Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-16 / 266. szám
2019. NOVEMBER 16., SZOMBAT KULTÚRA 11 Inkább alkossunk új magyar szavakat, mintsem idegeneket vegyünk át! Miért nem kellene lájkolni? Lesz-e magyar nyelv a 30. században? Milyen veszélyek fenyegetik az anyanyelvűnket? - erről kérdeztük Katona József Álmos nyelvészt. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu TUDOMÁNY A világ az elmúlt száz évben felgyorsult, és egyre gyorsul. E gyorsaság miatt pedig számtalan új létezőnek, újításnak kell nevet adni. Ilyenkor egyes nyelvek azt a részben elkerülhetet-Katona József Álmos len, részben pedig kényelmes megoldást választják, hogy átveszik az idegen nyelvű megnevezéseket ahelyett, hogy új szavakat alkotnának. így akár könnyen elképzelhető, hogy a 30. században több nyelv, így akár a magyar is „elangolosodik”, és nemcsak a szavak, de akár a hangzás, a nyelvtani szerkesztés szintjén is. Ez a jelenség sajnos már manapság is megfigyelhető. Ráadásul a nyelvészek azzal számolnak, hogy századunk végre a világ létező hétezer nyelvének legalább fele kihal.- Hétezer nyelvről beszélünk, de nagyon változó, hogy mi számít nyelvnek és mi nyelvjárásnak, nyelvváltozatnak. Gondoljunk csak a szerb és a horvát, az orosz és az ukrán nyelv viszonyára! Külön nyelvek, de a különbségek olyan minimálisak, hogy lehet, mi nehezebben értjük meg a csángókat, mint ők egymást. Tehát a tendenciákat figyelve valóban a világ nyelveinek a fele el fog tűnni a 21. század végére. Viszont nem tudhatjuk, hogy jönnek-e létre újak, például úgy, hogy meglevők széttagolódnak. A magyar nyelv nem tartozik a veszélyeztetettek közé. A 21. század végén is magyarul fogunk beszélni. Legalábbis Magyarországon - véli Katona József Álmos nyelvész, kutató, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A határon túli, Kárpát-medencei őshonos magyar beszélőközösségeknél már nem ez a helyzet. Nem biztos, hogy fognak még száz év múlva is magyarul megszólalni a Muravidéken, hosszú távon, mondjuk, ezeréves távlatban pedig már, úgy lehet, Erdélyben sem - de ez Magyarországra is igaz lehet. A határon túli magyar nyelvhasználat esetében az államnyelv hatása a meghatározó. Ha az ottani magyar beszélők túlzottan engednek ezeknek a hatásoknak, akkor az nyelvcseréhez vagy hosszú távon kreolizálódáshoz, azaz kevert nyelvek létrejöttéhez is vezethet. Nem kizárt, hogy ezer év távlatában a magyarországi magyar nyelvű beszélők nem fogják megérteni például a felvidékieket, mert ők egy szlovák-magyar keveréknyelvet fognak beszélni. Hogy mindez ne így alakuljon, az jórészt rajtunk, mai magyar anyanyelvűeken is múlik.- Nyugodtan átvehetünk szavakat, de nagyon fontos, hogy ez indokolt legyen, megfelelő módon történjen, és hogy az arányokra is ügyeljünk. Például többnyire nem indokolt átvenni egy olyan idegen szót, amelynek van magyar megfelelője, avagy nagyon könynyen alkotható rá magyar szó. Miértkelllájkolniésfollowolni, workshopokat tartani, ha egyszerűen lehet tetszikelni és követni, valamint műhelyeket tartani? Ha pedig már bármit átveszünk, akkor oda kellene figyelni, hogy annak a magyar nyelv rendszerébe illeszkedjen. Az arányok pedig egyértelműek: inkább alkossunk új szavakat, mintsem idegeneket próbáljunk beszuszakolni, de legalábbis az utóbbiak ne legyenek túlsúlyban - mondta a szakértő. A nyelvjárásiasságot, főként a rendszerváltás előtt, meglehetősen rossz hozzáállás övezte. Sokan „parasztosnak” tartották, a műveletlenséggel azonosították. Valójában pedig tudjuk, hogy nem így van: a más (de mégis magyar) hangképzés, szóhasználat tényleg csak nyelvünk sokszínűségének, mérhetetlen gazdagságának mutatója. A fiatalabb nemzedékek szóhasználata - mind a passzív, mind az aktív szókincs szintjén - egyre jobban szűkül. Ennek elsődleges oka magatartásbeli és hozzáállásbeli, és nem csak az adott generáció tehet róla.- Az, hogy ezek az emberek milyen igényességgel beszélnek, írnak, alkotnak szövegeket, miként viszonyulnak saját nyelvükhöz, meg fogja határozni, hogy hogyan alakul a magyar nyelv a következő száz évben, sőt, akár a következő ezer évben. Igénytelenebbé, szegényesebbé lesz? Széttagozódik? Kiveszik számos nyelvjárás és nyelvváltozat? Régi szavaink helyett az „új magyar speech” szavait fogjuk használni? Avagy netán megfordul a folyamat a tudatos nyelvalakítás és nyelvi tervezés révén (is), és gazdagabbá fog válni nyelvünk? Régi szavaink új erőt nyernek és az újabbak is magyarok lesznek? Ez tényleg csak rajtunk, azaz a teljes magyarságon áll. És mindez nem csak nyelvünkre igaz - véli a nyelvész. HIRDETÉS HIRDETÉS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL VILÁGGAZDASÁG ADÓ 2020 RENDELJE MEG A WWW.LAPCENTRUM.HU OLDALON! Kárpátalján a magánszférán kívül mindenhol az ukrán nyelvet teszik kötelezővé Fotók: Bach Máté, MW
