Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-11 / 261. szám

2019. NOVEMBER 11., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Vekerdy is támogatta a kisgyerekek érzékenyítő programjait Volt egyszer egy gender? A balliberális pártok meg­erősödésével újra erőre kap­tak az olyan ideológiák ter­jesztői, amelyek már kifeje­zetten a gyermekeket akar­ják megnyerni a szélsősé­ges nézeteknek. Szakács Árpád szerkesztoseg@mediaworks.hu TÉVÚT Budapesten eddig is je­lentős volt a homoszexuális- és a genderlobbi, de a balli­berális pártok térnyerésé­vel látványosan megsokasod­tak azok a jelenségek, ame­lyek a többségi társadalomra akarják erőltetni szélsőséges nézeteiket. Karácsony Ger­gely főpolgármester egyik el­ső bejelentése volt, hogy mos­tantól a budapesti városhá­zára is kikerül a szivárvá­­nyos zászló a Pride alatt. A rendezvény a homoszexuá­lisok és egyéb nemi kategóri­ákat felvállaló személyek bu­dapesti felvonulása. Ez a leg­fontosabb megnyilvánulási te­repe a genderideológiának is, amely azt hirdeti, senki nem fiúnak és lánynak születik. Szerintük a társadalmi neve­lés tesz valakit nővé és férfi­vá, ami káros jelenség, ezért már arra kell nevelni a kicsi­ket, hogy ők döntsék el, fiúk vagy lányok akarnak-e len­ni. Nyugat-Európában, főleg a Skandináv országokban már lassan 20 éve folyik ennek az ideológiának a ráerőszakolása a társadalmakra, ennek egyik eleme, hogy sok helyen már az óvodákban is bevezették a semlegesnemű vécét és a ha­gyományos családmodellre épülő nevelés betiltását. Annak, hogy Magyarorszá­gon nem sikerült ilyen ered­ményeket elérni, egy oka volt, 2010-ben a balliberális ol­dal elbukta a választásokat, a Fidesz pedig minden tör­vényt hatályon kívül helye­zett, amivel hasonló célt sze­rettek volna itthon elérni a po­litikai pártok. Kevésbé köz­ismert, de a genderideológia hazai terjesztésének vezeté­sét maga Dobrev Klára, Gyur­­csány Ferenc felesége vál­lalta magára. 2009-ben egy szervezetet is létrehoztak a genderpropaganda népszerű­sítésére. 2009-ben pedig már kormányrendelet tette kötele­zővé a genderszemléletet az óvodákban, ennek érdekében a legkisebbek nevelésének or­szágos alapprogramját is mó­dosították. A rendelet szerint a foglalkozásokon az óvoda­pedagógusoknak kerülniük kellett volna a nemi sztereo­típiák erősítését. Például ez a gyakorlatban a teljes magyar népmesekincs mellőzését je­lentette volna. A kisgyerme­kekkel foglalkozó nevelőket kötelezte a jogszabály arra is, hogy a gyermekeket a külön­bözőségek, a másság elfoga­dására, azok tiszteletére kell szoktatni. Ugyancsak a feledés homá­lyába merült, hogy a közel­múltban elhunyt Vekerdy Ta­más pszichológus is tagja volt annak a bizottságnak, amely­nek ajánlása hátterül szolgált a jogszabály elfogadásához, vagyis a szakmai anyag támo­gatta a genderpropagandát az óvodákban. Konzervatív oldalon a jog­szabály elfogadása óriási tilta­kozást váltott ki a szülők és a szakma részéről is. Rengeteg mértékadó gyermekpszicholó­gus hívta fel a figyelmet arra, hogy a kicsik lelki fejlődésére milyen káros hatással van a rendelet, ezeket a szemponto­kat viszont Vekerdy Tamásék nem vették figyelembe. Újra beindultak a kampánnyal, elvetik a hagyományos értékeket A politikai térnyeréssel a genderszemlélet melletti balli­berális küzdelem is ott folyta­tódik, ahol abbamaradt tíz éve. Az elmúlt hetekben több cso­port is akcióba lendült és úgy­nevezett érzékenyítő kampá­nyokba kezdtek. A leglátványo­sabb a kisgyermekek megnye­rését szolgáló kampány meg­hirdetése volt. A napokban a Meseország mindenkié című felhívásban a Labrisz Leszbi­kus Egyesület a klasszikus, vagy „gendernyelvre" átfordít­va intoleráns, idejétmúlt me­sék átírására biztat. Az ötlet­gazdák olyan jelentkezőket várnak, akik elkötelezettek a genderlobbi mellett, mert sze­rintük a világ nemcsak fekete és fehér, hanem szivárványszí­nű. Fő szempont ugyanis, hogy az újraírt mesék szereplői va­lamilyen kisebbséghez tartoz­zanak. Akinek az alkotását ér­­zékenyítőnek találja a zsűri, azt pénzjutalomban részesítik, a gendermeséket pedig meg­próbálják eljuttatni a gyerekek­hez, mert mint fogalmaznak: .Olyan, óvodásoknak és kisis­kolásoknak szánt mesekönyvet tervezünk, amire véleményünk szerint nagyon nagy szükség van ma Magyarországon”. HÍREK Holnap érkezik az extra nyugdíj UTALÁS November 12-én, azaz kedden érkeznek ban­ki utalással az extra nyugdí­jak. Az érintettek megkapják az inflációs kiegészítést és a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a nyugdíjpré­miumot is, amely maximum 22 ezer forint. Az átlagos 135 ezer forintos nyugdíjnál több mint 800 ezer jogosultnak 33 340 forintot hoz a kiegészítés és a prémium, amiből 11340 forint a nyugdíjkiegészítés, a többi pedig a prémium. MW Elnökválasztás Romániában BUKAREST Lapzártánkkor ért véget a román államelnök­­választás. Felmérések sze­rint a jobboldali nemzeti-li­berális (PNL) színeiben indu­ló jelenlegi államfő, Klaus lohannis államfő a fő esélyes, de még az is lehet, hogy má­sodik fordulóra kényszerül­het. Mellette három jelöltnek, Viorica Dancila szociáldemok­rata (PSD) exkormányfőnek, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) vezető Dán Barnának, és a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművésznek, volt EP-képviselőnek egyaránt jó esélye van arra, hogy ellen­fél legyen a második forduló­ban. Az RMDSZ a szövetség elnökét, Kelemen Hunort in­dította. A külföldön élő román állampolgárok három napig voksolhattak. MW A beflffW fai leomlott, a németek megosztottak Tisztelet a V4-eknek Áder János (balra) mellett Frank-Walter Steinmeier Fotó: AFP Erősödőben van a migránshullám BERLIN Köszönetét mondott Frank-Walter Steinmeier né­met államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegye­sítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a berli­ni fal ledöntésének 30. évfor­dulóján. A lengyelek; a magya­rok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszere­­tete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak - hangsúlyozta a szövetségi el­nök a visegrádi négyek (V4) tiszteletére emelt szobornál. Milos Zeman cseh, Andrzej Du­da lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák ál­lamfő virágokat helyezett el az emlékhelyen. Később, az egyhetes ünnep­ség záróeseményén az állam­fő arról beszélt, hogy csaló­dottságból, dühből, gyűlölet­ből, szótlanságból és elidege­nedésből álló láthataüan falak választják el az embereket egy­mástól Németországban. Eze­ket a németek építették ma­guknak és ledönteni is csak ők A volt NDK-ban az emberek 42 százaléka, a volt NSZK-ban 77 százalékuk tartja a legjobb kor­mányzati formának a demokrá­ciát. olvasható egy 2019-es fel­mérésben. A különbség egyik oka az újraegyesülés utáni csa­lódás lehet. A nyugatra költöző volt NDK-sok sok lenézéssel ta­tudják őket. Hangsúlyozta, visz­­sza kellene szerezni legalább egy részét annak a bátorság­nak, jövőbe vetett bizalomnak és öntudatosságnak, amellyel az emberek 1989-ben ledön­­tötték a berlini falat és kihar­colták az egységet, a szabadsá­got és a demokráciát. Ez nagy­szerű és büszkeséggel eltöltő örökség, „kezdjünk hát vele va­lamit” - fogalmazott. Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rend­lálkoztak, otthon gyakran nyuga­tiak kapták meg a vezető álláso­kat. Kelet-Németországban az emberek 57 százaléka másod­rendűnek érzi magát, az egyesü­lést pedig csak 38 százalék gon­dolja sikernek. Az illetékes kor­mánymegbízott szerint azon­ban a keleti tartományok valós szert 1961. augusztusában kezdte építeni a keletnémet munkásőrség és a néphadse­reg. Szigorúan őrzött drótkerí­tés, majd három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A 156 kilométer hosszú falon 28 év alatt ötezren jutottak át Nyu­­gat-Berlinbe. A keletnémet ha­tárőrök több ezer embert elfog­tak, sokat lelőttek szökés köz­ben, és voltak, akik a börtön­ben öngyilkosok lettek. MW helyzete sokkal jobb, az egyesü­lés sikertörténet, inkább csak a túl nagy várakozásokkal volt baj. Kelet-Németországban is általá­nos társadalmi tapasztalat volt, hogy a demokrácia, Európa és a szabadságjogok jelszavai mö­gött a Nyugat valójában gyarma­tosítást hajtott végre. Czeglédy miatt borul az egység BUDAPEST Ezúttal amiatt ug­rott a helyi Momentum a DK-nak Erzsébetvárosban, mert itt és Újbudán is Gyur­­csány volt ügyvédjét, a koráb­ban súlyos bűncselekmények gyanúja miatt az előzetest is megjáró Czeglédy Csaba iro­dáját bízták meg a két koráb­bi kerületi vezetés gazdál­kodásának átvilágításával. A Népszava úgy tudja, Erzsé­betváros új vezetője, a DK-s Niedermüller Péter két szer­ződést is kötött Czeglédyvel egy-egy millió forint érték­ben. A Momentum jelezte, egyik kerületben sem tudtak elő­re Czeglédy kiválasztásáról, a döntést polgármesteri ha­táskörben, egyeztetés nél­kül hozták a kerület vezetői. Czeglédy ügyvédi irodájának megbízása nemhogy nem szolgálja a közbizalom hely­reállítását a Fidesztől átvett önkormányzatokban, de egy öngól: a teljes ellenzék hite­lességét rombolja, hogy egy pártközeli, nem független, korábbi MSZP-s politikust bíz meg önkormányzati cégek át­világításával. Az LMP vezetése is elítélte Czeglédy Csaba irodájának szerződtetését. Az ökopárt politikusa, Ungár Péter vi­szont kiállt Czeglédy mel­lett, mivel annak „még nem volt lehetősége bizonyítani, mit fog csinálni a szerződé­sek alapján.” A DK szerint Czeglédy Csaba kiérdemelte a szerződéseket. MW BALKÁN Berlin szerint erősö­dik az illegális bevándorlás a balkáni migrációs útvonalon. A Welt am Sonntag a német szövetségi belügyminisztéri­um belső elemzése alapján azt írta, hogy a Törökországból in­duló útvonalon fekvő balkáni országok mindegyikében erő­södött a migrációs nyomás az utóbbi két évben. Jelenleg nagyjából 12 ezer olyan ember tartózkodik a tér­ségben, aki menedékjogot kí­ván szerezni Nyugat-Európá­ban, többségük Bosznia-Herce­govinában van. Elhelyezési, el­látási körülményeik a tél köze­ledtével várhatóan romlanak. Az elemzés szerint az év ele­je óta mintegy 25 ezren érkez­tek az országba, és 18 ezren ju­tottak tovább nyugat felé. A né­met belügyi tárca és a szövet­ségi bevándorlási és menekült­­ügyi hivatal (BAMF) egy szak­értői csoportja nemrég Szaraje­vóba is ellátogatott, és arról is tárgyalt, hogy Németország mi­ként segíthet az elutasított me­nedékkérők hazajuttatásában. Törökország közben beje­lentette, hétfőn megkezdi az Iszlám Állam (IS) elfogott kül­földi terroristáinak a hazatele­pítését. Ankara az utóbbi idő­ben többször bírálta az euró­pai országokat, mert nem haj­landók visszafogadni a terror­­szervezet soraiban Irakban és Szíriában harcolt állampolgá­raikat. A Migrációkutató Intézet friss elemzésben figyelmez­tet, hogy az Európára leselke­dő terrorista fenyegetés egyik formája a visszatérő idegen harcosok, de náluk is nagyobb fenyegetést jelentenek azok a „régi dzsihadisták” akik Szí­riából és Irakból, vagy éppen valamely észak-afrikai musz­­lim országból származnak. Ez utóbbiak viszont szinte telje­sen ismeretlenek az európai titkosszolgálatok előtt. MW í Valahol Boszniában. Télen katasztrófa fenyeget Fotó: AFP Másodrendű keletiek? - Nehezen enyhíthető csalódások Kizárólag maguknak akarják megnyerni a kicsiket Fotó: Twitter

Next

/
Thumbnails
Contents