Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-21 / 245. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. OKTÓBER 21., HÉTFŐ Nyaurélió kell! Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu M anapság nincs olyan nap, hogy ne kapnánk valami­lyen hírt Nyaurélióról. Bekapcsoljuk a tévét, kinyitjuk az újságot, beindítjuk a számítógépet, és kidől belőle Nyaurélió. Megtudhatjuk, hogy valami zűrbe keveredett, bíró­ságon is volt, a haja immár nem feketében, barnában, kékben, lilában - a megfelelő szín aláhúzandó - pompázik, hanem hófe­hérben. Igen, hófehérben! Micsoda példaértékű jellem az ilyen! Merthogy ez is bizonyítja, hogy Nyaurélió egyéniség. Dünnyögnének ugyan a fanyalgók, hogy nem, Nyaurélió egy cseppet sem egyéniség, hanem egy végtelenül unalmas, egy­síkú figura, egy szánalmas nejlonceleb, ám a rengeteg sajtó­megjelenés szerencsére a tor­kukra forrasztja a szót. Mindezek után jómagam is úgy gondolom, hogy - mások­kal egyeztetve, velük egyetér­tésben -, épp ideje lenne egy nyílt levéllel fordulnom a Nyau­­rélióval bennünket kiváltképp gyakorta megajándékozó szerkesztőséghez. Valami olyasmit ír­va, hogy Tisztelt Szerkesztő Úr, ez még mindig kevés, nekünk példaképekre van szükségünk, éppen ezért még több Nyauré­­liót akarunk! Naponta többször is, és legyen vele nemcsak ma­gazinműsor, de főzőshow, akadálypálya leküzdés, táncbemuta­tó, zenés ébresztő, valamint hajnalig tartó stúdióbeszélgetés a lét és nemlét nagy kérdéseiről. Várjuk a határozott igen választ! Addig is némi segítség, szamárvezető, mankó: lehetne akár azzal a kínzóan fontos kérdéssel is kezdeni, hogy volta­képpen hányas cipőt is hord Nyaurélió? Bocsánatot kért levélben a sikkasztó SZEKSZARD Egy év hat hónap börtönbüntetésre és 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélt sik­kasztásért egy 47 éves férfit a Szekszárdi Járásbíróság. A pénzbüntetés napi tételé­nek összegét 1000 forintban határozták meg. Ha nem fizet­né meg a 180 ezer forintot, azt napi tételenként egy nap szabadság­­vesztésre kell át­változtatni. A sza­badságvesztés vég­rehajtását három évi próbaidőre fel­függesztette a bí­róság. Kötelezték a férfit arra is, hogy az elsikkasztott, valamivel több mint 576 ezer forintot, az ítélet jogerőssé válását követő 30 napon belül, kártérítés cí­mén fizesse meg a sértettnek. A vádlott a nyomozás során és a bíróság előkészítő ülésén is beismerte bűnösségét és a tárgyalásról, vagyis a bizonyí­tási eljárás lefolytatásáról le­mondott. A bíróság ezt a nyilat­kozatot elfogadta, mivel annak tartalmával kapcsolatban ké­tely nem merült fel, és az ügy iratai alátámasztották. A több­szörösen büntetett előéletű vádlott elvált, kiskorú gyerme­ke nincs, vagyontalan. A férfi egy cég alkalmazott­jaként 2018. szeptember 18- án, a munkáltatója teherautójával áru­­szállítást végzett és át is vette a ki­szállított áru ellen­értékét. A munka­idő végeztével visz­­szavitte a teherau­tót a telephelyre, majd átült egy cé­ges személyautóba, amelynek használatára jogosult volt és a számlákkal, a beszedett, vala­mint a tankolásra szánt pénz­zel együtt elhajtott. Az ősz­­szegből kifizette a tartozását, az autó kesztyűtartójában bo­csánatkérő levelet helyezett el, majd a járművet visszavit­te a cég tulajdonosának a laká­sához. 1.1. A beszedett, valamint a tankolásra szánt pénzzel együtt elhaj­tott Újszerű alkotásokat tervez a világ teremtéséről Ellátják megrendelők, rongálok is munkával Varga Gábor kedvenc figurái közé tartozik az udvari bolond is A szerző fotója Termékeny művész a 67 éves Varga Gábor. Dom­bóváron 14 éve él, és már vagy húsz köztéri munkával gazdagította a várost. Sok szobra van a Jászságban - hosszú ideig élt és alkotott Cegléden -, de külföldre is eljutottak a művei. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepuJsag.hu DOMBÓVÁR Még a kert bokrai mögül is szobrok kandikálnak ki. Varga Gábor szűkebb és tá­­gabb környezetét is szépítge­­ti: a lakást, a várost, az orszá­got. Alkotómunkával töltött, sűrű esztendők állnak mögöt­te, és vélhetően előtte is, mert 67 évesen is tele van megren­delésekkel és saját szoborter­vekkel. Van köztéri munkája Olaszországban és Lengyelor­szágban, Erdélyben pedig nem kevesebb, mint 15 műve lát­ható. Itthon a Jászságból kap­ta a legtöbb megrendelést, an­nak is köszönhetően, hogy - az Iparművészeti Főiskolán töltött négy év, és páresztendős fővá­rosi helykeresés után - Cegléd­re költözött.- Könnyebb volt ott alko­tóműhelyt kialakítani, mint Pesten - emlékszik vissza -, s a tanácstól még lakást is kap­tam, 1980-ban. Eleinte kis­plasztikákat, kisebb szobrocs­kákat készítettem, de hamaro­san érdekelni kezdtek a közté­ri alkotások. Kerámia, bronz és samott szobrokat készítettem. Dombóvárra először 1987- ben került alkotása, az Álmo­dozók. Ezt sajnálatos módon megrongálták, és amikor a rendbetételére kérték fel, ak­kor maradt itt. Műtermet az egykori lekvárgyár területén, a Jam-csarnokban kapott. A mel­lette lévő kis kertet is művé­szi igényességgel rendezte be: szobrokkal és szökőkúttal. Fe­lesége is segítségére volt, aki végzettségét tekintve pszicho­lógus, de keramikusként is is­mert. Érkeztek a megrendelé­sek, helyből és távolabbról, fő­ként szakrális munkákra: Szt. István, Szt. Imre, Szt. Erzsébet, illetve stációsorozat a lengyel­­országi pálosoknak.- Nem hullottak az ölembe a megrendelések - hangsúlyoz­za -, az egész úgy kezdődött, hogy egy csomót pályáztam és házaltam. Jártam a galériákat a munkáimmal, Ausztriában és Németországban, az egyik bécsi galéria rendszeresen vá­sárolt tőlem, kiállítást rendez­tek a kisplasztikáimból ott is és Olaszországban is, úgyhogy Varga Gábor 1952-ben szüle­tett Mezőtúron. Ott érettségi­zett a Dózsa György Gimnázi­umban, aztán fazekas tanu­ló volt, majd az Iparművésze­ti Főiskolára járt, 1971-ig. Dol­gozni Budapesten kezdett, hosszú időt töltött Cegléden, aztán Kecskeméten, végül 14 éve Dombóvárra költözött. Számos szoborral gazdagította Európát, Erdélytől Németorszá­gig, Lengyelországtól, Olaszor­szágig. elindult ez a vonal. Míg a na­gyobb szobrok le nem kötötték az energiáimat. Emlékezetes alkotásai kö­zé tartozik a jászárokszállá­si Városkapu, a jászalsószent­­györgyi szökőkút, a jászdózsai Szent Mihály, a szolnoki Tisza­virág, a szentendrei Hétvezér, a Hadtörténeti Múzeum udva­rán felállított Az aradi 13, és az ország első 1956-os emlék­műve, a ceglédi, amelyet még az első szabad választás előtt, a Németh-kormány idején avat­- Ha lesz időm a saját ötlete­im megvalósítására - mondja -, akkor szeretnék absztrahál­­ni. Úgy megfogalmazni szakrális dolgokat, ahogy még senki. Hívő vagyok, elmondom a magam kis imáit, de nem tartozom a templomba járók közé. A hit vi­lága vonz, fejben már megvan a teremtéstörténet, a hét nap, azt mindenképp el akarom készí­teni, és az ember történetét is, a porból lettünk, porrá leszünk szellemében, durva samottból. tak. Sokat gondol arra a mun­kájára is, amely szintén egy rongálásnak volt köszönhető.- Jászdózsán található a já­szok vize szökőkút - meséli. - Remek alkotás, tetején egy 1715-ben, itáliai mester által készített, terrakotta arató is­tenszobor. Legalább kétméte­res. Megúszott minden hábo­rút és forradalmat, de a buli­zást nem. Három gyerek, disz­kó után felmászott és ledöntöt­te. Nyolc ládában hozták el ne­kem. Restauráltam, de java­soltam, hogy ne tegyék ki (el is helyezték az önkormányzat épületében), s készítettem egy másolatot; az látható ma a kút­­nál. Alkotásainak többsége rea­lista, figurális, szívesen mozog a hit ösvényén: Márton Áront, Szt. Gellértet, Mindszenty Jó­zsefet is megmintázta már, és a magyarországi Mária-út állo­másai közül húsznál az ő szob­rai, domborművei láthatók. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Szobrokkal gazdagította Európát Elméleti és gyakorlati kerékpáros versenyt rendeztek felső tagozatos diákok számára Taroltak a bonyhádi gimisiek a Völgység Kupán BONYHÁD A Völgység Kupa a 90-es évek második felében egy sajnálatos közlekedési baleset apropóján indult útjá­ra. Ebben a balesetben egy ti­zenéves lány veszítette életét, amikor kerékpárjával a sza­bályok nem megfelelő isme­rete miatt, egy balra kanyaro­dás során egy autóval összeüt­között. A Bonyhádi Rendőrka­pitányság akkori vezetése ezt követően döntött úgy, hogy kifejezetten ennek a korosz­tálynak - hagyományteremtő szándékkal - minden évben versenyt hirdet baleset-meg­előzési céllal. A verseny meg­szervezésével a KRESZ-t már jól ismerő diákok részére, egy magasabb szintű megmérette­tés lehetőségét teremtik meg. A versenyzők egyúttal olyan ismeretanyagot kapnak, mely hasznukra lehet a helyes köz­lekedési magatartás kialakí­tásában, és a balesetek elke­rülésében. A versenyen iskolánként egy-egy csapat - két fiú és két lány - indulhatott. Az idei év­ben négy település négy isko­lájából, Bonyhádról, Tévéiről, Aparhantról és Győréből jöt­tek tanulók a megmérettetés­re. A gyerekeket a csapatver­senyen kívül egyéniben is ér­tékelték. Rendőrök és diákok, a verseny résztvevői. Hasznos az itt szerzett tudás A csapatversenyt végül a Bonyhádi Petőfi Sándor Evan­gélikus Gimnázium és Kollé­gium csapata nyerte az Apar­­hanti Általános Iskola csapa­ta előtt. Az egyéni verseny­ben lányoknál első lett Rit­­tinger Hanna a bonyhádi gi­­miből. Második helyen egy aparhanti tanuló, Gyalog Zsó­­ka végzett, míg harmadik Kis Nikolett lett, szintén Bonyhád­ról. A fiúknál kettős bonyhá­di siker született, első helyen Vörös Csaba, míg a másodi­kon Künsztler Tamás végzett. A képzeletbeli dobogó harma­dik fokára a györei Bakó Krisz­tián állhatott fel. TN Ez nekünk még ke­vés, példaképekre van szükségünk

Next

/
Thumbnails
Contents