Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-02 / 203. szám
2019. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ GAZDASÁG y Csutkástul kellene megenni az almát Magyarország valamennyi felsőoktatási intézményében jelentősen nőtt az érdeklődés a mezőgazdasági szakok iránt Fotó: Shutterstock A képzett szakemberek enyhíthetik a munkaerőhiányt Népszerű agrárszakok Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárások eredményei alapján Magyarország legtöbb felsőoktatási intézményében nőtt az érdeklődés a mezőgazdasági képzések iránt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TOVÁBBTANULÁS A Magyar Mezőgazdaság friss körképéből kiderül, hogy melyek a legnépszerűbb agráregyetemek. A Szent István Egyetem több karán is folyik agrárképzés. A gödöllői Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar képzéseire 1800, a szarvasi Agrár- és Gazdaságtudományi Karra pedig 692 diák jelentkezett. A budai campuson az Élelmiszertudományi Kar képzéseire 1329-en, a Kertészettudományi Karra 953-an, a Tájépítészeti és Településtervezési Karra 448-an jelentkeztek. A legnépszerűbb agrárszakok: az élelmiszermémök alapszak (272), a tájrendező kertépítő mérnök (132), a kertészmérnök alapszak (104), illetve a mezőgazdasági mérnök alapszak (79 felvett hallgató). Az egyetem Gépészmérnöki Karának mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki képzésén összesen 35 hallgató kezd szeptemberben. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara több mint 8 százalékkal növelte a felvett hallgatók számát az előző évhez képest. Az általános felvételi eljárás keretében 1892 jelentkező választotta a kart, 415-en nyertek közülük felvételt. Debrecenben a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar képzései mellett vidékfejlesztési agrármérnök szakot is indítanak a Gazdaságtudományi Karon. Csaknem 300-an jelentkeztek a vidékfejlesztési agrármérnök alapképzésre, akik közül 70 hallgatót vettek fel. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára felvett magyar és külföldi hallgatók száma 2012 óta töretlenül nő. A kar idén 8,6 százalékkal növelte az általános felsőoktatási felvételi eljárásban felvett hallgatói számát, amivel meghaladta az összegyetemi 6 százalékos növekedést. Az idei felvételi eljárásban 139 hallgatót vettek fel. Az általános felvételi eljárásban felvett hallgatók száma tovább bővülhet a karra felvételiző külföldi hallgatókkal, az ő felvételi eljárásuk még nem zárult le. Előzetes becslések szerint 30-40 külföldi hallgató kezdheti meg tanulmányait mezőgazdasági mérnöki alapképzési szakon angol nyelven. A Pannon Egyetem Georgikon Karának szakjaira az általános felvételi eljárás során 657 diák jelentkezett, 307-en nyertek közülük felvételt. Az alapszakokon az előző évihez hasonló a felvettek száma. A mezőgazdasági mérnök szak volt a legnépszerűbb, ide 30 hallgató nyert felvételt. A Székelyudvarhelyen szervezett vidékfejlesztési agrármérnök alapképzésre 24 hallgatót vettek fel. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán 2019-ben az első helyen hozzájuk jelentkezők száma 230 fő volt. A júliusi felvételi eljárásban 187 hallgatót vettek fel, 4,5 százalékkal többet, mint az előző évben. Az átlagos felvételi ponthatárok meghaladták a tavalyi szintet. Az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karának képzéseire összesen 593 jelentkezést nyújtottak be, ebből 112 jelentkező kezdi meg tanulmányait szeptemberben. A Neumann lános Egyetem kecskeméti Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán összesen 423-an jelentkeztek agrárképzési területre. A jelentkezők összlétszáma nem változott az előző évhez képest, a felvettek aránya enyhén emelkedett, közölte az intézmény. A Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézete két alapképzési és egy felsőoktatási agrárszakot gondoz. Nyíregyházán a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakra 14, a levelező tagozatra pedig 8 hallgatót vettek fel. A mezőgazdasági mérnöki szakon 24 fő, levelező tagozaton 16 fő, míg a mezőgazdasági felsőoktatási szakképzési szak nappali tagozatán 11, levelező tagozaton pedig 17 diák kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karára felvett hallgatók száma nem változott tavalyhoz képest. A jelentkezők több mint 90 százaléka állami ösztöndíjas finanszírozású képzésre nyert felvételt. EGÉSZSÉG Az almában található hasznos baktériumok nagy része a csutkában tanyázik. A Grazi Műszaki Egyetem kutatói ezért azt javasolják, hogy ne csak a gyümölcshúst fogyasszuk el, hanem magát az almacsutkát is - írja a Kertészet és szőlészet folyóirat. Az osztrák szakértők az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumok emberi egészségre gyakorolt hatását keresték az élelmiszerekben, ekkor vizsgálták meg az alma összes részének a baktériumflóráját. A kocsány, a héj, a gyümölcshús, a mag és a csészelevelek is górcső alá kerültek, külön megvizsgálták a hagyományos és a biotermesztésből származó gyümölcsöket. A Frontiers of Microbiology szaklapban publikált eredményekből kiderült, hogy egy átlagos méretű, 240 grammos almában mintegy százmillió baktérium található, nagy részük az almacsutkában, azon belül is a magokban van, amit általában kidobunk. A gyümölcshúsban mindöszsze tízmillió baktériumsejtet számláltak. Az egyetem kutatói a bioalma baktérium-összetételét sokkal változatosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak ítélték meg, ezzel magyarázható magasabb beltartalmi értéke és jobb zamata is. A hagyományos termesztésű almában a hasznos baktériumok mellett magas csíraszámmal volt jelen a jól ismert Escherichia shigella, amely az embernél és a főemlősöknél a vérhas okozója. Ezt a fajt a bioalmából nem mutatták ki. Mindemellett a szintén közismert hasznos bélbaktérium, a Lactobacillus nemzetség tagjai nagy számban voltak jelen a bioalmában, míg a hagyományos termésből nem voltak kimutathatók. MW Egyre több inaktív jut egy dolgozóra Idén már többen mentek szakgimnáziumba, mint általánosba Előnybe került a szakképzés Szakképzési Palkovics László innovációs és technológia miniszter Nyíregyházán nyitotta meg a tanévet Fotó: MTI STATISZTIKA Magyarországon a következő években jelentősen nőni fog az eltartottsági ráta, vagyis egy dolgozóra egyre több inaktív jut. A KSH friss kiadványa szerint - amely a fenntartható fejlődés indikátorait vizsgálja - ugrásszerűen nőni fog az időskorúak aránya, mindez pedig meg fogja terhelni az ellátórendszereket - írja a portfolio.hu. Magyarországon, 1990 elején az eltartottsági ráta 51 százalék volt, azaz ezer aktív (15-64 éves) korúra 510 nem aktív (14 éves és annál fiatalabb, valamint 65 éves és annál idősebb) korú személy jutott. A legajácsonyabb arány (45,2 százalék) 2007-re datálható. Ez egyúttal a hosszabb távú trend mélypontja is, az előre számítások a jövőben folyamatos és jelentős emelkedést jeleznek - állapítja meg a KSH tanulmánya, amely arra mutat rá, hog a már most is emelkedő eltartottsági ráta a következő időszakban jelentősen nőni fog. Az eltartottsági ráta értéke a modell szerint 2062-ben érheti el maximumát, 79 százaléks ér* Több lesz a nyugdíjas Fotó: MW tékkel a népesség-előreszámítás jelenlegi alapváltozata szerint, azaz ezer eltartóra (15-64 éves) 790 eltartott (14 éves és annál fiatalabb, valamint 65 éves és annál idősebb) juthat. 2062 után lassan csökken ez az arányszám, 2070-re már „csak” 77 százalék esedékes. A születések száma csökken, miközben az 1950-es évek közepén születettek nagy létszámú korcsoportjai a következő években érik el a 65 éves kort, ezért növekedni fog az idős eltartottak száma. MW NYÍREGYHÁZA Tíz év után először 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban tavaly, ez is jelzi, hogy a szakképzésé a jövő - mondta az innovációs és technológiai miniszter az országos szakképzési tanévnyitón szombaton Nyíregyházán. Palkovics László a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban tartott ünnepségen kiemelte, a magyar tanulók sorra hozzák el a hazai és nemzetközi szakmai versenyek fődíjait, ami igazolja, hogy nemzetközi színtéren is elismert a magyar képzés. A kormány támogatásával minden feltétel adott ahhoz, hogy tovább fejlődjön a szakképzés - tette hozzá a miniszter. Mint mondta, a rugalmas, modern, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer fejlesztése az ágazat minden szereplőjének kedvező lesz: növeli az ország versenyképességét, a diákok számára több lehetőséget hyújt a tanuláshoz és a továbbtanuláshoz, a vállalatok pedig az igényeikhez igazodó, szaktudással rendelkező és képzett munkaerőt kaphatnak. Palkovics László szerint a rendszer odafigyel a felsőoktatásba továbblépőkre is, 2020-tól a szakgimnáziumok négy plusz egy éves képzési struktúráját a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek munkába, illetve továbbtanulás esetén közvetlenül a szakirányú felsőfokú képzésbe. Emellett a szakközépiskolákat hároméves szakképző iskolákká alakítják át, ahol a gyakorlati tapasztalatot az utolsó két év duális képzése biztosítja, a részszakképzést nyújtó műhelyiskolák alapítása pedig azoknak a fiataloknak lesz kedvező lehetőség, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, vagy a hagyományos oktatási környezetben nem tudnak megfelelően teljesíteni - tette hozzá. A miniszter a pedagógusokhoz, tanárokhoz szólva elmondta, a kormányzat dolgozik a számukra versenyképes életpályát és jövedelmet magában foglaló rendszer kialakításán és azon, hogy ennek „minél előbb számokban mérhető eredménye legyen”. MW T
