Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-05 / 206. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK A testmozgáson és az egészségen volt a hangsúly Ötven éve indult a tolnai fonalterjedelmesítő üzem A nosztalgia művezetői értekezlet résztvevői Király József jelvénymúzeumában Fotó: Makovics Kornél DOMBÓVÁR Zalaegerszegen rendezték meg a Magyar Szív Egyesületek Országos Szövetségének Orvos-Beteg Konferenciáját és IV. Sporttalálkozóját amelyen részt vett a Dombóvári Szívklub Egyesület augusztusban - tudtuk meg Tóth Gábornétól, az egyesület tagjától. A vendéglátók műsora után Vígh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos köszöntötte a megjelenteket és kiemelte, hogy mennyire fontos a családi példamutatás a rendszeres testmozgás terén is. Több témában hallhattak előadást a résztvevők kardiológus szakemberektől a PAKS Véget ért a polgármesteri hivatal épületének átfogó felújítása, és a műszaki osztály munkatársai a kivitelezővel hétfőn megkezdték a műszaki átadás-átvételt. Az önkormányzat közleményében azt írják, több mint harminc éve készült el a polgármesteri hivatal, azóta nem történt nagyobb felújítás az épületen, állaga leromlott, már nem felelt meg a mai kor követelményeinek. gyógyítás témakörében. A kulturális programokon a dombóvári egyesület tagjai is kivették részüket versmondással, közös énekléssel. Másnap a sportversenyen tizenkét sportágban indulhattak a résztvevők, több lelkes dombóvári egyesületi tag is benevezett. A díjak átadására másnap a gálaünnepségen került sor. Magyar Károlyné ezüstérmet szerzett Petanque játékban, míg Tóth Gáborné sakkban harmadik helyen végzett. 2020-ban az V. MASZEOSZ találkozó megszervezését a Székesfehérvári Szív Egyesület vállalta magára. Varga Sz. Az energetikai rekonstrukcióra még 2016-ban pályázott és nyert forrást az önkormányzat, így kicserélték a külső nyílászárókat, szigetelték a homlokzatot és a tetőt, árnyékolók kerültek az épületre, termosztatikus szelepeket szereltek fel a radiátorokra, valamint új napelemeket is elhelyeztek az épületen. Mindezzel egy időben a Városháza körüli járdákat térkővel burkolták. H. E. Nagyon sok embernek biztosított megélhetést Tolnán és környékén az 1970-80- as években a tolnai selyemgyár ötven évvel ezelőtt indult terjedelmesítő üzeme, az egyetlen az országban. Az évforduló alkalmából a részleg egykori vezető garnitúrája nosztalgia „művezetői értekezletet” tartott, halászlé mellett. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BOGYISZLÓ-TOLNA A tolnai se lyemgyárban 1900-ban indult meg a termelés. Mint a nevéből is kiderül, a gyárban eredetileg selyemfonal előállításával foglalkoztak. A selyemgubó-termelés fokozatos csökkenése, a más alapanyagból készült fonalak és szövetek térhódítása miatt azonban az 1960- as évek közepén már látszott, hogy a selyemfonoda nem működhet sokáig. 1968. volt az utolsó év, amikor még folyt gubótermelés. A fonoda ezután még addig működhetett (1972- ig), amíg a meglevő alapanyagokat fel nem dolgozták. A felszabaduló munkaerő-kapacitás lekötésére a Magyar Selyemipar Vállalat budapesti vezetése úgy döntött, hogy terjedelmesítő üzemet hoznak létre az addig is nagyon sok embernek munkát biztosító tolnai gyárban. Zöldmezős beruházásként, viszonylag rövid idő, nagyjából egy év alatt építették meg a hatalmas üzemcsarnokot a gyár területén. Abban az időben Bolvári Józsefné volt az igazgató, Fadgyas István a főmérnök. A „terjedelmesítő-projekt” vezetésére Steinbach Ferencet, a selyemfonoda addigi vezetőjét kérték fel. Ő vezette az üzemet is, egészen 1989-ig. Ezt követően Kapinya Miklósné vette át a részleg irányítását. A fonalterjedelmesítés a ’60- as évek végén Magyarországon még gyerekcipőben járt, kizárólag Budapesten, a Duna Cérnázóban működött kétfajta, összesen húsz gép. A tolnai üzem leendő vezetői stábja ezért kilenc hónapon át ott, a fővárosban készült a feladatra. A tolnai üzem 1969. augusztus végén indult, kezdetben egy géppel, majd fokozatosan megtelt az üzemcsarnok. Folyamatos, azaz négy műszakban folyt a termelés, a teljes üzemben mintegy kétszáz dolgozónak biztosított megélhetést a terjedelmesítő, ami az ország egyetlen ilyen részlege A természetes fonal-alapanyagok (gyapjú, gyapot, selyem, len) helyettesítésére szintetikus fonalakat kezdtek előállítani az 1930-40-es évektől. Az így készült szövetek szépek voltak, nem gyűrődtek, de például egy nyloningbe pillanatok alatt bele lehetett izzadni. A terjedelmesített fonalból készült szövetek erre a problémára jelentettek megoldást. A szintetikus fonalakat különféle módokon megsodorták, így az elemi szálak kicsit volt, csakúgy, mint korábban a selyemfonoda. Az 1970-80-as években a fonalterjedelmesítés volt a tolnai gyár fő profilja. Rengeteg ilyen anyagot használtak akkor, nagyon sok volt a megrendelés, napi 5-6 tonna fonalat is előállítottak. A termelés a ’80-as évek második felében leszálló ágba került, miután a terjedelmesített fonalból készült szövet iránt csökkent a kereslet. A terjedelmesítés a 2000- es évek elején szűnt meg telfellazultak, a közéjük kerülő levegő pedig fel tudott venni némi nedvességet. Az ilyen fonalból készült ruha sokkal kényelmesebb viseletét biztosított. Nyugat-Európában már az 1940-es években is készítettek terjedelmesített fonalat, Magyarországra ez bő húsz évvel később érkezett. Az iránta való kereslet a természetes alapanyagok újbóli térhódításával, illetve a modernebb eljárások elterjedésével szűnt meg. jesen Tolnán. Az üzem vezetői garnitúrája azonban azóta is tartja a kapcsolatot, alkalmanként összejárnak, közös ebédre, vacsorára, nosztalgiázásra. Legutóbb az 50 éves jubileumra emlékeztek, az egyik korábbi művezető, Király József bogyiszlói jelvénymúzeumában, ahová tizenegyen mentek el. A halászlé ebéd után, poharazgatás mellett régi sztorikat elevenítettek fel, amelyek természetesen nem kizárólag a munkáról szóltak. Olyan történetek is terítékre kerültek, amelyekről annak idején jobb volt, ha nem tud a főnökség. A korábbi üzemvezető, Steinbach Ferenc az összejövetelen arra kérte egykori közvetlen munkatársait, hogy szedjék össze gondolataikat, emlékeiket, mert hamarosan elkezdi az adatgyűjtést a tolnaj terjedelmesítő üzem történetének megírásához. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Tóth Gáborné (jobbra) a dobogó 3. fokára állhatott Beküldött fotó Befejeződött a hivatal felújítása De mi is az a terjedelmesítés? Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a projekt célja Tolna és Hargita megye közös EU-s programban SZEKSZÁRD A résztvevők megízlelhették a völgység kincsét. Ez a kincs a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet gyümölcslékínálata volt. A kisvejkei szövetkezet elnöke, dr. Tóth György tartotta az első előadást, aztán Barna Katalin a pénzügyminisztérium nemzetközi referense következett, majd Naszvadi Balázs, aki a Terület- és vidékfejlesztési osztályt vezeti a megyei önkormányzatnál. Mindannyian a helyi élelmiszeripari termékek piacra jutásának fontosságáról,- mikéntjéről beszéltek. Hisz ez az EU által támogatott Fridge program lényege. Hat ország szakemberei vesznek részt benne, és a projektnyitót Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban tartották, kedden és szerdán. Később a többi résztvevőhöz is ellátogatnak tapasztalatcserére: Görögországba, Belgiumba, Németországba, Finnországba és Erdélybe. Köszöntőjében Ribányi József a megyei közgyűlés alelnöke azt emelte ki, hogy Tolna egy mezőgazdasági megye, tehát a helyi termelők, élelmiszer-feldolgozók és kereskedők megtartása létfontosságú. A marketingre nagy hangsúlyt kell fektetni, ezt maga is megtapasztalta, amikor Tamási polgármestere volt, és fűszerpaprika-termelésbe, értékesítésbe kezdtek. Külön üdvözölte a Hargitából érkezetteket; ez az első olyan EU-s projekt, amelyben Tolna a testvérmegyéjével együtt vesz részt. A Fridge projektmenedzsere, Kiss Balázs a lebonyolítás részleteit ismertette. A Tolna Megyei Fejlesztési Ügynökség koordinálja a munkát. A projektpartnerek találkozókat szerveznek, bemutatják a náluk jól működő modelleket, s a végén javaslatokat tesznek a szükségesnek vélt változ-Ribányi József megyei alelnök Kiss Balázs A szerző fotói tatásokra. Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, a hazai piacon való helytállás, és esetenként a nemzetköziesedés segítése a fő cél. Feltárják az érintett országokban a támogatási rendszereket és azok hiányosságait is. Kérdőíveket töltetnek ki, interjúkat készítenek az érintettekkel, hogy minél pontosabb képet kapjanak a következtetések levonásához. A projekt lebonyolítására négy év - 2019. augusztus 1-től 2023. július 31-ig - áll rendelkezésre, és 1,2 millió euróból gazdálkodhat a hat partner. Wessely G. Művezetői értekezlet halászlével és borral
