Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-16 / 241. szám

2019. OKTOBER 16., SZERDA GAZDASÁG Y Folyóink tisztább állapotban lépik át a határt Vízválság fenyeget? Áder János: Az ember felelőtlenségének is következménye az egyre drámaibb vízhelyzet Fotó: MTI Matolcsy György: Jót tenne egy cukoradó TANULMÁNY A ferihegyi gyors­vasút megépítését, cukoradó kivetését, a termékenységgel küzdő, gyermekre vágyó nők kezeléseinek állami támoga­tását sürgeti legfrissebb írásá­ban a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. Javaslatot fogalmaz meg Matolcsy György a bölcsődei influenza felszámolására is. A Szégyenfoltok eltüntetése című, a Növekedés.hu-n meg­jelent írásában a jegybankel­nök tíz pontban foglalja ösz­­sze a tennivalókat. 2030-ra a vasúti és közúti közlekedést az ország gazdasági fejlettségi szintjére kell emelni. A jegy­bankelnök ismét javasolja az állami döntések eredményes­ségének mérését. Kitér a fővá­rosra is. „Hirdessünk egy totá­lis Budapest-megújítási prog­ramot, sok civil tervvel és sok állami, továbbá üzleti forrás­sal” - írja. Fontos pont az egészséges életmód: „Ne örüljünk a cukor­nak, ne higgyük el, hogy jó a világ 2.-3. legnagyobb túlsúl­lyal élő nemzetének lenni. Le­gyen divat az egészséges élet­mód, a túlsúly megelőzése az állami és magánegészségügy­ben egyaránt. Adót a cukorra!” - írja. Végül Matolcsy arra szó­lít fel: „Cáfoljuk meg William Shakespeare-t: Tudjuk, mik va­gyunk, de nem tudjuk, mivé le­hetünk. De tudjuk: gazdag, bol­dog és büszke magyarok.” MW A víz drámája az emberisé­gé is, a felelőtlenségünk következménye. A kérdés az, hogy miként lehet meg­előzni a vízválságot, és ho­gyan lehet alkalmazkodni ott, ahol már beköszön­tött, mondta Áder János a háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozón, ahol több mint 110 ország képvisel­teti magát. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában „az em­beriség drámája, a mi felelőt­lenségünk következménye” - mondta Áder János köztársa­sági elnök a Budapesti Víz Vi­lágtalálkozó megnyitóján teg­nap. Kiemelte: választ keres­nek arra, milyen tudományos kutatásokat kell támogatni ah­hoz, hogy elkerüljük a vízvál­ságot, hogyan lehet a vízgaz­dálkodás jó példáit másutt is meghonosítani, milyen tech­nológiaváltásra van szükség a víziparban, továbbá mind­ehhez milyen pénzügyi hát­tér biztosítható. A kérdés az, a vízválságot miként lehet meg­előzni ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet al­kalmazkodni ott, ahol már be­köszöntött. Hazánkban az egy fő­re jutó éves vízmennyiség 11-szerese a vízszegénységi küszöbnek, az ország tizedét mégis az elsivatagosodás fe­nyegeti. Ezért a következő 15 évben több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szük­ség, mint az előző 30-50 év­ben. A vízmegtartás, a csa­padékvíz- és szennyvízhasz­nosítás, az öntözésfejlesztés Minimum négymilliárd ember érzékeli a víz hiányát az év leg­alább egy hónapjában a vilá­gon. A legutóbbi ENSZ-jelentés időigényes és drága - mondta az államfő. Az infrastruktú­ra nincs felkészítve a megvál­tozott csapadékjárásra. Az el­múlt kétszáz évben 4200 ki­lométer védművet építettünk, de az extrém áradások ellen már nem nyújtanak elég védel­met. A Tiszán 11 szükségtáro­zót kell építenünk, hogy egy méterrel csökkentsük az árvi­zek szintjét. A köztársasági el­szerint 2030-ra legkevesebb 700 millió ember kényszerül­het otthona elhagyására a víz­hiány miatt. A tavasszal kí­nok szerint a hazai szennyvi­zek 90 százalékát megtisztít­juk, folyóink tisztább állapot­ban hagyják el Magyarorszá­got, mint ahogy érkeznek. A rendezvényre 118 ország­ból több mint 