Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-16 / 266. szám

2019. NOVEMBER 16., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Ijesztően tobzódnak a bűnbandák a skandináv régióban Körkörös határvédelem Malmö belvárosában ma már igen ritka látvány az ízig-vérig svéd ember Fotó: Havran Zoltán Dánia a napokban visszaállí­totta a svédekkel közös ha­táron az ellenőrzést, mert fokozottan ügyelni akarnak a közbiztonságra. Ez a lé­pés elkerülhetetlen volt, te­kintve, hogy Svédország­ban észak-afrikai bandák te­rületfoglalási háborút foly­tatnak egymással, és szinte mindennaposak a robbantá­sos akciók. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SVÉDORSZÁG Az illegális be­vándorlás miatt körkörös vé­delemre kell berendezkedni­ük egyes európai országok­nak - mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biz­tonságpolitikai tanácsadója pénteken az Ml aktuális csa­tornán. A szakértő ezt annak kapcsán közölte, hogy Dánia a közbiztonságra hivatkozva visszaállította a határellenőr­zést Svédországgal közös ha­tárán. Horváth József kifej­tette: Svédországban koráb­ban gyakorlatilag ismeretlen volt a szervezett bűnözés, je­lenleg azonban „észak-afrikai bandák területfoglalási há­borút folytatnak" egymással robbantásos akciókkal. Állás­pontja szerint a svéd rendőr­ség nincs felkészülve az ilyen, migráció okozta változásokra. Hozzátette, hogy a svédorszá­gi Malmot és a dán fővárost, Koppenhágát egyetlen híd vá­lasztja el egymástól, és az el­len, ami Svédországban tör­ténik, Dániának védekeznie Horváth József beszélt arról is, hogy a Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter ál­tal hivatalba lépésekor az ille­gális migráció kezelésére, a ter­rorizmus és a szervezett bűnö­zés megfékezésére megalkotott 63 pontos mestertervnek „a tö­redéke sem valósult meg”. Idén kell a határ lezárásával és a beérkezők ellenőrzésével. A skandináv országban kü­lönösen a fővárosban, Stock­holmban rémisztő a helyzet. nyáron már maga a bajor politi­kus ment szembe saját koráb­bi programjával, amelyben az is szerepelt, hogy az Európai Unión kívül kell ellenőrizni a bevándor­lókat, és csak utána lehet őket az EU-ba beengedni - ismertet­te. A biztonságpolitikai szakér­tőjelezte, ehhez képest a mál-A svéd szocialista kormány bénultan figyeli az eseménye­ket. Éledezik mindeközben az értelmiség. Az elmúlt he­tekben több ismert svéd köz­tai egyezményben már az szere­pel, hogy az Európába érkezőket szét kell osztani, ellenőrzésük pedig a fogadó ország feladata. Horváth József ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a jövőben a Horst Seehofer eredeti mes­tertervében foglaltaknál is szigo­rúbb eljárásokra lenne szükség. író is a válságos állapot és a bevándorlás kapcsolatára fi­gyelmeztetett - írja a Magyar Nemzet. A jelenségről októ­ber végén közölt nagy vissz­hangot kiváltó cikket a brit Spectator hírportál. Paulina Neuding svéd újságíró cikke szerint 2019 januárja és jú­niusa között több mint száz bomba robbant az ország­ban, 2018-ban a százhatva­­nat is meghaladta a robban­tásos merényletek száma. Stockholmban előfordul, hogy egyetlen éjszaka alatt több bomba is robban, Neuding cikke szerint egy helyi szír ortodox templom háromszor szenvedett el pokolgépes me­rényletet. „Normálissá vált, ezzel írható le a legjobban az, ahogyan a helybeliek viszo­nyulnak az erőszakhoz. Hét­köznapi élmény, hogy valakit sérelem ér” - írja a svéd publi­cista. Egy másik ismert újság­író, Janne Josefsson az elhibá­zott bevándorláspolitika ellen emelt szót. A multikulturaliz­­mus szerinte a svédországi apartheid rendszer kialakulá­sához vezetett, a bevándorlás ugyanis szegregációt szült. Ezáltal mára nincs egységes állam, Svédországban párhu­zamos társadalmak léteznek egymás mellett. Josefsson sze­rint ebből kizárólag az egy­mással háborúzó bűnbandák profitálnak. Az EU területén kívül kell tartani az ellenőrzést HÍREK Országot avattak hazává a hősök BUDAPEST Mi, magyarok, hi­szünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az orszá­got hazává - mondta Kövér László, az Országgyűlés el­nöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság fenn­állásának huszadik évfordu­lója alkalmából rendezett fő­városi konferencián. Kiemel­te: Magyarországon a politi­kai rendszerváltoztatást kö­vetően csaknem tíz eszten­dőre volt szükség, hogy meg­valósuljon a kegyeleti rend­szerváltoztatás intézményi alapja. A kommunizmus idő­szakában a nemzet hőseinek emlékével szemben kialakult az elhallgatás kultúrája, amit „le kellett váltani a nemzeti emlékezet, a hála és a tiszte­let kegyeleti kultúrájára” - fo­galmazott a házelnök. MW Iskola, társadalom, rendszerváltás BEMUTATÓ Szakmai rendez­vényt tartott