Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-04 / 205. szám

2019. SZEPTEMBER 4., SZERDA SPORT 15 Zsóri Dániel Messi és Quintero vetélytársa lett a Puskás-díjért A szurkolók is segítettek A szűkítés után is verseny­ben maradt a magyar jelölt a Puskás-díjra: Lionel Messi emelése, Juan Fernando Quintero szabadrúgása vagy Zsóri Dániel a Fradi el­leni zseniális ollózása lesz az Év gólja a FIFA-nál? Bodnár Zalán/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Hogy fogadta a nagy hírt?- Anyukám hívott, ő tudta követni a bejelentést, és aztán továbbította nekem is a hírt- mondta a DVSC-től a Mól Fehérvár FC-hez szerződött Zsóri Dániel. - Egyelőre nem találok szavakat, olyan hihe­tetlennek tűnik az egész. Már tudja a családom is, minden­ki nagyon örül és gratulál ne­kem, óriási élmény már most is, pedig hol van még a díját­adó!- Amikor a neve feltűnt a tíz je­lölt között, gondolt arra, hogy az még nem a végállomás, és akár a háromba is bekerülhet?- Őszintén szólva bíztam benne. Mivel a szurkolók sza­vazatai számítottak, remény­kedtem benne, hogy sok ma­gyar futballrajongó is rányom a FIFA honlapján a nevem alatti gombra. Tudom, hogy a magyar drukkerek ilyen­kor képesek összefogni, lát­tunk már erre példákat, úgy­hogy nagyon köszönöm nekik, hogy segítettek, mint ahogy mindenkinek nagyon hálás vagyok világszerte, akinek az én gólom tetszett a legjobban, és szavazott is.- Nem tartott attól, hogy le­gyen bármilyen szemkáprázta­tó is a gólja, nem versenyezhet a legnagyobb lakosságszámú országokban született talála­tokkal? Hiszen a Puskás-díjnál ■ msJ 1 1 [*< Jr ■ÉH- 8 ■T Puskás-díjat érhet ez a mozdulat. Zsóri Dániel győztes ollózós gólja a Ferencváros ellen Fotó: MTI gyakran látjuk, hogy Brazíliá­ból vagy Indonéziából lényegé­ben bármilyen gólt be tudnak szavazni a nézők a szűkített listára, ezért is változtattak a szabályon, hogy a végső győz­tesről már zsűri döntsön.- Nagyon is tisztában vol­tam ezzel, úgyhogy nem is tápláltam hiú reményeket. Úgy fogtam fel, hogy már a tízbe kerülés is óriási, hiszen még nagyon a pályám elején vagyok, és így is annyi csodá­latos dolog történt már velem ebben az évben, hogy csak kapkodom a fejemet. Titkon reménykedtem benne, hogy akár tovább is juthatok, de az már tényleg az álom kategóriá­ba tartozott.- Abban a pillanatban, amikor megszerezte az ominózus ta-Most már a szakértőkön a sor Szeptember 23-án a milánói Scalában tartja éves díjkiosztó ünnepségét a Nemzetközi Lab­darúgó-szövetség (FIFA). Ma­gyar vonatkozása eddig is volt a FIFA ünnepségének, hiszen 2009 óta átadják a Puskás-dí­jat az Év góljáért, Zsóri Dániel találata révén az elismerés tíz­éves történetében először ke­rült be magyar labdarúgó gólja a tíz jelölt közé, de az interne­tes szavazók még ennél is to­vább juttatták a magyar gólt: a legjobb három közé került! A korábbi gyakorlattal szem­ben az idén változott a szabály, az internetes szavazás csak a három legjobb közé kerülésről dönt, ott már szakmai zsűri ve­szi kezébe a döntést, az úgy­nevezett FIFA-legendák szak­értői bizottsága választja ki a győztest. lálatot, sok minden kavarog­hatott a fejében: pályafutása első felnőtt bajnoki meccsén, a kilencvenharmadik percben ollózott győztes gólt majd­nem a tizenhatosról, a rekord­bajnok és abban a pillanat­ban is listavezető Ferencvá­ros kapujába. Az is megfor­dult esetleg a fejében, hogy ezt a gólt akár a Puskás-díjra is jelölhetik?- Nem, akkor ez eszembe sem jutott, örültem, hogy sike­rült úgy kiviteleznem a moz­dulatot, ahogy szerettem vol­na, és hogy gólt, ráadásul fon­tos gólt ért. A csapattársaim kezdték aztán mondogatni, hogy ez még a Puskás-díjra is jó lehet, de ezt csak amolyan jópofáskodásnak gondoltam tőlük, és mosolyogtam rajta. Boldog vagyok, hogy nekik volt igazuk.- Juan Fernando Quintero, Lio­nel Messi, Zsóri Dániel - nem egy vállalhatatlan társaságba került. Belegondolt már abba, hogy velük ül majd a milánói gálán, és közösen izgulnak, míg az élő adásban ki nem de­rül, kinek is jut a díj? ' - Egyelőre nehéz belegon­dolni, még magam is azon ka­pom magam: nem álmodom?! Természetesei! nagyon meg­tisztelő, hogy ott lehetek kö­zöttük. Óriási egyéniségek, a televízióban szoktam látni őket, most pedig vetélytársak vagyunk egy rangos díjért - felfoghatatlan. Nagyon várom már az utazást, nem is jártam még Milánóban, pedig régóta szeretnék eljutni oda. Ez töké­letes alkalom lenne.- A tíz éve életre hívott díjat mások mellett olyan játékosok kapták meg, mint Cristiano Ronaldo, Neymar, Zlatan Ibrahimovic, James Rodriguez, legutóbb pedig Mohamed Szalah. Elképzelte már, hogyan mutatna ebben a névsorban Zsóri Dániel?- Nagyszerű futballisták nyerték már el a díjat, mindig követtem a díjátadókat a tele1 vízióban, de arra csak a leg­merészebb álmaimban mer­tem volna gondolni, hogy egy­szer oda kerülhetek. Lionel Messi például már sokszor volt jelölt, de még soha nem kapta meg a díjat, gondolom, most már ő is nagyon szeret­né hazavinni, ez is jelzi, hogy nem könnyű kiérdemelni. A jelöltek között van egy cso­dálatos emelés, egy pazar sza­badrúgás és az én ollózásom, igazából bármelyik megnyer­heti, ez már a zsűri ízlésén múlik. Varázslatos élmény lenne ' megnyerni a Puskás­díjat, de egyáltalán nem le­szek elkeseredve, ha nem si­kerül, mert már így is nagyon sokat adott nekem az a gól. Marco Rossi először ül tét nélküli meccsen a magyar válogatott kispadján Kényszerű, montenegrói csapatépítés Nincs pihenőnap. Dzsudzsák Balázs és Marco Rossi Telkiben készültek Montenegró ellen LABDARÚGÁS Ilyen sem na­gyon fordult még elő: kénytele­nek vagyunk felkészülési mér­kőzést játszani. Korábban a se­lejtezők között a szövetségi ka­pitányok keresték az ellenfele­ket az UEFA által erre felsza­badított időpontokra, hogy csi­szolják a csapatjátékot, kipró­báljanak új embereket, illet­ve bizonyítási lehetőséget ad­janak olyan futballistáknak, akiket a nagy tétre menő mécs­eseken még nemigen vethettek be. Ezek a régen barátságos­nak nevezett találkozók azon­ban a közönség számára zöm­mel érdektelenné váltak, ezért az európai szövetség megalkot­ta a Nemzetek Ligáját, azaz té­tet csempészett a felkészülés­be is. így lehetséges, hogy Mar­co Rossi egyéves kapitánysága alatt eddig egyetlen olyan mér­kőzést sem élt meg a kispadon, amely ne pontokra ment volna - holnap következik az első, rá­adásul tényleg kényszerből. Az UEFA ugyanis nem en­ged lazsálni senkit sem: aki nem játszik Európa-bajnoki se­lejtezőt, annak is pályára kell lépnie a hivatalos játéknapo­kon. Mivel a selejtezők tíz cso­portjából ötben csak öt válo­gatott harcol a továbbjutásért, ezekben minden egyes fordu­lóban akad egy szabadnapos, és ez az új szabály őket érinti. Ezen a héten a magyar együt­tes mellett Észak-írország, Lu­xemburg, Grúzia és Monteneg­ró a soros kimaradó. Grúzia már korábban lekötötte a ma­ga mérkőzését Dél-Koreával, az MLSZ három lehetséges el­lenfél közül választhatott, és a földrajzi, valamint a csapatok erősségét tekintő szempontok alapján pillanatok alatt megál­lapodott a montenegrói szövet­séggel. Azt a kifejezést, hogy kénytelenek vagyunk játszani, Marco Rossi használta napok­kal ezelőtt egy sajtótájékozta­tón, ami érthető, hiszen szíve­sebben készült volna egy he­tet zavartalanul a Szlovákia el­leni sorsdöntő selejtezőre, ám az UEFA éppen a zavartalan­ságból adódó helyzeti előny ki­küszöbölésére törekedve hozta meg az említett szabályt. Egy­szerű tény az oka annak, hogy a két ország közös futballmúlt­­ja minössze néhány mondat­ból áll: Montenegró 2006. júni­us 3-án vált külön Szerbiától, de abban az évben a világbaj­nokságon még közös csapat­tal, Szerbia és Montenegró né­ven vettek részt. Az új ország az első önálló hivatalos mécs­esét 2007. március 4-én ját­szotta, a történelmi pillanatot győzelemmel tette még emlé­kezetesebbé - sajnos éppen a magyar válogatott ellen. Akkor Pristinában Priskin Tamás az első percben vezetést szerzett, ám a házigazdák a második fél­időben két tizenegyessel fordí­tottak, és 2-1-re nyertek. Egy évvel később, augusztus 20-án Budapesten játszották a visz­­szavágót, azon 3-3 lett a vég­eredmény, és azóta a két csa­pat nem találkozott egymással. Montenegró rövid futballtör­­ténelmének két leghíresebb já­tékosa Stevan Jovetic és Mirko Vucinic, előbbi megfordult a Manchester Cityben és az Interben, utóbbi az AS Romát és a Juventust erősítette, de már egyikük sem lesz ott a pá­lyán. Ha összevetjük a két kere­tet, akkor hasonló erejűnek tű­nik, mint a magyar, talán csak Atlético Madridban futballozó Stefan Savic és a Lazio légiósa, Adam Marusic lóg ki felfelé a sorból. Pajor-Gyulai László JEGYZET Bosszúvágy Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu Csinál olykor hülyeséget az ember. Különösen, ami­kor felmegy a vérnyomás, és a düh elhomályosítja az elmét - arról viszont még nemigen hallhattunk, hogy valaki bosszúból akart vol­na magyar válogatott len­ni. Ezzel ütve sebet annak a nemzetnek a lelkén, ame­lyet amúgy szíwel-lélekkel a sajátjának vall, és amikor saját bevallása szerint gye­rekkorában rugdosta a lab­dát, arról álmodozott, hogy annak a himnuszát hallgat­hatja majd egyszer az or­szág címerével a mezén. Adrian Rusról van szó, aki Szatmárnémetiben, ve­gyes házasságból született, ott is futballozott egészen 2015-ig, amikor is, húszéve­sen, ájultan esett össze az utcán. Kivizsgálták, és a ne­gatív leletek dacára a klub­jának az orvosa nem enged­te játszani. Ekkor gondolt egyet, átjött Magyarország­ra, előbb Fehérgyarmaton, majd Balmazújvárosban építette a karrierjét, és két év múlva már az NB I-ben találta magát. Egy magyar szívspecialista megnyugtat­ta, nincsenek komoly egész­ségügyi gondjai, mire ő megharagudott Romániára, ahol abba akarták hagyat­ni vele a futballt, nálunk vi­szont segítségre talált, és fű­tötte a bosszúvágy: felvette a magyar állampolgárságot, és megcélozta a válogatott­ságot is. Mindezt ő mesélte így. Időközben a Mól Fehér­vár labdarúgója lett, itthon nem kapott meghívót, Ro­mániából viszont igen, az U21-es csapat alapembere lett, majd a nyáron kide­rült, Cosmin Contra szö­vetségi kapitány a felnőt­teknél is számítana rá. A román szövetség pedig az UEFA-hoz fordult, mert sze­rinte a fehérváriak lényegé­ben megzsarolták a futbal­listát, hogy ha nem a ma­gyar válogatottat választja, akkor itt elvágja magát - és lám, amint megjött a meghí­vó Romániából, emberünk a következő hétvégén máris az NB III-as csapatban sze­repelt. A magyar klub nyi­latkozatban kérte ki magá­nak a feltételezést, aztán Rus a román szövetség hon­lapján finomított: nyomás nem volt, de óhaj igen, bár őt ez nem érdekli. Számára ugyanis csak Románia a fontos. „Százszá­zalékosan román vagyok, a szüleim románok, és na­gyon örültek, amikor meg­kaptam a behívót a román válogatottba. Édesanyám nagyon izgatott lett a hír hallatán, el is sírta magát, és meg is értem. Amikor a román himnuszt játszották a korosztályos Európa-baj­­nokságon, olyan érzés volt számomra, amit azelőtt so­ha nem éreztem.” Komolyan venni lehetet­len, legfeljebb sok sikert kí­vánhatunk Rus sporttárs­nak. És ép erkölcsi érzék­kel aligha bánhatjuk, hogy a magyar válogatottságnak a közelébe sem került.

Next

/
Thumbnails
Contents