Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-20 / 269. szám

2019. NOVEMBER 20., SZERDA GAZDASÁG 7 Quaestor-ügy: kimondták a cégvezető felelősségét Mindenkinek hasznos lehet a készpénzmentesítés Hozhat a konyhára BÍRÓSÁG Első fokon 11,2 mil­liárd forint megfizetésére köte­lezte Tarsoly Csabát, a Quaes­tor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) egykori cégvezetőjét a Fővárosi Törvényszék. Ezzel megszületett az első olyan íté­let, amely kimondta Tarsoly cégvezetői felelősségét a befek­tetőcég vagyonvesztésében. A pert a QPT felszámolója, a Kvantál Kft. indította, amely a hitelezők érdekeit képviselve arra törekszik, hogy a peres el­járások során a károk a lehető legnagyobb mértékben megté­rüljenek. A nem jogerős ítélet indoklása szerint Tarsoly nem a hitelezők érdekeinek megfe­lelően vezette a céget, a követe­lések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsítot­ta, ezért kötelezte a bíróság az összeg megfizetésére. A Quaestor-ügy 2015. márci­us 10-én indult, amikor a tár­saságnál észlelt szabálytalan­ságok miatt a jegybank részle­gesen felfüggesztette a Quaes­tor Értékpapír Zrt. tevékeny­ségi engedélyét. A vizsgálatok szerint a cégcsoportba tartozó Quaestor Hruria Kft. 210 mil­liárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 mil­liárd forint fiktív kötvénykibo­csátás lehet. Az ügyben üzlet­szerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntet­te miatt indult rendőrségi nyo­mozás. MW A készpénzforgalom vissza­szorításával kevesebb lenne az eltitkolt jövedelem, csök­kennének a fizetési tranzak­ciók költségei, és sokat hoz­hat a konyhára az e-fizetés. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu A legfrissebb jegybanki statisztikák szerint jelenleg 6354 milliárd forint készpénz van forgalomban, ebből 4917 milliárd a lakos­ságnál, miközben tíz éve még csak 2200 milliárd forint volt bankjegyekben és pénzér­mékben. A túlzott készpénz­használat számos pluszköltsé­get okoz, a készpénzes tranz­akciók jelentős része pedig el­kerüli a nyilvánosságot, így a feketegazdaságot erősíti - írja a Világgazdaság. A gazdaság kifehérítésében sokat segített az online pénztárgépek, az EKÁER és tavaly nyár óta az online számlázás bevezetése. Ha a lakosság a nála lévő pénzeket évi 3 százalékos ka­matozású állampapírokba fek­tetné, akkor évente csaknem 150 milliárd forinttal gyara­podna a felhasználható jöve­delme - állapította meg Re­gős Gábor, a Századvég veze­tő elemzője. Kiemelte: a kész­pénzállomány, illetve annak forgatása a bankrendszerből is hiányzik, ami visszahathat a I Készpénzzel fizetők ■ Vegyesen fizetők Elektronikusan fizetők I" ' V, Ausztria f Ausztria Magyaro. Szlovénia letto. Litvánia Eurőzóna áti. Szlovákia Németo. Észto. Franciao. í-grafika, forrás: MNB, Pénzügyi Szemle, fotó: Shutterstock Svájc banki szolgáltatások árazásá­ra is. Ha több készpénz kerül­ne a bankrendszerbe, akkor csökkenne a pénzintézetek el­szenvedett kamatvesztesége. Egy jegybanki tanulmány szerint a cégek készpénzzel kapcsolatos költségeinek 8,4 százalékát teszi ki a pénz szá­molására, a pénztári rovan­­csolásra fordított idő, a szállí­tás és az őrzés. Emellett a be- és kifizetések, a címletváltás költségei is rendkívüli mé­reteket ölthetnek - például a pénzérmék beváltását a legol­csóbban végző Magyar Posta 8 százalékos díjért váltja pa­pírpénzre az aprót -, a kész­pénzes fizetésnél észlelt hibák (nem megfelelő összeg vissza­adása, elrontott váltás) pedig lényegesen nehezebben orvo­solhatók, mint az elektroni­kus fizetésnél. Az e-fizetésnek is vannak költségei, de e téren jó alapok­ról indulunk. A hazai felnőtt lakosság 75,7 százalékának van bankszámlája, 71,7 szá­zalékának pedig bankkártyá­ja is. Százezer forint alatti jö­vedelműeknél az elektronikus fizetés aránya 16 százalék, 200 ezer forintos jövedelem­nél már 49 százalék. Többszö­rösére nőtt az elmúlt években az elektronikus fizetés aránya a nyugdíjasok körében is, im­már a nyugdíjak bő 60 száza­lékát átutalással fizeti ki a Ma­gyar Államkincstár. Az e-fize­­tés jó a kereskedőknek is, a kiskereskedelemben már 27,4 százalékra nőtt a bankkártyás fizetések aránya, és ezek a vá­sárlók 20-30 százalékkal töb­bet hagynak a boltokban, a kártyaterminálokhoz kapcso­lódó költségek pedig draszti­kusan csökkennek. HÍREK Magyar-amerikai pénzügyi alap TÁMOGATÁS A hazai kis- és kö­zepes vállalkozások (kkv-k) amerikai piaci exporttámoga­tására magyar-amerikai kö­zös pénzügyi alapot hoztak létre - mondta Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügy­miniszter. Elmondta, az Egye­sült Államok piaca nehezen bevehető, Magyarországnak mégis az elsőszámú EU-n kí­vüli exportpartnere. Hogy a hazai vállalkozások sikeresen tudjanak exportálni az USA- ba, az Eximbank létrehozta a tízmilliárd forintos Columbus Alapot, amely részesedés vá­sárlásával vagy tőke biztosí­tásával segíti a magyar kkv-k amerikai piacra lépését. MW Díjazzák a fiatal vállalkozókat KOROSZTÁLY Az utóbbi tíz év­ben egyre több fiatal gondol­kodik vállalkozás alapításá­ban - mondta Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) elnö­ke az Ml televízióban. Az el­nök szerint a valamilyen vál­lalkozáshoz köthető szemé­lyek 27 százaléka 40 év alat­ti; Európában a fiatalok egy­­harmada gondolkodik vállal­kozásban, míg ez az arány Ázsiában kétharmad. Ezért is fontos a Fiatal Vállalkozók Hete, amelyet november 18- 21. között tartanak. Ennek végén adják át az Országos fiatal vállalkozói díjat, amelyre 18-40 év közötti cégtulajdo­nosok pályázhattak. MW Tartós megoldás a munkaerőpiaci kivásokra Tízezreknek lett állása Sok volt közmunkás már a versenyszférában dolgozik Fotó: MW Keresik a legjobb menzai szakácsot FOGLALKOZTATÁS Már több mint 50 ezer álláskereső és közfoglalkoztatott helyezke­dett el a versenyszférában a Munkaerőpiaci reformprog­rammal tavaly augusztus óta, ez nagyban hozzájárult a munkanélküliség érdemi csökkenéséhez - mondta Var­ga Mihály pénzügyminiszter. Közölte: a jelenleg 15 megyé­ben futó projektet 2020 elején kiterjesztik az ország teljes te­rületére, így minden munka­ügyi hivatalban hatékonyabbá válhat az álláskeresők közve­títése a vállalkozások felé. A kormány célja, hogy min­denkinek, aki képes és tud dolgozni, legyen munkája, ez­zel összhangban a program főként a foglalkoztatási szem­pontból hátrányos helyzetű csoportokat célozza meg - je­lentette ki Varga Mihály. Rá­mutatott: a Munkaerőpiaci re­formprogram erősíti az álla­mi foglalkoztatási hivatalok és a vállalatok közötti kapcso­latot, így a helyben található, be nem jelentett álláshelyek feltárásával a vállalkozások gyorsabban juthatnak a fejlő­désükhöz szükséges munka­erőhöz. A program a járási fog­lalkoztatási osztályok munka­­módszerét teszi hatékonyab­bá, amellyel a versenyszférá­ba való kiközvetítés eredmé­nyesebbé válik. A miniszter kifejtette, az ál­láskeresők az előszűrést köve­tően célzottan olyan munkál­tatókhoz kerülhetnek, ame­lyek nagy valószínűséggel al­kalmazni tudják őket a kész­ségeik, képességeik tudatá­ban. Az inaktívak, a közfoglal­koztatottak és az álláskeresők körében ezzel tovább növelhe­tő a foglalkoztatás, amellyel közelebb kerülhetünk a tel­jes foglalkoztatottsághoz Ma­gyarországon. Varga Mihály az elért ered­ményekről szólva kiemelte: 2010 óta mintegy 500 ezer, korábban inaktív munkavál­lalót sikerült visszavezetni a hazai munkaerőpiacra, ennek eredményeként az aktivitási ráta közel 73 százalékra nőtt, míg a munkanélküliségi ráta tartósan 3 százalék közelébe mérséklődött, az álláskeresés­ben átlagosan eltöltött idő pe­dig évek óta csökken. Egyre kedvezőbb a foglal­koztatás szerkezete is, hi­szen a közfoglalkoztatás ará­nya fokozatosan csökken, mi­közben a versenyszférában fo­lyamatosan nő a foglalkozta­tottak száma. A miniszter rá­mutatott: az eddigi tapasztala­tok szerint a vállalatokhoz ki­közvetítettek döntő többsége három hónap múltán is a cég­nél dolgozott, így a program jellemzően nem átmeneti, ha­nem tartós megoldást jelent a munkaerőpiaci kihívások ke­zelésében. MW Pálinkákat ellenőrzött a Nébih ELLENŐRZÉS Szeptember eleje óta kiemelt figyelmet szentel­nek a Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a pálinkafőzdék és a szeszes italt forgalmazó vállalkozások ellenőrzésére. Az ellenőrök a kereskede­lemben 59 pálinkából vettek mintát, az analitikai és az ér­zékszervi vizsgálatok alapján mindegyik termék megfelelt az előírásoknak, így egyik té­telt sem kellett kivonni a for­galomból. Kisebb, kiszerelés­sel kapcsolatos hibák azonban előfordultak. Akadt például olyan ágyas pálinka, amelynél a párlat gyümölcse nem egye­zett az ágy gyümölcsével. Elő­fordult olyan is, hogy az elő­állításra utaló kifejezést nem megfelelően használták a ke­reskedők. Az érintett nyolc esetben a Nébih kötelezte az előállítókat a címke javításá­ra. A Nébih munkatársai ed­dig öt pálinkaüzemben tartot­tak helyszíni ellenőrzést, és néhány apróbb higiéniai prob­lémától eltekintve nem tártak fel nagyobb hiányosságot. A vendéglátóhelyeken kí­nált, már bontott szeszes ita­lok közül tizenöt pálinkánál viszont azt találták, hogy az üvegen feltüntetett alkoholtar­talom és a helyszíni gyorsteszt eredménye nem egyezett. A ha­tóság munkatársai laborató­riumban is megvizsgálták eze­ket a tételeket, és végül tíz ter­méket kivontak a forgalomból a jelölésen szereplőtől eltérő al­koholtartalom miatt. MW VERSENY A kormány célja, hogy évről évre egészsége­sebb és finomabb ételek legye­nek a közétkeztetésben, teret kapjanak az újfajta receptek, technikák és az innováció - mondta az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának par­lamenti államtitkára a jövőre megrendezendő IX. Országos Közétkeztetési Szakácsver­senyről tartott sajtótájékozta­tóján. Rétvári Bence felidézte: az elmúlt években nagyon sok intézkedést tett a kormány­zat az iskolai menzák egész­ségesebbé tételéért, szociális alapon még többeknek tették ingyenessé vagy kedvezmé­nyessé az iskolai étkeztetést. Az egészségesebb közét­keztetés kialakításában pél­daként említette a túlzott só-, cukor- és zsírtartalom vissza­szorítását, továbbá hogy a ké­nyelmi termékek, például krumplipüréporok helyett is­mét krumpliból készítik a pü­­rét, és folytatódik az iskolagyü­mölcs- és az iskolatejprogram is. Az államtitkár szerint ebbe a sorba illik a közétkeztetési szakácsverseny is, amely ab­ban segít a közétkeztetőknek, hogy az adott költségveté­si forrásból és nyersanyagke­retből minél egészségesebb és finomabb ételeket készítse­nek. A vetélkedőn az a feladat, hogy reális áron készüljön egy háromfogásos, nagy adag­számban készíthető menü. Ennek a nyersanyagnormá­ja 350 forint, és tartalmaznia kell halat, biominősítésű alap­anyagot, továbbá 20 százalé­kos tejfölt. A kétfős csapatok jelentkezését az Étrend Ma­gyar Konyhafőnökök Egyesü­letének oldalán várják 2020. február 21-ig, és egy cég akár több csapatot is indíthat. MW Egészségesebb ételeket kapnak az iskolások is Fotó: MW

Next

/
Thumbnails
Contents