a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társa­ság (GFTT) pénteken a Buda­pesti Corvinus Egyetemen. Az Iskola, társadalom, rend­szerváltás című kötet eredeti szinopszisát még Gazsó Fe­renc készítette, ám a szerző tavalyi halálát követően Bé­kés Zoltán és Harcsa István szerkesztette meg a köte­tet. A Gazsó Ferenc Emlékdí­jat idén három fiatal kutató, Ceglédi Timea, Székely Le­vente és Susánszky Pál nyer­te el. MW Jövő héttől standokon a T0P200 kiadvány A legnagyobb cégek Szemben a nemzeti érdekekkel Tisztán magyar pártok kellenek BUDAPEST A Figyelő hetilap több mint 20 éve állítja ösz­­sze a legnagyobb vállalkozá­sok rangsorát, amelyet idén is a Mól Magyar Olaj- és Gáz­ipari Nyrt. vezet több mint Díjak: AZ ÉV VÁLLALATA: Knorr- Bremse Vasúti Járműrendsze­rek Hungária Kft. AZ ÉV MAGYAR VÁLLALATA: Mól Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. AZ ÉV PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁ­SA: Erste Bank Hungary Zrt. Az év innovatív vállalata: Ro­bert Bosch Kft. AZ ÉV HATÁRON TÚLI MAGYAR VÁLLALATA: Sajáni Ásványvíz- Palackozó Üzem Kft. ötezermilliárd forint forga­lommal. A TOP200 Magyar­­ország legnagyobb cégei cí­mű kiadványából kiderül: a 200 legnagyobb hazai vállal­kozás tavalyi forgalma meg­haladta a 42 ezer milliárd fo­rintot. A 200 legnagyobb ha­zai vállalkozás bő három­negyede (163) növelni tud­ta bevételeit az előző évhez képest - átlagosan 21 milli­árd forinttal, így az átlagbe­vétel 190 milliárd forintról 211 milliárd forintra nőtt. To­vábbi érdekes adat, hogy a ki­adványban szereplő vállal­kozások több mint 458 ezer főt foglalkoztattak 2018-ban. A tíz legnagyobb magyar­­országi cég összesen 15 381 milliárd forint bevételt ért el 2018-ban, amivel a 200-ak összforgalmának 36 százalé­kát adják. Immár hagyományosan a kiadványt bemutató gálán, november 14-én adták át a szerkesztőség által felkért zsűri ajánlásaival az Év vál­lalata és az Év magyar válla­lata díjat, továbbá az Év pénz­ügyi vállalkozása, az Év inno­vatív vállalata és az Év hatá­ron túli magyar vállalata dí­jakat. MW BUDAPEST Gyalázatos és pél­dátlan, ahogy a magyar be­vándorláspárti ellenzék a ma­gyar nemzeti érdekeket tá­madja - mondta Hidvéghi Ba­lázs fideszes európai parla­menti képviselő budapesti saj­tótájékoztatóján Várhelyi Oli­vér magyar uniósbiztos-jelölt előző napi EP-meghallgatá­­sára reagálva. Hidvéghi sze­rint Várhelyi Olivér meghall­gatásán nem szakmai vita folyt, hanem színtisztán poli­tikai hadjáratot folytattak elle­ne „a bevándorláspárti erők”. Az elmúlt hetekben a teljes magyar bevándorláspárti el­lenzék mással sincs elfoglal­va, mint hogy a magyar nem­zeti érdekek ellen áskálódjon Brüsszelben, és megpróbál­ja megakadályozni a magyar biztosjelölt megválasztását - mondta az EP-képviselő. Úgy fogalmazott: „Gyurcsány Fe­­rencné vagy az új SZDSZ-ként viselkedő momentumos kép­viselők, Donáth Anna és Cseh Katalin, a szocialista Újhelyi István, vagy a tőlük gyakorla­tilag már-már megkülönböz­tethetetlenné vált Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő is közvetlenül a magyar nemze­ti érdekek ellen lép fel.”. Ezzel pedig már az Európai Bizott­ság megalakulását veszélyez­tetik - hangsúlyozta. Hidvéghi elszomorítónak nevezte, hogy „a magyar el­lenzéki képviselők Brüsszel­ben a magyar nemzeti érde­keket gyengítik tevékenysé­gükkel”. MW Orbán: Magyarország megerősödése lehetőségeket kínál Fotó: MTI BUDAPEST A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlak­ta területek gazdasági fejlesz­téséről és a magyar közössé­gek önazonosságának megvé­déséről is beszélt Orbán Vik­tor miniszterelnök péntek délelőtt a Magyar Állandó Ér­tekezlet XVIII. plenáris ülé­sén a Várkert Bazárban. Beve­zető előadásában a kormány­fő kiemelte, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen be­bizonyosodott, vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják meg­felelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szom­szédos országokban. Orbán Viktor ezért az anya­ország kormánya nevében to­vábbi támogatásáról biztosí­totta a Máért ülésén részt ve­vő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműkö­dés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyar­lakta területek gazdaságfej­lesztési programjaira is, ame­lyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak, vala­mint az ott élő többségi nem­zetnek és a magyar kisebbség­nek is. A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos meg­értetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerő­södése nem fenyegetés, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőség számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelen­tőségét az EU-ban. MW

Next

/
Thumbnails
Contents