Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-20 / 269. szám

2019. NOVEMBER 20., SZERDA SPORT 15 Luis Enrique visszatér a spanyol válogatott kispadjára Sírva búcsúzott a kapitány Tegnapra már csaknem min den kérdőjel kiegyenese­dett az Európa-bajnoki se­lejtezőkön, csupán a lap­zártánk után befejeződött Wales-Magyarország- és Szlovákia-Azerbajdzsán­­mérkőzések döntöttek még egy egyenesen kijutó csa­patról. A hétfő esti találko­zók sok gólt hoztak, és két edző is elbúcsúzott a játé­kosaitól, meglepő módon ugyanannak a találkozónak a két kapitánya köszönt el. Pajor-Gyulai László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Izgalmas kérdé­sek csak a D jelű csoportban maradtak a hétfői játéknapra. Itt Svájc, Írország és Dánia is reménykedhetett a továbbju­tásban, bár Svájcét akár borí­tékolni is lehetett, hiszen Gib­raltár vendége volt. A helvé­tek 6-1-re nyertek idegenben, és ezzel csoportelsőként vál­tak a jövő nyári Európa-baj­­nokság biztos résztvevőivé. A másik két aspiráns egymás ellen játszott Dublinban, az íreknek csak a győzelem hoz­hatott üdvösséget, a dánoknak ehhez elegendő volt a döntet­len, és az 1-1-es végeredmény így őket repítette a kontinens­­torna mezőnyébe, Írország pe­dig a pótselejtezők pénteki sor­solását várja. Ezzel csak egyetlen hely ma­radt üresen Magyarország, Wales vagy Szlovákia számá­ra - ez lapzártánk után dőlt el. Hétfőn a többi csoportban a to­vábbjutást tekintve tét nélkül léptek pályára a csapatok, és a nyolc mérkőzésen összesen 36 gól született, amely kiváló, 4,5-es átlagot jelent. Ez első­sorban az olaszoknak köszön­hető, akik egymaguk kilenc­szer találtak az áldozati bárány Roberto Moreno spanyol szövetségi kapitány meglepetésszerűen elhagyta a pályát Fotó: AFP Eb-résztvevők A jövő évi Európa-bajnokságon •biztosan ott lesz Anglia, Auszt­ria, Belgium, Csehország, Dá­nia, Finnország, Franciaor­szág, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország, Por­tugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Uk­rajna, valamint a fennmara­dó egy helyre Magyarország, Wales vagy Szlovákia. A teg­nap esti mérkőzések előtt a 16-ból 14 már megvolt a Nemzetek Ligája alapján pót­selejtezős válogatottak kö­zül: Izland, Bosznia-Hercegovi­na, Írország, Skócia, Norvégia, Szerbia, Grúzia, Észak-Mace­­dónia, Koszovó, Fehéroroszor­szág, Észak-írország, Bulgária, Izrael és Románia. szerepét betöltő örmények ka­pujába - egy becsületgóllal ők is hozzájárultak a bő termés­hez a taljánok találatain rá­adásul hét játékos osztozott. Olaszország százszázalékosan zárta a selejtezőket, története során ez először sikerült neki. A spanyolok a tíz meccsükön összesen négy pontot vesztet­tek, és roppant eredményesek voltak, az utóbbi hat meccsü­kön Roberto Moreno irányítá­sával kereken hússzor mattol­ták a soros ellenfelek védel­meit. Nyilván ez és a biztos csoportelsőség okozta a játé­kosok meglepődését, amikor a románok hétfői 5-0-s kiütése után Moreno könnyes szem­mel elköszönt tőlük, bejelent­ve, hogy nem folytatja a mun­kát szövetségi kapitányként. A Marca „Teljes válság” cím­mel jelent meg, a 42 éves ka­talán edző pedig nem nyilat­kozott a sajtónak. Az eset hát­terében az áll, hogy az Eb-n ismét Luis Enrique ül majd a spanyol válogatott kispad­­ján. Ő a nyár elején mondott le váratlanul a posztjáról, de mindenki megértette az okát, amikor két hónap múlva a 9 éves kislánya elhunyt. Rober­to Moreno akkor jelezte, hogy ha Enrique készen áll a vissza­térésre, örömmel átadja neki a helyét, és most ez történik, le­számítva azt, hogy annyira azért mégsem örül neki. Nem vetette szét az öröm a másik öltözőt sem a madridi Estadio Wanda Metropolitanó­­ban. A románok az ötgólos ve­reség után több megértéssel fo­gadták, hogy az ő szövetségi ka­pitányuk, Cosmin Conta is le­mondott. Románia vele a kispa­­don az F csoportban csupán ne­gyedik lett, és a kapitányt nem­csak az eredménytelenség mi­att támadták, hanem azért is, mert több játékosával össze­veszett, a kisvárdai Gheorghe Grozav rendszeres behívását is kritizálták, valamint vádolták azzal is, hogy a keret kialakítá­sánál előnyben részesített egy bizonyos ügynökséghez tartozó játékosokat. Végül egy magyar vonatko­zású információ: Bosznia-Her­cegovina 3-0-ra nyert Liech­tensteinben, és a bosnyákok el­ső gólját a ferencvárosi Eldar Civic, a másik kettőt pedig a fe­hérvári Armin Hodzic szerezte. Zele Dorina szerint időben jött az amszterdami pofon az Eb-selejtezőkön Zele Dorina: Fontos volt a szlovákok elleni győzelem Fotó: MTI KOSÁRLABDA A női kosárlabda­válogatott magasbedobójának, Zele Dorinának a hollandiai vesztes Eb-selejtező után volt némi hiányérzete, de a szlová­kok elleni győzelem alkalmá­val vasárnap sikerült jóval töb­bet betennie a közösbe.- Úgy ébredtek fel vasárnap reggel, hogy ide nekünk az oroszlánt is?- Igen, de némi fáradtságot azért éreztünk. Ezt mindenki­nek sikerült félretennie, tud­tuk, hogy hosszú nap lesz, ám azt is, mennyire fontos a győ­zelem - felelte Zele Dorina, aki a szlovákok elleni Európa-baj­noki selejtezőn 17 ponttal vet­te ki a részét a magyar váloga­tott 73-59-es sikeréből.- A második negyedben szer­zett kosaraival nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy megforduljon a mérkőzés. Véletlenül alakult így, vagy eleve fontos szerepet szánt önnek a szakmai stáb?- Az előzetes megbeszélések alapján védekezésben kaptam feladatokat, amelyeket igyekez­tem megvalósítani. Hogy a tá­madás ilyen jól sikerült, ahhoz a többiek segítsége is kellett.- Nagyon sokszor próbálkoztak kintről a szlovákok. Rákénysze­rültek erre, vagy ezt érezték a nyerő taktikának?- Azt nem tudom, hogyan készültek és mi volt a tervük, nyilván csak külső dobással nem lehet mérkőzést nyerni, ezért igyekeztünk a belső te­rületeket védeni. Tudtuk, hogy nagyon gyors és nagyon jól egy-egyező mezőnyjátékosaik vannak, inkább arra fókuszál­tunk, hogy őket megállítsuk.- Vasárnap elszántabbaknak tűntek, mint a hollandiai vere­ség alkalmával. Jól jött a figyel­meztető pofon?- Mindenképp idejében jött, hiszen még javíthatunk, csak­hogy rosszul is elsülhet, szó­val nem lehet meghatározni, jó volt-e vagy rossz.- Csapatunk legyőzésével a hollandok is bejelentkeztek a továbbjutásra?- Mi is vastagon benne vol­tunk abban a vereségben, ha ki­csivel okosabban és jobban ját­szunk, nem úgy alakul az a mér­kőzés, nem hagyjuk őket lendü­letbe jönni, akkor nem erről be­szélgetnénk most. Egyébként nem rossz csapat a holland, és rajta kívül több másik feltörek­vő együttesnek is lehet esélye, hogy megmutassa magát a kö­vetkező Európa-bajnokságon.- Mitől bénultak meg Amszter­damban a jól sikerült első ne­gyed után?- A második negyed köze­péig már szinte mindenki pá­lyára lépett, de nemigen talál­tuk az összhangot, ami vasár­nap megvolt.- Tehát szerencsésebb volt, hogy a szlovákok ellen keve­sebb játékost rotált Székely Norbert szövetségi kapitány?- Utólag könnyű azt monda­ni, hogy igen. Szerintem a ti­zenkettes keretből bárki pá­lyára kerül, meg tudja oldani, amit rábíznak. Inkább a fele­lősségvállalásra helyezném a hangsúlyt, mindenkinek fel kell nőnie ehhez a feladathoz, és megtalálni a húzóembere­ket, akik a nehéz szituációk­ban villantanak. Megfiatalí­tott válogatottunk van, egyelő­re az út elején járunk.- A keretben ön az egyik leg­rutinosabb játékos, huszonhét éves. Változtatott a felfogásán, a hozzáállásán, hogy az időseb­bek közé tartozik?- A hollandiai mérkőzés után volt némi hiányérzetem. Eddig nem az volt a szerepem a válogatottban, hogy elő kellett volna lépnem, hanem a pádról beszállva, a háttérből tettem hozzá a magamét. Kicsit el vol­tam keseredve, mert úgy érez­tem, már többet kellene bele­raknom a közösbe, ezen tehát változtatni akartam. Szeren­csére most sikerült!- Egy évig nem játszanak tét­mérkőzést - miként éli ezt meg?- Alkalmazkodni kell a hely­zethez. Soknak tűnik, de nyá­ron is biztosan lesz lehetősé­günk felkészülni, összeszokot­­tabbá válni, úgyhogy nem ne­gatívumként fogom fel, hanem teljesítendő feladatként. Győri Ferenc A fejfájás titka Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu A labdarúgás népszerűsége tagadhatatlan. Szeretjük a fo­cit. Milliárdszámra találunk szurkolókat szerte a világon. A pályák lelátóin, a tévé előtt otthon vagy a kocsmában, az emberiség jelentékeny része nézi a meccseket. Ha nem ta­lálnánk benne örömet, alig­ha pazarolnánk az időt ilyes­mire. Időnként megpróbál­ják megfejteni, hogy mi a tit­ka a focinak, miért vagyunk úgy oda érte. Nem veszem a bátorságot, hogy viselkedés­­tani, lélektani, kulturális és szociológiai mélységekbe bo­csátkozzam alá, mert csak a sikertelenség biztos remé­nyében fejeli az ember a ti­zenegyest. Abban azért talán kiegyez­hetünk az olvasóval, hogy a futball számos olyan sajátos­sággal bír, ami egyértelműen magyarázza a hozzá fűződő erős érzelmeinket. A játék­­szabályok elég érthetőek, a játékban elérhető maximális tempó is befogadható a néző­nek, aki örömmel konstatál­hatja, hogy a pálya mérete és a játékosok száma ügyesen lett kikalkulálva ehhez. Néző és játékos egyaránt örömmel fogadja, hogy a test test elleni küzdelem alapesetben nem gátja a meccs folyamatossá­gának. Mint minden okos szabályrendszerrel, úgy a futballéval is vissza lehet él­ni persze. A labda helyett a baba rugdosása például lehet taktikai elem, de a szurkolók jóindulatának megnyerésére öngyilkos stratégia. Szeretjük a focit, mert nem kisasszonysport. Sze­retjük, mert fegyelmet köve­tel ugyan a csapatoktól, de az igazi spílerek egyéni képes­ségeinek megcsillogtatásá­­ra is lehetőséget ad. Nem fe­ledkezhetünk meg arról sem, hogy a futballpálya mint já­téktér igazi színház is. Elég, ha csak a gólörömhöz kap­csolódó nagyjeleneteket vesz­­szük számításba. Nem is be­szélve a színészkedésről, a szimulált fájdalom megjele­nítéséről. Azt hiszem, nincs még egy sportág, amelynek a drámaiságát annyi ok nél­küli fetrengés fokozná. Van egy titok a futballban, ami ott lappang a műkínlódások mögött. Kihüvelyezhetetlen, hogy miért mindig a fejüket fogják a sérültet játszó focis­ták. Megrúgják a lábukat, el­fekszenek, és jól láthatóan fáj a fejük. Sérülés esetén más sportágakban és a civil életben egyaránt a fájó test­részhez kap mindenki. MUyen rendezői elképze­lésre, müyen színitanodai képzésre alapozódik a szi­mulálok színészi eszköztá­ra? Lehetséges, hogy a mű­esésekkel együtt sajátítják el a fájdalmas fejfogást az ifjú játékosok? Persze lehet, hogy pusztán egyezményes jel ez, a pályán zajló kommuniká­ció része. A szakvezető és az orvos megnyugtatására szol­gál, ha a focista összerogy, és nem létező fájdalmában a fejéhez kap: semmi pánik, mester, jól vagyok, mindjárt játszhatunk tovább. I Másodszorra már meglett az összhang

Next

/
Thumbnails
Contents