Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-09 / 260. szám

2019. NOVEMBER 9., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD g Több mint száz törzset tartanak számon, a nyelvük sem egységes nemzet nem létezik A kurdok népessége és politikai csoportosulásai Georgia Azerbajdzsán Örményország Politikai csoportosulások | | m | | »re | | krg Kurd A török államfő budapes­ti látogatása alatt utcára vitték az ellenzéki pártok a szimpatizánsaikat a kurdok jogai és állama mellett tün­tetve. Erre korábban soha nem volt példa, most vajon honnan ez a pálfordulás? Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu KURDISZTÁN Csütörtökön szer­vezett ellenzéki tiltakozás zaj­lott Budapesten a török államfő látogatása alatt. A demonstrá­lok a kurd állam és a kurdok jo­gai mellett tüntettek, amit a tö­rökök veszélyeztetnek, ugyanis hadseregük megszállta Eszak- Szíriát, ahonnan az Egyesült Államok katonasága kivonult A kurdok lakta térségben az elmúlt száz évben folyamato­sak az összecsapások, a hazai ellenzéki pártok viszont eddig soha nem hangoztatták aggo­dalmukat az ott élők jogai mi­att. Most pedig tömeggyilkos­nak és zsarnoknak nevezték a török államfőt. Azt a politi­kust, akit tíz éve Budapesten maga Gyurcsány Ferenc is me­leg hangú fogadtatásban ré­szesített. A török hadsereg ak­kor sem bánt kesztyűs kézzel a kurd fegyveresekkel. A budapesti internetes újsá­gokban gyakran ismételték azt a közhelyet is, miszerint a kur­dok a legnagyobb állam nél­küli nemzet, ám ez utóbbi állí­tás több sebből vérzik. Nagyjá­ból 30-35 millió kurd él a vilá­gon, míg Indiában 80 millió ta­mil szintén önálló államiságra vágyik. Megalapozatlan újság­írói szófordulat „a kurdok évez­redes álma”, miközben a kurd nemzetfogalom alig százéves, korábban nem voltak ilyen tö­rekvései a töredezett, törzsi tár­sadalmakban élő, állattartó no­mád népcsoportnak. Modern értelemben vett kurd nemzet nem létezik. A kurdok által lakott területeken több, mint száz kurd törzset tarta­nak számon, a kurdok nagy ré­sze pedig elsősorban a saját tör­zsével azonosul. Ráadásul ezek a csoportok sokszor egymás el­len is harcoltak vagy harcol­nak, az iraki kurdok többször segítik a törököket, hogy leva­dásszák a Kurdisztáni Munkás­párt (PKK) fegyvereseit, akik az észak-iraki hegyekben rejtőz­ködnek. Tehát vannak szíriai kur­dok és törökországi kurdok - ez a két csoport áll a legköze­lebb egymáshoz, ráadásul Tö­rökországban él a legnagyobb kurd népesség -, iraki kur­dok, iráni kurdok és sokan má­sok. A kurd törzsek nem egy nyelven beszélnek, van, ame­lyik kurmandzsi és szóráni anyanyelvű (ez a két legna­gyobb nyelvük), mások pedig pehlewani, gorani és számos más nyelven kommunikálnak egymással. A nyelvészek sze­rint a két legnagyobb nyelvük között is oly nagy a különbség, mint az angol és a német között. Vallási szempontból sem egysé­gesek, a síiták és szunniták kö­zötti megoszlás csak legszem­betűnőbb különbség. Ha létrejönne egy önálló kurd állam, az nagyjából olyan len­ne mint az egykori Jugoszlávia, amelyben többségében szlávok laktak ugyan, de a nyelv, a val­lás és a kultúra is több szin­ten elválasztotta őket egymás­tól, ráadásul a szerb és a hor­­vát nyelv még így is közelebb áll egymáshoz, mint a legtöbb, kurdok által beszélt nyelv. És az egyes kurd törzsek pontosan annyira utálják egymást, mint a horvátok és a szerbek, azaz ga­rantáltan egymásnak esnének egy államban. „Egy törzsi társadalomban, az emberek a rokonságukhoz és a törzsi vezetőjükhöz hűsé­gesek, aki ellátja és megvédi a törzs tagjait. A törzsből államba való átmenethez az kell, hogy a törzsi vezetők feladják a köz­vetlen hatalmukat. Hogy ezt a közel-keleti kurdok csoport­jai meg fogják tenni, az jelen­leg kissé a fantázia határát sú­rolja” - állítja Jacob L. Shapiro amerikai geopolitikai elemző, aki úgy látja, hogy a nemzetté válás még legalább több évtize­des, ha nem évszázados feladat. A demográfiai trendek hosz­­szú távon a kurd törzseknek kedveznek. Törökországnak azért sem érdeke egy önálló szí­riai kurd állam létrejötte, mert az legitimálná a törökorszá­gi kurdok (a 80 milliós ország lakosságának 15 százaléka) el­szakadási törekvéseit, nemzet­­biztonsági szempontból pedig a PKK arra használhatná fel ezt a területet, hogy katonai hadmű­veleteket kezdeményezzen Tö­rökország ellen. HÍREK Magyar kitüntetés Edmund Stoibernek BUDAPEST Lelkes patriótának, hűséges hazafinak és elkö­telezett európainak nevezte Edmund StoibertÁder János köztársasági elnök, aki a Ma­gyar Érdemrend nagykereszt­­, je polgári tagozat kitüntetést adta át a volt bajor miniszter­­elnöknek, a CSU tiszteletbe­li elnökének. Magyarország a kitüntetéssel szeretné kife­jezni elismerését mindazért, amit Edmund Stoiber Magyar­­ország és Bajorország együtt­működéséért tett és tesz a mai napig - mondta Áder Já­nos. Stoiber tegnap az Ml csatornán méltatta hazánk szerepét a német újraegyesí­tés folyamatában, és úgy fo­galmazott, a magyarok bátor­sága az 1980-as évek végén előkészítette a szabadságot, ezt pedig értékelni kell. MW A fal leomlására emlékeznek BERLIN Az autoriter rendsze­rek nem maradnak fenn örök időkre, de a szabadság meg­maradására sincs garancia soha - hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügymi­niszter pénteken Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évforduló­ja alkalmából elmondott be­szédében. Ma Frank-Walter Steinmeier német államfő a magyar, a lengyel, a szlovák és a cseh elnök társaságában emlékezik meg a berlini fal megnyitásáról, és köszönetét mond a kelet-európai orszá­goknak a békés átmenethez nyújtott segítségükért. MW Rekordösszeget bukott Soros György Törökország nélkül nem lehet megállítani a migránsáradatot Berlin, Moszkva, Isztambul közt Orbán Viktor: A bevándorláspárti erőknek érdeke Erdogan elnök eltávolítása a hatalomból Fotó: MTI EGYESÜLT ÁLLAMOK Soros György több mint 250 mil­lió forintot dobott ki az abla­kon, miután elbukott az álta­la pénzelt demokrata jelölt a republikánus kerületi ügyész­szel szemben a New York-i vá­lasztáson. Sandra Doorley-nak, a New York-i republikánus kerületi ügyésznek egy olyan kihívó­val kellett szembenéznie, aki több mint 800 ezer dollár tá­mogatást kapott az országo­kat csődbe juttató dollármil­liárdos Sorostól, ám ennek el­lenére is Doorley nyert. Soros György finanszíroz­ta azt a New York-i Igazság­ügyi és Közbiztonsági Politi­kai Akcióbizottságot, amely televíziós hirdetéseket vásá­rolt Shani Curry Mitchell de­mokrata jelöltnek, Doorley ki­hívójának. Sandra Doorley, a Monroe megyei ügyész a keddi választásokon 56 szá­zalékos ereményével legyőz­te Mitchellt, annak ellenére, hogy Soros óriási anyagi tá­mogatást nyújtott a demok­ratáknak. Doorley kedd esti beszédében nevetve mondott „köszönetét” Sorosnak. „A Monroe megyében lévő Republikánus Párt nem halt meg, élünk és remekül va­gyunk. Nézzétek itt ezt a sok nagyszerű embert! Még min­dig van energiánk, és vissza­tértünk. Újabb négy évre visz­­szatérek, szóval köszönöm ne­ked, George Soros!” - mond­ta a győztes jelölt. Doorley egyébként korábban elítélte Sorost, amiért megpróbálta a választást a demokrata jelölt javára fordítani. „George So­ros nem tud rólam semmit. A New York-i politikai csapa­ta fikarcnyit sem tud rólam” - tette hozzá Doorley. MW BUDAPEST Törökország nélkül nem lehet megállítani a Ma­gyarország és Európa felé tar­tó milliós migránsáradatot, ezt azonban az ellenzék nem akarja megérteni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterel­nök a Kossuth rádióban. Orbán Viktor kormányfő a rádióban azt mondta: a beván­dorláspárti erőknek érdekük, hogy eltávolítsák Erdogan el­nököt a székéből, mert ha Törökországban nincs erő, egyensúly, biztonság, kiszá­míthatóság, rend, akkor nem fogják megállítani a migrán­­sokat, és megvalósul „a be­vándorláspárti erők álma”, milliós tömegben érkeznek majd migránsok Európába. So­ros György ezt meg is írta „hí­res tervében”, amely szerint évi egymillió migránsra van szüksége Európának - tette hozzá. Amíg azonban Erdogan Törökország elnöke, és Európa meg tud vele egyezni, ő pedig így nem Európa, hanem Szíria felé nyitja a kapukat a migrán­sok előtt, addig „mi biztonság­ban vagyunk” - hangsúlyozta Orbán Viktor. Azzal kapcsolatban, hogy a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Heiko Maas német külügyminiszter is Bu­dapesten járt, a miniszter­­elnök úgy fogalmazott: Ma­gyarország a Berlin-Moszk­­va-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar kormá­nyoknak pedig az az érdekük, hogy ez a három nagyhatalom érdekelt legyen a magyarok sikerében. Azzal kapcsolatban, hogy Fekete-Győr András Momen­tum-elnök nem a magyar, ha­nem a liberális párti román jelöltet támogatja a román el­nökválasztáson, a miniszter­­elnök azt mondta: ez az SZDSZ gondolkodására, a nemzetközi kozmopolita életszemléletre épülő külpolitika. Ezzel szem­ben „a mienk nem ilyen, mert mi nemzeti alapokon állunk” - szögezte le. Meg kell találni a kölcsönös tisztelet alapján a kölcsönös érdekeket, és jobb olyan államközi viszonyokat kialakítani, hogy mindkét fél úgy érezze, a másik nem fe­nyegeti az ő biztonságát - tet­te hozzá. Azzal összefüggésben, hogy az új főpolgármester, Kará­csony Gergely szerdán részt vett a kormány ülésén, kifej­tette: az önkormányzati vá­lasztáson a kormánypártok - noha összességében meg­nyerték a választást - érzé­keny veszteségeket szenved­tek, az ellenzék ennek ellené­re továbbra is „diktatúrásdit” játszik. „Szerencsére a főpol­gármester látogatásán nem történt ilyesmi” - fűzte hoz­zá. A kormányülésen tizenöt­húsz fejlesztésről is megkér­dezte az új főpolgármestert, mi a szándéka velük, mert a kormány megegyezést szeret­ne ezek ügyében, és „sok fáj­dalmas dolgot kellett lehúz­nom, nem volt kellemes ez a délelőtt a számunkra, álmo­kat kell feladni”. A budapesti atlétikai vb ügyében a városvezető azt kérte, a hónap végéig várja­nak, ám a nemzetközi szövet­séggel november 15-éig dűlő­re kell jutni - mondta a mi­niszterelnök, aki reményke­dik, hogy ebben a kérdésben megváltozik a fővárosi köz­gyűlési álláspont. MW Az amerikai milliárdos rossz lóra tett New Yorkban Fotó: AFP • » D s *

Next

/
Thumbnails
Contents