Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-20 / 269. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. NOVEMBER 20., SZERDA Számolva a rajongók életre szóló, sőt, azon túli megvetésével is, akkor sem mondhatok mást: számomra az összes Harry Potter történet végtelenül unalmas. Mint a Föld összes olvasásra képes, sőt, olvasni talán elfogadható szinten tudó egyede, jómagam is belekezdtem egykoron az első kötetbe. Be kell vallanom, nem fogott el remegés, nem vágytam olthatatlanul az újabb és újabb oldalakra. A könyvek alapján készített filmek sem kötöttek le, a legnagyobb jóakarattal sem fedeztem fel bennük eredetiséget, katarzist pedig még kevésbé. Belátom, ez az én hibám. Most már szánom-bánom, hogy így alakult, de mit tegyek. Méghozzá azért sajnálom módfelett, hogy így alakult, mert éppen a napokban került a kezembe - a monitoron a szemem elé - a Harry Potter világból vizsgáztató kvízkérdés csokor. Valami évfordulója van ismét vagy a könyvnek, vagy a szerzőnek, vagy mindkettőnek, pardon grácia szegény fejemnek, hogy még ezt sem tudom. Valamit jóváteendő bűneimből, egy végtelenül egyszerű kérdést hadd osszak meg a Tisztelt Olvasóközönséggel. íme: „Melyik fajok keresztezésével tenyésztette ki Hagrid a durrfarkú szurcsókokat?” Nos? Csak azt ne mondja Tisztelt Olvasó, hogy nem tudja! Rendben van, segítségképpen három válasz, mely közül csak egy jó. A: skorpió és kákalag, B: orrontó fürkész és véla, C: mantikor és tüzes rák. Direkt nem azzal kezdtem, hogy mi a keresztneve Mordonnak - Alastor, Alabaster vagy Alamier -, mert az már túl egyszerű lenne. Jómagam is belekezdtem egykoron az első kötetbe Nyolcvan lakost foglalkoztatnak OZORA Az önkormányzat nyolcvan közfoglalkoztatottnak biztosít munkalehetőséget a településen, amely magas szám az ezerhatszáz fős lakossághoz és a környező települések adataihoz képest.- Ozorán sok a hátrányos helyzetű ember, sokan itt rekedtek. Nyolc általános vagy annál is kevesebb végzettséggel rendelkeznek, többgyermekes családapák, családanyák. Szakemberekkel így nem rendelkezünk a közfoglalkoztatottság területén, de mindenkinek találunk munkát, próbáljuk segíteni a lakosok megélhetését. A nálunk dolgozók létszámából adódóan nehéz koordinálni a feladatokat, ezért munkavezetők segítik az önkormányzatot - tájékoztatta lapunkat Nagy Istvánná polgármester. A nyolcvan fő napi nyolc órában dolgozik. Az ozorai kertészetben közel negyvenen látnak el különféle munkákat. Ezek közé tartozik a kertek gondozása, a betakarított termények folyamatos felülvizsgálata, a zöldségek megfelelő elhelyezése, felügyelete. Ozorának saját feldolgozó üzeme van, ahol savanyításra készítik elő a terményeket. Az elkészült termékek a település önkormányzati konyhájára kerülnek. A hosszabb távú programban közel harminc fő vesz részt, ők tették rendbe a helyi szociális bérlakást, szigetelték az óvodát és hamarosan a védőnői helyiség szigetelése is befejeződik. A szociális programban tízen tevékenykednek, feladataik közé tartozik például az utcák rendbetétele, az árok- és vízelvezetők tisztítása. B. M. Igyekeznek minden rászorulónak munkát találni a faluban Az élbolyban a kiváló tolnai termőföld ára Tolna megyében jó minőségű a termőföld, több területen kiemelkedőek a termésátlagok Fotó: TN Évről évre emelkedik a termőföld ára, úgy tűnik, ma ez a legjobb befektetés. Tavaly egy hektár szántó országos átlagára 1,437 millió forint volt, ami tizenkét százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Tolna megye az országban a harmadik legdrágább hely, ahol egy hektár szántóért akár kétmillió forintot is elkérnek a tulajdonosok, és van is rá vevő. A szőlőültetvény ára pedig megyénk borvidékein hektáronként három- és négymillió forint között alakul. A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott átlagosan 750 ezer forint körüli árat fizettek a vevők. Tolna megye az élbolyban van, egy hektár szántóért a keresettebb helyeken kétmillió forint feletti összeget is fizettek, de négymillióért is kelt el egy hektár szőlőültetvény. Megyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetven-százezer forint körül van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot is fizetnek egy hektár szántó után. Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százötvenezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a negyven-hetvenezer forint is szép összegnek számít. Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók és az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás öszszege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére, a területen megtermelt kukorica, búza vagy más takarmánynövény ára nem mindig fedezi még az önköltséget sem. így nem marad haszon a magas bérleti díjak miatt. Az országban a legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (hektáronkénti átlag 1,847 millió forint) voltak, de másfélmillió forint feletti átlagárak alakultak ki az Észak-Alföldön, Közép-Magyaroszágon és a Dél-Dunántúlon is. A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár 1,1 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak (hektáronként 2,5 millió forint), de sokat kellett fizetni Békés megyében is, hektáronként több mint kétmillió forintot. A gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,2 millió forint volt. Az erdők legdrágábban a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron. A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,9 millió forintot fizettek a vevők. Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árak is voltak, de hárommillió forint felett kelt el szőlő a Dél-Dunántúlon. A legolcsóbban, kétmillió forinthoz közeli hektáronkénti áron a Dél-Alföldön lehetett vásárolni. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Termőföld árak az országban (millió forint/ha) 2016 2018 Az ünnepélyes átadó után hivatalosan is az I. Béla Gimnáziumé a fából készült okoskocka Egy különleges terbutort kaptak a diákok Közel háromszázan, nagyrészt a Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola diákjai, kollégisták, vettek részt tegnap intézményük udvarán a kocka formájú és elnevezésű okosbútor ünnepélyes átadóján, amit az iskolájuk nyert az M VM csoport pályázatán. A térbútor tömör fából készült, ülőhelyekkel, a tetején két napelem található, amelynek köszönhetően alkalmas különböző elektronikus eszközök töltésére is, valamint beépített esti hangulatvilágítással is rendelkezik. Az értéke, mint elhangzott, harmincnégymillió forint. Az esemény Hajós Éva igazgatónő köszöntésével kezdődött, aki kiemelte, hogy az okosbútor Csizmazia Dóra 12. b osztályos tanulónak köszönhető. A diák társaival, Sebestyén Adriennel és Csika Lucával készítette el a nyertes pályázatot. Az MVM Csoport részéről Földi Melinda elmondta, hogy 1265 pályázatot néztek át, amelyek ötszázötven iskolából érkeztek. - Vigyázzatok a kockára, mi nagyon szeretjük - mondta útravalóul a diákoknak. Rákóczi Ferenc zsűritag arról beszélt, hogy az elbírálásnál fontos volt a pályázó személye, levelének személyes hangvétele. Sok di-Két ilyen kocka van az országban. Képgaléria: teol.hu Fotó: M. D. ák mozdult meg iskolájáért, de volt olyan pályázat is, amit az intézmények igazgatói írtak. Ács Rezső polgármester emlékeztetett arra, hogy az I. Béla Gimnázium, ahol a Neumann János-verseny évek óta visszatérő esemény az intézmény életében elindult egy olyan úton, amelyre mindenki büszke lehet. Gerzsei Péter tankerületi igazgató szerint az okosbútort bűvös kockának is el lehetne nevezni, úgy megmozgatta a diákságot. A munkásokat is, mert két és fél hét alatt ötszázötven négyzetméteres térburkolatot kapott a terület, ahová elhelyezték, azt megelőzően ott csak egy kis kerítés, repedezett beton volt. Az esemény végén Csizmazia Dóra Bella István: Áni Máni messze néz című versével köszöntötte a megjelenteket. - Tavasszal elballagok, de visszajárok majd és együtt bandázunk - mondta diáktársainak... Az átadót az I. Béla Zeneműhely rövid műsora zárta. Hajós Éva igazgatónő ajándékot adott át az MVM képviselőinek: egy rajzot az okoskockáról, egy fotót, amin a diákság szerepel, sok aláírással, a Szekszárd, ahol élünk várostörténeti könyvet és szekszárdi borokat. Brunner M.
