Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-03 / 230. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK Foray Nándor nandor.foray@mediaworks.hu M egváltás tud lenni a zene, ha az ember egy hosszas és egyhangúnak ígérkező gyaloglás elé néz. Én a köz­pontból újvárosba járok haza este, néha teleportra vá­gyom, mert egy eseménytelen, unalmas baktatás a legkevésbé hiányzik. Felüdülés ilyenkor bedugni a fülhallgatót, és elme­rülni a fülbemászó dallamokban, hogy azok repítsenek előre. Ily módon az idő és a léptek felgyorsulnak, van, hogy azt sem tudom, hogyan jutottam haza, pikkpakk ott vagyok a kapunál. Szinte sajnálom, hogy véget ért a séta, még mennék egy keve­set. Zene nélkül bezzeg megcsömörlöttem volna. Nagy hatal­ma van a zene istenének, és érdemes is hódolni neki. De nem kizárólagosan. Aki úton-útfélen zenét hall­gat, az egy varázslatos másik világban él ugyan, saját életé­ről, a valóságos környezet ad­ta számtalan ajándékról vi­szont lemarad. Ha fülhallga­tót hord a fülében, és csak az MP3-ra összpontosít, aligha meri majd megszólítani titkos rajongója, a köszönéseket se hallja meg. De nemcsak fele­barátait rekeszti ki figyelméből, hanem a településen botor­káló sünöket és az egyéb csodálatos állatokat, a természet és a városkép más szépségeivel egyetemben. És ami a leg­sorsdöntőbb: süket a felső vezettetésétől eredő belső hang­jára is, amely ha békésen képtelen magára felhívni a figyel­met, kénytelen kellemetlenebb eszközhöz folyamodni. Jobb elcsendesedni, és hallgatni rá. A zenének megvan a maga he­lye és ideje, de ne szolgáljuk fontosabb isten rovására. A zenének megvan a maga helye és ideje Egészséges, friss, olcsó a csapvíz BOGYISZLÓ „Honnan jön a csap­víz?” címmel Artim András­­né, az E.R.Ö.V. Zrt. vezérigazga­tója tartott előadást a bogyisz­lói általános iskola alsó tagoza­tos diákjainak szerdán. A gye­rekek hallhattak a kútfúrásról, a víztisztításról és arról, hogy a folyamat végén tiszta, egész­séges ivóvizet tölt­hetnek otthon a po­harukba. A szak­ember kiemelte, hogy a csapvíz a legegészségesebb szomjoltó, mindig friss, kényelmesen elérhető, olcsó, el­lenőrzött, ráadásul környezetkímélő is, hiszen fo­gyasztása után nem marad hát­ra műanyag palack, ellentétben az ásványvízzel. Artim Andrásné kérdéseivel a gyerekeket is az előadás aktív részesévé tette, akikről bebizo­nyosodott, hogy jól tájékozot­tak a témában. A program foly­tatásaként a felső tagozatos di­ákok a bogyiszlói vízműtelepen ismerhették meg a víztisztítás folyamatát. Az E.R.Ö.V. munka­társai a gyerekeknek almát vit­tek, és kulacsokkal is kedves­kedtek nekik. Varga Dalma, a bogyisz­lói művelődési ház vezetője el­mondta, az előadás kapcsoló­dott az Országos Könyvtári Na­pok helyi program­jaihoz. Hozzátette, hogy a rendezvény­­sorozat egyik tema­tikája a négy elem, melyek közül ők a tűz és a víz témakö­rét választották ki. Ennek megfelelő­en előző nap a Tol­na Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai a sza­badtéri tüzelés szabályairól és az otthoni tüzek megelőzéséről tartottak előadást, tegnap pe­dig a víz témájával folytatódott a program. Tóth István polgár­­mester hozzátette, fontos, hogy a gyerekek nevelésében szere­pet kapjon a csapvíz fogyasztá­sának népszerűsítése. H. E. A gyerekekről kiderült, hogy jól tájé­kozottak a témában A nyereséghez hektáronként nyolc tonnát kell elérni Lassan haladnak a betakarítással Lassan haladnak a megyé­ben a betakarítással a gaz­dák, a kukorica hetven szá­zaléka még lábon áll. Az őszi vetést előkészítő talaj­­munkákat is éppen csak el­kezdték a termelők. A kése­delem oka, hogy a tárolók­ban sok helyen még ott áll a búza és a napraforgó, így nincs helye a kukoricának. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks-.hu TOLNA MEGYE Vannak szeren­csés kivételek is. Krieser Já­nos, a Paks környéki Pusz­tabír Kft. vezetője, aki egy­ben a megyei gabonaválaszt­mány tagja is, elmondta, ők már túl vannak a betakarí­táson. A hagyományok sze­rint ugyanis szeptemberben mindig befejezik ezt a mun­kát, mert számításaik szerint így a betakarítás költsége ala­csonyabb. A kukorica víztar­talma ugyan magasabb még ilyenkor (tizennyolc - húsz százalék, vagy még annál is több), de saját szárítójuk van - tette hozzá. Náluk a legfon­tosabb szempont, hogy so­kat teremjen az adott terület. Idén az átlag hektáronként ki­lenc tonnára jött ki, ami fede­zi a ráfordítási költségeket, de a jelenlegi árak mellett nagy haszon nincs rajta. Krieser Já­nos elmondta, náluk egy hek­tár kukorica termelési költsé­ge háromszázhúszezer forint körül alakul. Az a termelő, aki nem tud­ja biztosítani a nyolc tonna feletti szintet hektáronként, néni könyvelhet el hasznot az idén. Jelenleg egy tonna kuko­ricáért ugyanis negyvenezer forint körüli összeget fizet­nek, ami nagyon gyenge ár­nak számít, hiszen 2011-ben például Tolna megyében - jó­val olcsóbb gázolaj, vetőmag, növényvédő szerek, műtrá­gya, gépalkatrészek mellett - ötvenkétezer forintot fizettek a felvásárlók egy tonna tenge­riért. A negatívumok figyelembe­vételével sem lehet azonban teljesen kihagyni a vetésfor­góból a kukoricát, bár évről évre csökken a vetésterülete a megyében. Míg tíz éve száz­ezer hektár felett volt, mára csak hetvenezer körül alakul. A gazdálkodók többsége im­már évek óta bevállalta a zöl­­dítést, ami azt jelenti, hogy olyan növényt vetettek (pél­dául, káposztarepce, mustár, olajretek, vegyes takarmány­­keverék) mely kiváló zöldtrá­gyának. Az uniós területala­pú támogatásnál ugyanis ak­kor számíthatnak magasabb összegre a gazdák, ha a zöldí­­tésnek is eleget tesznek.- A termőföldnek bizonyára jót tesz a zöldtrágya, mi mus­tármag és bíborhere keveré­ket használtunk, de több lett vele a feladat - mondta Hor­váth Attila, bátaszéki gazdál­kodó. Hozzátette, vetés előtt és a zöld növény talajba for­gatása előtt is be kell jelente­ni a kormányhivatalnál, majd legalább 60 napig kell a vá­lasztott növénynek a terüle­ten lenni. Ők így tudják elle­nőrizni, hogy a zöldítést nem­csak bevállalta a gazda, ha­nem el is végezte. Ugyanak­kor a zöldítés pluszfeladatot jelent a vetéssel, a talajmun­kákkal, arról nem is beszél­ve, hogy a gazdálkodó úgy látja, több növényvédelemre is szükség lesz, hiszen a zöld­­trágyás területen felszaporod­tak a bolhák A Gabonatermesztők Orszá­gos Szövetségének adatai sze­rint, a kukorica és a naprafor­gó terméseredmények az or­szág egészét nézve a csapa­dékmennyiség miatt rendkí­vül eltérőek, akár egy gazda­ságon belül is. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A jövő évre készülnek a gazdák Ahol már felszabadult a terü­let, vagyis levágták a kukori­cát, a napraforgót, a szóját, a cukorrépát - ez utóbbiból ezernégyszáz hektárnyi van a megyében -, ott tudták elkez­deni az őszi vetésekhez a ta­lajelőkészítést, mondta dr. Vö­rös Géza agrármérnök. A szakember hozzátette, a szója betakarítását most kezdték el, viszonylag új nö­vényről van szó, ebből a me-, gyében ötezer hektárnyit ve­tettek a gazdák, ennek öt szá­zalékát vágták le eddig, és hektáronként 2,7 tonna az át­lagtermés. A repce vetése viszont már be­fejeződött a megyében, van, ahol ki is kelt a növény. Jövőre - egy kis szerencsével - tizen­­ötezer-háromszáz hektáron le­het ebből a növényből beta­karítás. A vetési szándék őszi árpából kilencezer-hétszáz hektárnyi, őszi búzából pedig negyvenötezer hektár. ^ ^ HIRDETÉS Vacsorával, műsorral, szakácskönyvvel kedveskedtek az időseknek Bonyhadon Kedvességük erőt ad a hétköznapokban Újjászületett a Belaci csörgő BONYHÁD - Ha közösen vissza­gondolunk az elmúlt években szervezett idősek napi progra­mokra, akkor valamennyiről elmondhatjuk, hogy nagyszerű hangulatban teltek, ismert dal­lamok, finom vacsora színesí­tette ezeket. Bízom abban, hogy ma sem lesz ez másképp - így vezette fel az október 1-jei ren­dezvényt Filóné Ferencz Ibolya. Bonyhád polgármestere hoz­zátette, ami változott, az a ren­dezvény helyszíne. Már az el­ső alkalommal látszott - foly­tatta -, hogy kinőttük a műve­lődési házat, ezért is öröm szá­momra, hogy ma a felújított Vá­rosi Sportcsarnokban ünnepel­hetünk. Kényelmesen, mégis majdnem kétszer annyian lehe­tünk együtt, szívből köszönöm, hogy ilyen sokan elfogadták a meghívást! - szólt a több mint 500 vendéghez a polgármester. A kiváló hangulat, a finom ételek és Kovács Kati énekes színvonalas műsorának együt­tese ezúttal is remek progra­mot eredményezett. Sőt, a kö­zönség visszajelzése alapján ta­lán minden eddiginél jobbat. - Ha végiggondolom városveze­tői munkám eddigi legszebb pillanatait, az idősekkel va­ló találkozásokat mindenképp ide sorolom. Az a határtalan és őszinte kedvesség és szere-Filóné Ferencz Ibolya köszöntötte az időseket. Galéria: TEOL Fotó: M. K. tét, jó szándék és figyelmesség, amit az elmúlt években Önöktől kaptam, mindig új erőt adott a sokszor gondokkal teli hétköz­napokra. Szívből köszönöm! - emelte ki beszédében Filóné Ferencz Ibolya, aki a szavakon túl és a rendezvény jelentette élmény mellett ajándékkal is kedveskedett a szépkorúaknak: a város újonnan elkészült sza­kácskönyvét adta át valameny­­nyi résztvevőnek. Azt a kötetet, amely csokorba gyűjti a Bony­­hádon élő népcsoportok szoká­sait és gasztronómiai hagyomá­nyait, és amelynek elkészítésé­ben sokan és sokat dolgoztak az elmúlt hónapokban. TN KAKASD A kakasdi Belaci keszli közepén levő csörgő­ből szikrázóan tiszta és hű­vös víz folyik emberemléke­zet óta, írja facebook-posztjá­­ban Sebestyén Lajos. Az idő múlásával egyre nehezebb volt a kifolyócső megközelíté­se, a csörgő homlokfala is vi­seltessé vált, ezért a helyi ön­­kormányzat a közelmúltban a régi rosszat elbontatta, majd újjá építtette saját alkalma­zottjaival. A vizet is bevizs­gáltatták, és kiderült, hogy fogyasztásra alkalmas. A na­pokban Mayer Mihály püs­pök áldotta meg az átépített Belaci Csörgőt. TN

Next

/
Thumbnails
Contents