Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-26 / 224. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Ötvenkét éve a szakma nagymestere az egykori szőlősgazda, Aranyi János Aranyi János 1967 óta te­vékenykedik magas színvo­nalon a hegesztőszakmá­ban, ezért a Szekszárd Vá­ros Napja alkalmából meg­tartott közgyűlésen Közjó­ért díjjal tüntették ki. A he­gesztőmester 1980. decem­ber 15-én Dunaújvárosból érkezett családjával a me­gyeszékhelyre. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Aranyi János he­gesztőmestert váratlanul ér­te a kitüntetés, de mint el­mondta, nagy öröm számá­ra, hogy elismerik a Szekszár­­dért végzett áldozatos munká­ját. Az idén már ötvenkét éve, hogy a pályán van, de a hiva­tása megköveteli a mindenna­pos küzdést, elhivatottságot, hogy szakemberként a leg­jobbak között maradhasson. Ahogy lapunknak fogalma­zott, ugyan a hegesztést már a régi időkben is „mindenki tudta”, és ha neta­lán egy-egy kísér­let balul ütött ki, akkor a próbálko­zók csak legyin­tettek, majd újra kezdték a hegesz­tést, a szakmá­ja azonban ennél sokrétűbb ismere­teket igényel. Aranyi János anno munka­helyének, a Gyár- és Gépszere­lő Vállalatnak köszönhetően a németeknél szerezte hegesz­tőtechnikusi, -mesteri, -oktató végzettségét, aztán Magyaror­szágon is elvégezte a hegesz­tőiskolát. Elmondta, hogy a szakmai ismereteket annyira „belé ver­ték” a németek, hogy ha éjjel legmélyebb álmából felkeltik, akkor is tudja. Szereti a hiva­tását, és büszke az elért ered­ményeire. 1980-ban Dunaújvárosból érkezett Szekszárdra, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat ugyan­is akkoriban helyezte át, mert a Paksi Atomerőműnek na­gyon sok szakemberre, köz­tük hegesztőkre volt szük­sége. Aranyi János hegesztő­mester pályája így már évtize­dek óta elválaszthatatlan Tol­na megyétől és az atomerőmű­től is.- Világéletemben szeret­tem a kihívásokat, szerettem tanulni, a németek is meg voltak velem elégedve, és na­gyon sok támogatást kaptam tőlük. Az atomerőműben dol­gozó kollégákat is én oktat­tam, de számtalan külföldit, köztük németet, lengyelt, de elsősorban persze magyaro­kat, tucatjával. Jártam a szlo­vákokhoz Kassára, a kelet-né­met négyreaktoros szovjet atomerőműben, nagy létszá­mú csapatokat vizsgáztat­tam, képtelenség felsorolni mindent, de körülbelül har­mincezer hegesztőt indítot­tam el a pályán - mondta Ara­nyi János. Annak idején volt szőlője, birtoka, mert a régi „szakik” a megyeszék­helyre költözése­kor közölték ve­le, hogy „csak az lehet szekszár­di, aki szőlősgaz­da”. Ahogy az éle­tét összefoglaló is­mertetőben olvas­ható, Aranyi János végül az öreg szekszárdi mun­katársai iránymutatásával szőlőt telepített, és elsajátí­totta a szekszárdi bikavér ké­szítésének művészetét is. Bo­ra a magyar és német hegesz­tő-szakemberek kedvencévé vált, akik aztán messze földre elvitték a jó szekszárdi vörös­bor hírét. Ahogy az ismerte­tőben fogalmaznak, elmond­ható, hogy Aranyi János ezzel a tevékenységével is - a szőlő és bor városának - Szekszárd­­nak méltó lakója lett. így vált a hegesztő-szak­emberek között a legjobb borásszá és a borászok között a legnevesebb hegesztő-szak­emberré. Aranyi János a szőlő és bor városának, Szekszárd nak méltó lakója lett Büszke a családjára, fele­sége, két felnőtt fiúgyermeke és három unokája van, két fiú és egy kislány. Két fia közül a kisebbik is hegesztőmester­ként dolgozik, ő folytatja majd édesapja útját, és viszi tovább a családi vállalkozást, az Ara­nyi és Társai Hegesztőisko­la Kft-t. Aranyi János szabad­idejében a kis, családi házuk­hoz tartozó telkén foglalatos­kodik. Unokáinak csúszdát, hintákat, mászóköteleket és egy faházat is készített, ahol a gyerekek a játékaikat, bicikli­jeiket tárolhatják. Ennyi évtized tapasztalat­tal a háta mögött Aranyi Já­nos a hegesztőszakmát azok­nak ajánlja, akik dolgoztak már korábban úgymond „va­sas” területen, például ren­delkeznek lakatos előképzett­séggel. A hegesztéshez hasz­nálandó anyagokat ugyanis a hegesztőnek kell előkészíteni, amit a szakismeretek birtoká­ban könnyebben meg lehet ta­nulni.- A mai napig sok hegesz­tő kollégámnak segítek, akik rendszeresen hívnak, keres­nek, hogy mit mivel lehet meghegeszteni, mihez milyen anyagokat kell használni. Szeretem a szakmámat, min­den reggel fél hétkor nyitom a műhelyajtót, és várom a meg­rendelőket, az ipari tanulókat. Oktatok, nem csak fiatalokat, de felnőtteket, munkanélküli­eket is képzünk a kollégáim­mal, és kéthetente vizsgázta­tunk - mesélte Aranyi János, aki a jövőre tölti be a 75. élet­évét, de ahogy elmondta, egye­lőre nem tud és nem is akar le­mondani hivatásáról. Mind ez idáig, csak a me­gyeszékhelyen, tizenötezer embert képezett ki a hegesz­tőszakmára, és még ugyan­ennyit az ország más részein és külföldön. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Ács Rezső polgármester adta át az elismerést Aranyi János hegesztőmesternek Fotó: Mártonfai Dénes Családi vállalkozást alapított Súlyos műtét A szakmai életét összefoglaló ismertetőben részletesen tag­lalják a pályáját. A Gyár- és Gép­szerelő Vállalatnál 1967-ben kezdődött hegesztői pályafutá­sa Dunaújvárosban, majd a kö­vetkező öt évben különféle ha­zai és külföldi nagyberuházá­sokon - a szükséges hegesz­tő minősítéseket fokozatosan megszerezve - teljesítményé­vel, megbízhatóságával kiemel­kedett. Vállalata, a Paksi Atom­erőmű legfontosabb technoló­giai kivitelezőjeként létrehozta szekszárdi hegesztő-oktató bá­zisát, amelynek a vezetőjévé ne­vezték ki. A rendszerváltást kö­vetően a bázis fenntartója a TÜV Rheinland lett, majd 2002-ben „családi vállalkozássá” alakult át, Aranyi és Társa Kft. név alatt. Aranyi János a szőlészetét odaadóan művelte, egészen a bekövetkező komoly beteg­ségéig. Tizenhárom évvel ez­előtt szívműtéten esett át, de szerencsére sikeres volt a be­avatkozás, és ma jó egészsé­gi állapotnak örvend. Ahogy mondta, jelenleg a legfonto­sabb célja, hogy az unokáit minél tovább láthassa. ■ :: borászok közt a legjobb hegesztő Hegesztők közt a legjobb borász, A teljeskörűen megújult bölcsődében napelemes rendszer is hozzájárul az energiaellátáshoz Pancsolók és homokozók várják a gyerekeket SZEKSZÁRD A város igyekszik valamennyi szekszárdi gyer­mek és fiatal számára mind jobb intézményi, ellátási felté­teleket teremteni - jelentette ki Ács Rezső tegnap a megújult Városi Bölcsőde átadásakor. Szekszárd polgármestere el­mondta, hogy ezelőtt hat évvel ugyanitt már bővítés zajlott le.- Ez alkalommal a régi épü­letrészt újítottuk fel teljesen - folytatta Ács Rezső. - Á mun­kák megvalósításakor szem előtt tartottuk a hosszú távú fenntartás biztosítását is. En­nek érdekében az épületet nap­elemekkel szereltük fel, így a működtetés olcsóbbá válik.- Napelempark, víz- és hőszi­getelés, nyílászáró csere, új vü­­lamoshálózat, radiátorok cseré­je, festés, az udvaron két ker­ti tároló-vizesblokk, négy pan­csoló, két homokozó, térburko­lat, füvesítés és több játék - so­rolta Tamás István, a kivitele­ző T-Build Kft. ügyvezető igaz­gatója. Az építésre, az energia­­ellátás korszerűsítésére a 140 millió forintot, valamint az esz­közbeszerzésre elkülönített 10 millió forintot teljes egészében a TOP pályázati rendszerből fi­nanszírozta az önkormányzat. Mészárosné Wittmer Bog­lárka intézményvezető közöl­te: a nebulók eddig is szerették A teljeskörűen megújult Szekszárdi Városi Bölcsőde átadása az intézmény udvarán Fotó: Makovics K. bölcsődéjüket, ám ez az érzés most erősödik, amint igénybe veszik az udvaron elhelyezett, új játékokat. Ás Rezső arra is felhívta a fi­gyelmet: a város sokat tett an­nak érdekében, hogy a fiatalok számára egy minden alkotóele­mében vonzó települést mutas­son fel. Ennek a törekvésnek megvan az eredménye, példá­ul a korábbinál többen vásárol­nak lakást Szekszárdon, ahol egyre több a kisgyermek. Az is fontos szempont, hogy a me­gyeszékhelyen mindenki talál­jon bölcsődét, óvodát és iskolát saját lakókörzetében vagy an­nak közelében. Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents