Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-25 / 248. szám

2019. OKTÓBER 25., PÉNTEK GAZDASÁG y Csökkent a vetőmag-kukorica termésátlaga Ősszel többet vetnek Az őszi búza előirányzott vetésterülete Félmillió hektárral növekedett az ősszel vetett gabonák tervezett vetésterülete Fotó: MTI Spekuláció okozhatta a forint gyengülését ÁRFOLYAM Az augusztus elején kezdődött forintgyengülés ma már arra enged következtetni, hogy a folyamat csak átmene­ti, esetleg spekulációval is be­folyásolt jelenség lehet, tekin­tettel arra, hogy a magyar gaz­daság fundamentumai erősek - írta a Magyar Nemzet. Csök­ken is a költségvetési hiány, többletes a kereskedelmi mér­leg, ráadásul jelentős EU-tá­­mogatások érkeznek, amelyek eurókínálatot, azaz forintke­resletet jelentenek a piacon. Mindezt figyelembe véve in­dokolatlan volt a forint árfo­lyamának mélyrepülése. Továbbra is laza, támoga­tó monetáris politikára lehet számítani, az alapkamat eme­lését 2021 negyedik negyed­éve előtt vélhetően nem lépi meg a jegybank - tartják az elemzők, miután a monetáris tanács kedden is változatlanul hagyta a központi rátát. Jegy­banki kamatemelésre várva tehát nincs értelme a forinttal spekulálni, és ugyanígy értel­metlen az emelés elmaradása miatti tartós forintgyengülés­re játszani. Mindezt valószí­nűleg be is látták mindazok, akik a hazai nemzeti valuta további gyengülését várták, így a forint árfolyama akár tartósan visszatérhet az idei év korábbi részében megszo­kott, eurónként 320-328 kö­zötti sávba. MW Tovább nőtt az őszi vetésű növények tervezett vetéste­rülete. A betakarítás nagy része már elkezdődött, a ve­tőmag-kukoricát már beta­karították. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG Félmillió hek­tárral nőtt az őszi vetésű nö­vények tervezett vetésterüle­te, míg a tavasziaké 200 ezer hektárral csökkent - írja a Vi­lággazdaság a NAIK Agrár­­gazdasági Kutatóintézet leg­frissebb jelentése alapján. En­nek megfelelően az őszi ve­tésű növények vetésterüle­te idén 1,9 millió hektár lesz, a tavasziaké pedig 1,7 millió hektár, amelyeknél a talaj-elő­készítési munkák 10 százalé­kon álltak. Idén az őszi gabonafélék ve­tését 1,6 millió hektáron ter­vezik, szemben a tavalyi 1,4 millió hektárral. A jelentés szerint csaknem 317 ezer hek­táron, a tervezett terület 19,3 százalékán végeztek a vetés­sel október 8-áig. Jelentősen emelkedik a tervek szerint az őszi búza (durumbúza nélkü­li) vetésterülete: a tavalyinál 27 százalékkal több, 1,2 mil­lió hektár lesz, amelyből 137 ezer hektáron fejeződött be a vetés. Az őszi káposztarepce vetését ugyanakkora terüle­ten, 308 ezer hektáron tervez­ték a gazdák. A burgonya vetésterületé­nek 89 százalékán már beta­karították a termést. A leg­alacsonyabb termésátlagot Nógrád megyében (13,7 ton­na hektáronként), a legmaga­sabbat Komárom-Esztergom megyében (30 tonna hektá­ronként) érték el a termelők. A téli alma szedése 65 száza­lékon állt, a tavalyi 26,3 tonna után idén 15 tonnát gyűjtöttek be hektáronként. Az Agrárgaz-Szóját 60 ezer hektáron vetet­tek a gazdálkodók, és 35 ezer hektáron már betakarították a termést. A napraforgó 98 százalékát learatták, 561 ezer hektárról 1,6 millió tonnát. Az országos termésátlag az előző évihez hasonlóan 3 ton­na volt. A cukorrépa 13,9 ezer hektáros termőterületén a ter­mény tizedét takarították be, dasági Kutatóintézet közölte: körtéből 9 tonna termett hek­táronként, 30 százalékkal ke­vesebb, mint 2018-ban. a hozam hektáronként 59 ton­na körül alakult. A kukorica termőterülete 983 ezer hektár, 31 százalé­kán már arattak. A legalacso­nyabb termésátlagot Veszp­rém megyében (6,5 tonna hektáronként), a legmagasab­bat Tolnában (9,2 tonna hektá­ronként) érték el a termelők. A vetőmag-kukorica betakarí­tása a teljes, 28 ezer hektárnyi területen megtörtént. A ter­mésátlag 3,1 tonna hektáron­ként, ami 4,8 százalékkal ke­vesebb az előző évinél. A cse­megekukorica termésátlaga a tavalyihoz hasonlóan alakult, 16,3 tonna hektáronként. HÍREK Még egy hétig jó a régi 500-as BEVONÁS Már csak egy hétig, 2019. október 31-éig hasz­nálhatók a régi 500 forintos bankjegyek vásárlásra, nov­ember 1-jétől az idén feb­ruárban megjelent, megújí­tott 500 forintos címlettel le­het fizetni - hívja fel a figyel­met a Magyar Nemzeti Bank, amely október 31-én bevon­ja a forgalomból a 2018 előtt kibocsátott 500 forintoso­kat. A megújított bankjegyek megfelelő ütemben terjed­tek el a forgalomban, októ­ber közepéig az ötszázasok több mint 60 százaléka újak­ra cserélődött. MW Megspórolható az adóbírság fele ADÓZÁS A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) törölheti az adóbírság felét, ha az adó­zó a megállapított adókülön­bözetet nem vitatja, azt ha­táridőre befizeti, és lemond a fellebbezés jogáról - közölte tegnap a NAV. Az eljárás az adózóknak kedvezményt, a költségvetésnek pedig plusz­­bevételt jelent, az önkéntes teljesítésekből a költségve­tésnek 2019-ben 3 milliárd, 2018-ban pedig 8 milliárd fo­rint bevétele származott. Ta­valy közel 1300 esetben, idén szeptember végéig már 900-nál is több ügyben tör­tént automatikus törlés. A kedvezmény igénybevéte­léhez a formanyomtatványok és bővebb információk a NAV honlapján találhatók. MW Harmadával kevesebb körte termett Világversenyt nyert a nemzet sajtja Magyarország GMO-mentes terület marad Nem a génmódosításra Nagy István: Magyarország élen jár a GMO tiltásában Fotó: MTI GASZTRONÓMIA Huszonöt or­szág közel félezer sajtkülön­legességét kóstolhattak meg az érdeklődők a fővárosban a hétvégén rendezett II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiválján, amelyen megválasztották a Nemzetek Sajtját is. Az első helyet a Reményik Kálmán ál­tal készített Balaton sajt nyer­te el, ezzel lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen a saj­tok Bocuse d’Or-ján, vagyis a Mondual du Fromage elneve­zésű világversenyen.- Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szép eredményt ér­tünk el - fejtette ki Reményi Kálmán. - Bár a sajtjaink nem azzal a motivációval készül­nek, hogy aranyérmet nyer­jenek, de nagyon sokat jelent, ha a vásárlók mellett a szakma is értékeli őket. 2014 óta ké­szül a rövid érlelési idejű Ba­laton sajt. Azt szeretem benne, hogy jól megfogható, elegáns, de tejközeli az ízvilága. Talán a bírálók is ezt vették észre. Úgy gondolom, az a verseny legna­gyobb hozadéka, hogy nemzet­közi zsűri bírálta, és az ő véle­ményük alapján tovább tökéle­tesíthetem a Balatont. így a vi­lágversenyre még jobb lesz - hangsúlyozta. A versenyen a hazai sajtok közül az ezüstérmet a Biká­­csi Sajtműhely Major sajtja, az öt hónapos érlelésű kecske­sajt kapta, míg a harmadik he­lyét a Magyaralmási Zrt. Pater sajtja kapta, amely korábban már nemzetközi porondon is megállta a helyét. A fesztivál legnépszerűbb látványossá­ga Magyarország legnagyobb trappista sajtja volt, amely­nek mozgatásához hat ember kellett. A szervezők a gyer­mekeknek is készültek prog­ramokkal, például különféle eszközökkel a kicsik is kipró­bálhatták a sajtkészítést. MW Határokon átívelő üzleti kapcsolatok ÖSZTÖNZÉS Négyszáz magyar és szlovák cég vett részt a ma­gyar-szlovák határon átíve­lő együttműködéseket támo­gató HEPA Cord elnevezésű vállalkozásösztönző projekt­jében - közölte a HEPA Ma­gyar Exportfejlesztési Ügy­nökség. Az október végén zá­ruló Cord projekt azzal a cél­lal indult tavaly