2300-an jelent­keztek. Áder János kezdemé­nyezésére a kormány 2013 ok­tóberében rendezte meg elő­ször a Budapesti Víz Világta­lálkozót. adott Globális vízügyi fejlődé­si tanulmányban az áll, hogy a víz iránti igény minimum 20-30 százalékkal fog nőni 2050-ig. HÍREK Az agrártámogatás mellett lobbiznak EU Már húsz európai uniós or­szág írta alá az uniónak szó­ló tiltakozó nyilatkozatot, hogy az indokoltnál jobban ne csökkenjenek a Közös Ag­rárpolitika (KAP) forrásai. Ma­gyarország közel 17 száza­lékkal kapna kevesebbet a 2021-2027 közötti időszak­ban. Feldman Zsolt agrárál­lamtitkár kijelentette: annál nagyobb csökkenést nem tu­dunk elfogadni, mint ameny­­nyit az egyik legnagyobb befi­zető Egyesült Királyság unió­ból való kilépése indokol. MW Két hét múlva egyesülnek TAKARÉKBANK Október 31-én 11 takarékszövetkezet és két bank egyesül a Takarékbank Zrt.-ben. Több mint 1,1 millió ügyfelet szolgál majd ki az or­szág legnagyobb fiókhálóza­tában. Ötnapos informatikai átállás után november 6-án indulnak újra a bank szolgál­tatásai. MW Ötvenmillió forint újraélesztésre ISKOLÁK Jövőre 50 millió fo­rintot biztosít az Emmi az újraélesztés iskolai oktatásá­ra - közölte az egészségügyi államtitkár. Horváth Ildikó azt mondta, ebből a pénzből a 7. évfolyamos diákoknak lesz le­hetőségük arra, hogy elsajá­títsák az újraélesztés techni­káit az Országos Mentőszol­gálat segítségével. MW Százmillióknak kell elmenekülniük szárazság miatt Elindult a 4-es metró büntetőpere Veszélyes drón repült Ferihegyen Jóval kevesebben juthatnak be a felsőoktatásba Nyelvvizsga a belépő A nyelvvizsgával rendelkező, felvett hallj százalék arar Államtudományi Informatika 76 és egészségtudomány ■— re Műszaki ■■Pl 7° Természettudományi 69 Jogi ■B » Gazdaságtudományok 60 Agrár 51 Bölcsészettudomány 49 Sporttudomány «*■ 48 Társadalomtudomány 45 Pedagógusképzés 42 93 MW-grafika, forrás: Nyelvtudásért Egyesület ból nem teljesítették az elvárt szintet. A vizsgaközpontok a jövő év áprilisában és májusá­ban számítanak nagy hajrára, mivel jövőre középfokú nyelv­vizsga nélkül már senkit sem vehetnek fel felsőoktatási in­tézménybe. Rozgonyi szerint főként a pedagógusi és az egészségtudományi szakterü­leteken csökkenhet a hallga­tók száma. Kevesebben tanul­hatnak majd diplomás nővér­nek vagy mentőtisztnek, pe­dig már most is nagy hiány van belőlük. „Meggyőződé­sem, hogy az oktatási kor­mányzat hozzá fog nyúlni a szabályozáshoz, mivel így ez­rek szorulnak ki a felsőokta­tásból” - mondta az elnök. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég a Magyarország tíz szégyen­foltja című írásában arra hívja fel a figyelmet: ne fogadjuk el, hogy az idősebb és fiatal nem­zedékeknél egyaránt gyenge a nyelvtudás, tűzzünk ki teljes fordulatot 2030-ra! MW Tartanak a bajtól, haladékot javasolnak a hallgatók KORRUPCIÓGYANÚ Elkezdődött tegnap a Fővárosi Törvény­széken az MSZP-SZDSZ-es kormányok egyik legna­gyobb korrupciós botrányá­nak, a 4-es metró Alstom­­szerelvényei beszerzéséhez kapcsolódó ügyeknek az első pere. A vád szerint 8,5 millió eurót - napi áron 2,8 milliárd forintot - fizetett ki az Alstom cég két vezetője közvetítőn keresztül a döntéshozóknak. A vádlottak egyike, Terner Gé­za, az MSZP-SZDSZ-ügyletek másik botrányában, a Strabag­­ügyben is érintett volt. A nyomozást még 2011. ja­nuár 3-án a Készenléti Rend­őrség Nemzeti Nyomozó Iroda indította el. Az ügy minden szála a Demszky-éra presz­tízsberuházásához, az euró­pai uniós támogatásokkal ké­szült 4-es metróhoz kapcso­lódott. A Magyar Nemzet in­formációi szerint Terner Géza mellett Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bi­zalmasa, T. Károly