Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-19 / 244. szám
2019. OKTOBER 19., SZOMBAT GAZDASÁG y Ötletpályázat segítheti a bölcsődék tervezését BŐVÍTÉS Építészeti ötletpályázatot hirdet bölcsődék tervezésére a Lechner Tudásközpont az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága és a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkársága megbízásából. December 15-éig várják a pályázatokat. A pályázat célja, hogy a hazai bölcsődeépítési programban kiemelten jó építészeti minőségű, gazdaságosan megvalósítható és üzemeltethető intézmények jöjjenek létre, amelyek oktatásmódszertani és pszichológiai szempontból is megfelelőek, segítik a kisgyermekek fejlődését. , A pályázatra olyan alkotóközösségek jelentkezését várják, amelyekben legalább egy tervezői jogosultsággal rendelkező építész is van. A pályázati anyagból kiadvány készül, amely segítséget nyújt a bölcsődék tervezésében és építésében a beruházóknak és a tervezőknek, illetve kiindulópontot biztosít a bölcsődeépítés jelenleg érvényes szabványának felülvizsgálatához. A kormány elkötelezett abban, hogy minden szülő bölcsődébe vihesse a gyermekét, aki szeretné, ezért a családvédelmi akcióterv keretében 2022-ig hetvenezerre bővítik a férőhelyek számát. MW Dél-amerikai hamisítványok rongálják a piacot Bajban a méhészek Összeomlott az európai uniós mézpiac a silány minőségű, hamis készítmények nyomása alatt. A felvásárlási ár már a termelési költséget sem fedezi. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG Bajba kerültek a főként exportra termelő kelet-európai méhészek, mert jelenleg olyan alacsony árat kínálnak a mézért, ami a termelési költségeiket sem fedezi. Az ágazati szakemberek szerint mindez egyértelműen az uniós piacra áramló olcsó és gyenge minőségű külföldi mézek számlájára írható. Az Európai Unió legtöbb tagországában az elmúlt hatvan évben visszaesett a termelés, ellenben hazánk - több kelet-európai országgal együtt - még mindig háromszor több mézet termel, mint amenynyit a hazai piac fel tud venni - mondta a Magyar Nemzetnek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Éppen ezért a magyar méhészetek különösen érzékenyek az uniós és a világpiac alakulására. Bross Péter kiemelte, a méz a világon a harmadik leggyakrabban hamisított élelmiszer a tej és az olívaolaj után. A hamisítás pedig időről időre olyan A méz felvásárlási és fogyasztói átlagára Magyarországon (2002-2018) w mm • g &. mi \ II MW-grafika, forrás: KSH/MTVA Sajtóadatbank/MTI, fotó: MTI méreteket ölt, amit a piac már nem bír el, és összeomlik. Míg korábban szinte kizárólag a kínai méz okozott zavarokat az uniós piacon, az idén Ázsia mellett Ukrajnából, valamint Közép- és Dél-Amerikából is dömpingáron áramlik Európába a gyenge minőségű termék. Bár az uniós termelők helyzete is aggodalomra ad okot, Brüszszeltől hiába várnak védelmet a méhészek. Az Európai Unió a vámok leépítésére, a szabadkereskedelmi egyezményekre törekszik és egyáltalán nem védi meg az ágazatot - mutatott rá Bross Péter. A silány minőségű áruk miatt a magyar méhészek kilónként két euró alatti áron szállíthatnak vegyes virágmézet a külföldi partnereiknek. Bár az áresés csupán ötszázalékos volt, a gyenge forint miatt további 10 százalékkal nő a veszteségük. Ám ez csak a nagyobb kiszerelésben exportra kerülő árura igaz, a belföldi fogyasztók az áresésből semmit sem éreznek majd, sőt mivel idén a legtöbb mézfajtából kevesebb van, akár még enyhe drágulás is elképzelhető. Furcsa ellentmondás uralkodik idén a mézpiacon. Ha egy termelőnek egy átlagos évben 50 mázsa méze szokott lenni, az idén viszont csak 25 mázsát tud eladni, érthető módon árat kell emelnie - magyarázta Bross Péter. Fedezik a készletek a hazai fogyasztást Idén az időjárás a legkevésbé sem kedvezett a mézelésnek, a repcevirágzásnak az aszály, az akácnál a sok eső, a napraforgónál pedig a forróság ártott. Ennek ellenére a mintegy tízezer tonnára tehető hazai fogyasztást bőven fedezik a készletek, importtételek így nem is kerülnek az országba. HÍREK Napelempark az olajfinomítóban ZÖLDENERGIA Százhalombattán, Tiszaújvárosban és Füzesgyarmaton állított üzembe napelemparkot a Mól. Ügyvezető igazgatója, Ratatics Péter a Dunai Finomítóban tegnap elmondta: a 6,71 megawattos százhalombattaival együtt a három telephelyen működő, összesen 18,4 megawatt éves teljesítményű napelempark kilencezer háztartás éves áramigényét fedezi. MW Nemzetek sajtjai a pesti fesztiválon PROGRAM Szombaton rendezik a második Nemzetek Sajtfesztiválját Budapesten, a Folyondár utcában. A rendezvényen 25 országból több mint 400 féle sajtot, valamint a hazai borvidékek termékeit lehet kóstolni. Összesen tíz tonna sajt érkezik. A fesztiválon a hazai sajtmanufaktúrák is ott lesznek termékeikkel, egy nemzetközi zsűri kiválasztja a Nemzet Sajtját, amely a közeljövőben részt vehet egy rangos külföldi sajtversenyen. Telefonos applikációval a közönség is szavazhat a részt vevő nemzetek legjobbjaira. A fesztiválon a gyerekek délelőtt minisajtüzemben tapasztalhatják meg, hogyan lehet a tejből sajtot gyártani, és lesz tehénfejés is. Délután és este a magyar borvidékek termékei vonulnak fel, este koncertek lesznek. MW Már a karácsonyra készülnek a boltok KERESKEDELEM Egyre több internetes boltban központi téma a karácsony, és az áruházláncoknál is érzékelhető, hogy készülődnek az év végi bevásárlási szezonra. Az Országos Kereskedelmi Szövetség(OKSZ) becslése szerint idén újabb rekordot állíthat fel az ünnephez kapcsolódó költekezés, meghaladhatja az 1200 milliárd forintot. Egy korábbi felmérés szerint harmadik éve emelkedik ezermilliárd fölé a decemberi forgalom, tavaly ez az összeg 1123, míg 2017-ben 1056 milliárd forintot tett ki. Az ünnepi vásárlások növekedési ütemét fékezheti, hogy a családok idén már a költségesebb szolgáltatásokra, Illetve az új lakossági megtakarításokra is többet költenek, emiatt kevesebb tárgyat, eszközt vehetnek karácsonyra. Helyette sokkal inkább élményekre fordíthatnak többet, az utazások, szabadidős programok piacán is sorra bukkannak fel a kedvezményes, ajándékba adható lehetőségek. Novemberben az immár itthon is elterjedt black friday - azaz a fekete péntek - komoly csábítás a költekezésre. A vásárlói szokások szerint az október lustább hónap a boltokban, míg novemberben már érzékelhető az élénkülő forgalmon, hogy a családok megkezdték az ajándékbeszerzéseket. Igazán decemberben ugrik meg a hagyományos áruházak forgalma, ez látható a korábbi adatokból is. Tavaly decemberben például csak a szezonális élelmiszerekre és az ajándékozásra alkalmas termékeket kínáló üzletekben az előző hónaphoz képest 160 milliárd forinttal többet költött a lakosság. Ilyen mértékű havi különbség lehet idén is. MW Megugró év végi bevétellel ünnepel a kereskedelem Fotó: MTI Próbanappal bújtatják a feketézést Szűrésekkel csökkenthető a munkaerőhiány Üzlet az egészségben Mintegy 900 milliárd forintos adót hoz a gyógyszeripar Fotó: MTI FOGLALKOZTATÁS Szabálytalanul foglalkoztatták a munkavállalók közel 60 százalékát, míg a munkáltatók 67 százalékánál tártak fel szabálytalanságot a hatósági ellenőrzéseken az első fél évben - derül ki a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentéséből. Továbbra is a feketefoglalkoztatás, tehát a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása érinti a szabálytalanul foglalkoztatottak legnagyobb hányadát, közel 14 százalékukat, és változatlanul az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben a legtöbb a feketén dolgoztatott. A munkáltatók leggyakrabban adminisztrációs hibával, könyvelői mulasztással vagy próbamunkával, próbanappal magyarázzák, miért nem jelentették be a dolgozót. A hatóság arra figyelmeztet: a próbamunkának nevezett tényleges próbaidő is a munkaviszony része, erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentés alól. Több vállalkozásnál tapasztalható, hogy dolgozóikat akár hetekig, de egy-két hónapig is próbamunkán foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Az összegzésből kiderül: a legtöbb feketén foglalkoztató szándékosan, adóelkerülési céllal dönt így, ezzel versenyelőnyt remélve a vállalkozásnak. MW EGÉSZSÉGÜGY A magyar egészségipar nagy tapasztalatokkal, hagyományokkal és tudásbázissal rendelkezik, ezért megfelelő állami szerepvállalással üzleti és közszolgáltatási szempontból is jelentős eredményeket lehet elérni. Nemzetközi összehasonlításban nem nevezhetők magasnak Magyarország GDP- arányos egészségügyi kiadásai, mégis tíz év alatt csaknem 60 százalékkal, 740 milliárd forinttal növekedtek az egészségügy kiadásai. Ez a többlet bizonyos problémákat megoldott - fejtette ki Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Világgazdaság I. Innovációs Fórum Gyógyszeripar és egészségipar című konferenciáján. Ügy értékelt, hogy a magyar gazdaság növekedésének megmaradásához szükség van a versenyképesség fenntartására, a magyar cégek azonban első helyen a szakképzett munkaerő hiányát említik a bővülés korlátjaként. Szerintük öt éven belül pusztán a demográfiai folyamatok miatt is növekedhet a munkaerőhiány. Azt is látni kell, hogy az 55 év felettiek foglalkoztatása tekintetében lemaradásban van Magyarország, még a V4-országok között is. Ennek oka részben a lakosság egészségi állapotában keresendő. Az államtitkár szerint igen magas az elkerülhető halálozások aránya, amire megoldás lenne a betegségek korai diagnosztizálása, ehhez pedig elengedhetetlenek a szűrések. Rámutatott: több betegség elkerülhető lenne életmódbeli változtatásokkal. Banai Péter Benő arra is kitért, hogy magas az egy főre jutó orvos-beteg találkozások száma. Fontos, hogy minél rövidebb időt töltsön a munkavállaló betegséggel, és minél hamarabb visszatérhessen a munkába. A magyar egészségipar adottságai alkalmasak arra, hogy megfelelő állami szerepvállalással üzleti és közszolgáltatási szempontból is jelentős eredményeket lehet elérni - mondta Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Az egyetemeknek fontos központokká kell válniuk, ezért a kormány tervei között szerepel, hogy országosan létrehozzanak egy úgynevezett Science Park-hálpzatot. A biotechnológiára kitérve a helyettes államtitkár elmondta, hogy ez az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor, éves forgalma a hazai piacon meghaladja 200 milliárd forintot. Az orvostechnikai eszközipar külkereskedelmi aránya 80 százalék fölötti, és évente mintegy 300 milliárd forint adóbevételt produkál. A gyógyszeriparban szintén jelentős, több mint 82 százalék a kivitel aránya, és körülbelül 900 milliárd forint bevételt eredményez. MW
