Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-02 / 203. szám
2019. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ KITEKINTŐ g Vigyázni kell, hogy a termelés ne szaladjon előre a piacszerzéshez képest! Sárközi szőttes: új ráépít kezés, hagyományélesztés a nulláról Dr. Antal Zsolt polgármester a lerobbant egykori üzemépületet mutatja. Bíznak abban, hogy újraindulhat a termelés és életben tartja a hagyományt Fotó: Makovics K. Újraindul a sárközi szőttes gyártása. A 2004-ben felszámolt népművészeti szövetkezet elnöke szerint az első lépés a piackutatás kell, hogy legyen. A gyártással sosem volt baj, csak az eladással. Wessely Gábor szerkesztoseg@mediaworks.hu DECS A népművészeti szövetkezet 2002-ig működött, a felszámolási eljárás 2004-ben fejeződött be. Dolgozóként, bedolgozóként sokan kötődtek hozzá a környékbeli falvakból. A fő termék a sárközi szőttes volt. Az utóbbi időben már csak térítőkét és méterre kapható gépi szövetet gyártottak. A méteráruból a vásárlók lakásdíszeket, például falvédőket, ágytakarókat készítettek. Ám a kézi szőttes iránti kereslet rögtön a rendszerváltáskor megcsappant. Akkor, amikor a mindent felvevő nagy keleti piac semmivé lett. Attól kezdve a tét a megmaradás volt. De megmaradni csak 12 évig sikerült. A túlélési törekvések átszervezésekkel és névváltozásokkal jártak. Egy időben a háziipari, és a népi iparművészeti jelzők is szerepeltek a szövetkezet megnevezésében. Sokan kongatták a vészharangot - hogy ennek megszűnésével nemcsak egy cég megy tönkre, hanem az egész sárközi népművészet lehetetlenül el, s marad gyakorlati centrum nélkül -, de ezekre a hangokra senki nem figyelt a rendszerváltás csatazajában. Most szinte a nulláról kell újraépítkezni. A szó szoros és átvitt érzelmében egyaránt. Egy lepusztult, kifosztott épület rendbehozatala után indítható a termelés. A település polgármestere, dr. Antal Zsolt tájékoztatása szerint, a sárközi szőttes gyártásának újraindítására 128 millió forint pályázati támogatást nyertek a decsiek. A teljes felújítás és berendezés körülbelül háromszázmillióból oldható meg. Vagyis, a most nyert pénz felhasználása első ütemnek tekinthető. Jó esélyt lát arra, hogy a második ütem megvalósítására is forráshoz jussanak. Ugyanakkor tudja a polgármester, hogy az épület és a berendezés még nem minden. Képzett dolgozók is kellenek. A Sárközi Népművészeti Szövetkezet szövödéjének egykori alkalmazottai már kiöregedtek. Néhányan talán még vállalják az új generáció betanítását. De még akkor sem lehet hátradőlni, mert piacot kell keresni. A késztermék eladása; hazai és külföldi értékesítésének megszervezése megint csak embert próbáló feladatnak ígérkezik. Sőt, az egykori elnök, Keresztes János szerint ez a legnehezebb mutatvány. Ahhoz egy-két igazán elkötelezett, fáradhatatlan kolléga kell. Azt tanácsolja a nyugdíjas szakember, hogy piacfelméréssel kezdjék, mert az értékesítési oldalról érdemes megközelíteni ezt az egész projektet. Sokat talpalt ő is annak idején, kiállításokra vitte a sárközi szőttest Frankfurtba, Torinóba, Lisszabonba. Mindenkinek tetszett, de igazi áttörést ez sem hozott. Ma már csak Amikor Keresztes János 1992- ben a népművészeti szövetkezet elnöki székébe került, 18 millió forint könyv szerinti vagyona, 27 milliós tartozása, és több mint ötven alkalmazottja volt a cégnek. Köztük feladat nélküli emberek. Kézbe vette a dolgokat, lefaragta az adósságot, 23 főre redukálta a valós néhány kismester készít sárközi textíliát, amit vásárokban próbálnak eladni. Régen volt egy népművészeti bolthálózat, csakhogy azt egy vállalkozó privatizálta, aztán elpasszolta az értékes - a nagyvárosok frekventált pontjain fekvő - ingatlanokat. Az üzleti életben az érzelmeknek nincs helyük. Ez is egy súlyos tanulság az exeldolgozói létszámot. A már akkor sem nyereséges népművészeti üzletágat ipari termeléssel egészítette ki. De 2002-ben befuccsolt a jövedelmező német bérmunka - a megbízó kivitte Kínába a lótakaró-gyártást -, a SOTE pedig szinte fizetésképtelenné vált. (Kórházi ágytextíliát szállítottak az orvosi egyetemnök szerint. Figyelni kell arra, hogy a termelés ne szaladjon nagyon előre a piacszerzéshez képest, s akkor talán nem lesz baj. Kezd élénkülni a népművészeti termékek iránti kereslet. A kézi szőttesből megélni továbbra sem lehet, viszont gépi termékekkel kiegészítve a kínálatot, van remény a gazdaságos működtetésre. A kilencvenes években ez mentetnek, csakhogy a harmincnapos fizetési határidő kitolódott, esetenként 6-10 hónap múlva jutottak a pénzükhöz.) Mindeközben nagyot emelkedett a minimálbér, vagyis, több millióval nőttek a kiadások és több millióval csökkentek a bevételek, így vált tarthatatlanná a helyzet, így jutottak csődbe. te meg a szövődét; enélkül már tíz évvel korábban csődbe ment volna. Három színállásban készült a decsi száda: barna-világos barna, zöld-barna, piros-fekete. Évi 60-70 ezer folyómétert adtak el belőle. De yégül ez is kevésnek bizonyult. Tízmillió forint kellett volna a túléléshez, abból ötmillió volt adótartozás. Ám amikor egyezkedni próbált a hivatallal, egy APEH-osztályvetető azt mondta: Uram engem nem a hagyományőrzésért fizetnek, hanem azért, hogy behajtsam az adót. Lepusztult állapotban van a decsi telephely. Kipucolják, elszállítják a maradék cuccokat - pl. raklapokat - aztán kezdődhet az újjáépítés Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A minimálbér emelése is nagyban hozzájárult a csődhöz HAJDAN 60 ÉVE több mint százhúsz munkás szüretelte a komlót Iregszemcsén, a kutatóintézet gazdaságának tizennégy holdas tábláján. „Sikerrel termelik ezt az értékes növényt: (...) tavaly is négyszáz mázsa volt Iregszemcsén a termésátlag, amikor országosan százhetvenhat mázsát szüreteltek egy holdról.” 60 ÉVE írta az újság, hogy a kisdorogi általános iskolában „az eddig tanított tantárgyakon kívül a német nyelv tanítását is bevezetik. A községnek ugyanis jelentős számú németajkú lakosa van.” 60 ÉVE tíznapos látogatásra bolgár nőküldöttség érkezett a megyébe. A vendégek több községet, üzemet, termelőszövetkezetet látogatták meg. A nagykónyi asszonyküldöttség ajándékként egy népviseletbe öltöztetett babát adott át a bolgár küldöttség vezetőjének. 50 ÉVE „ismét benépesültek az iskolák. Tolna megyében az új iskolaévben körülbelül negyvenezer tanuló jár majd nap mint nap általános és középiskolába, szakmunkásképzőbe.” 50 ÉVE „Mórágyon megkövesedett csigolyacsontot talált az egyik ház építésénél dr. Makra Sándor történet- és néprajzkutató. A leletet elküldte a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytani osztályára, ahol azt állapították meg róla, hogy több millió éves, miocén-kori delfincsigolya.” 50 ÉVE a Szekszárdi Vasas NB 35 éve Szekszárd adott otthont az ifjú szőlész-borászok szakmai, politikai, munkavédelmi vetélkedője II. országos döntőjének. A győztes a Szekszárdi Szőlőtermelő és Borászati Társaság csapata lett, ezért oklevelet, aranyérmet, külföldi tanulmányutat és 12 ezer forintos vásárlási utalványt kapott a bíráló bizottságtól.” 35 ÉVE Aparhant általános iskoláját a tanévnyitóra két tanteremmel bővítették. „Az új napközis konyha létesítésével a tanulók hetven százalékának biztosítják az étkezést. Megépült az iskola és a napközi otthon központi fűtése is, valamint a korszerű sportudvar.” 35 ÉVE „Szekszárdon a szünidő-búcsúztató tarka rendezvény legizgalmasabb eseményére, a Tolna szépe című szépségkirálynő választásra egyetlen jelentkező sem akadt. Hogy ne dőljön dugába a várva-várt esemény, egy fiatalember öltözött be lányruhába, s végül ő lett a szépségkirálynő.” 25 ÉVE „a Budapesten rendezett Kárpát-medencei műszaki konferencia mintegy száz résztvevője látogatott el Pungor Ernő akadémikus vezetésével a Paksi Atomerőműbe. Az erőműről Kováts Balázs tartott előadást a látogatóknak, majd eszmecsere következett a magyar tudomány nemzetközi szerepéről, végül a vendégek megtekintették az erőművet.” 25 ÉVE dr. Gaál Attila, a Wosinsky Mór Múzeum igazgatója az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Bölcske mellett horgonyzó kotróhajójával római kori leleteket mentett a folyóból. Mint akkor nyilatkozta: a napokban felszínre hozott oltárkövek, illetve szobortalapzatok a III. századból származnak. Valamennyi tartalmaz latin feliratot, egyik-másik domborművekkel ellátott. Sz. Á.
