Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-22 / 271. szám
4, MEGYEI KÖRKÉP 2019. NOVEMBER 22., PÉNTEK HÍREK Minimális a díj az első órában SZEKSZÁRD A harminc forintos díj megfizetésével egy óra tizenöt percig lehet parkolni a megyei kórház főbejáratánál található parkolóban, írja a Szekszárd.hu. A parkolót egyébként a kettes díjzónára érvényes tarifa megfizetése mellett lehet használni. A városi honlap tájékoztatása szerint ebben a parkolóban úgy két évvel ezelőtt, még 2017. augusztus 1-jén módosult a parkolás rendje. Erre azért volt szükség, mert megváltozott a parkolási rend az egészségügyi intézmény területén is, másrészt az ingyenesség miatt sokan egész napos parkolásra használták a területet. Az erről szóló határozati javaslatot, és a közterületi parkolók üzemeltetéséről és a parkolási díjakról szóló önkormányzati rendeletet egyhangú döntéssel módosította akkor a szekszárdi közgyűlés. A módosítás nyomán megszűnt az ingyenes, egész napos parkolási lehetőség. Azonban egy óra ingyenes parkolásra ezentúl is lehetőség van, ha az autósok megfizetnek egy minimális, harminc forint per alkalom díjat. TN Kenyérosztás a templomban SZEKSZÁRD Árpádházi Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódóan a Karitász önkénteseiért tartottak szentmisét a Belvárosi Katolikus templomban - tájékoztatta lapunkat Kovács Jánosné, a szeretetszolgálat szekszárdi vezetője. Mint ismertette, a szertartás keretében az önkéntesek megújították ígéretüket a szolgálatuk további önzetlen végzésére. Ezt követően Petkó Tamás plébános megáldotta a Szt. Erzsébet-kenyereket. Az atya beszélt a szeretetszolgálat fontosságáról és megköszönte az önkéntesek munkáját. B. M. Körbekerítik a temetőt Szokolyban NAGYSZ0K0LY Az önkormányzat a Magyar Falu Programban nyertes pályázatának köszönhetően a település a jövő héten kapja meg az orvosi munkához szükséges eszközöket, emellett hamarosan játszóeszközöket telepítenek a gyerekeknek a helyi óvoda udvarába. Minderről Bors Bálint polgármester tájékoztatta lapunkat. Elmondta még, hogy a református temető körbekerítése is hamarosan megkezdődik, ami szintén egy nyertes pályázatnak köszönhető, amelyet a Református Egyházközség adott be a Magyar Falu Program kiírására. B. M. Az Üj-Zélandon gyűjtött emlékeket, képeket, fotókat mutatták be a paksi kiállításon Fotó: Molnár Gyula Munkája szólította a távoli országba a családfőt Új-Zéland többféle arcát is megmutatta Kedves, barátságos emberek lakják Új-Zélandot Sidló Tibor és felesége, Nóra tapasztalata alapján. A Pakson élő házaspár három évet töltött a szigetországban. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu PAKS Több egzotikus országot bejárva Paksot választotta életútja újabb állomásának a Sidló házaspár. A férj, Tibor egy nemzetközi konzulens cégnél dolgozott, amikor megbízást kapott a társaság új-zélandi irodájánál, így 2011-ben a déli országba költöztek művésztanár feleségével, Nórával. Másfél évet töltöttek Új-Zéland északi szigetén, aztán másfelet a délin. Bejárták az egész szigetországot, megismerték több arcát. Sidló Tibor elmondta, hogy az északi sziget trópusibb, míg a szívéhez közelebb álló déli hegyvidékes, változatosabb képet mutat. Persze nemcsak a környezetet, a kultúrát is megismerték. - Az őslakosok a maorik, akiktől a fehér ember csak bérli az országot, és a két eltérő kultúra között még most is vannak feszültségek - mesélte Tibor, hozzátéve, hogy egy alkalommal a maorik erőt sugárzó törzsi táncát, a hakát is láthatták. Arról is beszélt, hogy a britek az 1800-as években kötöttek kereskedelmi megállapodást a maori törzsfőkkel, ennek révén Új-Zéland a brit gyarmatbirodalom részévé vált, és lehetőség nyílt az európaiak földfoglalásaira. Az ország területe majdnem háromszor nagyobb, mint Magyarországé, a lakosságszám viszont feleannyi. Az egy főre eső birkák száma tíz, ugyanis 16 ezer birkafarm van Új-Zélandon, és ők a világ első számú birkaexportőrei. Az ott élőkről Sidló Tibor elmondta, hogy az emberek nagyon barátságosak, kedvesek, befogadóak, amit kevés ország-Szeretnek Pakson élni, kedvesnek találják az embereket ban tapasztalt, pedig munkája révén a világ számos táján megfordult, például Ausztráliában, Japánban és Indonéziában is. A házaspár első gyermeke Új-Zélandon született, és mint mondták, nem volt egyszerű így belekezdeni a szülőségbe. Amikor Tibor munkahelye megszűnt, egyértelmű volt, hogy hazaköltöznek. A férfi szerint sorsszerűén alakult így az életük, ugyanis a nagypapája, akitől a fotózás iránti szeretetét örökölte, nem láthatta a dédunokáját, ám a hazatérésük után erre még volt módja, majd nem sokkal később elhunyt. Ám még ekkor sem Magyarországon folytatták az életüket, hanem Angliában töltöttek két évet, ahol Tibor ismét egy bányászati konzulens cégnél dolgozott, ahol többek között orosz, kirgiz és kazah bányák vizes problémáival foglalkozott. Itt nem igazán találták meg a számításukat, Paks II. viszont remek lehetőségként kínálkozott, így 2017- ben a városba költöztek. Tibor hidrogeológusként dolgozik a cégnél. Azt mondta, szeretnek Pakson élni, kedvesnek találják az embereket. Második gyermekük pedig már itt született, de nem kizárt, hogy egy nyaralás alkalmával neki is megmutatják Új-Zélandot. Nemrégiben a házaspár egy tárlaton mutatta be ott gyűjtött emlékeiket. Tibort a nagypapája tanította fotózni és fertőzte meg a természet iránti szeretettel, ez köszönt vissza a Csengey Dénes Kulturális Központban kiállított negyven fotón is. Művésztanár felesége nem először állított ki, ezúttal akvarellel készített maori harci maszkokat láthattak tőle az érdeklődők. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Konyhaművészeti finomságok várták a fáradt felvonulókat Színes aparhanti Márton-nap APARHANT Színek, ízek és gyermekmosolyok tették emlékezetessé az aparhanti iskola Márton-napi ünnepségét. Amreinné Vargyas Orsolya szervező pedagógus elmondta, hogy példás összefogás jellemezte a rendezvényt. A szülők is kivették részüket az ünnepi asztal megtérítéséhez szükséges eszközök beszerzéséből, az ételek alapanyagainak megvásárlásából, a vendégek fogadásából. Az iskola a jeles napra nemcsak a hagyományhoz kapcsolódó díszeket készített és alkalomhoz illő műsort mutatott be, hanem tökfaragó és lampionkészítő versenyt is meg-Az iskolai Márton-nap községi rendezvénnyé vált Beküldött kép hirdetett. A zsűri negyvenkét alkotást értékelt. Maga a rendezvény, melyen nagy számban megjelentek a helybeliek is, az óvodások verseivel, dalaival kezdődött, ezt követte az iskolások műsora. A lampionkészítés eredményhirdetése után a faluba indultak a lámpás felvonulók. A menet mintegy fél óra elteltével érkezett vissza az iskolába, ahol már terített asztalok kínálták finomságaikat. A lakomán nagy keletje volt a sült libahúsnak, a ludaskásának, a libamájnak, de a libazsíros kenyérnek is. Az ételsor, lelkes támogatóknak köszönhetően desszerttel zárult. Sz. Á. Foltvarrók munkáiból nyílt kiállítás Tamásiban TAMÁSI A Foltkovácsok nevű helyi foltvarró csoport tagjainak munkáiból nyílt kiállítás szerdán, a Tamási Galériában. A csoport vezetője Mészárosné Gerda Anikó, tagjai pedig Hegedűs Renáta, Huszka Istvánná, Kocsis Anita, Pálinkás Klára, Róka Józsefné, Smátrola Tímea, Szita Gyuláné és Törő Péterné. A megnyitón a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Akusztikus Kamaraegyüttes elnevezésű zenekara adta a jó hangulatot. A tárlaton faliképek, köztük egy nagyobb közös alkotás, valamint takarók, táskák, párnák láthatóak, kötetlen témában. Haás Mária, a galéria munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy két foltvarró csoport működik Tamásiban, a Foltkovácsok mellett a Rongyhegesztők elnevezésű csapat, amelynek egyik tagja, Bordásné Nyitrai Márta nyitotta meg a szerdai kiállítást. B. M. A megnyitóünnepség egyik pillanata Beküldött kép AVizsolyi Bibliáról szólt az előadás MEDINA A Medinai Református Leányegyházközség egy nyertes pályázatnak köszönhetően egyházi-kulturális programsorozatot indított el. Mint arról Révai Lilla Irén, egyházi közösségszervező tájékoztatott, az első hivatalos előadás témájaként a 429 éves Vizsolyi Bibliát választották, amelyről dr. Szabó András irodalomtörténész beszélt. Bognár Cecil Gyula, a Magyar Kultúra Lovagja tárogatóval színesítette a programot és a bibliafordító Károlyi Gáspár tiszteletére írt Reményik Sándor: „A fordító” című versét is elszavalta. Simon István nyugalmazott lelkipásztor pedig a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából a kicsiny gyülekezetnek írt versét olvasta fel. A Vizsolyi Biblia az első teljes, magyar nyelvű fordítású Biblia, a legtöbbször kiadott magyar könyv, a 16. századi nyomdászat csúcsteljesítménye, továbbá a magyar történelem egyik legbecsesebb műkincse. Az egyetlen protestáns Hungarikumként a nemzeti és kulturális örökségek sorát is gyarapítja, valamint nyomda-vallás-nyelv és művelődéstörténeti jelentőséggel bír. TN
