Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-06 / 207. szám
2019. SZEPTEMBER 6., PENTEK SPORT 15 Feczkó Tamás élete legnagyobb kihívása előtt áll a Diósgyőr élén „Nem lesz diadalmenet” A sorozatban elszenvedett négy vereség után menesztett Fernando Fernández helyett a krízisspecialista edzőnek, Feczkó Tamásnak kell valahogy felráznia a DVTK játékosait. Doros László/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- A kinevezésére úgy is gondolhat, mint a megelőlegezett születésnapi meglepetésre.- így van, hiszen szeptember nyolcadikán, vasárnap leszek negyvenkét éves. Megtiszteltetés és persze felelősség, hogy az ország egyik legnépszerűbb csapatánál, a DVTK-nál dolgozhatok. A szurkolótáborról mindig külön elismeréssel lehet beszélni, szeretnénk bizonyítani a drukkereknek, hogy megérdemeljük a bizalmat, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy jó élményekkel mehessenek haza egy-egy meccs után.- Mivel töltötte az utóbbi hónapokat?- Sokat pihentem. Harmincegy éve vagyok a futballban, azóta egyetlen szabad nyaram sem volt. Képeztem is magam, eltöltöttem egy-egy hetet a Szpartak Moszkvánál és a Red Bull Salzburgnál. Sok lett a szabadidőm, itthon több élvonalbeli meccset is megnéztem.- Mekkora kockázatot vállal a diósgyőri kispaddal?- Ezt a munkát nem tartom kockázatnak, ez életem eddigi legnagyobb kihívása. Ránézve a tabellára nem túl szívderítő a kép, és azzal valamenynyi miskolci focibarát egyetért, hogy elkél némi frissítés. Három, esetleg négy futballistára lenne szükség, azokat a hiányposztokat kellene mielőbb megnyugtatóan betölteni, amelyeket a szakmai stábbal kijelöltünk. Keressük a megoldást, és a következő, Zalaegerszeg elleni hazai találkozóra már úgy szeretnénk kiállni, ahogyan tényleg jó lenne.- Ismerős a feladat, volt már korábban is ilyen helyzetben, hogy a rossz bajnoki kezdést követően kell „életet lehelnie” egy csapatba. Hogyan, miként tervezi?- A Balmazújváros esete jut az eszembe, amellyel először sikerült bent maradni a másodosztályban, később meg feljutni az élvonalba. A DVTK- nál az lehet az elsődleges cél, hogy visszatérjen a játékosok önbizalma. A keret mindenképpen többre képes annál, mint amit eddig nyújtott. A futballistáknak meg kell tanulniuk néhány sablont, amelyet kiélezett helyzetekben is képesek alkalmazni. Ebben az esetben eredményesek lehetünk, de őszintén el kell mondani, hogy ez az esztendő nem lesz diadalmenet, biztos, hogy vért izzadunk majd.- Diósgyőrben a vezetőség az eredményesség mellett a fiatalítást is a zászlajára tűzte: hogyan viszonyul ehhez?- Gondolom, hogy többek között azért is esett rám a választás, mert előző csapataimnál rendre sikeres volt a fiatalok beépítése. A keret mindenképpen módosul, a gond az, hogy lezárult az átigazolási időszak, és ilyenkor már csak szabad státusú labdarúgók igazolása jöhet szóba. Idehaza lejárt szerződésű játékost nem könnyű találni, tucatlégiósra pedig nincs szükségünk. Azt viszont senki ne várja tőlem, hogy öt-hat saját nevelésű futballistával fussunk ki hétről hétre a pályára. Korábbi csapataimnál kikérték a véleményemet az átigazolásokkal kapcsolatban, remélem, Diósgyőrben is így lesz. Felelősséget csak úgy tudok vállalni az eredményességért, ha az általam megfelelőnek ítélt játékosok alkotják a keretet. V,- Milyen célt tűzött ki a csapat elé?- Miután a DVTK-ról van szó, fontos lesz visszacsalogatni a nézőket a lelátókra. Töltsék meg a stadiont, és uralkodjon olyan hangulat, hogy az ellenfeleknek beleremegjen a lábuk. Fontos, hogy védjegyes legyen a csapat futballstílusa. Egy nap alatt nem lehet megváltani a világot, viszont mindig lehet változtatni a részleteken: Diósgyőr-mezben például az utolsó utáni percig is küzdeni, harcolni kell, ezt a drukkerek is díjazzák majd. Érdekes, hogy a jelenlegi diósgyőri keretnek nincs olyan tagja, akivel korábban már dolgoztam volna.- A válogatott szünet miatt másfél hét van az ismerkedésre, mire elég ennyi idő?- Az önbizalmat el lehet kezdeni felépíteni. Begyakoroltathatjuk a sokkal stabilabb védekezést, az ugyanis nem állapot, hogy a csapat mindegyik mérkőzésén gólt kap. Szerintem ennyit lehet ígérni, míg a legfontosabb tényezőről már beszéltem: vért kell izzadni. Feltűnően megsokasodtak a térdsérülések, túlterheltek a legjobb játékosok Riadót fújtak a kéziiabdaklubok KÉZILABDA „Megvolt a műtét. Remélhetőleg kilencedjére sikerül. Találkozunk Tokióban!” - ezzel az üzenettel.jelentkezett be Nora Mörk néhány nappal ezelőtt a kórházi ágyról, miután pályafutása során már a kilencedik alkalommal kellett megoperálni valamelyik térdét. A Győri ETO-val háromszoros BL-győztes kézilabdázó ezúttal a bal lábán szenvedett keresztszalag-szakadást. Norvégiában kilenc hónapon belül ez már a negyedik súlyos térdsérülés volt az A válogatottnál (Mörk előtt Katrine Lunde, a siófoki Kjerstin Solas és a már győri Amanda Kurtovic dőlt ki hosszú időre), amire korábban még sosem volt példa. A probléma a fiatalabb korosztályokban is fennáll, nem csoda, hogy riadót fújtak, és az öszszes érintett bevonásával igyekeznek kitalálni, hogyan tudnák megállítani a folyamatot. Grethe Myklebust, aki fizioterapeuta és professzor az Oslói Egyetem sportsérülésekkel foglalkozó kutatóközpontjában, majd harminc éve tanulmányozza a keresztszalagsérüléseket, megalapozottan állíthatja tehát, hogy a mécsesek során 30 százalékkal nagyobb az esélye az efféle térdsérüléseknek, mint az edzéseken. „Minden jel arra utal, hogy a legjobb játékosok túl sok mérkőzést vívnak. Csökkenteni kell a számukat, hogy több idő jusson, edzésre és regenerációra. Nem hiszem, hogy általánosságban megnőtt volna a keresztszalag-sérülések száma a kézilabdában, de úgy tűnik, hogy a legjobb játékosok körében gyakrabban fordul elő. Pedig ők azok, akik rengeteget foglalkoznak a megelőzéssel, mégis ez a helyzet” - mondta Myklebust, aki játékosként szintén átesett súlyos térdsérülésen. Emlékezhetünk a sportági sztárok áprilisban indított kampányára is, amelyben a versenynaptár átalakítását is kérték az európai és a nemzetközi szövetségtől. A most kezdődő idény különösen húzósnak ígérkezik a vb-vel, az olimpiai selejtezővel, majd nyáron a tokiói játékokkal. A gondot csak növeli, hogy sok, nemzetközi kupában is induló csapatnak szűkös a kerete, ezért a legjobb játékosaiknak majdnem mindig a pályán kell lenniük. Közben oda kell figyelni az utánpótláskorúakra is. Az adatok szerint egyre több lányt műtenek meg 16 és 19 éves kora között súlyos térdsérüléssel, amit szintén a terhelésre vezetnek vissza. Sok tehetséges játékosnak kell fiatalon felhagynia a kézilabdázással a sérülések és fájdalmak miatt. „A probléma az, hogy senki sem kontrollálja, hány mérkőzésen léphet pályára egy fiatal játékos. Gyakori, hogy valaki az iskolai csapata mellett a klubja utánpótlás-együtteseiben és a felnőttek között is játszik. Ilyen korban még Nora Mörk térdeit összesen kilencszer műtötték meg Fotó: MW nem érzik ennek a veszélyét, pedig aki már az utánpótlásévek alatt elhasználta a testét, nem tud megbirkózni a későbbi követelményekkel” - mondta Jostein Overvik, a Verdens Gang szakírója, aki egy nyári, nagy visszhangot kiváltó esetre is felhívta a figyelmet. A Storhamarban szereplő 18 éves Mia Svelét nem engedte el az apja a junior Eb-re, mondván, a torna már sok lenne neki. Itthon már évekkel ezelőtt fontos lépéseket tettek. Juhász István, a magyar szövetség kiemelt utánpótlásprogramjának vezetője rámutatott, az MKSZ már több éve szabályozza, hogy a fiatal játékosok hány meccset játszhatnak egy héten, és ki melyik korosztályban léphet pályára. „A válogatott játékosok esetében már nem működik a »kétszezonos« felkészítés, mert a világversenyeket éppen ezekben az időszakokban rendezik. A londoni olimpiára kijutó férfiaknak, akiknek az edzője voltam, 2012-ben összesen tizenöt nap jutott pihenőre. Ezeknek a játékosoknak a felkészítését már utánpótláskorban úgy kell megalapozni, hogy felnőttként képesek legyenek ilyen terhelés elviselésére” - mondta Juhász, hozzátéve, egy korábbi felmérés szerint azok a játékosok, akik ifiben nem végeztek megfelelő erőfejlesztő munkát, a felnőttek közé kerülve fél éven belül megsérültek. Az MKSZ egy éve indította el az Elit elnevezésű programot, amelybe 15-15 fiú és leány utánpótláskorú játékos került be. Folyamatosan végeznek teljesítménydiagnosztikai méréseket, és külön sportorvosi ellátás, továbbá sportpszichológus áll a rendelkezésükre. Szeptembertől központi prevenciós szakembert alkalmaznak, aki tartja a kapcsolatot a kluboknál dolgozó kollégáival, mivel csak olyan egyesület pályázhat taotámogatásra, amely gyógytornászt is foglalkoztat. „Hogy kiből milyen kézilabdázó lesz, azt alapvetően három tényező határozza meg: a kiválasztás, a felkészítés és a menedzselés - magyarázza Juhász. - Egy fiatal esetében főleg az első kettő a fontos, nem szabad már korán túlterhelni, elég juniorkorban azzal foglalkozni, hol mennyit játsszon. Ami a felnőtteket illeti, sajnos azt kell mondanom, a legjobbaknak játszaniuk kell, a szurkolók is miattuk járnak ki a mérkőzésekre. Nekünk erre kell felkészítenünk a gyerekeket, és ezen még tudunk javítani, hogy jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló időszakokat. így védhetjük meg őket a legjobban a súlyosabb sérülésektől.” NedelykovTamás/NS JEGYZET Szambagörcs Takács Zoltán jegyzet@mediaworks.hu Ezekben a napokban mindenki a válogatott meccsekkel foglalkozik, pedig akad azért dráma a klubcsapatok kulisszái mögött is. Az egyik a Ferencváros brazil játékosáé, a magyar bajnokság egyik legtechnikásabb spílerének tartott Isaelé. A napokban kijött a határozat: a Magyar Labdarúgószövetség három mérkőzésre eltiltotta a csatárt. Aki látta, nem felejti: a Diósgyőr elleni bajnoki ötödik percében kapott piros lapot, mert rátaposott ellenfele, Vági András combjára. A miskolci védőt hordágyon vitték le a pályáról. Az esetről talán elég annyi, a brazil labdarúgó stoplija úgy felhasította a védő combján a bőrt, hogy mintegy húszcentis, mély sebet ejtett, amit aztán az öltözőben varrtak össze. A mozdulatsort látva a szándékosság kizárható, inkább a sérülés súlyossága indokolhatta a piros lapot és a későbbi eltiltást. Mindenesetre a védő megerősítette, hogy ez egy balszerencsés eset volt, a támadó pedig bocsánatot kért. Talán több szót nem is érdemelne az eset, ha nem tudnánk, hogy Isael nemcsak a saját sérülése, hanem egy piros lap miatti eltiltás miatt sem léphetett pályára az FTC őszi kupakalandja kezdetén. Az eset még tavaly, a kazah Kajrat és a cseh Sigma Olomouc Európa-liga mérkőzésén történt, annak is az utolsó percében, biztos cseh továbbjutást jelentő állásnál. Isael hosszan szöktette magát, és páros lábbal beleszállt az ellenfél védőjébe. Mindjárt tudta, hogy mit tett, mert indult is lefelé a pályáról. De miért érdekes ez most? Hát azért, mert februárban az egész magyar bajnokság legértékesebb játékosaként érkezett a bajnokcsapathoz a brazil. Hiába volt sérült és néhány nemzetközi meccstől eltiltott, nagyon sokat vártak tőle a klub vezetői és a szurkolók. Tudni lehetett róla, hogy kiismerhetetlenül cselez, hazai szinten robbanékony, és remekül lát a pályán. Aztán jöttek a sérülések, alig játszott a tavasszal. A tét nélküli felkészülési meccseken kezdett formába lendülni, sokan a Fradi meglepetésemberét látták benne a zágrábi Dinamo, majd a litván Suduva elleni párharc előtt is, ám csereként alig néhány percet kapott a meccseken. Bajnokin pedig most kezdett először, öt percig volt a pályán - a többi ismert. Lehet, hogy ez csak pechszéria, és egy csapásra minden megváltozik. De sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a játékos súlyos gödörbe került mentálisan, és a görcsös akarás csak hibákat idéz elő nála. Talán ez az az eset, amikor egy jó sportpszichológus többet tehet a sikerért, mint akárhány erőnléti edző.