is vád­lott. A volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól tanácsadásért. Az összeg egy része Med­gyessy feleségének a számlá­ján landolt, a volt miniszterel­nök szerint az elvégzett mun­ka leadózott díjaként. A PestiSrácok.hu szerint vádlott még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, Shahbad Z. amerikai állampolgár, va­lamint az osztrák Kyrill L. is, aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vál­lalat számlái mögötti teljesí­tést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Alstomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János gazdasági és közlekedési mi­niszter neve is szerepelt. MW Hétfő este ki­lenc óra körül mindkét kifutó­pályát lezárták a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, a két­szer is elrendelt tilalom mint­egy fél órán át tartott. A le­zárás oka az, hogy drónt ész­leltek a környéken - írta az Airportal.hu. Több induló és érkező repülőgépnek várakoz­nia kellett, az érkezők a légtér­ben köröztek. 2019. januári adatok sze­rint egy év alatt megnégy­szereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsola­tos bejelentések száma - írja az Infostart. Tavaly több mint egy tucat repülőgép személy­zete jelezte a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek kö­zelében. Eddig az egyik legki­rívóbb eset tavaly november­ben történt, amikor egy érke­ző járat pilótája azt jelezte a HungaroControlnak, hogy egy drón mindössze hatvan méter­rel volt a repülőgép alatt. Az emberéleteket veszé­lyeztető esetek miatt meg­változnak a drónok hasz­nálatára vonatkozó szabá­lyok jövő júliustól. Lesznek drónok, melyek reptetéséhez engedély kell majd. Egy szi­gorúbb kategóriában csak olyan drónt lehet forgalom­ba hozni, amely egyedi azo­nosítószámmal rendelke­zik, amit a légügyi hatóság be tud azonosítani. Minden drónhasznáveszneklesz véve, a legkisebb eszközök haszná­lói kivételével. MW OKTATÁS Akár 30-40 százalék­kal is eshet a felsőoktatásba felvett hallgatók aránya a jövő évtől, ha az oktatási kormány­zat nem enyhíti azt a szigorú szabályozást, amely szerint az alap- és osztatlan képzé­sekre jelentkezőknek közép­fokú nyelvvizsgával kell ren­delkezniük - mondta a Világ­­gazdaságnak Rozgonyi Zol­tán, a Nyelvtudásért Egyesü­let elnöke. Idén augusztus végéig csak­nem 88 ezren kíséreltek meg nyelvvizsgát tenni, míg ta­valy egész évben 120,5 ezren - derül ki az Oktatási Hiva­tal (OH) nyelvvizsga-statiszti­kai adataiból. Ebből és a töb­bi nyelviskolától kapott ada­tok alapján szűrte le Rozgonyi Zoltán azt, hogy nem nőtt a nyelvvizsgázók száma. Idén a jelentkezők 45 százalékának és a felvett hallgatók csaknem 40 százalékának nem volt kö­zépfokú nyelvvizsgája. Az OH adatai szerint idén angol­ból 65,6 ezren, németből több mint 16 ezren próbálták meg­szerezni a nyelvvizsgát, de összesen csak 58,7 ezren jár­tak sikerrel. A sikertelen kö­zel 30 ezerből 20 ezren angol-Legalább öt-hat évre széthúz­va és szakirányonként kelle­ne bevezetni, hogy a felvéte­lihez kötelező legyen a B2-es nyelvvizsga - javasolja a Hall­gatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciája (HÖOK). Bu­dai Marcell kommunikációs ve­zető az Eduline-nak azt mond­ta, egyetértés van a kormány ágazati képviselői és a HÖOK között abban, hogy baj lehet. Folyamatosan egyeztetnek an- > nak érdekében, hogy a HÖOK javaslata szerint a felsőokta­tási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok. Felfüggesztett börtön kiszabását indítványozták a vádlottakra, ha be­ismerik a bűncselekményt. A négy vádlott ezt megtagadta Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents