco Rossi szerint a magyar válogatott megpróbált harcolni Wales ellen, de olyan szintű játékosok ellen, mint Gareth Bale, Aaron Ramsey vagy Daniel James, ez kevés, labdarúgóink képességbeli hiányosságok miatt nem tudnak eredményesek lenni. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Hogyan tenne különbséget a védelem és a támadósor teljesítménye között?- Több játékosunk alulmúlta önmagát - nyilatkozta a walesiek elleni 2-0-s vereség után Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. - A támadósorban is voltak gondok, de a védők az első és a második gól előtt is nagyot hibáztak. Az első félidőben jobban játszottunk, megvolt a lehetőségünk, hogy gólt szerezzünk, Szoboszlai Dominik, majd Sallai Roland előtt is adódott helyzet, ezek azonban kimaradtak. A második félidőben csaknem két perc elteltével gólt kaptunk. A vége egyoldalú meccs lett, Wales teljesen megérdemelten győzött, megmutatta, milyen minőségű futballistái vannak, de ezt előzetesen is tudta mindenki. A játékosok megpróbáltak harcolni, csakhogy ez ezen a szinten nem elegendő.- Mit csinálna másképp, ha újrajátszanék a meccset?- Nehéz kérdés. Nyilván másként küldeném pályára a csapatot, hátha úgy jobb teljesítményt nyújtanánk. Próbáltam így is cserélni, ám nem volt változtatási lehetőségem a védelemben. Nehéz mit mondani, mert próbálkoztunk sok mindennel, de idegenben gyakrabban vannak gondjaink. Egy hónappal ezelőtt Horvátországban voltak hiányzóink - főleg a középpályán - ehhez képest a védelemben jöttek ki a hibák. Most fizikailag nagyon szenvedtünk. Talán, ha Willi Orbán játszik, el tudtuk volna ezt kerülni... Talán ha így, talán ha úgy... Nem keresek kifogásokat, vereséget szenvedtünk.- Hogyan látja a jövőt? Érez elegendő erőt magában a folytatáshoz, vannak a tervei az előrelépéshez?- A Horvátország és a Wales elleni meccsek megmutatták, hogy kétarcú a csapatunk, és ez a kettő teljesen különböző játékot jelent. Nem tudom, hogy ennek pszichés okai vannak-e. Nehezen találom a magyarázatot. Jelen pillanatban képességbeli hiányosságaink vannak, ezt egyértelműen ki kell jelenteni, és mindenkinek ennek alapján kell megítélnie a válogatott teljesítményét. Lehet ragozni, de az ellenfélnél Gareth Bale a Real Madridban, Aaron Ramsey a Juventusban, Daniel James a Manchester Unitedben játszik. Technikai és taktikai szempontból is képesek a játékosaink fölé nőni. Ha folytatjuk a közös munkát, képesek lehetünk felvenni a harcot a hasonló játékosokból álló csapatokkal. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ehhez fejlődnünk kell. Az első félidő még rendben volt, a másodikban impotens lett a játékunk. Tisztelem, hogy a szövetség elnöke, Csányi Sándor a bizalmáról biztosított, ettől függetlenül azonnal lemondok, ha erről van szó, ha van olyan, aki úgy gondolja, hogy nélkülem jobb teljesítményre képes a csapat. Ez nem probléma, nekem ez nem pénzkérdés.- Meglepte a walesiek játéka? Mi jelentette a különbséget a budapesti győztes mérkőzéshez képest?- Úgy hiszem, még nem szerepeltünk idegenben enynyi ember és ilyen hangos szurkolótábor előtt. Nagyszerű hangulatban játszhattunk, és csalódás, hogy a játékosaim megijedtek ettől. Élveznünk kellett volna a helyzetet.- Mit mondott a csapatnak az öltözőben a meccs után?- Semmit sem mondtam... Nemcsak túrázókként, hanem a Giro d’ltalia előhírnökeiként is tekernek Továbbhalad a rózsaszín karaván KERÉKPÁR A rózsaszín karaván - így is nevezhetnék magukat. A Giro d’ltalia Nagy Rajt népszerűsítő túrák célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az olasz körverseny jövő májusi, magyarországi rajtjára és első három szakaszára, s nem is tehetnék ezt hatásosabban, mint a győzteseknek járó rózsaszín trikóban! Egy ilyen feltűnő, egységes karaván láttán ugyanis mindenki felkapja a fejét - nem véletlenül választották ezt a megoldást a Giro Superior túrák szervezői. Csapatszerelésben egyszerű túrázóknak tarthatnák őket, így viszont mindenki tudja, hogy a Giro előhírnökei. Az első túra iránt is nagy volt az érdeklődés, pedig akkor még mindenki ugyanazt az útvonalat teljesítette, így nehéz volt megoldani, hogy a tudásszintek találkozzanak egymással. A most szombati, második túrán azonban már kijelölnek egy 30 kilométeres és egy 60 kilométeres távot is, így a hobbikerékpárosok és a profik egyaránt megtalálhatják a nekik való kihívást. „A szervezés nem gond, hiszen van országúti és mountain bike csapatunk is, így nagyon sok a túrára fogható bringás, ráadásul egy ilyen kezdeményezéshez a szülők is örömmel csatlakoznak, kísérettel pedig a többiek is szívesebben engedik el a gyerekeket - nyilatkozta Sós Sándor, az Újbuda Superior Mountain Bike SE vezetője. - Az első túrára körülbelül ötvenen gyűltünk össze, pedig elsőre nehéz volt megoldani, hogy a tudásszintek találkozzanak. Most szombaton már kijelölünk egy harminc és egy hatvan kilométeres távot is: az előbbin a szülők és a gyerekek, utóbbin a profik tekerhetnek majd, hogy legyen azért sportértéke is az eseménynek. A végén azután mindannyian találkozunk egy cukrászdában, s átbeszéljük a nap eseményeit.” Sós Sándor megerősítette, a rózsaszín trikós karaván meglehetősen feltűnő, ráadásul javítja a közlekedési morált, hiszen az autósok is jobban figyelnek a szemnek szokatlan színben pompázó csapatra. Sokan már eleve összefüggésbe hozzák a Giróval a túrázókat, mások kérdeznek, és a fejükhöz kapnak, hogy ja, igen, már hallottak róla, hogy hazánkba látogat a világ egyik leghíresebb országúti kerékpárversenye. És éppen ez a cél. A Giro d’Italia magyarországi rajtja már eddig is jó néhány kaput nyitott meg a magyar kerékpársport előtt, s teljesen bizonyos, hogy a hazai profikon kívül a hobbikerékpárosok is profitálnak belőle, nem beszélve a rengeteg szurkolóról, akik a világ legjobb csapatait és a világ legnagyszerűbb bringásait láthatják kiélezett harc közben. Országimázs szempontjából is kiemelkedő a Giro, hiszen gyönyörű fővárosunk, és hazánk szemet gyönyörködtető tájai kerülnek majd a középpontba május közepén a televízió-közvetítésekben, úgy is fogalmazhatunk, néhány napig ránk figyel majd a (kerékpárosjvilág. Ám addig is a lehető legtöbb eszközzel szeretnék felhívni a szervezők a figyelmet a nagy hagyományokra visszatekintő viadalra. Ennek jegyében a következő Giro Superior túra november 23-án, szombaton „rajtol” Biatorbágyról (az első körforgalomnál találkozik a csapat), s bárki csatlakozhat a rövidebb, illetve a hosszabb távra is. Bővebb információk: https://www.facebook.com/ ujbudamtbse/. MW A következő hazai Giro Superior túra november 23-án, szombaton rajtol Biatorbágyról, a csapathoz bárki csatlakozhat Fotó: Facebook JEGYZET Különleges, megosztó? Petri k József jegyzet@mediaworks.hu A klubfutball eheti szenzációja, hogy Jósé Mourinho viszszatért Londonba. Igaz, nem a Stamford Bridge-re, egykori sikerei színhelyére, a Chelsea-hez, hanem kicsit arrébb, a White Hart Lanere, a Tottenham gárdájához. Mourinhóról sok minden mondható, de hogy nem egy átlagos edző átlagos kvalitásokkal, és nem egy átlagos pali, az biztos. Az angol fővárosban szerzett beceneve is erre utal, miszerint ő a különleges egy, azaz a „The Special One”. A Chelsea-nél eltöltött két időszaka eredményeivel rá is szolgált erre a titulusra. Egyelőre úgy tűnik, a dél-londoni alakulatnak hosszú ideig ő marad a legsikeresebb menedzsere. Persze Jósénak az előéletét sem kell szégyellnie, hiszen előző székhelyén, Portóban mindent megnyert, mielőtt a ködös Albionba költözött. Az első londoni évek után az olasz Internazionaléval is ezt tette, majd a spanyol Real Madridnál és a szintén angol Manchester Unitednél sem vallott szégyent. Ám valami mégsem volt kellően gömbölyű körülötte, mert az Old Traffordról, ha nem is zajosan, de csak távoznia kellett... Mourinho bizonyára különleges, de legalább ennyire megosztó is. A nemzetközi futballtársadalom fele utálja, a másik fele rajong érte. Aktuális csapatainak szurkolói is így voltak vele. Bennem él egy kép róla, amikor még az Inter edzőjeként végighőbörgött egy bajnoki mérkőzést. Mindenkit zaklatott, vegzált. A játékvezetőt, az asszisztensét, a pálya szélén árválkodó negyedik bírót. Erre a viselkedésre mondják, hogy még az élő fába is belekötött. Végül az akkor halványan teljesítő milánói kék-feketék, ha nehezen is, de legyűrték ellenfelüket. Mourinhónak ugyanis sikerült saját játékosait is kizökkentenie a fásultságukból, tompaságukból. Arról nem is szólva, hogy a meccsvégi sajtótájékoztatón egyetlen újságíró sem foglalkozott azzal, hogy egyik vagy másik Inter-játékos miért is focizott olyan pocsékul, lelketlenül. Csak a Mourinho által gerjesztett partvonali balhéról zajlott a diskurzus. Bármilyen hihetetlen, de a portugál szakember így védte meg labdarúgóit a kellemetlen kritikáktól. Róla egyébként is elmondható, saját futballistáit, egy-két kivételtől eltekintve - nyilvánosan - sohasem pocskondiázta. Erre a sorsközösségre minden bizonnyal a Tottenham játékosai is számíthatnak. Nekem azért mégis van némi fenntartásom vele kapcsolatban. A londoni gárda gyakran igencsak szépen játszó együttes. Szerintem Mourinho első és utolsó látványosan is focizó alakulata azonban a Porto volt, annak pedig már tizenöt éve.