márciusban, hogy a magyar-szlovák határ menti startupokat, potenciális vállalkozókat és kkv-kat ösz­tönözze a határokon átnyúló együttműködésre, üzleti kap­csolatok kialakítására. A közpénzből támogatott együttműködési programban megvalósuló projekthez négy­száz hazai és szlovák cég csat­lakozott, amelyek képzése­ken, előadásokon, illetve üz­leti rendezvényeken vehettek részt az elmúlt másfél évben. A 340 ezer eurós keretösz­­szegű projekt részeként felmé­rést készítettek a határ menti régióban működő közfinanszí­rozott szervezetekről, amelyek kkv-kat, startupokat és női vállalkozókat támogatnak, és az általuk nyújtott szolgálta­tásokról, majd megvizsgálták a célcsoport üzletfejlesztési szolgáltatások iránti igényeit és hiányosságait. Kormányza­ti háttérintézményként az a HEPA Magyar Exportfejleszté­si Ügynökség célja, hogy szol­gáltatásokkal segítse a magyar cégek további exportsikereit, valamint hozzájáruljon Ma­gyarország pozitív nemzetkö­zi megítéléséhez. MW STRATÉGIA Magyarország a kezdetektől fogva határozott GMO-mentes politikát foly­tat - szögezte le Nagy István agrárminiszter a Világgazda­ságban publikált vélemény­cikkében. Már 1996-ban tör­vényi szinten említésre ke­rült a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) haszná­latának tiltása, és ezt a kelet­­közép-európai országok közül elsőként, 1998-tól törvény sza­bályozza hazánkban. 2006-ban az Országgyűlés elfogadta Magyarország GMO- mentes stratégiáját, amely 2012. január 1-jétől alkotmá­nyos szintű védelmet kapott. 2013 óta a büntető törvény­­könyvben külön tényállásként szerepel a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség meg­szegése. Ennek eredménye­ként soha egyetlen génmódosí­tott növény sem került közter­mesztésbe hazánkban - hang­súlyozza a miniszter. Hozzátet­te: 2005 óta védzáradék van a MON 810 génmódosított kuko­rica termesztésére, ami tudo­mányos indokokkal megala­pozott termesztési tiltást je­lent. Az Amflora génmódosí­tott burgonya felhasználására is védzáradékot vezettünk be, 2010-ben pedig keresetet nyúj­tott be Magyarország az Euró­pai Unió Törvényszékéhez az uniós engedélyezési határoza­tok megsemmisítése céljából - mondta Nagy István. Az ügy­ben pert nyertünk, a törvény­szék 2013-ban hozott ítéleté­vel megsemmisítette a génmó­dosított Amflora burgonya for­galomba hozatalát engedélyező bizottsági határozatokat, így ez a génmódosított burgonyafajta azóta nem termeszthető az Eu­rópai Unió területén. A géntechnológiával módo­sított növények termesztésé­nek tiltásában hazánk kulcs­szerepet játszik Európában - fejti ki az agrárminiszter. A magyar kormány éveken át vezető szerepet játszott ab­ban a tárgyalási folyamat­ban, amely végül 2015 márci­usában jogi lehetőséget terem­tett a gén módosított növények köztermesztésének tagállami tiltására. 2015 januárjában hirdette meg a tárca a Szövet­ség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, amelyet már 18 ország támogat. Szintén ki­emelendő az Európai szójanyi­­latkozat, amelyet magyar-né­met közös kezdeményezés­ként 2017. június 12-én jelen­tett be hazánk a Mezőgazda­­sági és Halászati Tanács ülé­sén, és máig 23 ország csatla­kozott hozzá. Magyarország a világ hato­dik legjelentősebb vetőmag­­termelője, évente közel 100 ezer tonnát értékesítünk az exportpiacainkon. Számos in­tézkedéssel biztosítjuk, hogy sem a Magyarországon meg­termelt vetőmagok és szapo­rítóanyagok, sem a hazai me­zőgazdasági termelésből szár­mazó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak még szennyeződésként sem GMO-t - szögezi le Nagy István. MW Reményi Kálmán Balaton sajtja nyerte el az első helyet Fotó: MW

Next

/
Thumbnails
Contents