Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-11 / 261. szám
2019. NOVEMBER 11., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Vekerdy is támogatta a kisgyerekek érzékenyítő programjait Volt egyszer egy gender? A balliberális pártok megerősödésével újra erőre kaptak az olyan ideológiák terjesztői, amelyek már kifejezetten a gyermekeket akarják megnyerni a szélsőséges nézeteknek. Szakács Árpád szerkesztoseg@mediaworks.hu TÉVÚT Budapesten eddig is jelentős volt a homoszexuális- és a genderlobbi, de a balliberális pártok térnyerésével látványosan megsokasodtak azok a jelenségek, amelyek a többségi társadalomra akarják erőltetni szélsőséges nézeteiket. Karácsony Gergely főpolgármester egyik első bejelentése volt, hogy mostantól a budapesti városházára is kikerül a szivárványos zászló a Pride alatt. A rendezvény a homoszexuálisok és egyéb nemi kategóriákat felvállaló személyek budapesti felvonulása. Ez a legfontosabb megnyilvánulási terepe a genderideológiának is, amely azt hirdeti, senki nem fiúnak és lánynak születik. Szerintük a társadalmi nevelés tesz valakit nővé és férfivá, ami káros jelenség, ezért már arra kell nevelni a kicsiket, hogy ők döntsék el, fiúk vagy lányok akarnak-e lenni. Nyugat-Európában, főleg a Skandináv országokban már lassan 20 éve folyik ennek az ideológiának a ráerőszakolása a társadalmakra, ennek egyik eleme, hogy sok helyen már az óvodákban is bevezették a semlegesnemű vécét és a hagyományos családmodellre épülő nevelés betiltását. Annak, hogy Magyarországon nem sikerült ilyen eredményeket elérni, egy oka volt, 2010-ben a balliberális oldal elbukta a választásokat, a Fidesz pedig minden törvényt hatályon kívül helyezett, amivel hasonló célt szerettek volna itthon elérni a politikai pártok. Kevésbé közismert, de a genderideológia hazai terjesztésének vezetését maga Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége vállalta magára. 2009-ben egy szervezetet is létrehoztak a genderpropaganda népszerűsítésére. 2009-ben pedig már kormányrendelet tette kötelezővé a genderszemléletet az óvodákban, ennek érdekében a legkisebbek nevelésének országos alapprogramját is módosították. A rendelet szerint a foglalkozásokon az óvodapedagógusoknak kerülniük kellett volna a nemi sztereotípiák erősítését. Például ez a gyakorlatban a teljes magyar népmesekincs mellőzését jelentette volna. A kisgyermekekkel foglalkozó nevelőket kötelezte a jogszabály arra is, hogy a gyermekeket a különbözőségek, a másság elfogadására, azok tiszteletére kell szoktatni. Ugyancsak a feledés homályába merült, hogy a közelmúltban elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus is tagja volt annak a bizottságnak, amelynek ajánlása hátterül szolgált a jogszabály elfogadásához, vagyis a szakmai anyag támogatta a genderpropagandát az óvodákban. Konzervatív oldalon a jogszabály elfogadása óriási tiltakozást váltott ki a szülők és a szakma részéről is. Rengeteg mértékadó gyermekpszichológus hívta fel a figyelmet arra, hogy a kicsik lelki fejlődésére milyen káros hatással van a rendelet, ezeket a szempontokat viszont Vekerdy Tamásék nem vették figyelembe. Újra beindultak a kampánnyal, elvetik a hagyományos értékeket A politikai térnyeréssel a genderszemlélet melletti balliberális küzdelem is ott folytatódik, ahol abbamaradt tíz éve. Az elmúlt hetekben több csoport is akcióba lendült és úgynevezett érzékenyítő kampányokba kezdtek. A leglátványosabb a kisgyermekek megnyerését szolgáló kampány meghirdetése volt. A napokban a Meseország mindenkié című felhívásban a Labrisz Leszbikus Egyesület a klasszikus, vagy „gendernyelvre" átfordítva intoleráns, idejétmúlt mesék átírására biztat. Az ötletgazdák olyan jelentkezőket várnak, akik elkötelezettek a genderlobbi mellett, mert szerintük a világ nemcsak fekete és fehér, hanem szivárványszínű. Fő szempont ugyanis, hogy az újraírt mesék szereplői valamilyen kisebbséghez tartozzanak. Akinek az alkotását érzékenyítőnek találja a zsűri, azt pénzjutalomban részesítik, a gendermeséket pedig megpróbálják eljuttatni a gyerekekhez, mert mint fogalmaznak: .Olyan, óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt mesekönyvet tervezünk, amire véleményünk szerint nagyon nagy szükség van ma Magyarországon”. HÍREK Holnap érkezik az extra nyugdíj UTALÁS November 12-én, azaz kedden érkeznek banki utalással az extra nyugdíjak. Az érintettek megkapják az inflációs kiegészítést és a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a nyugdíjprémiumot is, amely maximum 22 ezer forint. Az átlagos 135 ezer forintos nyugdíjnál több mint 800 ezer jogosultnak 33 340 forintot hoz a kiegészítés és a prémium, amiből 11340 forint a nyugdíjkiegészítés, a többi pedig a prémium. MW Elnökválasztás Romániában BUKAREST Lapzártánkkor ért véget a román államelnökválasztás. Felmérések szerint a jobboldali nemzeti-liberális (PNL) színeiben induló jelenlegi államfő, Klaus lohannis államfő a fő esélyes, de még az is lehet, hogy második fordulóra kényszerülhet. Mellette három jelöltnek, Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) exkormányfőnek, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) vezető Dán Barnának, és a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművésznek, volt EP-képviselőnek egyaránt jó esélye van arra, hogy ellenfél legyen a második fordulóban. Az RMDSZ a szövetség elnökét, Kelemen Hunort indította. A külföldön élő román állampolgárok három napig voksolhattak. MW A beflffW fai leomlott, a németek megosztottak Tisztelet a V4-eknek Áder János (balra) mellett Frank-Walter Steinmeier Fotó: AFP Erősödőben van a migránshullám BERLIN Köszönetét mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a berlini fal ledöntésének 30. évfordulóján. A lengyelek; a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak - hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek (V4) tiszteletére emelt szobornál. Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák államfő virágokat helyezett el az emlékhelyen. Később, az egyhetes ünnepség záróeseményén az államfő arról beszélt, hogy csalódottságból, dühből, gyűlöletből, szótlanságból és elidegenedésből álló láthataüan falak választják el az embereket egymástól Németországban. Ezeket a németek építették maguknak és ledönteni is csak ők A volt NDK-ban az emberek 42 százaléka, a volt NSZK-ban 77 százalékuk tartja a legjobb kormányzati formának a demokráciát. olvasható egy 2019-es felmérésben. A különbség egyik oka az újraegyesülés utáni csalódás lehet. A nyugatra költöző volt NDK-sok sok lenézéssel tatudják őket. Hangsúlyozta, viszsza kellene szerezni legalább egy részét annak a bátorságnak, jövőbe vetett bizalomnak és öntudatosságnak, amellyel az emberek 1989-ben ledöntötték a berlini falat és kiharcolták az egységet, a szabadságot és a demokráciát. Ez nagyszerű és büszkeséggel eltöltő örökség, „kezdjünk hát vele valamit” - fogalmazott. Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendlálkoztak, otthon gyakran nyugatiak kapták meg a vezető állásokat. Kelet-Németországban az emberek 57 százaléka másodrendűnek érzi magát, az egyesülést pedig csak 38 százalék gondolja sikernek. Az illetékes kormánymegbízott szerint azonban a keleti tartományok valós szert 1961. augusztusában kezdte építeni a keletnémet munkásőrség és a néphadsereg. Szigorúan őrzött drótkerítés, majd három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A 156 kilométer hosszú falon 28 év alatt ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. A keletnémet határőrök több ezer embert elfogtak, sokat lelőttek szökés közben, és voltak, akik a börtönben öngyilkosok lettek. MW helyzete sokkal jobb, az egyesülés sikertörténet, inkább csak a túl nagy várakozásokkal volt baj. Kelet-Németországban is általános társadalmi tapasztalat volt, hogy a demokrácia, Európa és a szabadságjogok jelszavai mögött a Nyugat valójában gyarmatosítást hajtott végre. Czeglédy miatt borul az egység BUDAPEST Ezúttal amiatt ugrott a helyi Momentum a DK-nak Erzsébetvárosban, mert itt és Újbudán is Gyurcsány volt ügyvédjét, a korábban súlyos bűncselekmények gyanúja miatt az előzetest is megjáró Czeglédy Csaba irodáját bízták meg a két korábbi kerületi vezetés gazdálkodásának átvilágításával. A Népszava úgy tudja, Erzsébetváros új vezetője, a DK-s Niedermüller Péter két szerződést is kötött Czeglédyvel egy-egy millió forint értékben. A Momentum jelezte, egyik kerületben sem tudtak előre Czeglédy kiválasztásáról, a döntést polgármesteri hatáskörben, egyeztetés nélkül hozták a kerület vezetői. Czeglédy ügyvédi irodájának megbízása nemhogy nem szolgálja a közbizalom helyreállítását a Fidesztől átvett önkormányzatokban, de egy öngól: a teljes ellenzék hitelességét rombolja, hogy egy pártközeli, nem független, korábbi MSZP-s politikust bíz meg önkormányzati cégek átvilágításával. Az LMP vezetése is elítélte Czeglédy Csaba irodájának szerződtetését. Az ökopárt politikusa, Ungár Péter viszont kiállt Czeglédy mellett, mivel annak „még nem volt lehetősége bizonyítani, mit fog csinálni a szerződések alapján.” A DK szerint Czeglédy Csaba kiérdemelte a szerződéseket. MW BALKÁN Berlin szerint erősödik az illegális bevándorlás a balkáni migrációs útvonalon. A Welt am Sonntag a német szövetségi belügyminisztérium belső elemzése alapján azt írta, hogy a Törökországból induló útvonalon fekvő balkáni országok mindegyikében erősödött a migrációs nyomás az utóbbi két évben. Jelenleg nagyjából 12 ezer olyan ember tartózkodik a térségben, aki menedékjogot kíván szerezni Nyugat-Európában, többségük Bosznia-Hercegovinában van. Elhelyezési, ellátási körülményeik a tél közeledtével várhatóan romlanak. Az elemzés szerint az év eleje óta mintegy 25 ezren érkeztek az országba, és 18 ezren jutottak tovább nyugat felé. A német belügyi tárca és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) egy szakértői csoportja nemrég Szarajevóba is ellátogatott, és arról is tárgyalt, hogy Németország miként segíthet az elutasított menedékkérők hazajuttatásában. Törökország közben bejelentette, hétfőn megkezdi az Iszlám Állam (IS) elfogott külföldi terroristáinak a hazatelepítését. Ankara az utóbbi időben többször bírálta az európai országokat, mert nem hajlandók visszafogadni a terrorszervezet soraiban Irakban és Szíriában harcolt állampolgáraikat. A Migrációkutató Intézet friss elemzésben figyelmeztet, hogy az Európára leselkedő terrorista fenyegetés egyik formája a visszatérő idegen harcosok, de náluk is nagyobb fenyegetést jelentenek azok a „régi dzsihadisták” akik Szíriából és Irakból, vagy éppen valamely észak-afrikai muszlim országból származnak. Ez utóbbiak viszont szinte teljesen ismeretlenek az európai titkosszolgálatok előtt. MW í Valahol Boszniában. Télen katasztrófa fenyeget Fotó: AFP Másodrendű keletiek? - Nehezen enyhíthető csalódások Kizárólag maguknak akarják megnyerni a kicsiket Fotó: Twitter